Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-23 / 195. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. AUGUSZTUS 23.. HÉTFŐ Harcok Boszniában Csapatösszevonások Travnikban Újabb súlyos összecsapások várhatóak Közép-Bosz- niában a horvát és a muzulmán csapatok között: Travnikban mozgósították a muzulmán haderő egyik legjobb alakulatát, a hetedik hadosztályt, s a horvátok is csapatösszevonásokat hajtottak végre. ENSZ-megfi- gyelők máshonnan is élénk katonai készülődést jelentettek. A genfi tervezet előterjesztése nyomán — megfigyelők szerint — erőszakhullám indulhat el, mivel a szemben álló felek a vitatott és nem eléggé tisztán meghatározott státusú helységekért újabb harcokat indítanak a dokumentum átgondolására megszabott tíznapos időszak alatt is. Az egyik ilyen vitatott terület a Travnik—Vitéz— Gomji Vakuf körzet. Ebben a kiszögellésben található az a stratigiai útvonal, am- lyen keresztül segélyt szállíthatnak a tengerpartról. Súlyos a helyzet Mostar lassú halála Mostarban olyan súlyos a helyzet, hogy ehhez foghatót eddig sehol sem láttam a délszláv háborúban — jelentette ki Cedric Thomberry, az ENSZ polgári részlegének vezetője, miután visszatért a hercegovinai város muzulmán szektorából. Ide hosz- szú huzavona után szállíthattak segélyt az ENSZ-erők, és csak veszélyes útvonalon. A horvát csapatok ugyanis még indulás előtt is figyelmeztették őket: csak saját felelősségükre mehetnek át a keleti városrészbe, ahol mintegy 30-50 ezer muzulmán él blokád alatt hónapok óta. Thomberry kijelentette, hogy csak csekély mennyiségű gyógyszert vihettek át, de reméli, hogy hamarosan újabb szállítmányt indíthatnak útnak. Ez azonban — mint megfigyelők rámutatnak — csak jámbor óhaj, hiszen a horvát csapatok újra tűz alá vették a muzulmán negyedet, amint az ENSZ- erők eltávoztak. Thomberry szerint Mostar muzulmán részében nincs egyetlen ép ház sem; a néhány tízezres lakosság háromszorosára duzzadt, mivel ide menekültek a horvát övezetből is a muzulmánok. Nincs villany és víz, a muzulmán övezetben néhány közkút van csupán, de ezek környékét tűz alatt tartják a horvátok. A legfelsőbb törvényhozó testületet a nép 1990-ben ígéreteik alapján választotta meg. A Parlamentbe jutott pártok az MSZP-t kivéve valamilyen formában a piacgazdaságot és a privatizációt ígérték választóiknak, talán még az MSZP is, de hát az ő privatizációs ígéreteiket senki sem vette komolyan. Az MDF nemcsak igazságos privatizációt, de nagy- takarítást is ígért. A kisgazdák meg egyenesen választási programként hirdették meg a reprivatizációs alapú földvisszaadást. A választások után a hatalmat jó többséggel az MDF, a Kisgazdák és a Kereszténydemokraták vehették kézbe. A földjétől megfosztott parasztság bízott abban, hogy egyszerű és áttekinthető módon, nem sokkal több bürokráciával, mint az elvételkor, visszakapja egykori jogos földtulajdonát. Az Alkotmánybíróság azonban közbeszólt, hogy nem lehet egy tulajdonformát, esetünkben a földet más szabályok szerint privatizálni (a visszaadásról ekkor már kezdtek sokan megfeledkezni), mint más elvett jószágokat. Az ezután sok vajúdással és igen hosszú alkuval született első kárpótlási törvény általánosságban jónak mondható, de — amint az mindig történni szokott — az ördög itt is egy apró részletbe bújt bele. Nevezetesen a főváros és a nagyvárosok körüli települések lakosainak érdekét sértve kívánják az egész országból ezen városokba költözöttek jogos kárpótlási igényét kielégíteni. Ezen kis falvak népei a jelen törvény alkalmazása mellett gyakorlatilag nem juthatnak termőföldhöz. Ezt látva a Parlament nagy többséggel elfogadta a Szauter Rudolf-féle törvénymódosítási javaslatot, amit a köztársaság elnöke is aláírt. Ezt követően ismét akcióba lépett az Alkotmánybíróság, alkotmányellenesnek deklarálta a törvénymódosítást, így az nem léphetett hatályba. A Szauter-féle módosítás lényege: pontosítja a licitáláson lakhely szerinti részvétel jogát, amennyiben azt a közigazgatási határ szerint korVadim Tudor felháborodása A Nagy Románia Párt Comeliu Vadim Tudor, a Nagy Románia Párt (NRP) elnöke a kétnyelvű feliratok ügyében kemény kirohanást intézett a romániai Nemzeti kisebbségek Tanácsa és annak elnök-koordinátora, Viorel Hrebenciuc ellen. Megdöbbenését fejezte ki, hogy Hrebenciuc egymaga döntötte el a helységek, utcák és intézmények kétnyelvű feliratainak rendszeresítését bizonyos romániai településeken, ahol kisebbségek is élnek. A múlt héten a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa valójában kollektív eljárással nem döntést, hanem a korSS-konferencia Kijevben Kétnapos tudományos konferencia kezdődött a hét végén Kijevben a hírhedt Galizien SS-hadosztály megalakulásának ötvenedik évfordulója alkalmából. Figyelemre méltó, hogy az amerikai, kanadai, brit és ausztrál vendégeken kívül a rendezvényen jelen volt és az egység „érdemeit” méltatta az ukrán védelmi minisztérium egyik magas beosztású vezetője is. mánynak továbbítandó ajánlást fogadott el ebben az ügyben. Rámutatva, hogy e veszélyes döntés súlyosan megsérti az alkotmányt, s ugyanakkor dacol a nemzetközi gyakorlattal, az NRP elnöke bejelentette, hogy ha Viorel Hfebenciucot — aki egyébként a kormány főtitkára is — nem menesztik minden kormánybeli tisztségéből, akkor a párt megvonja minden támogatását a jelenlegi hatalomtól, nagygyűléseket és tiltakozó megmozdulásokat szervez az egész országban. — Nagy Románia Pártja A sandinista fegyveresek, akik péntek óta Managuá- ban fogva tartanak harmincnégy embert, szombaton szabadon engedtek 14 túszt, azonban továbbra sem engedték távozni az ország alelnökét, Virgi- lio Godoyt. A baloldali gerillák azután ejtették túszul az UNO nevű pártszövetség székházában tartózkodó idegeskedik nem tudja megérteni, miért engedhette meg magának Viorel Hrebenciuc, hogy brutálisan lábbal tiporja a román nép hagyományait és az ország törvényeit, saját kezdeményezésre hozva olyan rendkívül súlyos döntéseket, amelyek hosszú távon elzálogosítják az ország jövőjét és etnikumközi feszültségeket kelthetnek. Ezért, valamint tekintettel arra, hogy a jelenlegi kormányfőtitkár Hrebenciuc az államelnök tanácsadója volt, az NRP kéri Ion Iliescutól és Nicolae Vacaroiu- tól, hogy nyilvánítsák ki álláspontjukat. politikusokat, hogy az ország északi részén szélső- jobboldali felkelők foglyul ejtettek több mint negyven embert, köztük több parlamenti képviselőt. A kontrák azt követelik, hogy mondjon le hivataláról a sandinisták érdekeit szolgáló Humberto Ortega vezérkari főnök, és Antonio Lacayo, elnöki tanácsadó. A nagyvilág hírei 4c Szombat délután a kárpátaljai Nagypalád községben Katona Tamás minisztertanácsi államtitkár felavatta Kossuth Lajos szobrát, Kó' Pál szobrászművész alkotását. A református templom előtti téren megtartott avatóünnepségen az államtitkár nagy tömeg jelenlétében mondott beszédet. 4e Egy karabahi politikust, Szerzsik Szarkiszjánt nevezték ki Örményország védelmi miniszterévé — jelentette az ITAR-TASZSZ orosz hírügynökség. Hanna Suchocka miniszterelnök áll a lengyel Demokratikus Unió (UD) szombaton elfogadott képviselőlistájának élén. T Merénylet áldozata lett Algír közelében Kaszái Merbah volt algériai miniszterelnök — jelenti Kis Csaba, az MTI tudósítója. Ismeretlen tettesek nyári lakja közelében végeztek az egykori kormányfővel; vele együtt meghalt fia, testvére, és gépkocsivezetője is. A gyilkos merénylet pontos körülményeiről nincs még értesülés. 4c Mogadishu kikötőjébe vezető úton vasárnap négy amerikai katona megsebesült aknarobbanástól. A Reuter jelentése szerint az aknát Szomáliái fegyveresek távműködtetéssel robbantották. A támadás további részletei nem ismeretesek. Sandinisták újabb tettei A szélsőjobb követelőzik VÉLEMÉNY Visszakaphatjuk-e földjeinket? látozza. Megjegyezzük, hogy sokak számára az eredeti törvény is csak így lenne értelmezhető korrekt módon, és csupán a törvényen a jogászok által ütött kiskapuk bezárására született az Alkotmánybíróság által elutasított javaslat. Az Alkotmánybíróság magyarázatában az egyenlő esélyek elvére hivatkozott. Ez azonban nem valós, mert például a fővárosiak így majdnem ötven településen licitálhatnak, míg egy-egy, a törvény által hátrányos helyzetbe hozott falu kárpótlandói csak falujukban. Nekik csupán az a szomorú helyzet jut, hogy a licit során esélytelenül nézhetik saját földjeik elrablásának törvényesítését. Törökbálinton az augusztus 10—12. közötti háromnapos licit hűen példázzák a törvény szerinti termőföldkárpótlás igazságtalanságát és negatívumait. A kárpótlási hivatal a falutól elvett termőföldjének csupán negyedét jelölte ki kárpótlási földalapként. Erre a már így csökkentett területre rázúdították a fővárosiak tömegét. Számszerűsítve a helyzeteit 2300 Aranykorona (AK) értékű területre a helyi lakosoknak körülbelül 4000 AK állt rendelkezésre, míg közel százezer AK-val rendelkeztek a licitre jött fővárosiak. Itt szó sem lehetett a törökbálintiak esélyegyenlőségéről. A fővárosiak nem termőföld-, hanem telekkárpótlást akartak. Ehhez tartozik, hogy önálló helyrajzi számot csak 1500 négyzetmétert meghaladó külterületi ingatlan kaphat. A licitálók több mint 95 százaléka ennél kisebb területhez jutott, amely csak eszmei közös tulajdont (csak spekulációra alkalmas ingatlanvagyont) jelent. A kárpótlási törvény termőföldkárpótlást ígért, és ezt kívánják megkapni a törökbálintiak. Az Alkotmánybíróság döntése csak káoszt hozott, mert az így tulajdonba adott földek művelése nem biztosított. A termőföld alatt mi legalább egy hektárnyi, géppel gazdaságosan művelhető területet értünk, olyat amit új tulajdonosa művel vagy műveltet. Ám az eszmei tulajdonhányad az igazi fából vaskarika. A kárpótlási törvény eredeti célja az volt, hogy legyen a földnek gazdája, és az eszmei hányados tulajdonláson keresztül még gazdátlanabbá vált mint eddig. Eddig legalább a gazdaságok vezetése úgy ahogy gondját viselte, de az eszmei hányados, legfeljebb eszmeileg tudja művelni azt. Hála Alkotmánybíróságunk budapesti alkotmányellenes ülésezéseinek (az eredeti törvény szerint nekik Esztergomban lenne helyük) a kárpótlási törvénybe való beavatkozásaikkal azt a káosz törvényévé tették. A török kiverése után sok évig tartott a földtulajdon visszaállítása. M ost abban bíztunk, alapozva az MDF, Kisgazda és Kereszténydemokrata ígéretekre, hogy legalább a földtulajdon visszaszolgáltatása igazságosan és a mezőgazdasági termelést nem akadályozva fog megtörténni. Ez már Törökbálinton csak álom. Ezt eredményezte a szabadon választott Parlament Alkotmánybírósággal módosított törvényeinek gyakorlati alkalmazása. A kárpótlást, úgy tűnik, nem lehet igazságosan megvalósítani a közjogi rendezés nélkül. A pártok a parlament és a hivatalok kiskirályai mind ellenünk és az ésszerű megoldás ellen vannak. Kihez fordulhat ma igazságért Törökbálint népe? Koronázott királyunk most éppen nincs, aki igazságot szolgáltatna és akitől az igazságot mindenki elfogadná. Ezután csak az Úristenhez fohászkodhatunk. Uram segíts abban, hogy mi kapjuk vissza azt, amit a kommunisták tőlünk elvettek. A Törökbálinti Földrendező Bizottság nevében Szűcs Csaba a Pest Megyei Földrendező Bizottság elnöke
