Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 4.. SZERDA Cserkészmindennapok Istentisztelet a táborban Kacagnak a nemzedéki ellentéteken Hancsovszki János felvétele A gödöllői cserkész éwKfr emléktalálkozón a fiatalok altáborainak lakói hétfőtől vasár­napig gödöllői és budapesti városnézésen, természetisme­reti és tájékozódási túrán, cserkészhagyományokat fele­levenítő játékos vetélkedő­kön, kézműves foglalkozáso­kon vesznek részt. Minden al- tábor egy napot kap arra is, hogy maga szervezze meg programját, strandra, kirándu­lásra menjen, vagy pihenjen. Az esti vetélkedők mindig kö­zösek. Tegnap mesemondók versenyeztek, majd két-két fős csapatok sátorverő ügyes­ségüket mérték össze. Sötéte­dés után sorra lobbannak a tá­bortüzek, majd a zászlólevo­nást és imát követően takaro- dót fújnak a trombitások. Ez a hátralévő napok mindegyi­kén így történik. * Szentirmai József országos felnőttcserkész vezetőtiszt, a Csodaszarvas törzsi tábor pa­rancsnokhelyettese elmondta, hogy az emléktalálkozó részt­vevőinek nyolcvan százaléka fiatal és csaknem a fele lány. A kiscserkészek parancsnoka­ik irányításával őrséget ad­nak, a nagyobbak egészség- ügyi, műszaki csapatok tagjai lehetnek. * A felnőtt cserkészek között az egyik legfontosabb szolgá­lat a tábori lelkészeké. Az er­dőben van istentiszteleti he­lye a katolikusoknak és a pro­testánsoknak is. Az előbbi fe­lekezet Szent Imre kápolnája egy nyiladékban felállított sá­tor. A rendezők nagyon fon­tosnak tartják, hogy az isten­tiszteletek különválasztása el­lenére a tábort az ökumené szellemében rendezik. * A találkozó idején naponta megjelenik a táborújság. Eb­ben hírek, tájékoztatók, kis- portrék, versek olvashatók. Zajlik az élet Gödöllőn, a fia­tal cserkészek tartalmas, él­ménygazdag táborozása so­kaknak emlékezetes marad majd. Szentirmai József örömmel mesélte például, hogy amikor egy 12 év for­ma kiscserkésztől megkér­dezte, hogy érzi magát, a fiú boldogan nevetve válaszol­ta: Pompásan Józsi bá. * Az öregcserkészek tegnap újabb előadásokat hallgattak meg a Petőfi Sándor Művelő­dési Központban. A külföldi magyar cserkészek helyzeté­ről Matica Agnes, az Ameri­kai Egyesült Államokból ér­kezett öregcserkész adott is­mertetést, Magyaródi Sza­bolcs Kanadából, a külföldi magyar öregcserkészek ma­gyarságtudatának ápolásáról tartott előadást, Arató László a mai magyar cserkészet esz­meiségét, Szentirmai József pedig az öregcserkészek fel­adatait vázolta. R. Z. Dobáson szeptemberben indul a katolikus iskola Megkérdeztük: Elegendo-e a pénz Lilla gyógykezelésére? Tápiószecsőn a katonafiatalok és a helyi Vöröskereszt kezdeményezéséből született a „Segítsetek Alapít­vány”, amely vállalta a fejlődési rendellenességgel szü­letett gyermekek sorsának enyhítését. Az alapítvány elnökétől, Szarvas Gábortól azt kérdeztük, hogyan alakul a sorsa az izomsorvadásban szenvedő, nyolcé­ves tápiószecsői kislánynak, Kovács Lillának, aki je­lenleg az Egyesült Államokban tartózkodik gyógykeze­lésen az alapítvány és a társadalombiztosítás jóvoltá­ból. A tilosba hajtok védelmében (Folytatás az I. oldalról) Mivel tetemes összegbe ke­rülne az átjáró felszerelése és rendszerbe kötése, anyagi okokra hivatkozva időben eltolták a munkála­tokat. Nem született tehát meg­nyugtató döntés, ezért a rendó'rség saját hatásköré­ben ideiglenes jelleggel le­záratja az átjárót. A jog­szabály szerint ez egy évig tarthat, de ez újra és újra meghosszabbítható mind­addig, amíg korszerű átjá­ró nem épül. A lezárás zsúfoltságot fog eredményezni Göd és Dunakeszi belterületein. A megnövekedett forgalom plusz 50 gépjárművet je­lent óránként. A valószínű­leg népszerűtlen intézke­dés azonban azok életét vé­di, akik felelőtlenségük­kel, túlzott sietségükkel maguk és családjuk bizton­ságát teszik kockára. Sík őrnagy sajnálattal említette, hogy gyakorta a leengedett félsorompó és a tilos jelzés ellenére is át­hajtanak a vasúti átjárón, megrongálva gépjárművü­ket, a biztonsági berende­zést és esetenként kioltva saját életüket. Sz. L. B. — Lilla április 7-én ment ki San Franciscóba édes­anyjával együtt. A gyógy­kezelés feltételeit szeptem­ber 3-áig megoldottak, de mivel nincs betegbiztosítá­suk, naponta kell bejárniuk a kórházba. Az utazás és a lakás, valamint a megélhe­tés több mint 200 dollárba kerül naponta. Erre sajnos már nincs fedezet. Az izomsorvadásban szenvedő kislány a kezelés előtt nem tudott felállni. Most már — a Schneider-féle keze­lésnek köszönhetően — né­hány lépés megtételére is képes. Amikor hazajön­nek, az édesanyja tudja folytatni a kezelést gyógy­tornával, ugyanúgy, ahogy azt egy szentmártonkátai édesanya is teszi gyermeké­vel. O videóról tanulta meg a tomáztatást. Magyarországon mint­egy 400 gyermek szenved izomsorvadásban. Más ala­pítványokkal összefogva szeretnénk megszervezni a gyógytornáztatásukat. Öt év alatt tíz gyermek külföl­dön való kezelésénél mű­ködtünk közre, és Lillát is öt éve folyamatosan segít­jük. A megoldás mégis az lenne, ha Magyarországon találnánk olyan orvost, aki elvállalná ezt az ügyet. Ha nem sikerül pénzt gyűjte­nünk Lilla számára, a gyógykezelését abba kell hagynia és haza kell térnie. Ezért kérünk mindenkit, aki segíteni tud, tegye meg. A támogatást a követ­kező számlára lehet befizet­ni: Konzumbank Rt. Jász­berényi Fiók 459- 98922-11701 — Kovács Lilla javára. (b. cs.) Ülésezett a Börzsöny Com >»✓ Őszre már nem lesz telefon Inkább oldani kell a félelmet Sokan számon tartják a Börzsöny hegység Pest megyei fal­vaiban, a Műszertechnika Rt. ígéretét: őszre új telefonállo­másokat szerelnek fel a térségben, vonalanként 15 ezer fo­rintért. A munkálatok még meg sem kezdődtek, a befize­tett hozzájárulásokat az önkormányzatok számláin őrzik, ^Börzsöny Com Rt. pedig, mint az építtetésre alakult társu­lat, újabbnál újabb partnereket keres, miután a Műszer- technika végleg visszalépett a beruházástól. (Folytatás az I. oldalról) Komoly érveket vártak a tegna­pi fórum résztvevői. Ám ezek helyett zömében az „attól fé­lünk, hogy...”, a „nem tudjuk, mi lesz velünk..stb. megfog­hatatlan ürügyízű érvek vissz­hangzottak néhány ellenálló ta­nítókollégától. Furcsa, de a vál­tást helyeslő pedagógusok mind a csendes háttérben ma­radtak: igaz, ha alkalmanként szót kértek, a katolikus egyház tervei mellett mondott érveiket az ellenkezők csekély, ám an­nál hangosabb tábora menten lehurrogta! Dobos Krisztina, az új okta­tási törvény kidolgozója hig­gadtan válaszolta meg a szemé­lyeskedésig, a másik besározá- sáig is el-elmenő kérdéseket. Először az aggályoskodó taná­rok munkajogi felvetéseire rea­gált. Elmondta, hogy a helyi katolikus egyház mint jogutód fogja működtetni az elemit, így nemcsak az oktatási kötelezett­séget vállalja át, de a fizeté­sek, a szabadságok, a nyugdí­jazás ügyeiben is elődjéhez, az önkormányzathoz hasonlóan kell eljárnia. Az már mindenki­nek a személyes ügye — mondta az államtitkár-helyet­tes —, hogy vállalja-e a válto­zást. Egyet azonban mindenki­nek, az iskolában maradóknak is szem előtt kell tartani: azt, hogy meg kell adni a tisztele­tet minden más világnézetnek, illetve az azt képviselő' gyere­keknek, kollégáknak és szülők­nek! Ha semmi sem változik, mi­től lesz mégis egyházi az isko­la? Hogyan váiják el tőlünk, hogy közvetítsük a gyerekek felé a keresztény kultúrát, ami­kor mi magunk egy teljesen más eszmerendszerben nőt­tünk fel? Ezek a kérdések már azt jelezték, hogy a tanítók és tanárok kezdték komolyabban kezelni az iskola sorsát. Mire kötelezhető egy nem hívő pe­dagógus az egyházi iskolában? — tetőzte meg értetlenséggel egy másik tanár a felvetéseket. Nem kell attól tartanunk, hogy idővel „becsempésznek” mind több katolikus elvet a nevelé­si-oktatási programba — han­goztatta egy másik, vitathatat­lanul a múltat, az elmúlt évtize­dek nevelésének hatását idéző kérdés. Pásztor Győző kanonok hig­gadtan válaszolt: az iskolában jelenleg 90 százalék feletti a hittanoktatáson részt vevők száma. A diákok szüleinek több mint 70 százaléka az át­alakulás mellett szavazott. Mindez azt igazolja, hogy Da- bas-Sári akaija az egyházi isko­lát, melynek itt a faluban a múlt századtól az 1948-at kö­vető kényszerű szétszórattatá- sig töretlen gyökerei vannak! Az, amit a tantestület egyne­gyede hónapok óta művel, nem más, mint mesterséges hangu­latkeltés, felesleges ellenpropa­ganda. Olyan ügyben hergelik a falu lakosságát, melyről tíz a négy arányban döntött az ön- kormányzat. Nem egyszerű egy ilyen jel­legű átalakulás — zárta hozzá­szólását a plébános atya — kü­lönösen negyven év egyházel­lenes nevelése után. Azt vár­nánk, vártuk volna el a tantes­tülettől, hogy inkább oldja az ismeretlentől való félelmet a la­kosságban. Ehelyett mi törté­nik Dabas-Sáriban? Rémhírek kelnek szárnyra több tízezer fo­rintos tandíjról, halálos fenye­getést kapok, s a letépett isko­latáblát is bedobják a plébánia kertjébe. A katolikus iskolává válás nem megy egyik napról a má­sikra — szögezte le Pásztor Győző. — Az egyház igyek­szik minden támogatást megad­ni a kollégáknak — s természe­tesen a szülőknek is — ahhoz, hogy mind tökéletesebben megfeleljenek az új követelmé­nyeknek. Maliár Éva (Lapzárta után lakossági fó­rum kezdődött Dabas-Sáriban, melynek témája a rendkívüli tantestületi értekezleten is meg­tárgyalt iskolai átalakulás lesz. Erről az eseményről kö­vetkező lapszámunkban tájé­koztatjuk olvasóinkat.) Korábban már megírtuk, hogy a -HTCC Consulting Kft., amerikai—magyar kö­zös vállalkozás elfogadható ajánlatot tett. Ha mintegy 80 százalékig tulajdonos le­het a Verőcétől Bemeceba- rátiig bővülő hálózatnak, vállalja a befektetést. A százezer forint vonalankénti bekerülési költséghez ké­pest harmincezerért jutná­nak telefonhoz a családok, hatvanezerért a közületek. Legutóbb a Matáv Rt. képvi­selői is úgy nyilatkoztak, hogy szívesen részt venné­nek a vállalkozásban olyan feltételek közt, hogy a HTCC legalább nyolcvan százalékig lenne tulajdonos, a hazai cég pedig apport­ként vinné be eszközeit, mű­tárgyait. Tegnapra közgyűlést hí­vott össze Alpári György, a Börzsöny Com elnöke, Verő­ce polgármestere és a társu­lat ügyvezető igazgatója, Györffy Ernő a verőcei mű­velődési házban. Itt az össze­gyűlt polgármesterek és köz­ségi képviselők körében hoz­zá kellet volna járulni a HTCC tulajdoni többségé­hez, az alaptőke megemelé­séhez, valamint tisztázni a koncessziós pályázat szem­pontjait, mivel az illetékes szakminisztertől azt a vá­laszt kapták: Kiírja a terület­re szóló pályázatot. Az összejövetel — céljai ellenére — csak tulajdonosi megbeszéléssé alakult, dön­tés nem született. A Műszer- technika Rt. ugyanis telefa­xon közölte Alpári György- gyel, hogy mivel nem kapta meg időben az értekezletre szóló meghívást — ahol azt várták, hogy részvényeit át­adja a HTCC-nek —, képvi­selője nélkül nem járul hoz­zá a közgyűlés megtartásá­hoz. Ha ez mégis megtörté­nik, akkor törvényességi óvással fog élni. Dr. Erdész Mihály, Szoko- lya jegyzője sürgette, hogy ezt a kérdést mielőbb ren­dezze a Börzsöny Com, hisz a halogatást a polgárok pén­ze bánja. Bessenyey Balázs, a HTCC üvegyezető igazgató­ja sajnálattal vette tudomá­sul, hogy még nem tekinthe­ti cégét tulajdonosnak. An­nál inkább sem, mert a társu­lat tulajdoni jogáról való le­mondást az önkormányza­toknak is írásban kellett vol­na dokumentálniuk, de ezzel egyesek késlekedtek. Bessenyey György, a köz­ségek képviselőinek a kérdé­seire válaszolva elmondta, hogy a térség hálózatfejlesz­tését három ütemben valósít­ják meg. Az első ütem a kon­cessziós pályázat elnyerése után kezdődne. A telefon­igénylők már befizetett 15 ezer forintjait a tényleges be­ruházás megkezdésekor ve­szik igénybe. Mivel a hozzá­járulást 30 ezerre kell emel­ni, a másik tizenötezret har­minc nappal a vonalak átadá­sa előtt fogják felhaszálni a számlák kiegyenlítéséhez. Dönthettek abban a tulaj­donosok, hogy hivatalosan az idén szeptember 1 -jétől magánszemélyeknek har­minc, közületeknek 60 ezer forintba kerül egy-egy állo­más. A korábbi igénylők a befizetett összeg kamatai mi­att szeptember 1-jéig 22 ezer forintért jegyeztethetik elő a vonalbekötéseket. Hátravan még a tulajdon kérdésének végleges rende­zése, a koncessziós pályázat benyújtása, s megvan az a kockázat is, hogy azt nem a Börzsöny Com nyeri el. Csak ezek után lehet meg­mondani, hogy mikor kez­dik a munkát és meddig tart, mikor szólalnak meg a Bör­zsöny 17 községében a meg­rendelt új telefonok. K. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents