Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-04 / 180. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULFOLI) 1993. AUGUSZTUS 4.. SZERDA Pozsony figyel az ajánlásokra Belépés, vita nélkül A magyar—szlovák kapcsola- kát. így például tanulmányo­tokról is nyilatkozott JozefMo- ravcík szlovák külügyminisz­ter a Le Figaro című francia lapnak adott interjújában. Mo- ravcík a hét végén tett kétna­pos látogatást Párizsban, de er­ről a francia sajtó nem tett em­lítést. A párizsi szlovák nagy- követség képviselője az MTI tudósítójának elmondta: a kül­ügyminisztert fogadta Alain Juppé francia külügyminiszter és Alain Lamassoure, az euró­pai ügyek minisztere, vala­mint René Monory, a szenátus elnöke és megbeszélést folyta­tott a francia gazdasági körök néhány képviselőjével is. Moravcík az interjúban egyebek között vitatja azt az állítást, hogy a Szlovákiában elhatározott területi újrafelosz­tás hátrányos lenne a magyar kisebbségre nézve. „A jelenle­gi három helyett nyolc, vagy tizenöt körzetet akarunk létre­hozni, vagyis a magyar képvi­selet arányosan nagyobb len­ne a körzetek nagy részében” — mondta. A külügyminisz­ter ugyanakkor elismerte, hogy az Európa Tanács a nem­zetiségi kérdésben ajánlásokat tett Szlovákiának. „Figyelem­be vesszük ezeket az ajánláso­zunk egy olyan új törvényt, amely lehetővé tenné a magya­roknak a magyar vezeték- és keresztnevek használatát. Mi a magyarokat országunk teljes jogú állampolgárainak tekint­jük” — hangoztatta a szlovák külügyminiszter. A nemzetiségi probléma ta­nulmányozására létrehozan­dó vegyes bizottságról szólva kijelentette: „az a probléma, hogy a magyarok minden te­rületen előrelépést akarnak ahhoz, hogy elismerjék kö­zös határunkat. Mi viszont úgy gondoljuk, hogy előbb a határok elismerésére van szükség a tárgyalások kedve­ző légkörének megteremtésé­hez. Ez mindkét ország szá­mára igen fontos, mert nehéz lenne elképzelni tagságunkat az Európai Közösségben és a NATO-ban azt megelőzően, hogy rendeznénk vitáinkat” — jelentette ki. A Bős-—Nagymaros körüli vitával kapcsolatban a szlo­vák külügyminiszter az inter­júban úgy vélekedett, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság döntésének megszületéséhez „legalább három-öt évre van szükség”. Hirosima, Nagaszaki Szomorú évfordulók Hirosimában nemzetközi érte­kezlet kezdődött tegnap ar­ról, miként lehet megerősíte­ni az atomsorompó-szerző- dést, elejét venni az atom­fegyverek elterjedésének. A tanácskozással emlékeznek meg a résztvevők, köztük az atomtámadás túlélői, a hirosi- mai atomrobbanás 48. évfor­dulójáról. A tanácskozást a hét második felétől, az atom­bombának áldozatul esett má­sik japán városban, Nagasza- kiban folytatják. 1945. augusztus 6-án Hiro­sima, majd augusztus 9-én Nagaszaki fölött robbant a bomba. Hirosimában 140 ezer ember, Nagaszakiban pe­dig 70 ezer ember életét oltot­ta ki az atombomba. 1946 óta évente e héten tart­ják a megemlékezéseket és em­léküléseket a két városban, és az idén megrendezik a tragi­kus esemény évfordulóján a polgármesterek harmadik vi­lágtalálkozóját is, amire negy­ven város képviselőjét várják. Rendszerint a japán kormány vezetője mond ez alkalommal ünnepi beszédet, az idén is így tervezték, ám lehetséges, hogy Mijadzava Kiicsi. aki a csütör­töki rendkívüli parlamenti ülé­sén mond le hivataláról és adja át a hatalmat egy új kor­mányfőnek, nem tud részt ven­ni az ünnepségeken. Lilie a genfi eredményekre hivatkozik Készültségben a brit légierő Malcolm Rifkind brit védelmi miniszter tegnap közölte, hogy a Brit Királyi Légierő gépeit készültségbe helyez­ték, és azok szükség esetén beavatkoznak Boszniában. A miniszter Boszniában tesz körutat az ott tevékeny­kedő brit ENSZ-csapatoknál, és Vitéz városában nyilatko­zott a BBC-nek. Rifkind már hétfőn meg­erősítette, hogy a brit kor­mány rokonszenvezik a légi­támadásokra vonatkozó ame­rikai elképzelésekkel, a Szara­jevó körüli szerb ostromzár megtörésére, a további szerb előnyomulás megállítására. Ezt londoni kommentátorok fordulatként értékelik, mert Nagy-Britannia, Franciaor­szággal együtt, eddig kemé­nyen ellenezte a katonai be­avatkozást, egyebek közt ENSZ-katonái biztonságára hivatkozva. Egyes vélemé­nyek szerint a brit ENSZ-ka­tonák azonban már nem ke­rülhetnek követlen veszély­be, mert tevékenységi terüle­tükön szerbekkel nem, ha­nem horvát és mohamedán erőkkel érintkeznek. A NATO légitámadások­kal fenyegette meg a bosz­niai szerbeket, amennyiben folytatják Szarajevó és más boszniai övezetek ostromát. Ezt Manfred Wörner, a NATO főtitkára jelentette be tegnapra virradóra Brüsszel­ben. A légicsapásokat kilátásba helyező nyilatkozatot a kato­nai szervezethez tartozó 12 ország nagykövetei fogadták el a belga fővárosban tartott 12 órás tanácskozásuk után. Az okmány hangsúlyozza: a NATO úgy döntött, hogy azonnal megkezdi az előké­születeket keményebb intéz­kedések — köztük légitáma­dások — életbe léptetésére mindazok ellen, akiket fele­lősség terhel Szarajevó és más boszniai övezetek ostro­máért. A boszniai külföldi kato­nai beavatkozás csak újabb harcokhoz vezetne, és megza­varná a békés rendezésről fo­lyó genfi tárgyalások mene­tét — hangsúlyozta Zoran Li­lie jugoszláv elnök, Bili Clin­ton amerikai elnöknek kül­dött levelében. A jugoszláv politikus sze­rint a genfi tárgyalásokon el­ért eredmények igazi esélyt jelentenek arra, hogy sikerül békés eszközökkel véget vet­ni az immár 16 hónapja tartó tragikus polgárháborúnak, s sikerül olyan rendezési tervet kidolgozni, amely figyelem­be veszi mindhárom nép jo­gos követeléseit. Lilié szerint a genfi tárgya­lások idején csak olyan javas­latokkal szabad előállni, ame­lyek a békés rendezés felé tere­lik a boszniai harcoló feleket. Újra az Urálban Radioaktív szivárgás Egy nukleáris fegyvereket elő­állító orosz katonai üzemből ra­dioaktív szennyeződés szivár­gott hétfőn — jelentette a Reu­ter. A telep az Urál-hegység- ben található a „Cselja- binszk—40” fedőnevű, a külvi­lág elől elzárt városban, Moszk­vától 1500 kilométerre keletre. Személyi sérülést nem okozott a baleset, szakértők szerint az üzem dolgozóit nem érte a megengedettnél nagyobb sugár­zás. A nukleáris szennyezés az üzem mintegy száz négyzetmé­ternyi területére terjedt ki —je­lentette tegnap az ITAR- TASZSZ alapján az AFP. Az egyik csőrendszerben keletke­zett hibát csak tíz órával ké­sőbb lehetett elhárítani. A mostanihoz hasonló meg­hibásodás történt július köze­pén a „Cseljabinszk—65” név­vel jelzett városban. Francia vélemény az EK-ról Szarajevóban kell bizonyítani Az Európai Közösségnek meg kell fordítani politikáját Közép-Európával kapcsolatban: a külpolitikai és a biztonságpolitikai együttmű­ködéssel kell kezdenie, s a gazdasági integrá­ciót szakaszosan kell megvalósítania, azzal a céllal, hogy ez mindenképpen még 2000-ig befejeződjék. Ezt a véleményt hangoztatja a közép-európai kérdések ismert kutatója, Jacques Rupnik a Le Figarónak adott interjújá­ban. „A legfontosabb, hogy a biztonsági kér­désekkel kezdjük, mert ezen a téren azonnali előrelépésre van lehetőség” — mondotta. Rupnik arra a kérdésre válaszolva fejtette ki véleményét, hogy az európai monetáris rendszer módosítása milyen hatással járhat Közép-Európában. A lap ezzel kapcsolatban utal arra is, hogy Magyarország a valutaárfo­lyamok kiszámításánál az EK közös valutája, az ECU helyett ezentúl a német márkát veszi alapul. A francia szakértő szerint a nyugat-európai gazdaság fellendülése kulcsfontosságú a kö­zép-európai országok számára, mert ettől függhet saját gazdaságuk alakulása is, a gazda­sági átmenetet pedig a demokrácia megszilár­dulása feltételének tekintik. „A gazdaság fel­lendülése lehetetlen anélkül, hogy ezeknek az országoknak korábbi keleti kötöttségét ne vált­sa fel kötődésük a Nyugathoz” — mondotta. A monetáris rendszer módosítása Rupnik szerint „többsebességű Európa” kialakulását jelzi, s ez éppenséggel kedvező hatással lehet az EK-tagság szempontjából. „A több körből álló Európa meggyorsíthatja a csatlakozást a közösséghez: egyes országok csak a maast- richti szerződés bizonyos elemeit fogadnák el ez esetben. A szerződés nem csupán a pénz­ügyi unióból áll, hanem megteremti az egysé­ges európai politika és védelem alapjait. De Maastrichtnak a közép-európaiak szemében nincs értelme, ha a közösség nem tud bizonyí­tani Szarajevóban. Hogyan higgyenek az euró­pai biztonságban, a politikai unióban, ha az európaiak nem képesek egységesen fellépni a jugoszláv drámában?” — mondta az interjú­ban Rupnik. Politikai foglyok / Éhségsztrájk Szöulban Szabadon bocsátásukat és a drákóian szigorú nemzetbiz­tonsági törvény eltörlését követelve háromnapos éh­ségsztrájkba kezdett tegnap Dél-Koreában 321 politikai fogoly. A bebörtönzöttek hozzá­tartozói szövetségének száz tagja szolidaritásból szintén éhségsztrájkot hirdetett a fő­város egyik katolikus szé­kesegyházában — jelentet­te a Reuter a szervezet szó­vivőjére hivatkozva. Dél-Korea nemzetbizton­sági törvénye tiltja az illegá­lis kormányellenes tiltako­zásokat és a hatóságok en­gedélye nélküli kapcsolat- tartást a kommunista Észak­kal. Az említett „bűncselek­ményekért” akár halálbünte­tés is kiszabható, bár ehhez csak ritkán folyamodik a szöuli vezetés. 4- A francia kormány ál­láspontja szerint az or­szág nemzeti valutája „megtartotta értékét”, s néhány napon, esetleg hé­ten belül ez a pénzpiaco­kon is beigazolódik. % Röviddel a felbocsátás után hétfő délután a kali­forniai Vandenberg légi- támaszponton felrobbant az amerikai légierő egyik Titán—4 típusú rakétája. Washingtoni katonai for­rások szerint a rakéta tit­kosnak minősülő katonai terhet szállított. * A tegnapi szlovák la­pok szerint Augusto Pino­chet tábornok, a chilei szárazföldi erők főpa­rancsnoka a jövő héten Kelet-Közép-Európába készül, és jól értesült for­rások szerint Szlovákiába is ellátogat. Az állami közigazgatás­nak meg kell őriznie sem­legességét a küszöbön álló választásokon. „Nem célszerű”, hogy a vajdasági kormányzók je­löltessék magukat vagy részt vegyenek a választá­si kampányban — han­goztatta hétfőn Hanna Su- chocka lengyel miniszter- elnök. Legalább tíz ember vesztette életét a dél-kam­bodzsai Kampót tarto- mánybn, amikor hétfőn délután ismeretlen fegy­veresek tüzet nyitottak egy személyvonatra. A Reuter emlékeztet arra, hogy a térség a szélsősé­ges vörös khmerek egyik erődítményének számít. Felfüggesztették az orosz csapatkivonást Megfigyelöközpont Varsóban Oroszország ideiglenesen fel­függesztene Lengyelországban állomásozó utolsó alakulatainak kivonását, mert vitája támadt Varsóval egy katonai megfigye­lőközpont elhelyezése körül — közölte Varsóban a védelmi mi­nisztérium egyik illetékese. Hieronim Cichon tájékoztatá­sa szerint az orosz csapatok ha- zátéréséért felelős orosz parancs­nok, Leonyid Kovaljov tábor­nok leállíttatta egy Varsó kör­nyéki támaszponton állomásoz- tatott híradós dandár kivonását. — Az ok az volt, hogy az oro­szok a katonai szállítási részle­gük volt varsói főhadiszállásán akarnak létrehozni egy megfi­gyelőközpontot, amelyből Né­metországban állomásozó csapa­taik visszavonását irányítanák — közölte Cichon a Reuterrel. A lengyelek ezzel szemben azt szeretnék, ha az új közpon­tot Oroszország varsói nagykö­vetségén rendeznék be. — Azt akarjuk, hogy az oroszok egy helyen legyenek — mondta Jerzy Lotkowski ezredes, a len­gyel védelmi minisztérium mun­katársa. Vlagyimir Napalkov, az orosz nagykövetség sajtófelelő­se azt közölte, hogy Oroszor­szág nem fogadhatja el a len­gyel javaslatot. Washington elégedett Az Egyesült Államok elége­dett Magyarország, Thaiföld és Tajvan ama erőfeszítései­vel, amelyek a szellemi tulaj­donjogok védelmének javításá­ra irányulnak — közölte hét­főn Washingtonban Mickey Kantor amerikai kereskedelmi képviselő. A három ország azért képezte vizsgálat tárgyát, mert felkerült a tisztességtelen­nek ítélt kereskedelmet folyta­tó országok washingtoni listá­jára. Kantor kijelentette: Ma­gyarországot törlik e listáról, amint aláírják a július 28-án parafáit magyar—amerikai megállapodást. Kedvezett az időjárás Több az orosz gabona Derűlátóan nyilatkozott a me­zőgazdaság helyzetéről Alek- szandr Zaverjuha orosz mi­niszterelnök-helyettes. Sajtó- értekezleten közölte, hogy szakértők szerint az idén re­kordtermés várható gaboná­ból, 120-125 millió tonnányi, a tavalyi 106,8 millió tonná­val szemben. A mezőgazdaságért felelős orosz kormánytisztviselő be­számolója alapján elsősorban az időjárás kedvező voltának köszönhető a termésnöveke­dés. A Reuter megjegyzi, hogy tavalyhoz képest 1 mil­lió hektárral kisebb területen vetettek gabonát Oroszország­ban, de ez elenyésző csökke­nés, egy százalék alatti. Ösz- szesen 61 millió hektárról fognak aratni. Zaverjuha szerint egyéb­ként lassan túljut Oroszor­szág mezőgazdasága a mély­ponton, három egymást köve­tő évben csökkent a termés, ám mostanra a szakértők sze­rint stabilizálódott a helyzet, s az állattenyésztésben is sza­porulatra lehet számítani.

Next

/
Thumbnails
Contents