Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-24 / 196. szám
GAZDASAC Mezőgazdasági miniszterek konzultációja A lehető legkisebb érzelmi töltéssel? Semmiféle gazdasági blokk újraélesztésének szándéka nem áll a közép- és kelet-európai országok regionális miniszteri konzultációjának megszervezése mögött — szögezte le Szabó János földművelésügyi miniszter a budapesti tanácskozás tegnapi megnyitóján. Az eszmecserét a Földművelésügyi Minisztérium, valamint az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szakosított Szervezete, a FAO Európai regionális Hivatala, továbbá a Gödöllői Agrártudományi Egyetem közösen rendezte meg. A háromnapos konzultáción 15 ország kormányzatának mezőgazdasági vezetői képviseltetik magukat. Bevezető előadásában Szabó János a legtöbb időt a magyar mezőgazdaság gondjainak bemutatására szentelte. Ezek közül megemlítette a kárpótlás körüli problémákat és vitákat, ám jelezte, hogy ez a folyamat 1994 tavaszáig a mezőgazdasági és élelmi- szeripari üzemek privatizációjával együtt befejeződik. A miniszter utalt arra is, hogy az EK-ban a mezőgazdasági termelést átlagosan 48 százalékos állami támogatásban részesítik. Hazánkban 1985-ig hasonló volt a helyzet, ám ez mára megváltozott, a támogatás mértéke 8 százalékra csökkent. Várhatóan mintegy másfél évtizedet vesz majd igénybe a magyar mezőgazdság átalakulása — jelentette ki a tanácskozáson Raskó György,a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára. Az államtitkár, aki egyben a FAO Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke is, kifejtette: a ’90-es években a magyar mezőgazdaságot egyre inkább a valódi gazdasági társaságok elvén működő agrárvállalkozások uralják majd, amelyek mintegy 60-70 ezer magántermelőt és több százezer résztevékenységben mezőgazdasági munkát végzőt integrálnak laza formában maguk köré. Ez lehet a hazai mezőgazdaság egyetelen útja, annak érdekében, hogy ez az ágazat visszanyerje régebbi jövedelmi pozícióinak egy részét és így megélhetést biztosítson a falun élők számára. E cél elérése érdekében a lehető legkisebb érzelmi töltéssel és igen nagy pragmatizmussal kell véghezvinni az átalakítási folyamatot következetesen privatizálva a magyar mezőgazdaságot és élelmiszeripart. A mezőgazdaság működését csak kis mértékben szabad a különféle támogatási formákra építeni. Ezekből is inkább a struktúra átalakításra kell pénzt fordítani, garanciavállalás és hiteltámogatás formájában. Nem szabad beszállni sem hazánkban, sem a régió országainak a nyugat-európai mezőgazdasági termelés támogatási versenyébe, mivel ehhez nincsenek meg a megfelelő feltételek. Emiatt mezőgazdaságunkat a lehető leghamarabb versenyhelyzetbe kell hozni oly módon, hogy meg kell teremteni a termelők számára az ehhez szükséges feltételeket. A jelenlegi problémákról szólva az államtitkár kijelentette, hogy azok főként a jövedelemtermelő-képesség csökkenéséből, a falusi munkanélküliség növekedéséből, az exportpiacokról való kiszorulásból, a mezőgazdasági termelés visszaeséséből, továbbá a privatizáció lassú üteméből adódnak elsősorban. E folyamatokat pedig csak a gyorsított piacosítási folyamatok elindításával lehet reálisan kezelni. Milan Zjalic, a FAO Európai Regionális Hivatalának igazgatója üdvözlő beszédében . azt emelte ki, hogy az ENSZ szakosított szervezetétől a közép- és kelet-európai régió mezőgazdasága légióként tanácsadást és technikai segítséget várhat gondjai megoldásához. V alutaárfolyamok Pénznem Vételi Eladási árfolyam 1 egységre, forintban Angol font 141,91 144.71 Ausztrál dollár 63,40 64.64 Belga frank (100) 265,65 270,31 Dán korona 13,71 13,97 Finn márka 16,25 16,65 Francia frank 16,07 16,35 Görög drachma (100) 39,72 40,56 Holland forint 49,77 50,63 ír font 132,12 134,72 Japán yen (100) 91,02 92,22 Kanadai dollár 71,17 72,57 Kuvaiti dinár 311,65 317,15 Német márka 55,95 56,91 Norvég korona 12,91 13,15 Olasz líra (1000) 59,09 60,37 Osztrák schilling (100) 795,34 808,94 Portugál escudo (100) 55.10 56,20 Spanyol peseta (100) 69.16 70,68 Svájci frank 63,81 64,89 Svéd korona 11,77 12,03 LSA-dollár 93,95 95,51 ECU (Közös Piac) 107,04 109,00 Tiszta ügy — Vácott is Egymilliárd forint környezetvédelemre A magyar cementipar környezetvédelmi szempontból elérte a nyugat-európai színvonalat — adtuk hírül néhány napja a szakmai szövetség bejelentését követően. Mivel a cementipar egyik zászlós hajója éppen Pest megyében található, a váci Dunai Cement- és Mészmű Kft., az országos helyzetkép közreadása után, ezúttal szűkebb hazánk táján néztünk körül. Vác északi határában, a kettes számú főútvonal mellett épült a hatvanas évek elején a DCM. A kelet-német technológia az 1963-as avatás pillanatában is elavult volt, hiszen a gépek, berendezések a harmincas éveket idézték. A környéket elárasztó por láttán sokan tudni vélték, hogy a gyár portalanító szűrők nélkül épült. Noha a sok-sok tonnányi szálló por valóság volt, a szóbeszéd mégsem állta meg a helyét, hiszen az építők több mint hetven porleválasztóval látták el a cementgyárat. Igaz azonban, hogy ezek sem voltak korszerűbbek, mint maga a technológia, s az eredmény a mindent szürkére festő por sok kilométeres körzetben. A DCM fennállásának első éveiben kiderült, hogy a helyzet tarthatatlan, mégis három évtizednek kellett ahhoz eltelnie, hogy a porkibocsátás a töredékére, az elviselhető szintre csökkenjen. Ennek eléréséhez pénzre, nagyon sok pénzre volt szükség. A levegőtisztaság javítására az első tervek a hetvenes évek első felében készültek. Akkor százhetvenmillió forintra lett volna szükség, hogy teljesíthessék az első hazai — 1972-ben született — környezetvédelmi előírást, amely a levegőszennyezést korlátozta. A tervet pénzügyi okokból ütemekre bontva hajtották végre, s 1980-ig kétszázmillió forintot költöttek el a légszennyezés csökkentésére. Az eredmény nem maradt el: a porkibocsátás negyven százalékkal csökkent. A szakemberek viszont tudták, hogy még nem tettek meg mindent az ügy érdekében. A klinger- égető forgókemencék portalanítása - - három hatalmas „füstokádó” kémény — még nem történt meg. A döntéshozók az előtt a dilemma előtt álltak, hogy a porleválasztás tökéletesítését finanszírozzák, vagy technológiai korszerűsítéssel kössék össze a porszennyezés csökkentését. Kihelyezett miniszteri értekezleten dőlt el a nehéz kérdés, s a gyár jövője szempontjából kedvező döntés született: technológiai korszerűsítés keretében kell megoldani a porszennyezés csökkentését. A kétségtelenül drágább, de hatékonyabb megoldás újabb pénzügyi megtorpanást eredményezett. A programot csak 1987-ben kezdhették meg és öt év alatt hajtották végre. Öt és fél milliárd forintos beruházást hajtottak végre, s ennek a hatalmas összegnek minden ötödik forintja a környezet, a levegő szennyezésének csökkentését szolgálta. A környezetvédelemre és a technológiai korszerűsítésre eddig elköltött pénz sem volt elég mindenre. A DCM további fejlesztési tervei között a gyártással, tárolással és az árukiadással kapcsolatos fejlesztési elképzelések szerepelnek, amelyek mind hozzájárulnak a porkibocsátás csökkentéséhez. Z. B. Önkormányzatok pályázata Munkahelyek az Ipoly mentén Ellentmondásos véleményeket ismerhetünk meg az Ipoly menti térségben, ha a munkalehetőségekről esik szó. Egyesek szerint néha még munkaerőhiány is tapasztalható, nehéz embert találni, ha új üzemet akarnak megnyitni. Más nézetek szerint, mint ahogy Durján Miklós, a vámosmikolai polgár- mester is gondolja: A munkatársakat keresők legfeljebb azért találkoznak ezzel a jelenséggel, mert keveset akarnak fizetni. Vagy előfordul, hogy meg sem mondják, milyen munkáért mennyi jár majd, s megesik, hogy az első fizetés okoz csalódást. A polgármester becslése szerint 15—20 százalékos munkanélküliségről lehet beszélni errefelé, de mégis az a biztos, ha ezt pontosabban feltérképezik. Ez elég komoly munkát igényel, s mint ilyen, pénzbe is kerül. Már ezért is elkel az anyagi támogatás. Durján Miklós tájékoztatása szerint a térség polgármesterei közös pályázatot készítenek majd el, melyben felsorolják, hogy milyen foglalkoztatási ágak, vállalkozások alakíthatók ki ebben a körzetben. A pályázat a Pest Megyei Munkaügyi Központhoz kerül, majd a Munkaügyi Minisztériumba, ha a már említett feltérképezést, az úgynevezett projektet elkészíti egy vállalkozó szervezet. A térség tizenegy faluja pedig megalakítja azt a gazdasági jellegű szövetséget, amely koordinálja a munkahelyteremtés tennivalóit. — Egyelőre a javaslatok szintjén sorolhatók fel a lehetséges foglalkozási ágak — folytatta Durján Miklós. — Szóba jöhet a vidék adottságai miatt az erdeitermékfeldolgozás, mint aminek hagyománya van, például a fa- feldolgozás, a farmergazdálkodás. A táj jellegzetessége miatt is beszélhetünk a falusi turizmusról, kialakulhatna a nagyobb vállalkozásokhoz kapcsolódó bedolgozói rendszer. Létesülhetnének híradásipari és finommechanikai üzemek, egyáltalán olyan ipari termelőhelyek, amelyek nem tesznek kárt a környezetben. A különféle foglalkozási ágak központjait kellene aztán kialakítani itt, az Ipoly mentén. — Nagyon a dolgok kezdeténél tartunk még —- közölte Buzogány László, a Pest Megyei Munkaügyi Központ Váci Kirendeltségének vezetője. A Konfliktust Megelőző és Kezelő Központ segítségével készül el majd az a pályázat, melyet hivatalosan a vámosmikolai önkormányzat nyújt be, a szövetséget alapító falvak képviseletében. Az a cél, hogy felmérjék a valóságos helyzetet, és így elkészülhessen az a projekt, melyben az indokokat alátámasztva, jó eséllyel nyújthassák be a pályázatokat. K. T. I. Magyar kötvény a német tőkepiacon A korrábbiakhoz képest jobb feltéleket ért el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a német tőkepiacokon idei második egymilliárdos — „Jumbo” kötvénycsomagjának kibocsátásához: hosszabb a futamidő — a korábbi hét évtől eltérően most tíz év — és a kamatkondíció is jobb — közölte tegnap az MNB frankfurti képviselete. A tavaszi egymilliárd márka értékű kötvénycsomag elhelyezésekor a kamat (kupon) értéke 9,25 százalék volt, most 8,75, s a kedvező tendenciát az sem homályosítja el, hogy időközben csökkent az általános kamatszint. A kibocsátási árfolyam 101,5. A bankképviselet vezetője, Fonyódi János megerősítette, hogy a kibocsátásról szóló megállapodást a jövő hét elején írják alá Frankfurtban. Forintos hírek A külgazdasági tárca a kormány felkérésére megvizsgálja az export visszaesésének okait, és hamarosan javaslatot tesz elhárításukra — jelentette be Kádár Béla miniszter Harkányban, a tegnap megnyitott Pannónia ’93 elnevezésű országos szövetkezet- politikai fórumon. A miniszter elmondta, hogy a tárca szerint a magyar kivitel versenyképessége az elmúlt egy-másfél év alatt jelentősen romlott, ezért a kormány elé terjesztendő javaslat a jövedelmezőséggel, a finanszírozással, a vállalkozók piacra jutási nehézségeinek szaporodásával, valamint a növekvő árualaphiánnyal ösz- szefüggő problémák orvoslására vonatkozó minisztériumi elképzeléseket tartalmazza. A vám- és pénzügyőrség szakemberei 112 pénzügyi bűncselekményt és szabálysértést derítettek fel az augusztus 18-ával záruló héten. Az így indult eljárások több, mint 71 millió forintos értéket érintenek — adta hírül tegnap a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága. A hét egyik legnagyobb fogására augusztus 12-én Sopronnál került sor, ahol H. P. B. magyar állampolgár 143 100 márkát és 86 650 forintot próbált devizahatósági engedély és bejelentés nélkül kivinni az országból. Az idén 3 százalékkal kevesebb autó kel el a világon, mint tavaly, és Európában lesz a legnagyobb a kereslet csökkenése — jósolja egy gazdasági előrejelzéseket készítő, független brit cég, a DRI. Az AP—DJ ismertetése alapján Európa után Japánban kell az autóeladások legnagyobb visszaesésére számítani, az előbbiben 16, utóbbiban 6 százalékosra. TÁMOGASD A MAGYAR IPART! Vásárolj hazai terméket!
