Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-28 / 200. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT 5 Gyáltól Felsőpakonyig /^( 'I három általános isko- \J VílI Iája közül az Ady Endre-iskola a legnépesebb, 520 gyerek vár az idei becsen- getésre. Kovács Istvánná igazgató szerint az intézmény felkészült az új tanévre, egyedül a tankönyvek beérkezése nem teljes, három nappal a kezdés előtt a megrendelt mennyiségnek csak a kétharmada érkezett meg a lerakatoktól. A többit szeptember 10-éig ígérték, vagyis egyes tantárgyak oktatásához több mint egy hétig nem lesz könyv. A demográfia alakulásáról megtudtuk, hosszú évek óta jelentős javulás tapasztalható. Első esetben indítanak három első osztályt húsz-húsz gyerekkel, az eddigi két osztály helyett. Az ifjúsági tagozat iránt is nőtt az érdeklődés, 90-ben iratkoztak be, olyanok, akik valamilyen okból kifolyólag nem végezték el a nyolc osztályt időben. Arra a kérdésre, hogy milyen „újdonság” várja a tanulókat a becsengetéskor, az igazgatónő arca felderült. A tanévnyitás napján adják át az új sportpályát, mely röplabdára, kosárlabdára és miniteniszre alkalmas. Ez a beruházás 120 ezer forintba került, melyhez a pénzt a Nemzeti Ifjúsági Sport, Egészséges Életmódért Alapítványtól kapták pályázat útján. Az iskolánál nincs pedagógushiány, még a nyelvtanári állások is be vannak töltve. A tanulók az angol és német nyelv közt választhatnak már az első osztálytól. A tankönyvsegély több csatornán is érkezik. Az önkormányzat a rászorultság arányában 2000 forintot folyósít egy- egy gyereknek, amit az iskola költségvetéséből pótolnak még 30 ezer forinttal. A szaktárca 90, a megyei önkormányzat 80 ezret adott, plusz 40 ezret a könyvtár bővítésére. A pénz egy részét a nyelvoktatás korszerűsítésére fordítják, kazettákat, diafdmeket és szemléltető anyagot vásárolnak belőle. Ugyanez vonatkozik a biológia oktatására és az olvasás ösztönzésére kapott 80 ezer, valamint a Pro Patria országos pályázaton nyert 40 ezer forintra. Alsónémediben A Széchenyi István-iskolában igazi .felfordulás” fogadja a váratlanul érkező vendéget, a bejárat előtt szállítókocsik, bent a folyosón bútorokat cipelő munkások. A rendezkedést Zsin Géza igazgató és Mayer Istvánná igazgatóhelyettes irányítják, s csak két szállítmány érkezése közt tudunk néhány szót váltani. — Végre jelentős változás történt az iskolában, elkészült a tetőtér beépítése. Az intézet nagyon rossz sablon alapján épült meg t970-ben, már akkor kevésnek bizonyult a tantermek száma, s az infrastruktúrája sem volt a legfényesebb. A tetőtér beépítésével 400 négyzetméterrel nőtt az alapterület, és hét tantermet nyertünk. Külön szót érdemel a bútorzat, köztük a legkorszerűbbnek számító japán típusú krétapormentes táblák. Kapáink négy tv-készülé- ket és hozzá videolejátszót. Ezeket a nyelvoktatásra és szemléltetésre használjuk. A beruházásokról szólva csak annyit: minden elismerésünk az önkormányzaté. Összesen 25 millió forintot áldoztak ránk, ami példátlan az iskolánk történetében. Némediben 460 iskolás gyerek van, közülük 60 első osztályos. A folyamatosan érkező tankönyveket szeptember 6-án osztják szét, az elsősöknek az önkormányzat fedezi a könyvek teljes ellenértékét. A többiek rászomltság alapján átlag 1500 forint támogatást kapnak. Az iskola és egyházak jó kapcsolatát jelzi a hittanórákra beiskolázottak száma, a gyerekek 70 százaléka kíván élni ezzel a lehetőséggel, melyet az iskola vezetése is maximálisan támogat. Az ócsai“fcAi,S: nos Iskola a térség talán legnagyobb létszámú tanintézete. Sajnos nem egy helyen, hanem elszórtan működik, ami sok gondot okoz a tantestületnek. Morvái Lajos igazgató szerint az volna a jó, ha legalább két iskolája lenne a községnek. Már csak azért is, mert ezáltal kialakulna egy egészséges verseny- szellem, úgy a tanárok, mint a tanulók közt. Az egyház részéről történt próbálkozás, hogy az egyik volt egyházi iskolát visz- szakapják, de ezt a kérését egyelőre, objektív okokra hivatkozva, az önkormányzat nem tudta teljesíteni. Ócsán 860 általános iskolás vár a becsengetésre, ebből 104 az első osztályos. — Öt osztállyal indulunk, átlag húsz fővel. Egy osztályban — kísérleti jelleggel — azok fognak tanulni, akik valamilyen ok miatt nehezen illeszkednek bele a közösségi életbe. A szülők véleménye nem volt egységes ebben a kérdésben, de sikerült velük megértetni, hogy ez az egy évre szóló elkülönítés a gyerek érdekét szolgálja. Meggyőződésünk, hogy hatványozott törődés mellett ezek a tanulók utolérik a társaikat, s jövőre felzárkóznak a többi osztályhoz. A községben komoly beruházások vannak folyamatban, ami erősen megterheli az önkormányzat idei költségvetését. Mindemellett átvállalták az első osztályosok tankönyvköltségét, a többi gyerek pedig átlag 450 forintos támogatást kap a szociális diferenciálódás elvének alapján. Könyvtárfejlesztésre 120 ezer forintot kaptak, ami lehetővé teszi a selejtezést, ez a témájukat tekintve ráfér a könyvekre. — Véleményem szerint nem lehet okunk a panaszra, az oly sokat bírált szociális támogatás a mi iskolánkban érezhetően működik, az önkormányzat mindenkor kiemelt helyen foglalkozik ezzel a kérdéssel — mondotta Morvái Lajos igazgató. Felsópakony kis község, Következésképp a beiskolázottak száma is kevés, 240 gyerek iratkozott be az 1993/94-es tanévre. Biki Mária igazgatónő jelentős lépésnek tekinti, hogy az iskola felvállalta az enyhén értelmi fogyatékosok oktatását is, egy összevont osztályban 11 gyerekkel foglalkoznak az erre felkészült pedagógusok. Mindezt olyan tapintattal oldják meg, hogy ne sértse a szülők önérzetét, és a gyerekek se érezzék a megkülönböztetést. Az igényelt tankönyvek kétharmada érkezett meg, ennek ellenértékét az első, második és speciális osztályok részére az iskola költségvetéséből térítik 50 ezer forint értékben, és az önkormányzat is hozzájárult 20 ezer forinttal. A beiskolázási segélyről — a III—VIII. osztályok tanulóinak — a napokban dönt a képviselő-testület. — Az iskola támogatására előirányzott összeget jelentősen megnyirbálta egy előre nem látható kiadás, az elmúlt télen cserére szorult a kazánunk. Csupán ez elvitt félmillió forintot. A tetőfelújítást sem lehetett tovább halogatni, erre egymillió forintot fizettünk ki. Festésre 350 ezer, vízvezetékcserére 200 ezer forint lett átutalva a községi költség- vetésből. — Ami viszont gond: rövidesen nyugdíjba megy a német nyelv tanára, s bár többször is meghirdettük a helyét, mindeddig nem volt jelentkező. Négyezer állás nélküli pedagógusról beszélnek. Csak tudnám, hol vannak ezek a kollégák? — kesereg az igazgatónő. Gödöllő és térsége Gödöllőn legnagyobb „ágazata” az oktatás. A városházán — mint eddig is tették — alaposan készülnek a közalkalmazotti törvényből az önkormányzatra háruló további feladatok végrehajtására. Felmérték az intézmények létszám- és bérhelyzetét, s meghatározták a teendőket. Az önkormányzati iskolákban öt év alatt több mint hétszáz tanulóval csökkent a létszám, a pedagógusok száma viszont nem változott. A város azonban „állja a sarat” és az oktatási intézmények működése — a jól tervezett költségvetésnek köszönhetően — az év végéig zavartalan lesz. A második tanévét kezdő református líceum és a premontrei gimnázium mellett szeptemberben a harmadik (8 osztályos) egyházi iskola is megnyitja kapuját. A Szent Imre Katolikus Általános Iskola a helyi római katolikus egyházközség kezdeményezésére jött létre. Az Erkel-is- kola régi épületében — melyet fokozatosan kap vissza eredeti tulajdonosa — két első és két második osztály 89 kisdiákja ül a padokba. Többségük gödöllői. A szülők tandíjat fizetnek. A gyerekek étkeztetéséről a működtető egyházközség kérésére, az önkormányzat Kalória elnevezésű szervezete gondoskodik. Kerepestarcsán Az iskolakezdés nem hoz semmiféle újdonságot. Ez alapvetően jót jelent — magyarázta Gerencsér József alpolgármester, az önkormányzat oktatási bizottságának elnöke. — A hivatal minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy Kerepestar- csa közintézményei zökkenő- mentesen működjenek. Ezen belül is kiemelkedő figyelmet fordítanak oktatási-nevelési létesítményeikre. Kerepestarcsán három általános iskola van. Ezenkívül itt található a Flór Ferenc Kórház Egészségügyi Szakközépiskolája is. Az 1993—94-es tanévre mind a három alapfokú létesítményben adottak a tanévkezdéshez nélkülözhetetlen személyi és tárgyi feltételek. A legutóbbi önkormányzati oktatási bizottsági ülésen azokat a részletkérdéseket is megvitatták az illetékesek, melyek egyes elemik tanévkezdését teszik még gördülékenyebbé. Itt került szóba, hogy mihamarabb tornatermet igényelne a 2. számú iskola. Az ön- kormányzat vállalta, hogy körültekintően eljár annak érdekében, honnan teremthetné elő a testnevelési célt szolgáló létesítmény megépítéséhez szükséges 30 millió forintot. — Ha már a tornaóráknál tartunk — mondja az alpolgármester — szeretném kihangsúlyozni, milyen kivételes lehetőséget nyújt a kerepestarcsai diákoknak a településünkön lévő fedett uszoda. Itt minden helybéli tanulónak biztosítjuk, hogy ingyenesen megtanulhat úszni. Ennek érdekében az önkormányzat évenként mintegy 10 millió forinttal járul hozzá az uszoda fenntartásához. Az iskolakezdés előtt csaknem veszélybe került a helyi, szilasligeti általános iskola tizen- egynéhány első osztályosának sorsa. A közoktatási törvény ugyanis 20 főben állapította meg az osztályindításhoz szükséges létszámot. A helyi önkormányzat illetékes bizottsága azonban úgy döntött, hogy — kikerülve a gyerekek szállíttatá- sának anyagi és fizikai terheit — inkább helyben, Szilaslige- ten tanítsák a legkisebbeket. Ott ennek a kis csoportnak az oktatása nem jár különkiadással. Egy másik kis csoport tanéve azonban még mindig kérdéses Kerepestarcsán. Nem tudni ugyanis, hogy vállalja-e a 3. Számú Általános Iskola a tavaly első — kisegítő — osztályba járt nyolc kicsinyének további előkészítő foglalkozását. Az önkormányzat a helyi iskolát bízta meg azzal, hogy gazdálkodja ki a gyerekek oktatásához, neveléséhez szükséges többletpénzt. Ellentételezésként az oktatási bizottság azt javasolta a „Forfa”-iskolá- nak, hogy az 1993—94-es tanévben ne indítson három, hanem csak kettő első osztályt. A közoktatási törvény szelleme már igen, de szó szerinti paragrafusai még nem váltak mindennapi programmá Kerepestarcsán. így még csak gondolkodnak e helyen azon, mihez kezdenek majd azokkal a gyerekekkel, akik — a három elemiből — sikertelen felvételi után, a nyolc osztály végeztével nem kerülnek valamilyen középfokú oktatási intézménybe. Az illetékes bizottság ehhez is várja a minisztérium útmutatását. Isaszegen "íí8 hét elejét: ekkor adják át ugyanis a Klapka György Általános Iskola új konyháját. A régóta várt létesítményből az iskolaév alatt naponta 500 gyereket szolgálnak ki. Ám ahogyan Pacsné Tóth Vera polgármester asz- szony mondja: ez a létesítmény a fentinél sokkal többre is kéifilíi ----7:~~—~ Vácszentlászlón újabb nyolc tanteremmel bővítették az általános iskolát. Mára már kívül-belül egy korszerű oktatási intézményt hoztak létre. Régi hagyomány már Vácszentlászlón, hogy a tanulók könyveit és füzeteit az önkormányzat térítés- mentesen adja a diákoknak Hancsovszki János felvétele pes. Gondolkodnak tehát azon Isaszegen, hogyan tudnák kihasználni ezt a kínálkozó plusz kapacitást. A fenti örömhír mellett hasonlóan megnyugtató információ az is, hogy Isaszegen minden személyi és tárgyi feltétel készen vátja a kisdiákokat, s a pedagógusokat az 1993—94-es tanév megkezdésére, melynek évnyitó ünnepsége — a helyi általános iskola három létesítményében némi időelcsúszással — kedden délután lesz. — Az iskolakezdés minden családban kiemelkedő anyagi áldozatvállalással jár — mondja a polgármester asszony. — Ezért döntött úgy az önkormányzat, hogy — anyagi körülményektől függetlenül, gyermekenként minden családnak 500-500forint segélyt utalnak ki. PécdentS^dS? átalakul. A gyökeresnek is tekinthető változások egyaránt érintik az elemi szintű és a középfokú képzést is. Az egyik leglényegesebb változás, hogy a Jézus Szíve Népleányai indítanak egy nyolc étfolyamos általános iskolát, egyeló're évfolyamonként egy-egy oszjállyal. Hasonlóan nagy horderejűnek tekinthető, hogy — hosszú szakmai és olykor politikai színezetű vita eredményeképpen — egyesztendős működés után megszűnt az 1992—93-as tanévben beindított hatosztályos gimnázium. Ez a mindössze egy esztendőt megélt létesítmény a vál- tozaüan formában működő és fennmaradó helyi mezőgazdasági szakmunkásképző és szakközépiskola épületében nyert elhelyezést. Az ott tíz hónapig nevelt diákok többsége, 31-en (mindössze 1-2 tanuló híján) az 1993—94-es évet már a nagy hírű Ráday Pál Gimnáziumban tölti: Ez alakul át ugyanis idéntől hatosztályos gimnáziummá. Zelei László igazgatóhelyettes elmonda, minden tárgyi és személyi feltétel adott ahhoz, hogy szeptemberben hat osztályban megindíthassák a gimnáziumi képzést. — Azok a gyerekek, akik a mezőgazdaságiban tavaly helyet kapott hatosztályosba jártak, most másodikosok lesznek nálunk — magyarázza az igazgatóhelyettes. — Ezenkívül két új első osztályt is sikerül indítanunk szeptemberben: ezek — a hiányzó anyagi források miatt elmaradt épületbővítés következtében — a két péceü általános iskola épületében tanulják majd a hatosztályos gimnáziumok számára előírt tantervet. Azért, hogy valóban gondtalan legyen ez az új képzési forma, két új tanárt is felvettek a Ráday- ba: egy technika szakos és egy nyelv szakos kolléga segíti majd az új típusú képzést. VecséseniJTS* kezdést megelőző napokban, hogy elkészült a válva várt új iskola. Legalábbis annak az első építési ütem szerinti, 400 gyerek befogadására alkalmas szárnya vátja szeptember elsejétől a diákokat. Ők a jelenlegi falusi iskola alsósai. Ami a felsősöket illeti, nekik még várniuk kell egy esztendőt arra, hogy az építési ütem második szakaszának tervei — a most átadott épületrésznél mintegy háromszor nagyobb iskolaszámy — is megvalósuljanak. Ha ez az új iskola elkészül — mondják a tervezők — ez lesz a település legnagyobb elemije. A változást az 1. számú helyi általánosban nemcsak az jelenti 1993 szeptemberében, hogy végre nem kell a legkisebbeknek a szétszórt épületekből álló iskolában ingázni, hanem az is, hogy — bár csak ideiglenesen, s csak egy esztendőre — új igazgató áll az intézmény élén. A korábbi igazgatónő mandátuma ugyanis 1993 augusztásában lejárt, s az önkormányzat — leginkább arra hivatkozva, hogy nemzetiségi iskola révén, szakirányú végzettséggel rendelkező vezető tanárra van szükség az elemi- ban — nem fogadta el Ötvös Józsefié pályázatát. S mivel más, érvényes, hasznosítható pályamű nem érkezett a hivatalba, átmeneti megoldásként a helyi általános iskola és gimnázium igazgatónőjét, Csík Józsefiét kérték fel az 1. számú elemi irányítására. A vecsésiek egy emberként büszkék az új épületükre. Különösen azzal dicsekednek el az arra látogatónak, hogy olyan tornacsarnok épült az új iskolában, mely méreteit tekintve nemzetközi kézi-, kosárlabdameccsek és ökölvívó versenyek lebonyolítására is alkalmas. Abban is bíznak a helybéliek, hogy kihasználva a fővároshoz való közelségüket, mind több országos, illetve budapesti sportrendezvényt tudnak majd kicsalogatni a szép, új elemi iskolájuk tornatermébe. Összeállításunkat hétfői számunkban folytatjuk
