Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-12 / 187. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 12.. CSÜTÖRTÖK Dél-Pest megye vérellátása Cegléd szerepe vitathatatlan '<* -p Az egészségügy reformja közepette elkerülhetet- * Ä len az Országos Vérellátó Szolgálat kialakítása. Vajon hol tart Dél-Pest megye vérellátásának megújhodása. Erről faggattuk dr. Bíró Jánost, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet vértranszfúziós osztálya főorvosát. Bíró doktor beszélgetésünk elején arról tájékoztatott bennünket, hogy napjainkban a regionális, megyei és országos feladatokat hatvannégy véradóállomás végzi el. Ha azt nézik, hogy az utóbbiak közül melyek láthatják el ezt a funkciót, akkor mindenképpen szükséges a válogatás. Ez nem azt jelenti, hogy meg kell szüntetni állomásokat. Ebből indult ki a Népjóléti Minisztérium által létrehozott munkabizottság is, amelyet megbíztak azzal, hogy készítse el a vérellátás átalakításának tervét. Lényeges volt az információs rendszer forradalmasítása — számítógépekkel. A Zalaegerszegen elkészített országos program szerint — amelyre valamennyi véradóállomás áttért — Cegléden két esztendeje munkálkodnak. Dél-Pest megye vérellátó központja első volt azok között, amely nemcsak a donorok nyilvántartását végzi számítógéppel, hanem a vér feldolgozásával és forgalmazásával kapcsolatos szakmai és pénzügyi adatok, folyamatok — például számlázás — rögzítését is. Nagyon fontos, hogy megvalósult egy korszerű megoldás: ez a további feldolgozást is szem előtt tartja, palack helyett műanyag zsákba veszik le a vért. A ceglédi állomás évente ötezer-ötszáz-hatezer donortól mintegy kétezer-ötszáz liter vért vesz le. A tizenhét szakasszisztens mindegyike labor- vagy haematológiai szakvizsgával rendelkezik. Kilencen mindkét képesítést megszerezték. Ám a közalkalmazotti besorolás szerint — mivel nincs ilyen rubrika — ezt nem veszik figyelembe. Ezért ezek az orvosok igen szerény bérért, elhivatottsággal, felelősségtudattal látják el a feladatokat. Gyakran önállóan kell dönteniük. Hetente kétszer-háromszor az intézmény falain kívül, más településen, területen tevékenykednek. Kulcsfontosságúak a berendezések. A levett vért centrifugával, megfelelő sebességgel — attól függően, hogy hány zsákot használnak — alkotó részeire bontják. Cegléd élen járt ennek a technológiának a bevezetésében. Ezzel meg lehet oldani azt, hogy egy-egy beteg vérében azt az elemet pótolják, ami éppenséggel hiányzik. Lényeges a tárolás is. A városi véradóállomás hűtőkapacitása ideális. Van olyan gép is, amely mínusz nyolcvanöt Celsius-fok- ra hűt. Pest megyében — ahol egymillió lakos él — három véradóállomás működik, a gödöllői, a váci és a ceglédi. Dél-Pest megyében a feladatokat a Toldy Kórház vértranszfúziós osztálya végzi. Területéhez tartozik Cegléd, Nagykőrös és Nagykáta, valamint települések környéke (csaknem százötvenegyezer ember). Egyébként az osztály az elmúlt két év teljesítményével a tizenkét legeredményesebb véradóállomás között szerepelt. Az idei első félévben is emelkedett a véradóik száma. Legalább ennyire fontos a hasznosított vér mennyisége. A ceglédi intézmény maradéktalanul teljesíti Dél-Pest megye vérellátását, Budapestet is segíti. Ugyanakkor az országos programban is részt vesz: például a gödöllői humánnak vérplazmát szállít. Ráadásul az utóbbi időben huszonhárom véradóállomással — Nyíregyházától, Szegeden át, Pécsig — volt és van kapcsolatuk. A tervek szerint harminc önálló vérellátó intézmény lesz majd. A többi pedig transzfúziós osztályként egy-egy kórházban, klinikán belül látja el a helyi teendőket. A főorvos akként vélekedett, a lakosság száma, az elért eredmények, a munkatársak szakképezettsége és a földrajzi fekvés is indokolja, hogy a ceglédi véradóállomás — Dél-Pest megye központjaként — önálló intézmény legyen. Erre jó esélyt ígér az elmúlt fél év menedzselése, a ceglédi önkormányzat és a kórházigazgatóság támogató véleménye, valamint néhány szakemberrel folytatott beszélgetés. Végezetül dr. Bíró János elmondta, az Országos Vérellátó Szolgálat kialakításáról szóló javaslatot — amelyet a miniszteri biztos terjesztett elő — a főorvosi kar jóváhagyta. Ennek megvalósítása jogi, közigazgatási és egyéb változtatásokat igényel. Ehhez viszont módosítani kell a Polgári Törvény- könyvet. A parlament ezt őszszel napirendre is tűzi. Ezt követően elkezdődhetnek a tárgyalások. Az önkormányzaton aligha múlik. A ceglédi transzfúziós osztály megszállott szakasszisztensein pedig végképp nem, hogy önálló legyen az intézmény. F. F. Hagyomány felújítók Búcsú Tápiószentmártonban Tápiószentmártonban két búcsút is tartottak hajdanában egy esztendőn belül. Aztán a kettőből egy lett, az sem a megszokott napok valamelyikén. Az idén visszatérnek a tradíciókhoz: augusztus 15-én ismét ..nagybúcsút'' rendeznek a szentmártoniak. A jeles esemény helyi történetéhez hozzátartozik, hogy eredetileg az őszi, a Szent Márton napján megtartott búcsú volt a jelentősebb, rangosabb ünnepi összejövetel. Mária mennybevitelének napján rendezték a másik búcsút, amelynek a jelentősége a jó időre való tekintettel fokozatosan nagyobb lett, mint az őszié. Már csak azért is, mert ezt a fiatalok egyik fontos ismerkedési alkalmának tartották, ahol a legények és a leányok megismerkedhettek, s „őszkor meg volt az esküvő”. Az utóbbi hagyományt újítják most fel. ezúttal ökumenikus jelleggel, várva a katolikusok mellett a reformátusokat és evangélikusokat, hívőket és nem hívőket, szentmártonia- kat, környékbelieket, s a strand melletti üdülőövezetben pihenőket. Minden év augusztusában ismétlődő faluünnepet indítanak útjára Tápiószentmártonban, olyan összejövetelt, amely a megváltozott körülmények között magában hordja a korábbi szokásokat, de egyúttal tartalmazza a mai igényeket is. A rendezők nem titkolják: a néhány évvel ezelőtt még híres „szentmártoni lovas- napok”-at is szeretnék pótolni, mivel az — sokak bánatára — az utóbbi két évben elmaradt. A tápiószentmártoni nagybúcsú programja augusztus 15-én, vasárnap reggel 8 óra 30 perckor a „Szűz Mária mennybemenetele” kápolnánál kezdődik, ahol közös istentisztelet lesz. A Tápiószelei úton levő egykori Blaskovich kápolnától 9 óra 30 perckor a katolikus templom előtti térre vonulnak le a résztvevők. Itt egész nap forog a körhinta, nyitva tartanak a céllövöldék és a bazá- rosok. Pontosan 10 órakor a művelődési házban Szent István napjáról emlékeznek meg, tekintettel arra, hogy augusztus 20-án a legtöbben másfelé mennek ünnepelni, pihenni. Féltizenegykor a Tápiószecsői Hagyományőrző Együttes mutatja be műsorát, délután háromkor Dudás Zoltán gitárosénekes Bob Dylan-dalokat ad elő. Négy órától a kókai, tápi- óbicskei, tápiószentmártoni népi együttesek szórakoztatják a közönséget. Este nyolckor felavatják az átalakított mozi-discót, amely a környék egyik legkulturáltabb ilyen jellegű létesítménye lesz. Itt a Wizard rockegyüttes zenél, majd 21 órától ingyenes discó kezdődik. A tápiószentmártoni búcsúra mindenkit szeretettel várnak, a legények és leányok megismerkedhetnek, s tán őszszel már esküvő is lesz... (tóth) A támogatás kötelezettségekkel jár Munkanélküliből vállalkozó Amikor a parlamentben a honatyák elfogadták a „foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról” szóló törvényt, fő célként tartották szem előtt az anyagi támogatás különböző lehetőségeit. E törvény szerint egyének és gazdálkodó szervek — természetesen az előírt feltételek mellett —, egyaránt kaphatnak támogatást. Igény van is bőven, de a jelentkezők bizony nem ismerik pontosan e támogatási rendszer részleteit. S ezen belül is különösen az igénylő kötelezettségei vesznek homályba. — Tulajdonképpen mi kerüli el az igénylők figyelmét? — kérdeztem Králik Miklósnét, a Pest Megyei Munkaügyi Központ munkaerőpiaci programok osztályának a vezetőjét. — A támogatás csak akkor illeti meg az igénylőt, ha bizonyos feltételeknek megfelel. Tulajdonképpen szerződése^ viszony a megállapodásunk, amelyben rpindkét fél kötelezettséget vállal. Ebben pedig az is szerepel, hogy ha az igénylő nem teljesíti a vállalt feltételeket, akkor a támogatást vissza kell fizetni. Nos, ezt felejtik el sokan. — Melyek a támogatás feltételei? — Mások a gazdálkodó szervezeteknél és megint mások az egyéneknél. A gazdálkodó szervezetekről most talán elég annyit megjegyezni, hogy főleg foglalkoztatásbővítő beruházásoknál, a tartós •munkanélküliek foglalkoztatásánál, közhasznú munkánál és még néhány ehhez hasonló helyzetben kerülhet sor támogatásra. Természetesen a gazdálkodó szervek is kemény feltételek mellett jutnak hozzá, sőt, a feltételek náluk még szigorúbbak, mint az egyének esetében. Arra gondolok, hogy egy szervezetnek nem teljesítés esetén nemcsak a támogatás összegét, hanem annak kamatait is meg kell téríteni. Az egyéni támogatásnak két példáját említem meg. Az első a képzéshez'nyújtott támogatás. Ezt azt jelenti, hogy a munkanélküli szakmai átképző tanfolyamra jelentkezhet. Ez a különben költséges átképzés — számára teljesen ingyenes, sőt, a tanfolyam idejére átképzési támogatást is kap. Ha bizonyos szakképzésre nem indul központilag szervezett tanfolyam, de valakinek éppen énnek elvégzése jelenthetne munkalehetőséget — amelyet persze bizonyítani kell —, akkor egyéni képzést is támogatunk. A másik esetben azt segítjük, hogy a munkanélküli vállalkozóvá válhasson. A munkanélküli járadékban részesülőnek ki kell váltania a vállalkozói engedélyt, és kötelezettséget kell vállalnia, hogy a választott tevékenységet legalább kilenc hónapig folytatja. Ebben az esetben az utolsó járadék négyhavi összegében részesülhet. — Nem tűnik túl magas támogatásnak. Megéri ez a vállalkozónak? — Ha amúgy is vállalkor zásba kíván kezdeni a munka- nélküli járadékos, akkor igen. Hosszú távú tervezés része lehet a segítségünk. De semmiképpen sem lehet a támogatást úgy felfogni, mint a munkanélküli járadék fizetésének meghosszabbítását. Ha valaki így tesz, az ráfizet. Ha nincs ugyanis pontos feltételteljesítés, akkor a támogatást mindenképpen vissza kell fizetni. Jobb, ha ezzel rögtön az elején számolnak azok, akik igénylőként jelentkeznek nálunk. Gelléri Miklós Albertirsa nemzetközi zenei találkozót szervez Nagyközség a városodás útján (Folytatás az 1. oldalról) A környezet kedvez a túrázásnak, a triatlonnak, amit kezdeményezünk — jegyezte meg dr. Kiss Tibor. A tájékoztatón résztvevő Gutái Pálnétól, az aibertir- sai állami zeneiskola igazgatónőjétől megtudtuk, hogy intézményük elegendő tapasztalattal rendelkezik ilyen jellegű versenyek lebonyolításához, ami a jövő szempontjából nem elhanya-. golandó tényező. Kiterjedt testvértelepülési kapcsolataik révén az albertirsai fúvósok jártak már az olaszországi Gaggianóban, az erdélyi Csíkszeredában. Igaz, csupán 70 férőhelyes „szállodája” van a nagyközségnek, de a gyógyfürdő mellett épülő új szálloda és a már megépült magánpanziók nagyban segítenek az expo alatt ideérkező vendégek elszállásolásában. De hogy az Expo ’96 eredményes lehessen, az előkészületeket már idén elkezdik — hangzott el ismételten —: ezért rendezik meg augusztus 20. és 22. között háromnapos fúvószenei fesztiváljukat (hivatalosan a nemzetközi zenei találkozót), amelyet a világkiállításig hagyomány- szérűén meg-megismételnek. A sajtótájékoztatón elhangzottak olyan újságírói vélemények is, miszerint -az albertirsaiak „nagy fába vágták a fejszéjüket”. Kitűnt azonban, hogy ezt őmaguk tudják a leginkább. De — és a polgármester megjegyzése akár politikai állásfoglalásnak is tekinthető ebben az egymásra mutogató világban, mondván — nem siránkozni, nem panaszkodni jöttek, hanem megmutatni magukat: vidéken is tenni lehet, és tenni kell a magyarság érdekében. S talán ott lehet manapság a legtöbbet értünk tenni. Jelzi ezt az albertirsaiak vágya is: a század vége előtt még városnak szeretnék látni településüket. (b. sz. i.) Tojásfó'zés napenergiával A Galgafarm Humán Értékőrző Egyesület nyári egyetemén 60 fiatal ismerkedik az ökológiai szemléletű gazdálkodással és a környezetbarát energiatermeléssel. A Galgahévízen augusztus 9—19. között rendezett táborban az itt felépítendő Ökofalu alapjait készítik elő a diákok. Felvételünkön egy tojást próbálnak felfőzni a kísérletező kedvű táborlakók. (MTI-fotó)
