Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-21 / 194. szám

4 PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK | 1993. AUGUSZTUS 21., SZOMBAT . Szent Istvánra en tlél kezve ün] ne pel t a megye Az ország minden városában és falujában, így me­gyénkben is megünnepelték Szent István napját, és az új kenyér ünnepét. Három éve szabadok va­gyunk, így végre mindenki szívből emlékezhetett arra, amire ezen a napon emlékeznünk kell: né­pünk ezerszáz éves európai keresztény múltjára, szabadságvágyára és szilárd államiságára. Összeál­lításunkban az ünnep eseményeiről számolunk be. Falunap fúvószenével rx£r llSflíM Hévízgyörkön Szent István ünnepén avatták fel a község zászlóját és címerét — Gádor András iskolaigaz­gató munkáját. Az ünnepség­re — amely egyben a falunap Tóth Tibor polgármester beszédében megemlékezett államalapító királyunkról, aki kelet népét beillesztette Nyugat-Európába. A gazdag programból kiemelhetjük a tornateremben rendezett nép­Pintér Sándorné, Benei Ferenc és Benei Ferencné Hévíz- györk új zászlójával megnyitója is volt — a műve­lődési ház elől vonultak a falu polgárai az iskola udvarába, az Európa-díjas hatvantagú Balmazújvárosi Ifjúsági Fúvó­szenekar kíséretével. rajzi-, kézimunka- és ter­ménykiállítást, amely a györ- kieknek nemcsak kedvtelése­it mutatta be, hanem a kisüze­mekben előállított áruikat is. B. G. Vendégek az őshazából A Kárpát-medencén túli. és mégis na- gyón közeli vendége- két fogadtak az ikla- diak tegnap reggel a faluna­pon. A Galga menti község az 1700-as években osztrák és német telepesekkel népe­sült be. Az egyik „őshazá­ból”, az ausztriai Tauplitzből érkezett egy autóbusznyi ro­darász István polgármester köszöntötte az ünneplőket. Megható pillanatok voltak, amikor díszpolgári oklevele­ket adtak át. Az elsőt a 82 esztendős Brandtner Pál ve­hette át, aki hatvan éve kezd­te felkutatni az ikladiak erede­tét. Ma bármelyik falubeliről tudja, melyik házban lakik és hol laktak ősei osztrák, illet­Madarász István polgármester nyújtotta át a díszpolgári oklevelet Brandtner Pálnak kon. Az új búzából sült ke- ve német földön. Posztumusz nyeret így velük is megosztot- díszpolgári címet kapott Tas­iak a házigazdák. nádi Lajos, a falu tanítója, Az ünnepségen először a akinek talán éppen az rövidí- Dudás Juli-díjas kartali asz- tette meg az életét, amit az ik- szonykórus énekelt, majd Ma- ladiakért tett. Az Ipoly összeköt Eseménydús ünnepnapokra került sor a Duna és az Ipoly vonalának minden települé­sén. Vámosmikolán a Szent István Alapítvány által rende­zett eseménysorozatra került sor tizenkilencedikén délután két órától. A római katolikus plébánián Németh Péter Mi­kola alapítványtevő elnökleté­vel ülést tarottak a kuratóri­um tagjai, s ezen részt vettek az Ipoly Unió vezetői is. Az unió magyarországi vezetősé­gét Kiszel Vilmos alelnök és Kelemen Zoltán ügyvivő, a szlovákiai vezetőséget Szkla- dányi Endre elnök és Wolent József titkár képviselte. Az Ipoly folyó magyarországi partján fekvő településeket képviselő értelmiségiek, pol­gármesterek körében részt vettek a megbeszélésen, a tú­loldal magyarlakta települé­seiről érkezett értelmiségiek is. Köztük megjelent Csáky Károly néprajzi író, a vidék­ről írt több könyv jeles szer­zője, ipolysági tanár, iskolai­gazgató. A megbeszélésen az alapít­vány céljait fogalmazták meg. Ezek egyike a nagybör­zsönyi Szent István-templom megmentése, mivel az épület a szerkezetének rongálódása miatt nem is látogatható. A vámosmikolai kötődésű Né­meth Péter Mikola, váci nép­művelő, 100 ezer forinttal já­rult hozzá az alapítványhoz, s további támogatások meg­szerzésére törekednek. Az alapítvány célja ezen túl, az Ipoly-vidék kultúrkörének fej­lesztése, ennek érdekében az együttműködés kialakítása a folyó mindkét oldali partvidé­kén. Ezeket a törekvéseket a közös konzultáció után elvi nyilatkozatban fogalmazták meg a résztvevők. A késő délutánig tartó ta­nácskozást követően ünnep­ség kezdődött a római katoli kus templomban, melyen részt vett Bogárdi Zoltán, a választókörzet országgyűlési képviselője, a Szent István Király Alapítvány védnöke. Az ünnepi köszöntőt Katona Tamás miniszterelnökségi ál­lamtitkár, az alapítvány fő­védnöke mondta emlékeztet­ve arra a Szent Istvánra, aki vaskézzel vezette ezt a népet a kereszténység táborába, így biztosítva fennmaradását Eu­rópában. Jogot, törvényeket adott. Kavargó, forgószél ter­mészetű nomád törzsekből szorgalmas polgárok orszá­gát teremtette meg. Boldog az a nemzet — je- lentetteki a szónok — amely­nek szép ünnepei vannak, s nekünk valóban szép ünnepe­ink vannak. Mindig a Szent István-i örökségért születünk újjá, s most is ez a kötelesség vár ránk. Ebben az évszázad­ban két világháború után áll­tunk talpra. Most a harmadik csodát is meg kell teremte­nünk egy rendszer összeomlá­sa után. A nagybörzsönyi templom megmentése, és az Ipoly- menti kultúrkör gondolatáról is szólva Katona Tamás így fogalmazott: Úgy kell él­nünk, mintha a folyó nem el­választana, hanem összeköt­ne. Ezt kell éreznünk határon innen és túl, mert összetarto­zunk. Találkoznunk kell a kü­lönböző színtereken, vissza kell idéznünk a történelmet, mert aki nem foglalkozik a múltjával, az nem ismeri a je­lent sem. Katona Tamás be­szédében a nagybörzsönyi Szent István-műemléktemp- lom megmentésére hívott fel. K. T. I. A szentek testvéreink t " > Szent István, állam- * alapító királyunk ün- nepére készült el — nem utolsósorban Pénzes János alpolgármester áldozatkész közreműködésé­nek eredményeképpen — az isaszegi régi katolikus temp­lom díszkivilágítása. A fest­ményekről, illetve az 1848—49-es szabadságharc történelméből is ismert kegy­hely, mely mellett a település katolikus hitű hívőinek örök nyughelye is található, végre kiemelt szerepet kap Isaszeg életében. Ezt hangsúlyozta Gulyás József esperes plébá­nos azon az ünnepi szentmi­sén, melyet — Isaszeg Szent István királynak szentelt templomában, a település bú­csúnapján — a váci egyház­megye püspöke, Katona Ist­ván celebrált. Az ünnepi szentmisén a püspök atya megáldotta a kö­zelmúltban elkészült két fali­képet — egyik — Szent An­nát ábrázolja, lányával, Máriá­val, másikon Szent Márton lát­ható — amelyek a templom szentélyét díszítik. Ezekre a szentekre, s a főoltár festmé­nyén látható magyar szentre, Szent István királyunkra is utalt a püspök atya, amikor be­szédében kiemelte: nekünk, mai embereknek ezek a szen­tek testvéreink, akiknek élete, tanítása segítség, útmutató, és támogatás kell, hogy legyen földi utunk során. Államalapító királyunkról szólva Katona István — pár­huzamot vonva a tegnap ese­dékes Evangéliumi szakasz- szal hangsúlyozta: Szent Ist­ván érdeme, hogy országát, a keresztény Magyarországot erős sziklára építette. Olyan alapra tehát, mely maga Jé­zus Krisztus. Tekintse hát minden magyar ember ezt az államalapító királyunktól ka­pott öröksége hitbuzdításként — mondta a püspök. — Arra kérem Szent Ist­ván népét — szólította fel az isaszegi hívőket, s rajtuk ke­resztül az egész keresztény Magyarországot Katona Ist­ván, idézve az Új Ember e heti számában olvasható fel­hívást —, hogy imádkozza­nak rendszeresen hazánk tes­ti és szellemi felemelkedésé­ért. Azért, hogy e nép fiai is­mét „tiszták, hősök, szentek” lehessenek — idézte az ima szövegét a püspök. Isaszegen lapzártánkkal egy időben kezdődik a köz­ponti ünnepség, melyen a pol­gármester asszonyon, Pacsnt Tót Verán kívül az alpolgár­mester is részt vesz. Ä meg­emlékezés előtt és után is ze­nével és sportrendezvények­kel tarkított programok szóra­koztatják a helybélieket. M. É. Nemzetben élni Cegléden Cegléden csütörtö- rv* kön délelőtt a római lljv,'jJ katolikus nagytemp­lomban ökumenikus istentisztelettel adóztak állama­lapító királyunk, Szent István emlékének. Este a Kossuth Művelődési Központ színház- termében rendezett ünnepsé­gen a Himnusz elhangzása után Mácz István polgármes­ter mondott beszédet. Elmondta: István király böl­csen ismerte fel, hogy két élet vágya lelkesíti a népeket és az egyes embereket. Élni kívá­nunk a Földön minél tovább. Túl személyes életünk hetven­nyolcvan évén, családunk év­századain. Ez másként nem megy, mint nemzetben élni. A polgármester azzal folytat­ta, a „nemzetben élni” hatal­mas életvágya mellett figyelem­be kell venni egy másik életösz­tönt is. Az ember ősi ösztöne: túlélni a halált. Ezen ösztönnek a hit igazságai adnak megfogal­mazást és a hitben lesz halhatat­lanná a személyes élet. Ezért volt fontos Szent Istvánnak, hogy az anyagi, jogi feltételek mellett megszervezte a közigaz­gatást, megyéket hozott létre, és a szellemi, lelki feltételeket is megteremtette népének. Templomot kaptak a falvak, egyházmegyéket alapított. Fon­tos volt az írás, az olvasás, a szántás, a vetés és a hit, amely­ben remél, szeret és imádkozni tud az ember. Befejezésül Mácz István ek­ként szólt a város ünneplő pol­gáraihoz: — „Óh, hol vagy magyarok tündöklő csillaga... hol vagy István király?” Teme­tőben nem találjuk. Sírja nincs. Székesfehérváron ko­porsója üres. Akkor mégis hol van ő?! Bennünk magyarok­ban: amikor örömmel és mél­tán büszkén ünnepeljük ma­gyarságunkat, nemzettudatunk­ban mélyülünk, nemzeti érzé­seinkben erősödünk; amikor Szent István-i tiszte .ttel va­gyunk más népek, nemzetek iránt; amikor Himnuszunkat keresztény hittel, de minden­képpen magyar érzéssel imád- kozzuk: Isten, áldd meg a ma­gyart, Isten, aki megáldottál minket első királyunkkal. Szent Istvánnal. F. F. Piros-fehér zászló FTjjTJ A bagi római katoli- kus templomban teg- nap délelőtt felszen- telték a község zász­lóját. A piros-fehér színeket a Helytörténeti Baráti Társu­lat javasolta a képviselő-testü­letnek a község hagyományai­nelmi példákkal méltatta a zászló fontosságát egy-egy közösség életében. A zászlót a csatákban mindig a legvité­zebb katonák őrizték — és azok is harcoltak elnyerésé­ért. A jövőre 600 éves telepü­lés múltjára utalva megemlé­Angyal Vendel, a helyi szövetkezet elnöke adta át az új ke­nyeret Erdélyi László főjegyzőnek és Jamrik László pol­gármesternek Balázs Gusztáv felvételei nak megfelelően. A címer Tóth László grafikusművész munkája. Az ünnepi szentmisét köve­tően, Jamrik László polgár- mester köszöntője után Erdé­lyi László, Pest megye főjegy­zője mondott ünnepi beszé­det a templomkertban. Törté­kezett azokról a pillanatok­ról, melyek megtépázták vol­na a zászlót —- ha már akkor is lett volna. Az új zászló is bizonyára sok emléket őriz majd a jövőben, amikor — akárcsak ma — a legjobbak kötelessége a köz szolgálata Bagón is.

Next

/
Thumbnails
Contents