Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-27 / 199. szám

MAGYARORSZAG PEST MEGYEI HÍRLAP 1993. AUGUSZTUS 27., PENTEK Kormányszóvivői tájékoztató Kialudtak a lángok Egyhetes küzdelem után csü­törtök hajnalra bizonyossá vált: sikerült megfékezni a Kiskunsági Nemzeti Parkban pusztító tüzet — jelentették be a csütörtöki kormányszóvi­vői tájékoztatón. Bukovics István országos tűzoltóparancsnok és Kara Pál helyettes belügyi államtit­kár beszámolt arról, hogy a tűz augusztus 18-án keletke­zett Bocsa község határában, a Kiskunsági Nemzeti Park ősborókásában. Másnapra úgy tűnt, sikerült eloltani a lángokat, ám a tűz még az­nap több helyen belobbant, s a lángok már a közelben lévő négy községet és tanyát is veszélyeztették. Átterjedt a tűz a volt szovjet katonai lőtérre is, ahol több ottma­radt lőszer felrobbant. Mind­ezért a hagyományos oltási módszerek bevetésére alig nyílt lehetőség, s repülőkről és helikopterekről kellett megkísérelni az oltást. A lán­gokat 24-ére sikerült megfé­kezni, ám csak 48 óra eltelté­vel vált bizonyossá: a még füstölő, izzó részek is minde­nütt kihunytak és megszűnt a kritikus helyzet. Az ősborókás 3000 hektá­ros területének kétharmadát elpusztították a lángok. A lán­gok által érintett térség há­romnegyede 90-100 százalé­kosan károsodott. A szakér­tők a közvetlen kárt hektáron­ként százezer forintra becsü­lik, de valójában a pusztulás felbecsülhetetlen, mivel pó­tolhatatlan természeti értékek semmisültek meg. Személyi sérülés szerencsére nem tör­tént. Ami pedig a tűz okát illeti: a vizsgálat ez ügyben még tart. — A kormány szeptember végén-október elején csomag­ként terjeszti az Országgyű­lés elé a tb-költségvetéssel és az adótörvények módosításá­val kapcsolatos, valamint a 92-es zárszámadási és a jövő évi költségvetési törvényeket — jelentette be a továbbiak­ban Szabó Iván pénzügymi­niszter. A határidő tartása érdeké­ben a csomagból két előter­jesztésről is döntött a kabi­net. Javaslatot tesz egyfelől a társadalombiztosításnak jutta­tandó ingyenes vagyon átadá­sának módjára. A kormány ál­lásfoglalása szerint az idén 100 milliárd forint, jövőre pe­dig további 200 milliárd fo­rint értékű vagyont kell a költségvetésnek a tb részére átadnia. A pénzügyi csoma­got alkotó másik, zárszámadá­si törvényjavaslatot szintén elfogadta a kormány. Egy harmadik pénzügyi té­mával: a központi költségveté­si szervek és a kormányzati be­ruházások tavalyi pénzmarad­ványainak elszámolásával is foglalkozott ülésén a kabinet. A kormány tudomásul vet­te. hogy a pénzügyminiszter a pénzmaradványok jóváhagyá­sakor 1,3 milliárd forint többle­tet vesz számításba. Szabó Iván — tisztázandó azokat a híreket, melyek sze­rint a Magyar Tudományos Akadémia maradványából 93 millió forintot vonnak el, kö­zölte: az Akadémia teljes ma­radványkerete 589 millió fo­rint, ebből pedig 51 milliót vesznek vissza. Napenergia-világkongresszus A környezetbarát és megújuló energetikai technológiák fejlődésének és elterjedésé­nek elősegítése, a riói elvek valóra váltása, a fejlődés biztosítása, gazdasági és ipari kapcsolatok teremtése volt a célja a Buda­pesten megrendezett napenergia-világkong­resszusnak — mondta Imre László egyete­mi tanár, a Magyar Napenergia Társaság el­nöke tegnap a kongresszus sajtótájékoztató­ján. A kongresszuson 70 országból, 800 elő­adás hangzott el a napenergia, a szélener­gia, a biomassza-energia és egyéb megúju­ló energiaforrások, például az apály-dagály következtében keletkező hullámmozgás hasznosításáról, környezetvédelmi követel­ményekről és feladatokról. A kongresszus keretében rendezett kiállí­táson, a BME aulájában külföldi és magyar cégek mutatták be a megújuló energiát hasznosító energetikai technológiai eszkö­zöket. Az egyetem folyosóin állították ki a Magyar Napenergia Társaság által meghir­detett gyermekrajzpályázatra beérkezett raj­zokat. A pályázat eredményhirdetése a kongresszus mai záróünnepélyén lesz. írásminta telefaxon A grafológia térhódítása Kilencedik évébe lépett a ma­gyar grafológusképzés — kezdte beszámolóját a Grafo­lógiai Intézet tegnapi sajtótájé­koztatóján dr. Agárdi Tamás igazgató. — A művelődési házbeli tanfolyamok helyett ma már felsőoktatási szinten szervezett, multidiszciplináris tanterv és a tudomány számta­lan, területéről verbuválódott, magasan kvalifikált oktatógár­da gondoskodik a leendő gra­fológusok képzéséről. Az elő­ző tanévben háromszáznál több hallgató — pl. külön or­voscsoport is — készült arra, hogy saját szakterületén vagy grafológusként segítse a hoz­zá fordulókat. A grafológia mind széle­sebb körben teljed a felhasz­nálók körében. Különösen fi­gyelemre méltó az üzleti szfé­ra érdeklődése. A döntési helyzet pszichológiai kompo­nensének az előtérbe kerülé­se új, hatékony eszköz az eredményesség növelésében. Befejeződéshez közeledik a telefaxos grafológia kidolgo­zása is. A fantomüzem és a kísérle­ti időszak után a Grafológiai Intézet speciálisan kiképzett grafológusai felkészültek az üzemszerű szakértői tevé­kenységre — mondta az igaz­gató —, amikor is a telefa­xon átküldött írásminta elem­zése rövid időn belül megtör­ténhet. Ezek után dr. Agárdi Ta­más arról a kettősségről be­szélt, amely a magyar grafo­lógia helyzetében kialakult. Miközben a Grafológiai Inté­zet mellett számos felsőokta­tási intézményben oktatják az íráselemzést, s a különbö­ző bírósági eljárásokban is helyt kap ma már a grafoló­gus szakértői tevékenység, szaporodik a jól felkészült grafológusok száma, néhány éven belül a százas nagyság­rendet is eléri, addig hiány­zik e szakma szabályozottsá­ga. Ez idáig se minősítés, se a működés feltételei nincse­nek államilag rendezve, jólle­het a grafológusok számtalan kísérletet tettek ebben az ügy­ben. Ez a jogilag rendezetlen helyzet nemcsak a grafológu­sok számára okoz problémá­kat, hanem a grafológusi szol­gáltatást igénybe vevők szá­mára is bizonytalan helyzetet teremt. A grafológust ma már nem­csak kíváncsiságból, divatból keresik fel, hanem nagyon sok esetben a szó szoros érte­lemben vett sorsdöntő kérdé­sekkel is. Megfelelő grafoló­gusi és pszichológusi háttér hiányában a legnagyobb jóin­dulat mellett is helyrehozha­tatlan károk követhetők el. A Grafológiai Intézetben kialakult vélemény szerint felsőfokú végzettséget igény­lő szakma a kézírás elemzé­se, az elméleti képzésen túl elengedhetetlen a szakmai gyakorlat is, amit magán­úton, autodidakta módon nem lehet elsajátítani. Úgy tű­nik azonban — mondta az igazgató —, hogy a képzés­sel foglalkozó illetékes tárca véleménye nem egyezik a szakemberekével. Pedig egy korrekt rendezésnek minden­képpen állást kellene foglal­nia minimum a szakmai képe­sítés szintjéről, rendjéről, va­lamint a szakma gyakorlásá­nak feltételeiről (a grafoló­gusetikáról). Idegenforgalmi tanácskozás Ötödikek vagyunk a világon Tanácskozást tartott az Or­szágos Idegenforgalmi Hi­vatal csütörtökön Kecske­méten. A Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megyei szakemberek, illetve az ide­genforgalomban érdekeltek megbeszéléséhez a közel­múltban hivatalosan is elfo­gadott és nyilvánosságra ho­zott országos idegenforgal­mi koncepció ismertetése adott apropót. Magyarországot a turis­ták számát tekintve az ötö­dik idegenforgalmi hatalom­ként tartják számon a vilá­gon. Évente kétszer annyi külföldi fordul meg hazánk­ban, mint az ország lakossá­ga. Tavaly az átutazókkal, bevásárló vendégekkel együtt 33,5 millió volt az ide látogatók száma. Az ide­genforgalom jelenleg gazda­ságunk húzóágazata. A nemzetközi turistaforga­lomból 1,2 milliárd dollár állami devizabevétel szár­mazott az elmúlt esztendő­ben, ami kétszerese az 1989. évinek. A devizabevé­telnek fele aktívum, ami a fizetési mérleget javította, s lehetővé tette egyebek kö­zött, hogy a lakosság devi­zakeretét 50 dollárról 300-ra emeljék. Ám míg a turisták számát tekintve elő­kelő helyet foglalunk el, ad­dig az itt töltött napok szá­ma szerint igen hátul, a 47. helyen vagyunk. Ez többek között azt mutatja, hogy ide­genforgalmi kapacitásunk nincs kihasználva, ezért az országos koncepció az 1994-es turistaidény sikere­sebbé tételét tűzte ki célul. Az irányvonal másik sarka­latos pontja a felkészülés az expóra, harmadik lényeges feladata pedig a már folya­matban lévő piacfelmérés. Templomot kér a Bányaváros Pártközi tárgyalások Az MDF ügyvezető elnöksé­ge Boross Péter és Lezsák Sándor alelnököket kérte fel arra, hogy megkeresés esetén a jószolgálati küldetéssel megbízott Fodor Istvánnal, a független képviselőcsoport vezetőjével a pártközi válasz­tási tárgyalásokon való esetle­ges MDF részvételről tárgyal­janak. Erről Rubovszky And­rás pártigazgató tájékoztatta csütörtökön az MTI munka­társát. A döntést elsősorban azzal a fejleménnyel indokol­ta, hogy a szerdai — az MSZP kezdeményezte — pártközi egyeztetésen a részt­vevők elálltak a választójogi törvény módosításának terv­be vett megvitatásától. Új alelnökjelölt A miniszterelnök javaslatot kí­ván tenni a Magyar Köztársa­ság elnökének arra, hogy dr. Szapáry Györgyöt a Magyar Nemzeti Bank alelnökévé ne­vezze ki. Ezért kezdeményez­te az Országgyűlés elnökénél, hogy a jelöltet az illetékes par­lamenti bizottság a javaslat megtétele előtt hallgassa meg. Szapáry György iskoláit rész­ben Magyarországon, részben Belgiumban végezte. A köz­gazdaság-tudományok dokto­ra. Brüsszelben az Európai Közösségnél, majd különböző megbízatásokban a Nemzetkö­zi Valutaalapnál dolgozott. Magyar és belga — kettős — állampolgárságú. Hétszáz aláírással juttattak el kérelmező levelet Bátonytere- nye Bányaváros városrészé­nek lakói a helyi önkormány­zatnak, valamint a váci me­gyés püspöknek: templomot szeretnének építtetni a város bányászkerületében. A Bá­nyavárost az ötvenes évek­(Folytatás az 1. oldalról) A Vasúti Dolgozók Sza­bad Szakszervezete levélben fordult az Aeroplex vezetői­hez, melyben tiltakozását fe­jezte ki a sztrájktörőket alkal­mazó, nemzetközi botrányt kiváltó munkáltatói magatar­tással szemben. Hosszadalmasnak ígérke­zik a közlekedési dolgozók nemzetközi szövetségének (ITWF) esetleges akciója a Malév ellen, illetve az Ae- roplex-szerelők helyett be­állt brit szerelők cége ellen — ez derült ki tegnap Lon­donban, az ITWF székhe­lyén. Az ITWF polgári repülési tagozatának szóvivője, Stu­art Howard elmondta az MTI-nek, hogy a brit szere­lők beállítását a sztrájktörés igen súlyos esetének tartják. Közölte, hogy már írtak a Malévnak, kifejezték rosszal­lásukat és kilátásba helyez­ték, hogy nemzetközi szolida­ritási akciót szerveznek a ma­gyar szerelők támogatására. ben kezdték építeni bányász- családok számára, hiszen ak­kortájt a nógrádi szénbányá­szat csillaga még fényesen ra­gyogott. A későbbi években tőszomszédságában épült meg a Mátra-lakótelep. A vá­ros e két kerületében ma csak­nem ötezren élnek. írtak a tagszervezeteiknek is, és felszólították őket hogy ők is tiltakozzanak a Malév­nál, továbbá vizsgálják meg, milyen nyomást gyakorolhat­nak a magyar légitársaságra annak legfontosabb európai célállomásain, és erről is érte­sítsék a Malévot. Ám Stuart Howard hozzá­tette: — Egyelőre nem lehet felrajzolni valamiféle kész haditervet. Ha azonban nincs jele a sztrájktörők visszavo­násának, akkor komolyabbra fordul a dolog. A szóvivő elmondta: pon­tosabb információt igyekez­nek szerezni arról is, hogyan szervezték be a brit szerelő­ket a Malév Boeingjeinek karbantartására, és megpró­bálják ezt a problémát, mint mondta, a forrásnál kezelni. Ezt nehezíti, hogy a brit tör­vények tiltják a szakszerveze­teknek a szolidaritási akciót, de úgy vélte, vannak a nyo­másgyakorlásnak egyéb, tör­vénybe nem ütköző módoza­tai. Tiltakozás a Malév ellen Emelkednek a vasúti tarifák Önköltségi ár alatt Szeptember elsejétől a bel­földi vonalakon átlagosan 3,8 százalékkal emelkednek a vasúti személyszállítási ta­rifák — mondta el Perger Imre, a MÁV Rt. illetékese az MTI-nek. Az áremelkedést a díjak általános forgalmiadókul­csának augusztus elsejei emelése indokolja. A vasúti társaság nem tervezi a tari­fák további emelését, bár a tevékenység évente 16-17 milliárd forintos vesztesé­get okoz a MÁV-nak. A jegyárak ugyan az uta- zóközönzség pénztárcájá­hoz viszonyítva magasak, messze elmaradnak azon­ban az önköltségi ártól. Ta­valy a jegyértékesítésből va­lamivel több mint 11 milli­árd forintos bevétele szár­mazott a társaságnak, és az idei tervek is e körüli bevé­tellel számolnak. Ez a költ­ségeknek csak közel egyhar- madát fedezi, bizonyos szá­zalékát az állam árkiegészí­tésként biztosítja, nagyobb hányadát azonban a vasút­nak kell finanszíroznia. Ez pedig likviditási gondokkal küzdő társaság számára egy­re nagyobb megterhelést je­lent, és bizonytalanná teszi a jelenlegi szolgáltatási szín­vonal fenntartását is.

Next

/
Thumbnails
Contents