Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-18 / 192. szám

[i PEST MEGYEI HÍRLAP IFJÚSÁG 1993. AUGUSZTUS 18., SZERDA 9 Szegény Tódor Fiatalok a cserkészetről Egyszer volt szeren- csénk az életben, ak- kor sem tartott pár napnál tovább. A Tra­bantról, amit a nagyanyámtól kapott autónyeremény-köny- vecskével nyertünk, szinte azonnal kiderült, hogy inkább az árára van szükség. Kistest­vérem született, meg aztán a nagyi házára is ráfért már egy kis tatarozás. így aztán nem is láttam sze­gény Trabicseket, pedig ma­gamban már nevet is adtam neki: Tódornak hívtam volna. Maradt hát továbbra is a ci- pekedés meg a tülekedés a bu­szokon. — Vacak kis kétüte­mű volt, ne légy már olyan bá­natos — próbált vigasztalni anya, de én azért nagyon saj­náltam Tódort. Számtalanszor elképzeltem őt, és magunkat is, ahogy feszítünk benne, még éppen beférünk öten, sőt a csomagok is, meg néha a na­gyi­A városból, majd’ minden hét végén elmenekültünk vala­hová. Tényleg nagyon szeny- nyezik a levegőt ezek a kor­szerűtlen motorok. A fák leve­lei szinte szürkék az aszfalt­rengetegben fuldokolva, és csak távol a civilizációtól, a hegyek védelmében látni üde zöldjüket. De ezért a kis üdeségért ké­pesek voltunk néha órákat is gyalogolni. Kedvem lett vol­na magunkkal vinni az erké­lyünkön sápadozó petúniákat is, hogy egy kis friss levegőt kapjanak, meg a buszmegálló­ból a kis, szomorú ecetfát. És közben változatlanul nagyon vágytam arra a sosem látott, majdnem-miénk „vacak kis kétüteműre”... Az utóbbi időben divat lett támadni a Trabant, Wartburg, Barkas gépjárműveket. Fő környezetszennyezőnek kiál­tották ki ezeket a mintegy két­millió ember számára mobili­tást jelentő járműveket. A jel­legzetes kék füst és a magas szénhidrogén-kibocsátás mi­att akarják száműzni utaink­ról a kétüteműeket. Köztük szegény Tódort is... „A korom felületén megta­padt fluorantén, pírén légúti allergiás, valamint rákos meg­betegedéseket okoz” — mondják a környezetvédők. „Ózonpajzs!” — kiáltják az előbbiek. „Olcsó!” — védekeznek az utóbbiak. Motorcsere? Megsemmisí­tés? Mi lenne Hát a megol­dás? Van egyáltalán kompro­misszum természet és civilizá­ció között? Úgy tűnik, igen. A megoldás neve: a Fluid- KAT rendszerű katalizátorok alkalmazása. A folyamatos működésű koromszűrő és ka­talizátoros utóégető berende­zést a Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetem Mg. Erőgépek és Motorok Tanszékén kísérle­tezték ki. A berendezés — a kísérletek tanúsága szerint — hatékonyan csökkenti a moto­rokból kiáramló káros anyag­ok kibocsátását, és a motorjel­lemzőkre is jótékony hatással van. A folytatást kíváncsian várom. És velem együtt — gyaníthatóan — még nagyon sokan. Kisemberek, környe­zetvédők, mozgássérültek. A fejlesztői csoportnak — úgy hírlik — még további tá­mogatásra van szüksége mun­kájának folytatásához. E cél­ból hozták létre a FluidKAT a tiszta levegőért alapítványt, melynek számlaszáma: MHB 352-11590. Az alapítványt tá­mogató összeg az adóalapból leírható. Talán lesznek emberek, akik támogatják az alapít­ványt. Az alapítvánnyal, sze­gény, az önhibájukon kívül vá­dolt kétüteműeket. És az árva kis ecetfákat a mindenkori, korszerűtlen buszmegállók­ban. No meg Trabant Tódort, „akit” talán egyszer mégiscsak sikerül visszavásárolnom Flu­idKAT katalizátorral valame­lyik használtautó-piacon... Richter Ingrid Gödöllő Huszonéves fiatalember, a dús szakáll megtéveszt. — Mi a véleménye a gödöllői cser­kész jamboree-ról? — kér­dem tőle a metró aluljáróban. — Papa,(!) én voltam kisdo­bos, úttörő és KISZ-tag. Soha nem jószántamból, csak hagytam magamat rádumál­ni. Szerintem a cserkészke­dés is azt a célt szolgálja, mint a többi. Próbálja hámba fogni a fiatalságot, hogy ne lézengjen csak úgy a nagyvi­lágban. Arra valóban jó. Apropó. Nem tud egy állást? Műszerész vagyok, tegnap ad­ták a kezembe a munkaköny­vét. A szomszédom fiának a vé­leménye, aki most megy a he­tedik osztályba. — Irtó klassz a szerelésük, én is szeretnék olyan ruhában járni. Nálunk a suliban még nem alakult meg a cserkész- csapat, de ha lesz, feltétlen belépek. Apu azt ígérte, meg­veszi a ruhát, s ha jól tanu­lok, jövőre kapok egy sátrat. Ami a cserkészet lényege, arról Marci mit sem tud, szá­mára a gödöllői cserkésztalál­kozó egyfajta hejehuja volt. Tündöklés a „klassz szerelés­sel”. Zsófika tizenkét éves, di­lemmája van. — Eddig csak a híradóban láttam cserkészeket, meg a nagyapa beszélt róluk. Nagya­pa cserkész volt, még most is megvan a kalapja. Kivitt Gö­döllőre, ott találkozott egy régi cserkésztársával. Érde­kes volt hallgatni, amit a régi táborozásokról meséltek. En is szeretnék cserkész lenni, de van egy gondom. Hétvé­gén vasárnapi iskolába és templomba járok. Hogyan mehetnék el akkor a cser­kész-összejövetelekre? Nyilván erre is van megol­dás. Különben Zsófi a tisztele- tes úttól is ugyanazt tanulja, ami a cserkészek vezérgondo­lata: tégy valami jót az ember­társaidért, és legyél jó hazafi. (matula) SZOLGÁLTATÁS Aszód Fesztivál Jövőkép ’94 Nemzetközi kisebbségi tábor Obernburg és Nyárádszereda is bemutatkozik Politikai fórum a Petőfi Csarnokban Az Aszód Fesztivál lesz a Galga mente legtöbb látogatót von­zó rendezvénye Szent István napjához kötődően. A város fölötti dombtetőn már, szinte minden kész a közönség és a szereplők fogadására. A Régész úti Fesztivál park mel­lett más helyszínei is lesznek a látnivalóknak. Az előkészüle­tek hajrájában Sztán Istvánnal, a fesztivál rendezőbizottság ve­zetőjével beszélgettem. — Miben fog különbözni az idei fesztivál a tavalyitól? — Először is szeretném ki­fejezni azt az örömünket, hogy az elmúlt évi siker után most másodszor rendezhetjük meg találkozónkat. Jó volt ta­pasztalni, hogy az idén már több városlakó is önzetlenül segített a szervezésben. A Gal­ga mente polgármesterein és lakosain túl meghívtuk a fesz­tiválra Hatvant. Gödöllőt, s külföldi vendégeink is lesz­nek. Nyárádszereda romániai, Obernburg németországi test­vérvárosunk. Népes küldöttsé­gükkel érkeznek azok is, akik bemutatják számunkra a ha­gyományaikat. A fesztivál ünnepélyes meg­nyitója augusztus 20-án — a A VI. Kis-Dunai Népzenei- és Néptánctalálkozót pénteken dél­után öt órai kezdettel rendezik meg a ráckevei művelődési köz­pont szabadtéri színpadán. (Kossuth L. u. 51.) A találkozón a többi között a Kéve néptáncegyüttes, a Bokré­ta gyermekegyüttes, a ráckevei citerazenekar, a bugyi népzene­kar és kórus, a topolyai (Vajda­Szabadság téri emlékműnél kö­szöntő térzene, a Podmaniczky- kastélv parkjában zajló ökume­nikus istentisztelet, kenyérszen­telés, aratási jelenet után —12 órakor lesz, ejtőernyős bemuta­tóugrással. Ez is újdonsága a ta­lálkozónak. Bagyin József pol­gármester megnyitóját követő­en a késő estébe érnek a válto­zatos műsorok, melyekkel vala­mennyi korosztály kedvébe kí­vánunk járni. Augusztus 21-én is csillagsátor alatt fejeződik be a program, de már délelőtt 10f órakor kezdődnek a sport- versenyek. — Hány látogatóra számíta­nak? — A három nap alatt 20-25 ezer vendégünk lehet, ha az idő­járás kedvezni fog. Azért beszé­lek három napról, mert már hol­nap fogadjuk az obernburgia- kat a helyőrségi és városi műve­lődési házban, a vacsoránál pe­dig — már a Fesztivál parkban — a német város tánc- és szóra­koztató zenekara muzsikál. Sőt, a fesztivál része lesz az aszódi amatőr kamaraszínpad mai bemutatója is. Este 8-kor Molnár Ferenc A Doktor úr című bohózatát adják elő a mű­velődési házban. B. G. ság) Kodály Zoltán Művelődé­si Egyesület tánckara, a duna- szerdahelyi (Szlovákia) Csalló­közi táncegyüttes, a Gural tánc- együttes (Lengyelország), az el- asonai görög táncegyüttes, vala­mint a tamperei finn táncegyüt­tes lép fel. A gálaműsor után táncház és utcabál várja a mulatni vágyó­kat. A Magyar Transzplantáltak Sportegyesülete és a Vesebete­gek Szállításáért Alap egy — pártoktól független, polgári kez­deményezésű — rendhagyó. Szent István király napi kulturá­lis eseményt rendez a Vajdahu- nyad vára, a Paál László sé­tány, illetve a Petőfi Csarnok területén, továbbá az FTC nép­ligeti sportpályáin. A budapesti Városligetben színes kulturális programok ke­retében, egyebek mellett az al­kalomhoz illő koncertekkel em­lékeznek meg I. István király­ról. Az FTC sportpályáin eköz­ben ünnepi műsorral egybekö­tött sportnapot tartanak, ame­lyen többek között az FTC edzői és ificsapatai, az MTK, valamint a Magyar Transzplan­táltak Sportegyesületének fut­ballcsapata mérheti össze tudá­sát. A nap befejező eseménye egy igazi, régi fórumok hangu­latát idéző politikai vitaest lesz. A népligeti sportpályán (Kis­martoni úti kapu) délelőtt fél tízkor ünnepélyes megnyitón emlékeznek meg nemzeti ünne­pünkről. Fél órával később kez­dődnek a körmérkőzések, ame­lyek szünetében akrobatikus tomabemutatót, a Sztriptíz roc­kegyüttes műsorát, valamint számolókutya-bemutatót tekint­het meg a közönség. Délidőben a sportpályán gulyáspartit ren­deznek. Délután négy órakor kerül sor a díjkiosztásra, illetve a záró ceremóniára. A Vajdahunyad vára terüle­tén felállított nagyszínpadon délután két órakor ünnepi sza­valattal. nyitóbeszéddel és tájé­koztatóval kezdődnek a rendez­vények. Ezt követően nemzeti­ségi néptáncbemutatót, illetve zenés irodalmi összeállítást te­kinthetnek meg az érdeklődők. Délután négy óra negyven perc­kor roma folklór bemutatót tart a Romenc együttes, öt órakor a Calypso Plus Band műsorát lát­hatják. A Requiem együttes öt óra húsz perctől háromnegyed hatig lép színpadra, majd há­romnegyed hattól negyed hétig Budai Ilona népdalénekes mu­tatkozik be önálló műsorával. Negyed hétkor a Pódium Duó párizsi sanzonokat ad elő, hat óra harmincöt perctől pedig Szent István-napi kórusmuzsi­kát hallgathatnak az ünnepi mű­sor résztvevői. A Petőfi Csarnokban a „Jö­vőkép ’94” politikai fórumon a közönség: a pesti polgár kér­dez, a meghívott kormányzati, illetve parlamenti pártok képvi­selői válaszolnak. A politiku­sok közül a Nemzeti Demokra­ta Szövetség, a Kisgazda 36-ok, a Magyar Igazság és Élet Pártja, a Magyar Katoli­kus Néppárt, a Magyar Út Ala­pítvány, a Magyar Cigány Bará­ti Társaság, a Vegyipari Dolgo­zók Szakszervezete, a Pedagó­gusok Szakszervezete, a Köz­társaság Párt, az SZDSZ, és független képviselők is jelen lesznek. A politikai fórum este hét órakor kezdődik, és előrelátha­tóan kilenc óráig tart. A fórum­zárót követően táncház várja a közönséget. (y) Zenés est a Teleki-kastélyban § Nemzetiségi kulturális ben. Belépő: felnőtteknek 100, találkozót rendeznek nyugdíjasoknak és diákoknak augusztus 20-án, pénte- 50 forint. Jegyeket elővételben ken délután öt órakor a pomázi művelődési házban a pomázi Teleki-kastély kertjé- árulnak. (Tel.: 26-325-163.) Kis-Dunai Népzenei és néptánctalálkozó Segítenek a tehetségek felkarolásában Ma nyílt napot tartanak ab­ban a Balaton-parti tábor­ban, amelyet Jász-Nagy­kun, Szolnok, Pest és Nóg- rád megye Köztársasági Megbízott Hivatala vala­mint a Magyar—Román Humanitás Alapítvány szervezett. A régióból, a Hargita mellől és Moldvá­ból érkező gyerekek, ma­gyarok, csángók, cigányok több, mint egy hetet tölt­hetnek el Ábrahámhegyen. A táborozás célja a tehetsé­gek felkarolása, a nemzet­közi kisebbségi kapcsola­tok építése. A tábort első­sorban olyan gyermekek számára szervezték, akik tehetségesek, de nagyon szegény családi körülmé­nyek között élnek. A nyílt napra a szomszé­dos országból is, várnak vendégeket, Bukarestből, Déváról, és persze me­gyénkből is, de dr. Skul- téty Sándor, címzetes ál­lamtitkár is felkeresi a tá- borozókat. (szí) Nemeth László ÍKKtl-19751 (ró, kritikus, esszéista, műfordító. A XX. szabadi magyar irodalom Id emelkedjen jeles képviseltje. Szépirodalmi munkásaágál erkölcsi igényesség, intellektuális érdeklődéi, nyelvi gazdagság jellemzik. Regényíróként a realizmus ha­gyományait követi, elmélyült lélckábrázolásűi regényeiben, drámáiban egyetlen személyié koncentrálódnak (Galilei, Széchenyi, Q. József, A két Bolyai). Szabd DezdfOXn-mS) írd, jwWkista. a két világháború közti magyar irodalom egyik legnagyobb hatású egyénisége. Legismertebb regénye Ar elsodort fidu. Publicisztikájában sajátos ellentmondásos gondolatvilág nyilvánul meg. Rendkívül nagy hatást gyako­rolt a népies mozgalomra. Elbeszélései a korai expresszio- nizmus jellegzetes termékei. Szerb Antal (1901-1945) irodalomtörténész. írd, műfordító, u magyar irodalom egyik legkiemelkedőbb egyénisége. Rendkívüli műveltsége, ird- nikns humora tükröződik műveiben. Fő műve a két kötetes Magyar irodalomtörténet és A világirodalom története há­rom kötetben. Jeles munkája még u Pumlrugurvlegenda és az Utas és holdvilág. 1993. augusztus 23-én jelenteti meg a Magyar Posta az Irodalmunk nagyjai sorozat első 3 címletét. A bélyegsor Pásztor Gábor grati bis művész tervei alapján. 40x30 mtnres méretben 800 ezer példányban az Állami Nyomda Rt.-bcn készült.

Next

/
Thumbnails
Contents