Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-12 / 187. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. AUGUSZTUS 12.. CSÜTÖRTÖK Dél-Pest megye vérellátása Cegléd szerepe vitathatatlan '<* -p Az egészségügy reformja közepette elkerülhetet- * Ä len az Országos Vérellátó Szolgálat kialakítása. Vajon hol tart Dél-Pest megye vérellátásának megújhodása. Erről faggattuk dr. Bíró Jánost, a ceglédi Toldy Ferenc Kórház és Rendelőintézet vért­ranszfúziós osztálya főorvosát. Bíró doktor beszélgetésünk elején arról tájékoztatott ben­nünket, hogy napjainkban a regionális, megyei és orszá­gos feladatokat hatvannégy véradóállomás végzi el. Ha azt nézik, hogy az utóbbiak közül melyek láthatják el ezt a funkciót, akkor mindenkép­pen szükséges a válogatás. Ez nem azt jelenti, hogy meg kell szüntetni állomásokat. Ebből indult ki a Népjóléti Minisztérium által létreho­zott munkabizottság is, ame­lyet megbíztak azzal, hogy készítse el a vérellátás átalakí­tásának tervét. Lényeges volt az informá­ciós rendszer forradalmasítá­sa — számítógépekkel. A Za­laegerszegen elkészített orszá­gos program szerint — amelyre valamennyi véradóál­lomás áttért — Cegléden két esztendeje munkálkodnak. Dél-Pest megye vérellátó köz­pontja első volt azok között, amely nemcsak a donorok nyilvántartását végzi számító­géppel, hanem a vér feldolgo­zásával és forgalmazásával kapcsolatos szakmai és pénz­ügyi adatok, folyamatok — például számlázás — rögzíté­sét is. Nagyon fontos, hogy megvalósult egy korszerű megoldás: ez a további feldol­gozást is szem előtt tartja, pa­lack helyett műanyag zsákba veszik le a vért. A ceglédi állomás évente ötezer-ötszáz-hatezer donor­tól mintegy kétezer-ötszáz li­ter vért vesz le. A tizenhét szakasszisztens mindegyike labor- vagy haematológiai szakvizsgával rendelkezik. Kilencen mindkét képesítést megszerezték. Ám a közalkal­mazotti besorolás szerint — mivel nincs ilyen rubrika — ezt nem veszik figyelembe. Ezért ezek az orvosok igen szerény bérért, elhivatottság­gal, felelősségtudattal látják el a feladatokat. Gyakran önállóan kell dönteniük. He­tente kétszer-háromszor az in­tézmény falain kívül, más te­lepülésen, területen tevékeny­kednek. Kulcsfontosságúak a beren­dezések. A levett vért centri­fugával, megfelelő sebesség­gel — attól függően, hogy hány zsákot használnak — al­kotó részeire bontják. Cegléd élen járt ennek a technológiá­nak a bevezetésében. Ezzel meg lehet oldani azt, hogy egy-egy beteg vérében azt az elemet pótolják, ami éppen­séggel hiányzik. Lényeges a tárolás is. A városi véradóál­lomás hűtőkapacitása ideális. Van olyan gép is, amely mí­nusz nyolcvanöt Celsius-fok- ra hűt. Pest megyében — ahol egymillió lakos él — három véradóállomás működik, a gödöllői, a váci és a ceglédi. Dél-Pest megyében a felada­tokat a Toldy Kórház vér­transzfúziós osztálya végzi. Területéhez tartozik Cegléd, Nagykőrös és Nagykáta, va­lamint települések környéke (csaknem százötvenegyezer ember). Egyébként az osz­tály az elmúlt két év teljesít­ményével a tizenkét legered­ményesebb véradóállomás között szerepelt. Az idei első félévben is emelkedett a véradóik száma. Legalább ennyire fontos a hasznosított vér mennyisége. A ceglédi intézmény maradéktalanul teljesíti Dél-Pest megye vér­ellátását, Budapestet is segí­ti. Ugyanakkor az országos programban is részt vesz: például a gödöllői humán­nak vérplazmát szállít. Rá­adásul az utóbbi időben hu­szonhárom véradóállomással — Nyíregyházától, Szege­den át, Pécsig — volt és van kapcsolatuk. A tervek szerint harminc önálló vérellátó intézmény lesz majd. A többi pedig transzfúziós osztályként egy-egy kórházban, klinikán belül látja el a helyi teendő­ket. A főorvos akként véleke­dett, a lakosság száma, az el­ért eredmények, a munkatár­sak szakképezettsége és a földrajzi fekvés is indokolja, hogy a ceglédi véradóállo­más — Dél-Pest megye köz­pontjaként — önálló intéz­mény legyen. Erre jó esélyt ígér az elmúlt fél év mene­dzselése, a ceglédi önkor­mányzat és a kórházigazgató­ság támogató véleménye, va­lamint néhány szakemberrel folytatott beszélgetés. Végezetül dr. Bíró János elmondta, az Országos Vérel­látó Szolgálat kialakításáról szóló javaslatot — amelyet a miniszteri biztos terjesztett elő — a főorvosi kar jóvá­hagyta. Ennek megvalósítá­sa jogi, közigazgatási és egyéb változtatásokat igé­nyel. Ehhez viszont módosí­tani kell a Polgári Törvény- könyvet. A parlament ezt ősz­szel napirendre is tűzi. Ezt követően elkezdődhetnek a tárgyalások. Az önkormány­zaton aligha múlik. A ceglé­di transzfúziós osztály meg­szállott szakasszisztensein pedig végképp nem, hogy önálló legyen az intézmény. F. F. Hagyomány felújítók Búcsú Tápiószentmártonban Tápiószentmártonban két bú­csút is tartottak hajdanában egy esztendőn belül. Aztán a kettőből egy lett, az sem a meg­szokott napok valamelyikén. Az idén visszatérnek a tradíci­ókhoz: augusztus 15-én ismét ..nagybúcsút'' rendeznek a szentmártoniak. A jeles esemény helyi törté­netéhez hozzátartozik, hogy eredetileg az őszi, a Szent Már­ton napján megtartott búcsú volt a jelentősebb, rangosabb ünnepi összejövetel. Mária mennybevitelének napján ren­dezték a másik búcsút, amely­nek a jelentősége a jó időre való tekintettel fokozatosan na­gyobb lett, mint az őszié. Már csak azért is, mert ezt a fiata­lok egyik fontos ismerkedési alkalmának tartották, ahol a le­gények és a leányok megismer­kedhettek, s „őszkor meg volt az esküvő”. Az utóbbi hagyományt újít­ják most fel. ezúttal ökumeni­kus jelleggel, várva a katoliku­sok mellett a reformátusokat és evangélikusokat, hívőket és nem hívőket, szentmártonia- kat, környékbelieket, s a strand melletti üdülőövezetben pihe­nőket. Minden év augusztusá­ban ismétlődő faluünnepet indí­tanak útjára Tápiószentmárton­ban, olyan összejövetelt, amely a megváltozott körülmé­nyek között magában hordja a korábbi szokásokat, de egyút­tal tartalmazza a mai igénye­ket is. A rendezők nem titkol­ják: a néhány évvel ezelőtt még híres „szentmártoni lovas- napok”-at is szeretnék pótolni, mivel az — sokak bánatára — az utóbbi két évben elmaradt. A tápiószentmártoni nagybú­csú programja augusztus 15-én, vasárnap reggel 8 óra 30 perckor a „Szűz Mária mennybemenetele” kápolnánál kezdődik, ahol közös istentisz­telet lesz. A Tápiószelei úton levő egykori Blaskovich kápol­nától 9 óra 30 perckor a katoli­kus templom előtti térre vonul­nak le a résztvevők. Itt egész nap forog a körhinta, nyitva tar­tanak a céllövöldék és a bazá- rosok. Pontosan 10 órakor a műve­lődési házban Szent István napjáról emlékeznek meg, te­kintettel arra, hogy augusztus 20-án a legtöbben másfelé mennek ünnepelni, pihenni. Féltizenegykor a Tápiószecsői Hagyományőrző Együttes mu­tatja be műsorát, délután há­romkor Dudás Zoltán gitáros­énekes Bob Dylan-dalokat ad elő. Négy órától a kókai, tápi- óbicskei, tápiószentmártoni népi együttesek szórakoztat­ják a közönséget. Este nyolc­kor felavatják az átalakított mozi-discót, amely a környék egyik legkulturáltabb ilyen jel­legű létesítménye lesz. Itt a Wizard rockegyüttes zenél, majd 21 órától ingyenes discó kezdődik. A tápiószentmártoni búcsú­ra mindenkit szeretettel vár­nak, a legények és leányok megismerkedhetnek, s tán ősz­szel már esküvő is lesz... (tóth) A támogatás kötelezettségekkel jár Munkanélküliből vállalkozó Amikor a parlamentben a honatyák elfogadták a „fog­lalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásá­ról” szóló törvényt, fő célként tartották szem előtt az anyagi támogatás különböző lehetőségeit. E törvény sze­rint egyének és gazdálkodó szervek — természetesen az előírt feltételek mellett —, egyaránt kaphatnak támoga­tást. Igény van is bőven, de a jelentkezők bizony nem is­merik pontosan e támogatási rendszer részleteit. S ezen belül is különösen az igénylő kötelezettségei vesznek ho­mályba. — Tulajdonképpen mi kerüli el az igénylők figyelmét? — kérdeztem Králik Miklósnét, a Pest Megyei Munkaügyi Központ munkaerőpiaci prog­ramok osztályának a vezető­jét. — A támogatás csak akkor illeti meg az igénylőt, ha bi­zonyos feltételeknek megfe­lel. Tulajdonképpen szerződé­se^ viszony a megállapodá­sunk, amelyben rpindkét fél kötelezettséget vállal. Ebben pedig az is szerepel, hogy ha az igénylő nem teljesíti a vál­lalt feltételeket, akkor a támo­gatást vissza kell fizetni. Nos, ezt felejtik el sokan. — Melyek a támogatás fel­tételei? — Mások a gazdálkodó szervezeteknél és megint má­sok az egyéneknél. A gazdál­kodó szervezetekről most ta­lán elég annyit megjegyezni, hogy főleg foglalkoztatásbő­vítő beruházásoknál, a tartós •munkanélküliek foglalkozta­tásánál, közhasznú munkánál és még néhány ehhez hason­ló helyzetben kerülhet sor tá­mogatásra. Természetesen a gazdálkodó szervek is ke­mény feltételek mellett jut­nak hozzá, sőt, a feltételek ná­luk még szigorúbbak, mint az egyének esetében. Arra gondolok, hogy egy szerve­zetnek nem teljesítés esetén nemcsak a támogatás össze­gét, hanem annak kamatait is meg kell téríteni. Az egyéni támogatásnak két példáját említem meg. Az első a képzéshez'nyújtott tá­mogatás. Ezt azt jelenti, hogy a munkanélküli szak­mai átképző tanfolyamra je­lentkezhet. Ez a különben költséges átképzés — számá­ra teljesen ingyenes, sőt, a tanfolyam idejére átképzési támogatást is kap. Ha bizo­nyos szakképzésre nem indul központilag szervezett tanfo­lyam, de valakinek éppen én­nek elvégzése jelenthetne munkalehetőséget — ame­lyet persze bizonyítani kell —, akkor egyéni képzést is tá­mogatunk. A másik esetben azt segít­jük, hogy a munkanélküli vál­lalkozóvá válhasson. A mun­kanélküli járadékban részesü­lőnek ki kell váltania a vállal­kozói engedélyt, és kötelezett­séget kell vállalnia, hogy a választott tevékenységet leg­alább kilenc hónapig folytat­ja. Ebben az esetben az utol­só járadék négyhavi összegé­ben részesülhet. — Nem tűnik túl magas tá­mogatásnak. Megéri ez a vál­lalkozónak? — Ha amúgy is vállalkor zásba kíván kezdeni a munka- nélküli járadékos, akkor igen. Hosszú távú tervezés ré­sze lehet a segítségünk. De semmiképpen sem lehet a tá­mogatást úgy felfogni, mint a munkanélküli járadék fizeté­sének meghosszabbítását. Ha valaki így tesz, az ráfizet. Ha nincs ugyanis pontos feltétel­teljesítés, akkor a támogatást mindenképpen vissza kell fi­zetni. Jobb, ha ezzel rögtön az elején számolnak azok, akik igénylőként jelentkez­nek nálunk. Gelléri Miklós Albertirsa nemzetközi zenei találkozót szervez Nagyközség a városodás útján (Folytatás az 1. oldalról) A környezet kedvez a túrá­zásnak, a triatlonnak, amit kezdeményezünk — jegyez­te meg dr. Kiss Tibor. A tájékoztatón résztvevő Gutái Pálnétól, az aibertir- sai állami zeneiskola igazga­tónőjétől megtudtuk, hogy intézményük elegendő ta­pasztalattal rendelkezik ilyen jellegű versenyek lebo­nyolításához, ami a jövő szempontjából nem elhanya-. golandó tényező. Kiterjedt testvértelepülési kapcsolata­ik révén az albertirsai fúvó­sok jártak már az olaszorszá­gi Gaggianóban, az erdélyi Csíkszeredában. Igaz, csu­pán 70 férőhelyes „szállodá­ja” van a nagyközségnek, de a gyógyfürdő mellett épülő új szálloda és a már meg­épült magánpanziók nagy­ban segítenek az expo alatt ideérkező vendégek elszállá­solásában. De hogy az Expo ’96 ered­ményes lehessen, az előké­születeket már idén elkezdik — hangzott el ismételten —: ezért rendezik meg augusz­tus 20. és 22. között három­napos fúvószenei fesztiválju­kat (hivatalosan a nemzetkö­zi zenei találkozót), amelyet a világkiállításig hagyomány- szérűén meg-megismételnek. A sajtótájékoztatón el­hangzottak olyan újságírói vélemények is, miszerint -az albertirsaiak „nagy fába vág­ták a fejszéjüket”. Kitűnt azonban, hogy ezt őmaguk tudják a leginkább. De — és a polgármester megjegyzése akár politikai állásfoglalás­nak is tekinthető ebben az egymásra mutogató világ­ban, mondván — nem sirán­kozni, nem panaszkodni jöt­tek, hanem megmutatni ma­gukat: vidéken is tenni lehet, és tenni kell a magyarság ér­dekében. S talán ott lehet ma­napság a legtöbbet értünk tenni. Jelzi ezt az albertirsaiak vágya is: a század vége előtt még városnak szeretnék lát­ni településüket. (b. sz. i.) Tojásfó'zés napenergiával A Galgafarm Humán Érték­őrző Egyesület nyári egyete­mén 60 fiatal ismerkedik az ökológiai szemléletű gazdál­kodással és a környezetba­rát energiatermeléssel. A Galgahévízen augusztus 9—19. között rendezett tá­borban az itt felépítendő Ökofalu alapjait készítik elő a diákok. Felvételünkön egy tojást próbálnak felfőz­ni a kísérletező kedvű tábor­lakók. (MTI-fotó)

Next

/
Thumbnails
Contents