Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-13 / 188. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. AUGUSZTUS 13., PENTEK Klaus-interjú a Die Pressében Csehországnak nincsenek önzó' indítékai Václav Klaus cseh miniszter­elnök — a Die Presse című bécsi lapban közölt interjújá­ban — „feleslegesnek” nevez­te a közép-európai integráció­val kapcsolatban neki cím­zett bírálatokat. Kifejtette, hogy az európai biztonság in­tézményesítését célzó törek­vések etatista elképzelésen alapulnak, s az intézmények hiánya nem jelent egyben biz­tonságpolitikai vákuumot is. Ezzel összefüggésben kitért arra: nem hiszi, hogy a béke és stabilitás fő oszlopai — az állampolgári jogok és a hatá­rok sérthetetlensége — mellé besorolható a nemzetiségi jo­gok elve az említett két fő alapelv veszélyeztetése nél­kül. Az újságíró felvetésére — miszerint Magyarország, Szlovákia, Lengyelország, de még Ausztria is Prága szemé­re hányja: a németek karjaiba veti magát, hogy mielőbb be­jusson az EK-ba és nem akar hallani a közép-európai össze­tartozásról — Klaus kifejtet­te: Csehországnak nincsenek önző indítékai, csak mielőbb túl kell esnie a negyven évi kommunizmus örökségének feldolgozásán, és a lehető leg­gyorsabban normális európai országgá kell válnia. Ez azon­ban nem irányul Lengyelor­szág, Magyarország, Szlová­kia vagy Ausztria ellen, s így feleslegesek a neki címzett bí­rálatok. Alapvetően ellenez minden mesterséges integráci­ós kísérletet, amelynek célja új közép-európai struktúrák kiépítése — ugyanis az integ­rációnak alulról kell nőnie, és nem erőszakolható felülről az érintettekre. „Sajnos a Kö­zép-európai Kezdeményezés­ről oly szívesen beszélő or­szágok gyakorta tudni sem akarnak a tényleges kezdemé­nyezésekről” — mondotta többek között. Eltávolították a névtáblát A polgármester lezáratta a faluba vezető' közutat Soóky László, Marcelháza polgármestere szerdai dönté­sének megfelelően tegnap délben lezáratta a falu Komá­rom—Érsekújvár felől beve­zető közútját, amit azzal in­dokolt, hogy szerdán jogtala­nul eltávolították a falu ma­gyar nyelvű helységnévtáblá­ját. A szlovák közlekedési tár­ca a TA SR hírügynökség ál­tal közzétett szerdai állásfog­lalása szerint „Soóky László polgármester önkényes eljárá­sa az érvényes törvények ér­telmében büntetőjogi követ­kezményeket vonhat maga után, hiszen közjogi elöljáró­ként a törvényesség betartásá­ért maga a polgármester is fe­lelős.” Ivan Václavik, a tárca szó­vivője a szlovák rádió déli hírműsorában rendkívül ve­szélyesnek minősítette a pol­gármester eljárását. Ugyaneb­ben a műsorban a belügymi­nisztérium államtitkára, Im- rich Hamarcák kijelentette, hogy az ügy a közlekedési tárca illetékességébe tartozik és a belügyi tárca abban az esetben lehet érintett, ha a közrend megbontására kerül sor. SWIHnHlHHimiHlll Meciar szemet hunyna Nem lehet egyetérteni Vladi­mír Meciarnak azzal a kijelen­tésével, mely szerint Szlová­kia nem kíván mindenáron ra­gaszkodni ahhoz, hogy a terve­zett szlovák—orosz szerződés az 1968-as megszállás miatti bocsánatkérést is tartalmazza — írja az SME című szlovák lap tegnapi száma a kormány­fő nyilatkozata kapcsán. A kommentár szerint Meöi- amak az az érvelése sem állja meg a helyét, hogy Oroszor­szág nem marasztalható el a Csehszlovákia ellen elkövetett ’68-as agresszió miatt. Ugyan­is — mint a lap emlékeztet rá — Oroszország a Szovjetunió jogutódjának tekinti magát, s ebből eredően egyebek között az 1968-ért járó felelősséget is át kell vállalnia. Hasonlókép­pen elfogadhatatlan az az érv is, hogy ha Oroszországtól el­várjuk a bocsánatkérést, akkor ezt az agresszióban részt vevő országok mindegyikével szem­ben meg kellene követelni — írja az SME. Hangsúlyozza, hogy az említett országok par­lamentjei ugyanis már régeb­ben, nyilatkozatban követték meg az egykori Csehszlováki­át. — A ’68-as esztendő annál sokkal komolyabb mérföldkö­ve volt a két ország viszonyá­nak, semhogy a szerződés megszületése érdekében az orosz parlament azon ortodox kommunistáinak kedvezzünk, akik egyebek között a ma­gyar—orosz szerződés megkö­tését is meghiúsították — véle­kedik a lap, és emlékeztet: e képviselők elutasították annak a szerződésnek a ratifikálását, amelybe a magyaroknak sike­rült egy olyan klauzulát is bele­foglaltatniuk, mely egyértel­műen nevezte néven az 1956-os eseményeket. A ma­gyar parlament azonban nem hőkölt meg, és e fejezet híján nem ratifikálta a szerződést — írja az SME és azzal fejezi be: az ilyen, alapvetően fontos, elvi kérdésekben nem érde­mes meghátrálni. A boszniai szörnyűségek hatására Megváltozott az angolszász Súlyos, fatális hiba lenne, ha a szerbek ezúttal figyelmen kívül hagynák a NATO ulti­mátumát — figyelmeztet „A blöff vége” című tegnapi kommentárjában a Corriere della Sera. Az olasz lap szerint érthe­tő, ha a szerbek nem veszik komolyan az újabb ultimátu­mot. A nemzetközi közösség ugyanis eddig túlságosan sok­szor mondta: semmiképp sem fogadhatja el azt, amit végül is elfogadott, s Kara­dzic többé-kevésbé joggal re­ménykedhet abban is, hogy maguk a békeközvetítők és a boszniai ENSZ-erők parancs­közhangulat nokai is ellenezni fogják a bombázásokat, féltve a béke­tárgyalások jövőjét, illetve a Boszniában tevékenykedő kéksisakosok életét. Az efféle számítások azon­ban egyre inkább hitelüket vesztik. A demokratikus or­szágok közvéleménye, amely mostanáig osztotta a kormányoknak a katonai in­tervencióval kapcsolatos ag­godalmát, egyre beavatko- záspártibb azon szörnyűsé­ges képek összegződő hatá­sára, amelyeket nap mint nap lát a televízióban. Fő­ként az amerikai és angol közhangulat változott, s erő­Szerb hadicsel? Elodázták a döntést Brit és francia diplomáciai források szerint a szerbek részleges levonulása az Ig- man-hegyről szerencsésen el­odázta a döntés sürgősségét a szövetséges légitámadások ügyében. Tegnapi brit lapje­lentések szerint általánosság­ban is úgy vélték, hogy a légi­támadások legvalószínűbb ki­váltó oka az lehet, ha az ENSZ-csapatokat sérelem éri. Az Igman-hegy körüli problémák önmagukban nem döntőek, mert annak a harcál­láspontnak nincs közvetlen összefüggése a segély-erőfe­szítésekkel — mondták. Londoni értesülések sze­rint a NATO tervezői három­féle akciót fontoltak meg: bombázni a tüzérségi álláso­kat Szarajevó körül és má­sutt, támadni a boszniai szer- bekhez Szerbiából vezető utánpótlási vonalakat, és bombázni a szerb parancsno­ki pontokat, például Pálénál, Szarajevó közelében. Ám azzal, hogy a szövetsé­ges légitámadás elrendelését az ENSZ-főtitkár kezébe tet­ték le, a NATO európai tag­jai féket építettek be a dön­téshozatali rendszerbe, ha pusztán a NATO-n belül Tárgyalások az atomcsendról Az atomfegyver-kísérletek teljes betiltásáról New Yorkban tartott nemzetkö­zi konferencia résztvevői szerdán egyetértettek an­nak szükségességében, hogy folytassák tárgyalásai­kat az atomkísérleteket til­tó szerződés létrehozásáról. A százharminc állam képviselőit felvonultató két­napos tanácskozáson az 1963-as részleges atom- csendszerződés módosítá­sát vitatták meg, miután az akkori egyezmény nem ren­delkezik a föld alatti rob­bantások tilalmáról. A New York-i tárgyalások be­fejeztével született megálla­podás értelmében 1994 ele­jén újabb konferenciát tar­tanak. Mint Ali Alatas indonéz külügyminiszter az AP-nek elmondta, a New York-i konferenciát jövő március­ra hívják össze. Áttekintik majd a genfi tárgyalások eredményeit. A genfi fóru­mon a vezető atomhatal­mak vétójoggal élhetnek. A két konferenciának nincsenek eltérő célkitűzé­sei a 30 évvel ezelőtti szer­ződés felülvizsgálását ille­tően. de eltérő módon hagy­ják jóvá a módosító javasla­tokat. NATO-küldöttséget várnak Hivatalos látogatásra Románi­ába és Moldovába utazik a jövő héten Sir Richard Vin­cent, a NATO katonai bizott­ságának elnöke — jelentették be a brüsszeli NATO-köz- pontban. Vincent tábornagy Buka­restben többek között Ion Ili­escu államfővel folytat majd megbeszéléseket, továbbá tár­gyal Viorel Melescanu kül­ügyminiszterrel, Niculae Spi- roiu védelmi miniszterrel és Dumitru Cioflina vezérkari főnökkel is. Az előzetes prog­södött a nyomás Clintonra és csökkent Major ellenállá­sa. Ezzel egyidejűleg a szer- bek pökhendisége, azon aka­ratuk, hogy túlgyőzzék ma­gukat, az ENSZ és a nemzet­közi közösség szüntelen megalázása befolyást gyako­rolt a nyugati kormányok vé­leményére is, amelyek végre látják a „diadalittas Szerbia” veszélyét. A győzelmektől megrészegült Szerbia ösztön­zést érezhet arra, hogy újabb, ezúttal a Balkánon túl­csapó, egy helyi válságot nemzetközivé szélesítő vál­lalkozásokba fogjon — így a Corriere della Sera. nem volna elég erejük a vél­hető amerikai elszántsággal szemben. A fékező hatásnak máris jele, hogy az orosz kül­ügyminiszter követeli: adja­nak még esélyt a genfi béke­tárgyalásoknak. Másfelől brit tudósítóknak még nem si­került kideríteniük, hogy a sokoldalú megállapodás sze­rint az ENSZ-főtitkár engedé­lyezési joga végül is mire szól: minden egyes akcióra, vagy csak a légitámadások megkezdésére, úgy, hogy a NATO-parancsnokság utána már gyakorlatilag szabad ke­zet kapna. ram szerint ellátogat a kato­nai akadémiára is. Moldovában a tervek sze­rint Andrei Sangheli minisz­terelnök, Petru Lucinski par­lamenti elnök, Nicolae Tiu külügyminiszter, Pavel Kri- anghe védelmi miniszter és Nicolae Petrica vezérkari fő­nök lesz a NATO-bizottság elnökének tárgyalópartnere. Mindkét országban megvi­tatják a NATO-val tartott kap­csolatokat, ezek fejlesztésé­nek lehetőségeit, és napiren­den lesz a délszláv válság is. A nagyvilág Y A Magyar Államvasutak Részvénytársaság informá­ciói szerint Romániában tel­jes áruforgalmi és személy- szállítási korlátozás lépett életbe a mozdonyvezetők sztrájkja miatt — tájékoztat­ta a MÁV az MTI-t. A tár­saság felhívja a Romániába utazók figyelmét, hogy in­dulás előtt érdeklődjenek a vasúti információknál, mert a határállomásoktól a to­vábbutazás bizonytalan. Y A Varsóhoz közeli Mi- edzylesieben működő Gyer­mekegészségügyi Központ, valamint egy varsói gyer­mekkórház felajánlotta, hogy díjtalanul gyógyít Sza­rajevóból érkező gyermeke­ket. Szállításukról a francia Equ Libre alapítvány gon­doskodna. A felajánlás Ma­rek Ede Imán, a varsói gettó­felkelés egyetlen még élő parancsnokának felhívása nyomán született. Y II. János Pál pápa kö­zép-európai idő szerint ma virradóra érkezik amerikai útjának utolsó állomására, Denverbe, hogy részt ve­gyen a katolikus ifjúság 8. világtalálkozóján. Áz ötna­pos eseménysorozat tanács­kozásain, istentiszteletein csaknem 130 000 fiatal hí­vő, lelkipásztor vesz részt a világ minden részéből, Ma­gyarországról is. Y Csaknem másfél tonnás bombát hatástalanítottak tegnap hajnalban, még ép­pen időben, a tűzszerészek Eszak-lrországban. A kiste­herautóba rejtett pokolgép Portadown város központjá­ban robbant volna fel. Y Szokatlan módon dőlt ki a csatasorból az amerikai tengerészgyalogság egyik szakasza. Pennsylvania ál­lamban tizenegy tartalékos — hazatérőben egy lőgya- korlatról — gyanútlanul me­netelt az országút szélén, mikor egy kamasz teherau­tójával közéjük hajtott, s ki­vétel nélkül valamennyiü- ket elütötte. Y Egész napos sztrájkot tartottak tegnap a görög ál­lami bankok alkalmazottai, a távközlésben foglalkozta­tottak, a postai dolgozók és Athén közlekedési alkalma­zottai — jelentette az AP. Az orosz parlamentben Folytatódik a hatalmi harc Az orosz parlament tegnapi ülésén folytatódott a hatal­mi ágak szembenállása. Ez­úttal a törvényhozás a kül­ügyminisztérium elleni tá­madással nyitott újabb fron­tot, leszögezve, hogy a kül­politika alakítása nem lehet kizáróig a külügyminisztéri­um előjoga és átfogó vizsgá­latot rendelt el a minisztéri­umban. A parlament elfogadta a Viktor Barannyikov bizton­sági miniszter leváltása, majd utódjának kinevezése kapcsán kezdeményezett tör­vénymódosítást. Énnek lé­nyege, hogy az elnöknek a vezető minisztériumok, így a külügy-, a belügy-, a vé­delmi és a biztonsági mi­nisztérium élén bekövetke­ző üresedés esetén az új je­lölt személyét egyeztetni kell a törvényhozással. A Legfelsőbb Tanács és sze­mélyesen Ruszlan Haszbula- tov ugyanis nehezményezte, hogy a kultcsfontosságú biz­tonsági minisztérium élére a parlament megkerülésével állított két hete Borisz Jel­cin utódot. A parlamenti ülés ezúttal sem volt mentes a vádasko­dásoktól. A csecsenföldi helyzet vitája kapcsán el­hangzott, hogy Dzsohar Du- dajev az elnöki csapat két tagjának megvesztegetésé­vel lett elnök. A csecsen kér­désről egyébként zárt ülést rendeltek el. A parlamentben egyéb­ként szó volt arról a tör­vényjavaslatról is, amely újabb támadást jelent az el­nök ellen. Ennek lényege, hogy az államfőt a népkép­viselők kongresszusa egész­ségi állapotának megromlá­sa esetén elmozdíthatná tisztéből.

Next

/
Thumbnails
Contents