Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-25 / 197. szám
1 PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. AUGUSZTUS 25., SZERDA 3 A csendes szerénység jogán Panaszkodik a Duna-parti kisváros tanárnője, hogy manapság egyre nehezebb a napi megélhetés. Azt mondja, hogy az ó' és a férje fizetéséből már alig futja a lakás fenntartására, a ruházkodásra. A piacon meg a boltokban is csak felfelé kúsznak az árak, s bizony kétszer is meg kell gondolnia, hol és mit vásároljon az ebédfó'zéshez. Hosszan sorolja még, mi minden okoz neki fejfájást, s csak úgy csattanónak szánja mondandója végén: két középiskolás kamasz fia van, akiknek új cipó', ruha, táska, s ki tudja, mi minden kell még az iskolakezdésre. Már-már sajnálnám a panaszkodót, amikor feltűnik, hogy milyen szép barnára égette bőrét a napfény. Ruházata elegáns, cipőjét sem valamiféle kiárusításon vehette, az ujjain több ezer forint értékű gyűrűket visel. Amikor bronzbarna színe felől érdeklődöm, az derül ki, hogy a négytagú család — barátaikkal együtt — néhány nappal korábban tért vissza Nápolyi, Rómát és Párizst is érintő húsznapos kirándulásáról. Mégis panaszkodik. Aki sír, attól el kell venni — vallják egyes bölcselke- dők, s lehet, hogy igazuk van. Divattá vált sok ember számára a panasz, pedig sokuknak nem is lenne erre súlyos oka. A pár ezer forintnyi nyugdíjból éldegélő idősek sohasem siránkoznak. Sőt, van közöttük számos, aki még a helyi polgármesteri hivatalokba sem kopogtat be, hogy a szociális törvény által biztosított járandóságát felvegye. Ők nem kívánkoznak Párizsba, autót sem tartanak, ujjaikat nem ékesíti egy ékszerbolti kirakat kínálata. Úgy gondolom, hogy ezek az emberek csendes szerénységük jogán az alaptalanul hangoskodók számára is tiszteletet parancsolnak. Csitári János Kárpótlási földárverések Horthy Miklós temetése nem állami ünnep Az elmúlt héten tovább folytatódott a kárpótlási földárverések ütemének nyár közepe óta tartó mérséklődése, igaz, ezt erősítette az is, hogy az ünnepek miatt az elmúlt hét csupán négynapos volt. A négy nap alatt megtartott 131 árverésen' összesen mintegy 250 ezer aranykorona értékű föld talált gazdára — derül ki a Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal összesítéséből, amelyet tegnap juttatott el az MTI-hez. Ezzel az árverések kezdete óta elkelt földek értéke már meghaladja a 13 millió 800 ezer aranykoronát és immár több mint 149 ezer kárpótolt jutott földhöz kárpótlási jegye ellenében. A legtöbb föld ezen a héten is Békés megyében talált gazdára mintegy 63 ezer aranykorona értékben, itt tavaly augusztus óta már mintegy 2,38 millió aranykoronányi földet szerzett meg 15 259 kárpótolt. Továbbra sem tartottak árverést Veszprém megyében és Budapesten, és csupán egy-egy eredményes árverés volt Komá- rom-Esztergom, valamint Tolna megyében. Az árak tekintetében is a visszafogottság jellemezte az elmúlt heti árveréseket. Négy megyében nem haladták meg a licitárak az 500 forint/arany- koronás minimálárát, és a legmagasabb érték sem ment feljebb 11 ezer forintnál, amelyet Pest megyei árverésen fizettek meg egy parcella után aranykoronánként. (Folytatás az 1. oldalról) Horthy Miklós megtartotta az alkotmányos monarchiát, soha nem vétett az alkotmányos jogfejlődés ellen, következetesen ragaszkodott a miniszteriális kormányzáshoz, soha kísérletet nem tett arra, hogy katonai diktátorként vagy vezérkari főnökként a kormányra kényszerítse politikáját. Horthy tehát nem hasonlítható sem Antonescu- hoz, sem Franco tábornokhoz, főként nem Szálasi Ferenchez, aki a Horthy-idő- szakban börtönbe került. Antall József a 20-as éveket részben a Trianon által előidézett kényszerpályaként jellemezte, a 30-as évektől pedig — mint fogalmazott — a kibontakozó diktatúrák befolyása vált egyre erősebbé, s ez alól nemcsak Horthy országa nem vonhatta ki magát. Ilyen körülmények között, bár a kormányzó egyre inkább politikussá is vált, szerepe kezdettől fogva az volt, hogy fenntartsa az' alkotmányosságot. Egyszerre volt élesen antikommunista és antiná- ci, ugyanakkor olyan összetartó szerepe volt, ami egy monarchára, egy régensre jellemző. Ezért sem jelentett ez a korszak egy monolitikus, totális államot, ahol minden a kormányzó hozzájárulását igényli. A politikusokra támaszkodva ez az időszak — például a középiskolai képzésben, az egészség- és a szociálpolitikában — felvirágzást hozott. A parlamentben az ellenzék képviselői olyan beszédeket mondhattak el, (Folytatás az 1. oldalról) A sumer kifejezés — magyarázta — akhád fordítás. A sumér ékírás a következőképpen szól: Hun-mah- gar (mágus-áradat). A tőlük való származást nyelvi, valamint a templomokban és fennmaradt okiratokban található ábrázolások jelképi azonosságaival indokolja. A két nyelvnek hasonló a szerkezete (például a ragozás) — állítja —, és még mindig található kétezer amilyeneket csak a legdemokratikusabb törvényhozásokban. Stabilizálódott a gazdasági élet, bevezették a pengőt, s az egész világot megrázó világválság után is nagy fejlődés következett. Magyarország hadbalépésé- vel kapcsolatban Antall József leszögezte: maga Horthy ellenezte az ország bekapcsolódását a háborúba. Kétségtelen, hogy Magyarország még időt nyerhetett volna, itt az akkori kormányt terheli a felelősség. Történelmileg viszont aligha képzelhető el, hogy ez a nem Európa peremén, hanem a szovjet—német front legfőbb konfrontá- ciós területén elhelyezkedő ország kimaradhatott volna a háborúból. — Naivitás, ha valaki azt hiszi, hogy mi a háborúba nem sodródtunk volna bele — mondta a miniszterelnök. A szomszédos országok által revizionistának ítélt politika Antall József szerint az I. világháború utáni „friss seb” következménye volt, és hiába látszott később, hogy „nem éppen jó kezekből kapjuk visz- sza” az elvesztett területeket, az akkori körülmények között érzelmileg, politikailag nem volt mód más megoldást választani. Mindazonáltal Antall József szerint a szomszéd országokban vannak politikai erők és politikusok, akik ezt a körülményt ma ellenségkép kialakítására használják fel. arra, hogy lám, mit jelent Horthy Miklós újratemetése. ..Erről szó sincs, ez egy óriáolyan szavunk, amelyek a sumerban is megvannak. Badiny Jós Ferenc állítása szerint az özönvíz utáni népek már a harmadik évezredben ipart űztek. Voltak köztük takácsok, kovácsok és kőművesek is. A professzor nézetei szerint az özönvíz után ezek a népek a sztyeppékre (Kína, Aral-tó környéke), majd a Kárpát-medencébe vándoroltak. Ezt bizonyítják szerinte az ezeken a vidékesi hazugság” — mondta a miniszterelnök. Leszögezte azt is: nem lehet Horthy-féle antiszemitizmusról beszélni. Hatalomra kerülésekor „ kétségtelenül volt ilyen hangulat, ám ezt a Tanácsköztársaság jellege, az abban szerepet játszók zsidó származása okozta, s ezt később éppen Horthy Miklós szorította vissza. A későbbi, 1938—39-es zsidóellenes jogszabályokkal kapcsolatban Antall József megjegyezte: ebben az időszakban a szomszéd országokban már zsidó pogromok voltak, míg nálunk egészen a német megszállásig Európa akkori legnagyobb zsidó közössége élt. Ahogy a legkisebb önálló cselekvési lehetőséghez jutott, Horthy Miklós megmentette a budapesti zsidóságot a deportálástól, a végső tombolás pedig a nyilasuralomban következett be, ekkor már Horthy őrizetben volt. Visszatérve a kenderesi új- ratemetési ünnepségre, a miniszterelnök hangsúlyozta, hogy annak kegyeleti aktusnak kell lennie, tisztességtelen az, aki az eseményből politikai tőkét kíván kovácsolni, vagy azt sanda módon — akár külföldről, akár itthonról — más beállításba kívánja helyezni. Ugyanakkor Antall József azt várja, hogy az igazságtalan. torzított Horthy-kép után most emberi, politikai, történelmi elemzések jóvoltából tisztességes kép alakulhat ki a közvéleményben Horthy Miklósról és a nevével fémjelzett korszakról. ken fellelhető ábrázolási azonosságok. De lehet az is — mondta —, hogy először éltek a Kárpát-medencében, majd a sztyeppéken keresztül Mezopotámiába, s onnan idővel ismét a Kárpát-medencébe jöttek visz- sza. Az idős professzor ezen állításait diákon látható ábrázolások ' magyarázatával igyekezett alátámasztani. Árpási Mária Sztrájkolnak a karbantartók Ma este 18 órától sztrájkba lépnek a repülőgépek karbantartását végző Aeroplex cég dolgozói — tájékoztatta a Repülőgép Műszakiak Független Szakszervezetének vezetősége közleményében az MTI-t. A munkabeszüntetésre azt követően kerül sor, hogy az érdekképviselet és az Aeroplex cég vezetése két hétig eredménytelenül tárgyalt a dolgozók bérének emeléséről. A szakszervezet eredeti, 90 százalékos követelését ugyan 50 százalékra módosította, a munkaadók képviselői azonban mereven elutasították a dolgozók kérését. A szakszervezet a munkabeszüntetést olyan bérkövetelésnek tartja, amely hosszabb távön a légiközlekedés biztonságát is szolgálja. A nagy figyelmet, magas feszültséget kívánó munkát ellátó műszakiak átlagos alapbére ugyanis csak 32 ezer forint, miközben 12 órás nappali, illetve 12 órás éjszakai műszakot teljesítenek, s a repülés biztonságáért közvetve felelősek. Hungarológusok tanácskozása A külföldi egyetemek hungarológiai intézeteiben dolgozó magyar vendégtanárok és rektorok tegnap tartották idei konferenciájukat. A megbeszélésre a Nemzetközi Hungarológiai Központ szervezésében került sor Budapesten. Tamói László, a központ igazgatója az MTI-nek elmondta: a külföldön dolgozó vendégtanárok konferenciáját minden • évben megrendezik. Jelenleg 40 magyar vendégoktató tarnt hungarológiát államközi szerződések alapján a világ 35 egyetemén. A tanácskozásra meghívtak több külföldi szakembert, akik ezekben a hungarológiai intézetekben dolgoznak. Az évenkénti konferenciák célja, hogy emeljék a tudományos munka színvonalát, illetve hogy a magyar vendégtanárok minél jobban beilleszkedjenek a fogadó ország értelmiségi és tudományos tevékenységébe. Az idei megbeszélés fő témája a magyar szellemi értékek kutatási lehetőségei külföldön, illetve áttekintették a tanárok és a rektorok most aktuális feladatait. Pungor Ernő kitüntetése A Brit Királyi Vegyészeti Társaság tiszteletbeli tagjává választotta Pungor Ernő akadémikust, tárcanélküli minisztert, az OMFB elnökét, a műszaki egyetem analitikai kémiai professzorát. Az erről szóló okmányt szeptember 6-án adják át Pungor Ernőnek a skóciai Edinburghban, a 8. Euroanalysis konferencián. Ez a tanácskozás hagyományosan az analitikai vegyészet fontos nemzetközi fóruma és ezúttal is több mint 600 tudós vesz részt rajta a világ minden tájáról. Székesfehérváron, a Városházán az 1940-ben készült Aba Novák-seccót a múlt rendszerben lemeszelték. 1990—1993 között Hernádi György festő-, restaurátor felújította. Az Aba Novák Vilmos-secco ünnepélyes avatására került sor nemrégiben. A kép egy részén az 1938-as magyar kormány tagjai láthatók. (MTI-fotó) Rendkívül jó kapcsolatok Antall József miniszterelnök tegnap hivatalában fogadta Johannes Raut, Eszak-Rajna- Vesztfália miniszterelnökét, a Német Szociáldemokrata Párt elnökhelyettesét. A 40 percig tartó beszélgetés elején felelevenítették régi kapcsolataikat. Antall József 1974 óta rendszeresen tartott előadásokat a düsseldorfi egyetemen és 1986-ban külön fogadta őt Johannes Rau. Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke átadta Richard von Weizsäcker német szövetségi elnök személyes üdvözletét. Elmondotta, nagy megértéssel fogadja azt, hogy a hétfőre tervezett megbeszélést — Antall József elhúzódó orvosi vizsgálata miatt — el kellett halasztani, hiszen tavaly betegség miatt ő is három hónapig távol volt hivatalától, amikor ugyancsak belügyminisztere helyettesítette. A tárgyalópartnerek részletesen foglalkoztak pártpolitikai kérdésekkel, nemcsak Magyarország, hanem az egész régió vonatkozásában. Antall József kifejtette^ ismert álláspontját a szociáldemokrácia helyzetéről és igazi szociáldemokrata pártok politikai szerepvállalásának szükségességéről. A külpolitikai kérdéseket érintve a magyar kormányfő utalt azokra a megállapításaira, amelyek legutóbb a német Die Welt című napilap interjújában láttak napvilágot. Külön hangsúlyozta azt a meggyőződését, hogy rendkívül szükséges Borisz Jelcin elnök és a mögötte álló orosz reformerők támogatása. Szóba került Magyarország és a NATO közötti kapcsolat, Magyarország csatlakozása a NATO-hoz. Ami a kétoldalú kapcsolatokat illett Észak-Rajna-Vesztfália és Magyarország kapcsolatai rendkívül jónak mondhatók, Magyarország kereskedelmi forgalmában a német tartományok között Észak-Rajna-Vesztfália a második helyet foglalja el. Hun-mah-gar — magyar? A sumerok utódai vagyunk?
