Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-21 / 194. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP HITÉLET 1993. AUGUSZTUS 21., SZOMBAT 9 Hogy megszülessen, vagy feltámadjon... Meddig fog még, Uram, a bűnös, meddig fog még a gonosz dicsekedni? Meddig locsognak még arcátlanul, és meddig pöffeszkednek a gonosztevők? Uram, eltapodják népedet, legázolják örökségedet. Özvegyet, idegent legyilkolnak és az árvát is tönkreteszik. ... panaszkodik a zsoltáros az „igazságos Istenhez" (94. zsoltár). Az Emberfia így folytatja: „Jaj nektek írástudók és képmutató farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek és az árvák vagyonát... az igazságosságot, az irgalmat és a hűséget elhanyagoljátok... A szúnyogot kiszűritek, a tevét meg lenyelitek... Fehérre meszelt sírokhoz hason- líttok, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak a halottak csontjaival s mindenféle un- doksággal. így ti is kívülről igaznak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és gonoszsággal... Jaj nektek, meri síremlékeket emeltek a prófétáknak, noha atyáitok megölték őket... Jaj nektek, törvénytudók, mert az emberekre elviselhetetlenül nehéz terheket raktok, de magatok egy ujjal sem mozdítjátok meg a terhet. Lefoglaltátok a tudás kulcsát, de magatok nem mentek be, akik meg bemennének, azokat akadályozzátok... ” Gyermekvédelem, családvédelem, cigányvédelem, hajléktalanok védelme, áttelepültek védelme, özvegyek és árvák védelme... Az ember védelme ideológiák, homokba írt törvények, a pénz, a hatalom és önmaga ellen. A test, meg a szemek kívánsága és az élet kevélysége ellen. Hazug írástudók, farizeusok, törvénytudók ellen. A hazugság atyja ellen, aki „gyilkos kezdettől fogva A szeretet megszállottja csendesen figyelmeztet: „Aki nincs velem, az ellenem van, és aki nem gyűjt velem, az szétszór... Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást!” Hogy megszülessen, vagy feltámadjon a béke és igazságosság, ha máshol nem, a szívedben. Olgyay György Szent István, IV. Béla és II. András szobra a Parlamentben Megbecsülik templomaikat Csoportok a plébánián A váci katolikusok 1744-ig egyetlen kö- zös plébániához tar- toztak. Ekkor Alth- mann Károly püspök a lakosok számának növekedése miatt két egyházközségre, az alsó, illetve felsővárosira osztotta a települést. Már a mi századunkban, pontosabban 1946-ban újabb változás történt: létrehozták a deákvári plébániát, amely a felsővárosi egyes részeit is megkapta. Utóbbi a hívek száma alapján, mára a város legkisebb egyházközsége lett. Az ok egyszerű: a másik kettőtől eltérően nem épültek a területén nagy lakótelepek az elmúlt évtizedek során. Zavetz József kanonokplébános ugyancsak 1991 őszén vette át az egyházközség vezetését, a váciak azonban már jóval régebb óta ismerhetik. 1966-ban költözött a városba, ahol előbb a székesegyház káplánja lett, majd három év elteltével áthelyezték a püspöki hivatalba. Itt hosszú éveken át szolgált különböző beosztásokban, mígnem az akkori püspök, Marosi Izodor rábízta a plébániát. — Nagy örömmel vállaltam el az új feladatot, mert mindig úgy éreztem és gondoltam, hogy a papi szolgálat lényege a hívekkel való kapcsolattartás, az idős, beA nagy áruházak előtt álló Szent Rókus-kápolna, Vác egyik építészeti különlegessége. A nemrég megkezdett felújítás során visszanyeri régi szépségét A szerző felvétele teg emberek vigasztalása, a szentségek kiszolgáltatása, a hitoktatás. A plébános úr a közösségformálást tartja elsődleges céljának. Ennek eléréséhez véleménye szerint két út vezet. Az egyik — a hívek rendszeres látogatása — egyelőre nehezen járható a sok elfoglaltság miatt, a másik viszont — kisebb csoportok életre hívása, támogatása — életképes kezdeményezés. Kialakítottunk a plébániánk szuterénjében egy közösségi termet, ahol rendszeresen összegyűlhetnek a különböző korosztályok csoportjai. A nyugdíjasok, magányosok kéthavonta találkoznak, az ifjúsági- és felnőtt hitoktatásra járók pedig kéthetente. A jövőben szintén itt tarthatják majd összejöveteleiket a tervezett nagycsaládos csoport tagjai. A felsővárosi egyházközségben évek óta több a keresztelő, mint a temetés, így a hívek között egyre nagyobb a fiatalok aránya. — A gyerekek nyíltsága, jószándéka mellett az is nagy öröm, hogy sokan jelentkeznek felnőtt kereszt- ségre. Elsősorban közép- és főiskolások élnek ezzel a lehetőséggel, de szép számmal érdeklődnek olyanok is, akik kinőtték már az iskolapadot. Zavetz József a beszélgetésünk végén még megemlíti, hogy az egyházközség templomait, kápolnáit, folyamatosan gondozzák. Tavaly fejeződött be a Fehérek templomának tetőfelújítása, nemrég pedig körbeállványozták a Szent Rókus-kápolnát. Ezt a kis fogadalmi templomot az 1740-es pestisjárvány idején építették a hívek adományaiból. Most, külső felújítással ismét széppé varázsolják. (ribáry) Mit jelent az ortodoxia? Beszélgetés Berki Ferizzel Az ortodox kereszténységről, a magyarországi ortodox egyházról keveset tudnak hazánkban, pedig ennek az egyháznak a története már ezer évre nyúlik vissza. A Magyar Ortodox Admi- nisztratúra vezetőjét, dr. Berki Ferizt kérdeztük: vajon mi lehet az oka e tájékozatlanságnak? — Valóban nincs még egy olyan egyházi közösség,, mely ilyen régi magyarországi múltja ellenére ennyire ismeretlen lenne a hazai közvélemény előtt. És amelyről any- nyi tévedés és félreértés ter- jengene, mint az ortodox egyházról, amely a világon közel 200 millió hívet számlál. Az ortodox egyház világviszonylatban a nagy keresztény közösségek közé tartozik. Jóllehet világszerte 15 egymástól független, úgynevezett önálló, nemzeti egyházra tagozódik, mégis egy és oszthatatlan, mind hittanításai, mind eucharisztiai. mind kánoni tekintetben. Így az autonóm, önálló nemzeti egyházi szervezetek egy egységes ortodox egyházai alkotnak. A hazai ortodoxia nemzetiségi tagozódása a viszontagságos történelem folyománya. — Mit jelent az ortodox elnevezés? — Ezt az egyházat történelmünk folyamán többféle néven nevezték: óhitűnek, görögnek, nem egyesült szertartásának, görögkeletinek. Csak a múlt szájad második felétől tűnt fel nálunk — nem hivatalosan — az ortodox jelző, mely az egész világon évszázadok óta általánosan elfogadott kifejezés. Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozni, a sajtóban is — a pravoszláv jelzővel, melyről sokan azt hiszik, hogy az ortodoxia szláv részére vonatkozik. Ortodox és pravoszláv egyaránt igazhitűt jelent.-— Hallhatnánk valamit az ortodox egyház történetéről? — Először — ezer éve — a X. században, bizánci hittérítők kezdték a keresztény hit terjesztését a magyarok között. Az 1054-es egyházszakadás után a magyar királyok egyházpolitikája mindinkább Róma felé fordult, úgyhogy a konstantinápolyi befolyás, kánoni joghatóság a XIV. században megszűnt. A középkorban a magyar- országi ortodox egyházat az itt élő és folyamatosan bevándorló nemzetiségek — a szer- bek, románok és ruszinok — alkották. Közülük a XVII. század végén a románok részben, a ruszinok teljes egészében Rómával egyesültek, vagyis görög katolikusok lettek, és velük együtt a magyar ortodoxok maradványai is. A szerbek nagy bevándorlásának éve 1690. Ezt követően szerveződött meg a szerb, majd jóval később 1868-ban a román önálló metropólia. A XVIII. századtól a Magyarországon nagyobb számban letelepedő görög ortodoxok is több egyházközséget hoztak létre, melyek fölött a hazai szerb illetve román püspökök gyakoroltak kánoni felügyeletet. A görög egyházközségek bizonyos vagyoni, iskolai, nyelvi autonómiát élveztek, de nem volt külön egyházi szervezetük. Trianon után a hazai ortodoxok lélekszánta negyven- ezerre csökkent. Ekkor nyomatékosabban jelentkezett a magyar nyelvű ortodoxia megszervezésének igénye. A görög eredetű egyházközségek 1930-ban „magyar” elnevezést vettek fel, és rajtuk kívül is létesültek új, magyar egyházközségek, de valameny- nyiük kánoni státusa tisztázatlan maradt. — Miként alakult az egyház helyzete a II. világháború után? — Ekkor egyre több kísérlet történt a magyar egyház- községek kánoni helyzetének tisztázására, de ezt sem a Konstantinápolyi Patriarchátusnál, sem a budai szerb püspöknél nem sikerült elintézni, mivel a magyar jelleget és a magyar istentiszteleti nyelvet egyikük sem volt hajlandó elismerni, engedélyezni. Végül a magyar kormány támogatásával. 1949-ben megszerezték a Moszkvai Patriarchátus kánoni juriszdikcióját, és így jött létre a magyar szertartási nyelvű esperesség, amely azóta is működik, élén a Magyar Ortodox Adminiszt- ratúrával. — Jelenleg mi a hivatalosan elfogadott felállás e nehezen áttekinthető egyházi szervezetben? — Az elismert magyarországi ortodox egyházi szervezetek a következők: 1. A budai szerb egyházmegye, élén Danilo Krsztics püspökkel. 2. A magyarországi román egyházmegye, Ardeleán Pál püspöki vikárius vezetésével. 3. A magyar ortodox esperesség, Berki Feriz esperes-ad- mjnisztrátor vezetésével. 4. A budapesti bolgár egyház- község (Simeon nyugat-európai bolgár metropolita magyarországi illetékessége — bár helyileg itt van — máig tisztázatlan.) — A Rómával kötött unió mit jelentett valójában az ortodox egyháznak? — Engedményeket mindkét részről. Megtarthattuk ortodox szertartásainkat, az úgynevezett „görög rítust” és néhány kánoni kedvezményt, például azt, hogy a papok számára nem kötelező a cölibátus, de el kellett ismerni a pápa fennhatóságát, és a római katolikus egyház egész dogmatikai és diszciplináris rendszerét. — Az ortodox egyházi művészet világhírű, remekei ismertek és kedveltek mindenütt a földön. — A híres bizánci temp: lomépítészettől a román stílusjegyekkel történő egyesítésig a legkisebb falusi ortodox templomnak is lelke van, és teológiai gazdagságot tükröz. Összhatásukban sajátos ortodox hangulatot árasztanak. De beszélhetnénk az ikonfestészetről, a bizánci-ortodox ikonográfia remek darabjairól. melyek nem csupán műtárgyak, hanem festménybe foglalt hit és imádság. Leopold Györgyi