Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-28 / 200. szám
J PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. AUGUSZTUS 28., SZOMBAT 3 Ezért szállt le Ferihegyen Rau Budapesten is cáfol (Folytatás 1. oldalról) A német politikus hazafelé tartván direkt ezért szállt le a gépről, hogy ő maga mondhassa el cáfolatát és véleményét. Mint Rau elmondta: Romániában arról beszélt, hogy az a nagy Európához tartozik és a németeket régi, történelmi kapcsolatok fűzik az országhoz azáltal, hogy svábok települtek Romániába. Hozzátette: azonban adódnak problémák is a kisebbségekkel. Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke nyomatékosan cáfolta, hogy összehasonlította volna egymással Magyarországot és Romániát. Megemlítette, hogy először látogatott Romániába, s mint mondta: egy nap alatt pedig nem lehet egy országot megismerni. Johannes Rau beszámolt arról, hogy miután pénteken reggel tudomására jutott az eset, azonnal felhívatta a német külügyi hivatalt, hogy tudassa álláspontját. Egy kérdésre válaszolva Rau úgy vélekedett, hogy a román újságíró őt valószínűleg csak félreértette, és nem szeretné feltételezni, hogy politikai okok állnak az eset hátterében. Cáfolta továbbá azt is, hogy rövid romániai tartózkodása alatt példásnak nevezte volna az ott élő kisebbségek helyzetét, és emlékeztetett: jelezte, hogy a kisebbségi ügyek szerinte még nem tekinthetők Romániában elintézettnek. A német politikus végezetül — hazánkhoz fűződő szoros kapcsolatokra utalva — hangsúlyozta: bántaná, ha egy erdményes magyarországi látogatás után félreértések maradnának, mert szívügye, hogy országa és hazánk kapcsolatai továbbra is jók maradjanak. Rau levele Antall Józsefhez Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke augusztus 27-én, romániai, valamint skopjei látogatásáról hazatérőben az alábbi levelet juttatta el Antall József miniszterelnöknek: Tisztelt Miniszterelnök Úr! Útban hazafelé egy intenzív, benyomásokban gazdag útról, üdvözletemet és őszinte köszönetemet szeretném kifejezni Önnek a kedves vendéglátásért, melyet az Ön részéről tapasztaltam. Egy irritáló, teljesen félreértelmezett sajtójelentés kapcsán szeretném elmondani, szívből remélem, hogy beszélgetéseink a Magyar Köztársaság — melynek a közép-európai reformfolyamatban játszott jelentős szerepével tisztában vagyok — és az Észak-Rajna-Vesztfália közötti kiváló kapcsolatok további építését fogják szolgálni. A magam részéről minden lehetségest megteszek ezért. Baráti üdvözlettel a legjobbakat kívánva Johannes Rau Budapest, 1993. augusztus 27. Már jelentkeznek az expóra (Folytatás az 1. oldalról) Az eddig jelentkezett 25 nemzet közül a szomszédos Ausztria már meg is szavazta a szükséges pénzt a részvételhez. A rendelkezésre álló információk szerint a Vatikán már szintén biztosan részt vesz a kiállításon rangos pavilonnal képviseltetve magát. Kanada vizsgálócsoportot küldött a helyszínre, ezzel is jelezve kiállítási szándékát. Barsiné Pataky Etelka megerősítette: a látogatók számát 10—12—15 millióval kalkulálják. Hozzátette: legutóbb Sevillában a tervezett napi 250 ezerrel szemben hatszázezren keresték fel az expót, így elképzelhető, hogy Budapest eléri a 15 milliós számot. A főbiztos elmondta még: a világkiállítás első épületének az alapozását a tervek szerint novemberben kezdik meg. Ebben a létesítményben kap helyet az expo majdani adminisztrációs és információs központja. A 80 ezer négyzetméteres épület földszintjén pedig a 19 megyének lesz lehetősége kiállítási értékeinek bemutatására. Barsiné Pataky Etelka beszélt arról is, hogy az expo igazi kabalafiguráját még nem találták meg, csak annak készítőjét Bányai István személyében. A magyar származású alkotót felkérték további változatok készítésére, melyek szeptember közepére készülnek el, s a végleges kabaláról azután döntenek. A főbiztos bejelentette: elkészült az expo első 500 forintos ezüstérme. A Magyar Nemzeti Bank közreműködésével még további három készül, kettő ezüstből, egy pedig aranyból. Bevonulás után Majdnem kétszázan nem tettek eleget bevonulási kötelezettségüknek, közel százan pedig vallási okok miatt megtagadták a sorkatonai szolgálat teljesítését. A Honvédelmi Minisztérium sajtóosztályán elmondták, hogy szerdán és csütörtökön 23 ezer sorköteles fiatal vonult be katonai szolgálatának teljesítésére. A bevonuláskor egészségi, szociális és más okok miatt 275 sorkötelest elbocsátották. Lelkiismereti okokra hivatkozással polgári szolgálatra 11, fegyver nélküli szolgálatra pedig 6 fiatal jelentkezett. Kilenc- venheten vallási okra hivatkozva megtagadták a szolgálat teljesítését. Eddig ismeretlen okok miatt 193-an nem jelentek meg a bevonulási helyen. Az igazolatlanul távolmaradók esetében a körülmények tisztázása folyamatban van. Kormányszóvivói tájékoztató Enyhítik az embargós károkat A kormány csütörtöki ülésén döntött a Kis-Jugoszlávia elleni ENSZ-embargó kárainak részletes enyhítéséről, és úgy határozott, hogy a veszteségek mérséklésére a pótköltségvetésben meghatározott embargós keretből 235 millió forint vehető igénybe. Juhász Judit kormányszóvivő szokásos pénteki sajtókonferenciáján emlékeztetett arra, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által meghirdetett gazdasági, pénzügyi szankciók az eddigi felmérések szerint csaknem 800 millió dolláros közvetlen kárt okoztak az idén a magyar gazdálkodóknak. Az már valószínűnek látszik, hogy jobb esetben is csak a károk egy részének ellentételezését várhatja hazánk a nemzetközi szervezetektől. Az ENSZ eddigi történetében egyébként ehhez hasonló kompenzációra nem is volt példa; a nemzetközi szervezeteknél pedig nincs elkülönítve forrás a kárt szenvedett országok effajta támogatására. Az érintett államok egyébként már eddig több mint 10 milliárd dolláros kárigényt jelentettek be. Mivel a honi károk teljes körű kompenzálására sincs elegendő hazai forrás, a kormány úgy határozott: a rendelkezésre álló 235 millió forint felhasználására kamattámogatási rendszert biztosító jogszabályokat kell kidolgozni, ami garantálja, hogy ne lépjék túl a keretet. Az illetékes minisztériumok meghirdetik azt a feltétel- rendszert, amely a kárigények dokumentálását szolgálja, majd az érintett ágazati tárcák rangsorolják a jogosnak ítélt igényeket. A kabinet elfogadta és sürgős tárgyalást kérve az Ország- gyűlés elé teijeszti a gazdasági kamarákról szóló törvényjavaslatot. Ennek értelmében a törvény hatálya alá tartoznak a Magyarország területén székhellyel, telephellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek, az általuk e jogszabály alapján létrehozott gazdasági kamarák, valamint a gazdasági érdek-képviseleti szervezetek. A most beteijesztett törvényjavaslat szerint három típusú, ipari és kereskedelmi, agrár-, valamint kézműveskamara jön létre. A köztestületként megalakuló gazdasági kamarák az egyes megyékben és a fővárosban működnek majd, ugyanakkor a törvényjavaslat azt sem záija ki, hogy a megyei kamarák egyesülésével regionális gazdasági kamarák jöjjenek létre. Döntés született arról, hogy szeptember 1-jével soron kívül, ideiglenes jelleggel határ- átkelőhely létesül a szerb határon Bácsalmás és Bajmok között, folyamatos üzemeltetéssel, a személyforgalom számára, az autóbusz-forgalmat kivéve. A határátkelő megnyitása Szabadka és Eszak-Bácska magyarságának kérésére az anyaország és a határon túl élő magyar közösségek közötti akadálymentes érintkezést szolgálja. Az ideiglenes jelleg addig tart, amíg a politikai helyzet nem teszi lehetővé a kormányközi megállapodás megkötését. A kormány elfogadta és kivételes, sürgős eljárást kérve az Országgyűlés elé teijeszti az állattenyésztésről szóló törvényjavaslatot, és elfogadta az ország közlekedésbiztonságának javítására kidolgozott Nemzeti Közlekedésbiztonsági Programot. A kabinet határozott arról is, hogy ennek megvalósítására ki kell dolgozni a finanszírozási rendszer formáját, meg kell határozni forrásait és a felhasználási területeket. A konkrét tennivalókról ütemterv készül. Új rákvizsgáló műszer (Folytatás az 1. oldalról) A Pázmány Péter Tudományegyetem elvégzése után Bécs- be került — a Monarchia idején — és megalapította az első fülészeti klinikát, ahol nagy hímevet szerzett, olyany- nyira, hogy még Amerikából is az ő intézetébe mentek, hogy elsajátíthassák a szakma csínját-bínját. Egy másik nagy híresség, Báránd Róbert az egyensúlyszerv vizsgálatáért és működésének feltérképezéséért megkapta a Nobel- díjat. Sokat tett a hallás működésének megismeréséért, műszereket fejlesztett ki, műtéti módszerek megalkotója Békési György is. Az 1956-os forr- dalom óta Bostonban élő Jakrí Géza alkalmazta először a lézert, amelynek első gyakorlati hasznosítója szintén magyar tudós volt, Pollányi Ágoston — hallhattuk. Míg azelőtt a különböző betegségek szövődményei hatására leginkább a gyulladásos megbetegedés volt a jellemző, ma a nagyothallás — a zaj, a gyógyszerek és az öregedés hatására — vált gyakorivá. Ijesztő mértékben nőtt a garat-gégerákosok száma is, amelynek kiváltó oka — részben — a dohányzás. Egyre többször fordul elő az orr allergiás megbetegedése is, amelyet — többek között — a növényvédő szerek irritáló hatása vált ki — mondta dr. Ribári Ottó. —_ Nagy súlyt fektetnek a megelőzésre. A magyarországi hallásszűrés világhírű, hasonló módon próbálják megoldani az orr és gége betegségeinek korai felfedezését is. A megnyitó után, délután neves külföldi professzorok tartottak előadást. Ma pedig azt a világon egyedülálló műszert mutatják be elsőnek, amelyet három győri szakember: dr. Hochenburger Emil fül-orr-gégész főorvos, Leszla- uer Zoltán elektrokémikus és öccse, Leszlauer Ernő alkotott, s amellyel elektrokémiai úton azonnal, egy érintőszonda segítségével ki tudják mutatni a rákot és pontosan behatárolhatják a rákos szövet helyét. Árpási Mária Felfüggesztették a sztrájkot (Folytatás az 1. oldalról) A légitársaság számára már eddig is 20 millió forintos veszteséget okozó sztrájk átmeneti felfüggesztése ugyanis azt jelenti, hogy továbbra is biztosítani kell a többletkiadásokat jelentő készültséget. A Malév fenntartja korábbi ajánlatát a bérek idei 22 százalékos és jövőre kétszer 10 százalékos emeléséről, a szakszervezet 50 százalékos követelését pedig megalapozatlannak és túlzottnak tartja. Az Aeroplex másik tulajdonosa a Lockheed cég vezetőivel folytatott tárgyalásokon az amerikai fél nem tett olyan béremelési javalatot, melynek terheit egyoldalúan vállalná, a Malév pedig teljesítményeihez és az ágazat recessziójához mérten megfelelőnek tartja a 44 ezer forintos átlagfizetéssel rendelkező állomány számára az általa javasolt emelést, A légitársaság vezetői remélik, hogy a megoldódik a bérvita, ellenkező esetben a cég újabb megoldásokat keres az utasforgalom biztosítása érdekében. A társaság egyébként táviratban kereste meg azt a közel 60 repülőgépszerelőt, akinek munkájára az Aeroplex alapítása után nem volt szükség. Közülük 20 szerelő már jelentkezett a cégnél. A megkeresett karbantartókkal a Malév csupán létszámhiánynyal küzdő műszaki szolgálatát igyekszik teljessé tenni, és nem egy saját műszaki bázis kialakítása a célja. A sztrájk szombat hajnali felfüggesztése ellenére a hét végén még a módosított menetrend szerint közlekedtetik a gépeket. így szombaton törlik a Malév két bécsi járatát, összevonják a reggeli és délutáni berlini járatokat és módosul az isztambuli, a londoni, a moszkvai, a madridi, az athéni, a varsói, a lamacai és milánói járatok indulása is. Munkába állhatták azok az angol repülőgép-szerelők, akiket a Malév a magyar karbantartók sztrájkjának idejére szerződtetett — mondta el Simon István, a Malév vezérigazgató-helyettese. A szerelők engedélyéről napvilágot látott ellentétes hírekkel kapcsolatban a vezérigazgató-helyettes elmondta: minden szerelő rendelkezik a szükséges szakszolgálati engedéllyel, csupán a jogosítványaik típusa különböző. A 18 szerelő egyébként kizárólag a légitársaság kevésbé munkaigényes Boeing-flottá- ját szereli, a létszámigényes 18 TU-gépet pedig a Malév a munkabeszüntetés ideje alatt nem közlekedteti. Szárszó visszahelyez A nyolcadik oldalunkon találkozni fognak vagy már találkoztak kedves olvasóink ezzel a mondattal: „Vissza kell helyezni fontossága teljébe például a köszönést, a fehér abroszt, a tiszta szívet és poharat, a méreg- telen vizet, a vizezetlen bort, a kézfogást, az adott szó szentségét és kötelező erejét, a szeretet szó hitelét, és még any- nyi minden mást, amiben nagy-nagy ínséget szenvedünk, nélkülük nem teremtődhet meg a magasabbrendű létminőség.” Ha most vallomást kellene tennem, akkor ezt a Döbrentei Kornéltól vett idézetet ragadnám ki azzal, hogy én azért mentem Szárszóra, mert ott látom azt a törekvést, amely mindany- nyiunkat határokon belül és kívül igenis visszahelyez. Ez a visszahelyezés természetesen nem visszalépés, hanem alap ahhoz, hogy előreléphessünk a bennünket Európában is megillető helyre. Olyan emberek adtak egymásnak találkozót Szárszón, akik múltjuk alapján jól ismerik a fehér abroszt, ugyanúgy, mint a köszönést, a vizezetlen bort, vagy az adott szó szentségét. Az ifjabb generáció — amelynek kimondatlanul is minderre igénye van — csak tőlük tanulhatja meg, hogy mindez az életnek, a gazdasági fölemelkedésnek egyaránt fontos velejárója. Szárszó szelleme azért volt fontos ötven éven át, és válik fontossá megint, mert az ott egybegyűltek mindnyájan megfogalmazták az óhajt: politikában, közéletben és művészetben egyaránt jó lenne megtisztulni; elválasztani egymástól a minőséget és a silányt. Az elmúlt évtizedek urai mindent összekuszáltak, pontosan azért, hogy minden ködössé és homályossá váljék, hogy a magyar nemzet ne találja meg azt az utat, amelyen történelméből kifolyólag is haladnia kellett volna. Ám eyött az idő, amikor a kuszaságot egyszer s mindenkorra meg lehet szüntetni. Ennek érdekében nem hatalmi szóval kell fellépni, hanem inkább tudomásul kell venni: megvan a magunk dolga, amit Szárszó szellemében a lehető legjobban kell végeznünk ahhoz, hogy az ott megfogalmazott gondolatok immár kiterebélyesedve — beleértve közéletet és poiitit- kát — érvényesüljenek. A köszönést, a tiszta szívet és a poharat, az adott szó szentségét, a szeretet szó hitelét visszahelyezni fontossága teljébe nem elhatározás kérdése, hanem kemény munka. (Vödrös)
