Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-30 / 201. szám

il PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. AUGUSZTUS 30., HÉTFŐ 3 Üldözöttek menedéke Fedezzük fel a magyar falut, tanyát! A minőség mindenekelőtt A Magyar Falusi-Tanyai Vendégfogadók Szövetsége ven­dégül látta Maria Meyer Greschoff asszonyt, a Német Fa­lusi Turizmus minőségellenőrző' bizottságának elnökét, aki szombaton előadást tartott a vendégfogadók minőségi kate­gorizálásának főbb elveiről és a németországi minőségelle­nőrzés kérdéseiről, gyakorlatáról. Hegedűs Lóránt igehirdetése Vimola Károly felvétele A falusi turizmus Magyar- országon a minőség kérdé­sén áll vagy bukik. A jelen­legi gyakorlat szerint egy sikeres, panasz nélküli év után jelentkezhet a vendég- fogadós a szövetség által ki­bocsátott védjegyhasználat­ra. Ugyancsak.a szövetség hozta létre azt a minőségel­lenőrző-szakértő bizottsá­got, amely véleményt mond a leendő vendégfoga­dós tagfelvételéről és a ké­sőbbiek során ellenőrzi a minőségi feltételeket. — Kialakulóban van az egységes Európa — mond­ta Greschoff asszony —, arra kell törekedni, hogy a falusi vendégfogadók minő­ségi színvonala is egységes legyen, megőrizve a nemze­ti hagyományokat. Elsődle­ges szempont az, hogy a vendég már érkezésekor pontos felvilágosítást kap­jon azokról a szolgáltatá­sokról amelyeket felajánla­nak számára. Nemcsak a szoba és a ház színvonala lényeges, hanem az emberi tényezők: a kedvesség, a szolgálatkészség. Gondos­kodni kell a vendégek szá­mára az otthon megszokott kényelemről és ezentúl olyan élményeket nyújtani, amelyeket csak az adott vi­dék adhat. A szövetség fel­adata olyan minőségi elvá­rásrendszer kidolgozása, amely könnyen megvalósít­ható és könnyen ellenőriz­hető, ugyanakkor igazodik az európai normákhoz. Az ellenőrzést végző bizottság ne félelmet keltsen, hanem segítő szándékkal, taná­csokkal támogassa a foga­dóst. Aki vendégfogadásra rendezkedik be, fel kell mérnie, milyen kategóriájú vendéget kíván a házába fo­gadni. Németországban számító- gépes nyilvántartás segíti a turistákat a hely kiválasztá­sában, de a reklámra is na­gyon odafigyelnek. A né­met szakember szerint a be­vétel felét hirdetésre kelle­ne költeni ahhoz, hogy egy vendégfogadó sikeres le­gyen. A magyarországi viszo­nyok persze, nagyon messze vannak még az Európában is talán legszigorúbb, németor­szági feltételektől. A Ma­gyar Falusi-Tanyai Vendég- fogadók Szövetsége tagjai számára megpróbál segítsé­get nyújtani: működik az in­formációs rendszer, kataló­gust és füzetecskét állítanak össze évente a vendégfoga­dók legfontosabb adataival, pályázatokat szerveznek. No és neves előadókat nyernek meg, olyan szakembereket, akik hosszú éve foglalkoz­nak a kérdéssel sikeresen. Úgy ahogy tették ezt szom­baton is. A vendégfogadó­sok kérdéseire szívesen vála­szolt Maria Meyer Gre­schoff asszony és Csáky Csa­ba egyetemi docens, a szö­vetség elnöke és a találkozó szervezője. (b. cs.) A Magyarországi Református Egyház menekültügyi szolgá­lata gyülekezeti termet avatott a XV. kerületi Alagi téren. Az igehirdetést Hegedűs Lóránt püspök, a református egyház zsinatának lelkészi elnöke vé­gezte. A menekültügyi szolgá­lat vezető lelkésze, Hermán M. János egyévi diakóniai munka után búcsúzott a buda­pesti szolgálattól, mert egyhá­za a londoni református gyüle­kezet szolgálatával bízta meg. — Amikor Erdély falvait el akarták pusztítani, a megrug­dosott egyház emelte fel első­ként szavát — emlékezett Her­mán M. János lelkipásztor —, s most éppúgy kötelességük kiáltani a volt Jugoszlávia és Délvidék népeiért, testvérein­kért, Krisztus gyermekeiért. Sokszor elég egy kőszikla, ahonnan lehet és kell kiáltani, hogy hangunk hallatszódjék. Ilyen kőszikla lehet ez a hely, ez a szerény gyülekezeti te­rem, ahova érkeztek és sajnos ma is érkeznek menekültek. Hermán M. János erdélyi származású lelkész, családja, felesége és hat gyermeke Hol­landiában él. Esztendeje szol­gálja Budapesten az üldözöt­teket, a menekülteket. Az Alagi téri társadalmi misszió A Kereszténydemokrata Nép­párt nem tartja időszerűnek a szövetkezeti törvény módosí­tását, a csoportos leválás tör­vényi megteremtésének lehe­tőségét pedig egyenesen el­lenzi — fogalmazta meg szombati ülésén a párt intéző- bizottsága. A bizottság azon­ban az MTI-hez eljuttatott ál­lásfoglalásában leszögezi: ez­zel nem kívánja kizárni azt, épületében lepramisszió és iszákosmentő szolgálat is mű­ködik. A menekültügyi szol­gálat ételt, gyógyszert orvosi segítséget és hajlékot nyújt át­meneti időre a javarészt, a volt Jugoszláviából érkező menekülteknek. — Ami az embereknél le­hetetlen, lehetséges az Isten­nél — mondta igehirdetésé­ben Hegedűs Lóránt püspök — a hamis próféták, a hallga­tóság kedvét keresik, arra buzdítják a hívőket, hogy sze­mélyes kéréseiket vigyék az Úr elé. Az igaz próféta azt prédikálja, hogy akarjátok azt, amit akarnotok kell, még hogy a törvény elavult rendel­kezéseit a gyakorlatnak, illet­ve a tagok érdekeinek megfe­lelően kiigazítsák. Az intézőbizottság szerint a csoportos leválás intézmé­nye nagymértékben gyengíte­né az újjáalakult szövetkeze­teket, amelyeket pedig a KDNP támogatni és segíteni kíván. Ennek érdekében haj­landó viszont elfogadni akkor is, ha az ellenkezik óemberi ösztöneitekkel. Mert azt mondja a Szentírás, ne úgy legyen, ahogy én aka­rom, hanem ahogy te. — Örömmel köszönöm Is­tenemnek, hogy dolgozhatok, hogy barátokat, testvéreket ta­láltam — tett tanúbizonysá­got a búcsúzó Hermán M. Já­nos. — Most, hogy más ország­ba szólít a szolgálat, hálásan köszönöm a segítséget, me­lyet Hollandiából a barátaim­tól, a halásztelki, és tököli gyülekezettől és a püspökség­től kaptam. Bartos Csilla olyan módosítást, amely alap­ján a szövetkezet közgyűlése a megjelent tagok 50 százalé­ka plusz egy szavazattal elha­tározhatja a szövetkezet két vagy több gazdasági egység­re válását. Az intézőbizottság egyetért azzal is, hogy az üz­letrész-tulajdonosok üzlet­részforgalmát különböző köz- gazdasági eszközökkel ösztö­nözzék. A KDNP a szövetkezetekről Pápa doktor szabadalma lejárt Villámgyors diagnózis A Canter-detektort számítógép vezérli Hancsovszki János felvétele (Folytatás az 1. oldalról) Két évvel ezelőtt megke­resték Hochenburger Emilt a Petz Aladár Kórházban, hogy — az elektromos alap­kísérletek sikere után — be­tegeken is kipróbálják a mű­szert. A főorvos, mielőtt el­vállalta a munkát, átnézte Goldsmith publikációit, ame­lyek megerősítették abban a hitében, hogy a Leszlauer testvérek detektorát érdemes kipróbálni. A fül-orr-gégész főorvos a WHO szabványai és előírásai szerint fogott a munkához. A detektor a szövetek elektrolittartalmának mérésé­vel a nátriumion mennyisé­gét állapítja meg. A tapaszta­latok szerint —- mondta a fő­orvos — a kóros sejtben há- romszor-négyszer annyi nátri­um van, mint az egészséges sejtekben. Először száz vizsgálatot vé­geztek el: odaillesztették az elektródát előbb az egészsé­ges, majd a kórosnak vélt te­rületre. Már ekkor kiderült, hogy az eredmény kitűnő. Az esetek kilencven százaléká­ban igazolta a szövettani vizs­gálatok eredményeit. A kísér­letek a fül-orr-gégészeti klini­kán folytatódtak, hasonló eredménnyel. Közben a ké­szüléket folyamatosan tökéle­tesítették, s így mind több fel­ismerés birtokába juthattak. Rájöttek például arra, hogy a szondát feltétlenül a rákos sejtre kell helyezni — vagy a bőr felszínén, vagy katéter se­gítségével a mélyebben fek­vő helyeken —, mert csak eb­ben az esetben jelzi a rosszin­dulatú daganatot. A detektor sokat segít a műtétek közbeni szövetvizs­gálat esetén. Az eddigi gya­korlat igen időigényes volt, ugyanis négy-öt helyről kel­lett mintát venni, s annak megvizsgálása legalább tizen­öt-húsz percet vett igénybe. Ez megviselte a beteget, s a hibaszázalék sem volt cse­kély. A műtőt is hosszabb ide­ig kellett igénybe venni, pe­dig ez sem igazán olcsó: ame­rikai számítások szerint egyetlen óra több ezer dollár­ba kerül. E detektor azonban néhány perc alatt végigpász­tázhatja a műtéti terület szé­lét, s a mérési eredmények alapján az orvos azonnal meg­tudhatja: kell-e tovább vág­nia a szövetet? A Canter-detektor tehát gyorsan kimutatja az ered­ményt, azonban mégsem he­lyettesítheti a szövettani vizs­gálatokat — mondta Hochen­burger Emil —, mert az utób­bi sok olyan információt ad az onkológusnak a rákos sejt tulajdonságairól, amelyek nél­külözhetetlenek a terápiában. Az eredményes sugárkeze­lés után a készülék az elő­zőekhez képest csökkent nát­riumértéket mér. Egy-két ke­zelés után tehát meg lehet ál­lapítani e műszer segítségé­vel: hatásos-e a beavatkozás? Ha nem, másféle terápiát kell választani. Amikor arról érdeklődtem a Leszlauer testvérektől, hogy mi a véleményük a Pápa doktor által hangozta­tott vádakról, kezembe nyom­tak egy 1993. augusztus 27-én kelt levelet, amelyet a Danubia Szabadalmi és Véd­jegy Iroda küldött számukra: „Nevezett jogok fenntartási díj fizetésének elmulasztásá­val közkinccsé váltak. Ezen a státuson változtatni már nem lehet”. Tehát lejárt Pápa dok­tor szabadalma, s vádaskodá­sa is teljesen alaptalan. A másfél millió forintba kerülő műszer iránt igen nagy a külföldi érdeklődés. A készülék kifejlesztői azon­ban azt szeretnék, ha tanulmá­nyukból először a hazai orvo­sok profitálnának. Kampányt szerveznek: azt tervezik, hogy ingyen vagy bérbe kiad­ják a műszert az érdeklődő in­tézményeknek, hogy az ott dolgozó orvosok alaposan megismerhessék. Arra számí­tanak: ha kiismerik a készü­lék előnyeit, meg is várásol- ják azt. Arpási Mária Modernizálni, de nyugodtan Ki kell dolgozni az or­szág modernizációs programját — fogalmaz­ták meg a szárszói kon­ferencia végeztével a résztvevők. A kijelentés azért fontos, mert a szár­szói találkozót az ellen­zék soraiból, nevezete­sen Pető Iván és Horn Gyula azzal is támad­ták, hogy modernizáció­ellenes. Minden bizony­nyal modernizációelle­nes akkor, ha ezalatt az ország esetleges kiárusí­tását, a McDonald’s fé­lelmetes térhódítását ért­ve, avagy az adj uramis­ten, de rögtön elvből ki­indulva környezetet, ha­gyományokat pusztító módon törnénk a gazda­sági sikerre. Az ilyenfaj­ta „modern” elképzelé­sek és fogások távol áll­nak a Szárszón megfo­galmazottaktól, hiszen ott a higgadtság, a meg­fontoltság volt a legjel­lemzőbb, ami az ország modernizálódásában is fontos lesz. A magyar nemzet a modernizáló­dástól sosem riadt visz- sza, olyannyira nem, hogy sok parasztgazda már a századfordulón a kornak megfelelően mo­dern szövetkezeti formá­ban gazdálkodott. Az ipari munkásság külön­féle modern biztosítási rendszereket dolgozott ki magának, s ezek mind alapjait képezték annak, hogy a harmin­cas évek derekán Ma­gyarország gazdasági mutatói azonos szinten mozogtak a hasonló mé­retű európai országok gazdasági mutatóival. Jól jelzi ez: a nemzetben igenis megvan a képes­ség a fölemelkedéshez, amihez az is kell, hogy a fölösleges terheket az emberek válláról leve­gyék, levegyük. Ilyen fö­lösleges teher, amit Fe­kete Gyula mondott ki Szárszón: gyűjtsük egy­be mindazokat az újság­cikkeket, amelyek Szár­szóról megjelentek, mert ezek feketén-fehé- ren mutatják: a magyar sajtó ugyancsak mélyre süllyedt. A Szárszóról nem az ott elhangzottak­nak megfelelő tudósítá­sok is terhet jelentenek, hiszen rossz hangulatot keltenek, s a rossz han­gulat hátrányosan befo­lyásolja tetteinket. Feke­te Gyula felhívásának eleget téve a Pest Me­gyei Hírlapnál ezeket az írásokat egybe fogjuk gyűjteni. Ha teljes egé­szében nem is vállalkoz­hatunk leközlésükre, de a legfülsértőbb részlete­ket csokorba gy űjtve kö­zölni szeretnénk. Remél­jük, a hazugságok nyil­vánosságra hoztala nem modernizációellenes. (Vödrös)

Next

/
Thumbnails
Contents