Pest Megyei Hírlap, 1993. augusztus (37. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-02 / 178. szám

14 PEST MEGYEI HÍRLAP SPORT 1993. AUGUSZTUS 2., HÉTFŐ Steidl Sándor térképről, Karcagról, Knézyróí A Dunakeszi viszontagságai a Mátrában Brad Gilbert: Csúnyán nyerni A teniszütőre bukkant neandervölgyi ősember Egy foci-tesztlap kitöltésé­nél, arra a kérdésre, hogy a Dunakeszi VSE csapata, me­lyik csoportban szerepel a labdarúgó NB III küzdelmei­ben, azok, akik nem ismerik a beosztást, egészen biztos, hogy „vadul" ikszelnék a Du- /ia-csoport „című” választ. Az értékelésnél aztán borul­na a papírforma: a helyes megfejtés ugyanis a Mátra- csoport. Tény, hogy minden sze­zon után nagy a mozgás, s egyre nehezebb a kiesők-fel- jutók esetében igazságot ten­ni, ki, melyik csoportba ke­rüljön. Bár, sokak szerint egy térkép talán segíthetne. s akkor nem fordulhatna elő az az eset, ami a Dunavar- sánnval történt nemrég, hogy egyszerűen „kitelepítet­ték” a Mátra-csoportba. Lón is nagy felháborodás a varsányiaknál, valószínűleg ennek eredményeként egy térkép is előkerült a fiók mé­lyéről az illetékeseknél, s a Dunavarsány együttesét visz- szasorolták a Duna-csoport- ba. Steidl Sándor, a Dunake­szi VSE edzője, más mód­szerrel próbálja megmagya­rázni jogosultságukat a Du- na-csoportra. Mint mondta, ha már földrajzi helyzetüket nem, legalább a nevüket vet­ték volna figyelembe: Duna­keszi — Duna-cspport. Jól hangzó párosítás. így ősztől elkerülhetnék például a Kar­cag csapatát is, amelyhez nem elég, hogy a „világ vé­gére” kell utazni, de nem is­métlődhetne meg az a durva játék, amit a karcagiak „nyúj­tottak” az utolsó fordulóban a kesziek ellen. A lovagias­ság szabályai szerint el is le­hetett volna már felejteni azt a mérkőzést, ha nem törik el Törteli István lába azon a meccsen egy szabálytalan­ság „hozadékaként”. így az­tán nem a legjobb előjelek­kel kezdte a felkészülést a Dunakeszi VSE gárdája, hi­szen Törteli, aki egy szezon­ban 16-18 gólra van „hitele­sítve” , nem biztos, hogy tel­jesen rendbe jön a nyitányra. Mázló Tamás a bal oldali kö­zéppályáról egyenesen a gya­korlópályára fut, ugyanis be­vonul katonának. Ambrus Pé­ter pedig nem be —, hanem visszavonul. Steidl Sándor szerint a leg­nagyobb erősítés az, hogy a régiek közül mindenki ma­rad a csapatnál, mégpedig: Kiss, Adi, és Steidl Ákos. Két játékosra a „régi-új” jel­ző illik a legjobban. Seltenre­ich Csaba Dunakesziről ment el a REAC-hoz, s a be- állós, a kitérő után, vissza­tért a gárdához. Piros Gábor egy rövid ideig bírta csak foci nélkül, a visszavonulás helyett, a folytatást választot­ta. Három ifista is „nyomul­hat” ősztől a felnőttek kö­zött: Szűcs Attila, La­czina Gábor. Schleitr Béla. utóbbitól a gólokat várják, ő az idény nagy csatárremény­sége. Az együttes egyetlen ko­moly támogatója, a Járműja­vító Kft., nem jönne zavarba, ha a Dunakeszi VSE labdarú­gócsapata a következő baj­nokságban az első helyen vé­gezne. Biztosítani tudná a feltételeket a másodosztály­ra is. Mint a legtöbb harmad- osztályú csapat, a vasutasok is teljesen amatőrök. Nap­közben mindenki dolgozik, s mint Steidl Sándor megje­gyezte, erről biztosan nem tud Knézy Jenő, különben nem általánosítana, amikor munkára serkenti a focistá­kat közvetítései alkalmával. A fentiek miatt tehát nincs is módja az együttes­nek a felkészülési időszak­ban edzőtáborozni vagy el­utazni egy kis „levegőválto­zásra”. Az edző szerint azon­ban a legjobb edzés maga a mérkőzés, és ebből meg is próbáltak minél többet leköt­ni. Olyan ellenfeleket sike­rült „elcsábítani,” mint a Vác. az Újpest, a Szeged és a BKV Előre. Talán a csapat is gondolt már rá: a legegyszerűbben úgy kerülhetne el a Mátra- csoportból, ha feljutna az NB 11-be... (Oláh) Menekülő bombanő A nemet atlétika alighanem legcsinosabb sztárja, Susen Ti- edtke férjhez, meg)'. A 24 éves szőke távolugrónő december­ben esküszik örök hűséget vá­lasztottjának, az amerikai Joe Greene-nek. A jó hír után a rossz: a na­gyon szép és igen jó alakú Su­sen el akarja hagy ni Németor­szágot — mégpedig végleg. Az ok: Susen retteg a hazáját elárasztó idegengyűlölettől, az azt szító neonáciktól Márpe­dig ezentúl neki is kijuthat a mocskolódásból, az atrocitá­sokból. Jövendőbelije ugyanis színes bőrű. Susen és Joe tavaly április­ban ismerkedtek meg New Yorkban, egy fedett pályás vi­adalon. Greene ugyanis szin­tén atléta, s ugyancsak távol­ugró: a barcelonai olimpián 834 centiméterrel harmadik lett két honfitársa, Carl Lewis és Mike Powell mögött. Szere­lem volt első látásra — mesél­te Susen, aki egy re inkább fél hazájában élni. Ezért született meg az elhatározás, hogy az esküvő után az egész család Kaliforniába költözik. Peches Webb Az amerikai profi kosárlabda baj­nokság (NBA) holtidényében is egymást követik a hírek a sztárok­ról. Marcus Webbnek, a Boston Celtic korábbi játékosának például bíróság előtt kell felelnie a tetteiért. A kosárlabdázót ugyanis nemi erő­szak miatt jelentette fel — a volt barátnője. Ezért háromtól öt évig terjedő szabadságvesztés várhat rá. Brad Gilbert nevének halla­tán a teniszsport jelenlegi sztárjaiban nem éppen öröm­teli emlékképek elevenedhet­nek fel. A kaliforniai vetély- társ szörnyűséges játékstílusá­ról ugyanis rémes ódák kerin­genek. Sokan például „tenisz- ütőre bukkant neandervölgyi ősembernek” titulálják a 32. születésnapját augusztus 9-én ünneplő amerikait. Mindezek ellenére Brad Gilbert neve — tudása okán — a világ élvo­nalában eltöltött tíz év után, változatlanul jól cseng a spor­tág berkeiben. A világranglis­ta 34. helyezettje húsz nem­zetközi tornagyőzelemmel büszkélkedhet, miközben a pénzdíjak tekintetében is dol­lármilliós bankszámla tanús­kodik sikeres pályafutásáról. A legnagyobb csillagok kö­zül a svéd Edberg, a német Stich és Becker, valamint a honfitárs Courier és Sampras is megízlelték már a veresé­get, amikor a „neandervöl­gyi” állt a háló túloldalán. Ta­lán ez ihlette Gilbertet arra. hogy megírja „ Winning ugly" című teniszkönyvét, amely július elején jelent meg az Egyesült Államokban. A szerző már a címmel (sza­badfordításban azt jelenti: „Csúnyán nyerni" — a szerk.) is érzékelteti, hogy tisztában van egyéni stílusá­val. A könyvben felelevenedik Gilbert számos nagy mérkőzé­sének története, és az olva­sók betekintést nyerhetnek a teniszezők érzelmi világába is, miközben az eredményes szerepléshez szükséges jó ta­nácsokkal ugyancsak gazda­godnak. Gilbert jelentős terje­delmet szentel a német Boris Becker elleni mérkőzéseinek. Kettejük nyolc találkozójából négyet nyert az amerikai, ami dicséretes teljesítmény • az atomtenisz egyik királyával szemben. Ugyanakkor meg­említi, hogy Becker az emlé­kezetes 1987-es US Open nyolcaddöntőjében elszenve­dett ötjátszmás vereség elle­nére is gentlemanként viselke­dett. Ugyanezt nem mondhat­ta el a szuperfenegyerek ame­rikai McEnroe-ról, aki egy vesztes mérkőzés utáni kézfo­gáskor így szólt Gilberthez:-— Te még azt sem érdem­ied meg, hogy egy levegőt szívj velem. Borzalmas vagy. Az eredményes versenyzés titkairól, a stílus és a taktika kapcsolatáról éppúgy hasz­nos tanácsokkal szolgál az író. A könyv megjelenése óta Gilbert mégis tanulságos el­lenpéldát szolgáltatott hívei­nek, amikor a washingtoni te­nisztorna első fordulójában kikapott a világranglista 118. helyén tanyázó Joao Cunha Silvától. Talán a portugál te­niszező a mérkőzést megelő­zően lapozgatta Gilbert köny­vét... Barcelona bajnokával sem kivételeznek Lewis, Bubka negyedszer? A szigethalmi Bajkó Károlyt is kétvállal verte Csókái János a torontói veterán VB-re készül Nagy valószínűséggel nem okoz palotaforradalmat a hazai saj­tóban annak az új havilapnak a közeli napokban esedékes meg­jelenése, amelyet hazánkfia, az 1981-ben Kanadába távozott, egykori birkózóbajnok. Csókái János hívott életre. A „Nyírado- nyi Élet” címmel meghirdetett, önmagát függetlennek megjelö­lő kiadó szándékáról egy röpcédula segítségével értesültünk, majd sikerült elérnünk a jelenleg is Magyarországon tartózko­dó Csókái Jánost, aki egyébként Nyíradony szülötte. Több országban az utolsó vá­logató versenyeket tartják az augusztus 13. és 22. közötti stuttgarti atlétikai világbaj­nokság előtt. Kanadából szár­mazó hír, hogy a 110 méteres gátfutás barcelonai aranyér­mese, Mark McKoy hiányozni fog a VB-ről. Hazája szövetsé­ge ugyanis nem nevezte a 31 éves sportolót, mivel ő beje­lentette: nem indul a VB-válo- gatón. — Mark levélben kért min­ket, legyünk elnézőek vele szemben. Nekünk viszont megvannak a válogatási elve­ink, melyek szerint ha valaki nem vesz részt a válogató via­dalon, a VB-n sem indulhat — mondta Alex Gardiner, a szövetség technikai igazgató­ja­McKoy feleségével és két gyermekével Ausztriában él, s szerdán részt vett a sestrié- rei versenyen. A válogató mi­att nem akart Európából Van­couverbe repülni, majd aztán onnan újból vissza Európába. — Tiszteletben tartom a szövetség döntését. Az olim­piai győzelemmel én már elér­tem célomat... — mondta McKoy a hír hallatán. * Nagy meglepetéseket hozott a kenyai atléták Nairobiban ren­dezett válogatója. Kiharcolta a VB-n való indulás jogát a 800 méteres síkfutás 1987-es és 1991-es világbajnoka, a 31 éves Billy Konchellah.A szin­te veteránnak számító sporto­ló az ismeretlen Paul Rutó mögött a második helyen vég­zett, s ez elég volt a VB-csa­patba kerüléshez. Nem került a csapatba a 800 méter 1986-os olimpiai bajnoka, Paul Ereng. A viadal felfedezettje a 15 (!) éves Musyoka Nguku volt, aki a 10 000 méteren Ismael Kind mögött másodikként ért célba. A szenzációs teljesít­mény ellenére — Mike Kos- gei vezetőedző nem nevezte Ngukut, mondván: túl fiatal. Az 5000 méteren két olimpiai ezüstérmes, a Barcelonában 5000, illetve 10 000 méteren második helyet szerzett Paul Bitok és Richard Chelimo in­dulhat. * A stuttgarti világbajnokságon egyébként két sportolónak adatik meg a lehetőség, hogy egymás után negyedik alka­lommal is aranyérmet nyer­jen. Az IAAF negyedik sza­badtéri VB-jén az amerikai Carl Lewis és az ukrán Szer- gej Bubka folytathatja eddig töretlen sorozatát. Lewis a 100 méteres síkfutásban lehet negyedszer első 1983-as hel­sinki, 1987-es római és 1991-es tokiói győzelme után. Bubka, aki 19 esztendő­sen nyerte tíz évvel ezelőtt a finn fővárosban első világbaj­noki címét, eddig 34-szeres világcsúcstartóként is várhat­ja a stuttgarti fellépést. Raj­tuk kívül még egy atléta, az amerikai gátfutó Greg Foster büszkélkedhet hasonló világ- bajnoki titulusokkal, ám neki a negyedik VB-arany meg­szerzésére nem lesz módja, mivel hiányozni fog a stuttgar­ti mezőnyből. — Agrármérnökként dolgoz­tam, egészen 1981-ig, ami­kor is többszörös megfonto­lást követően, hivatalos útle­véllel a kezemben, meg sem álltam egészen Kanadáig — emlékezett távozására a ma 45 éves férfiú. — Mivel mindkét nagyapám élete nagy részét Kanadában töltöt­te, így viszonylag könnyen beilleszkedtem. A keresmé­nyemet illetően, akár már fél év múlva is hazalátogathat­tam volna, de erre végül csak 1985-ben kerülhetett sor elő­ször. « Szó szót követett, a beszél­getés fordulatai során kide­rült egy, számomra különö­sen érdekes, immár sporttörté­nelmi tény. Nevezetesen az, hogy Csókái János fiatalon biztató sikereket ért el egy igazi magyaros sportágban, a birkózásban. — A Debreceni VSC-ben a néhány éve sajnálatosan ko­rán meghalt, egykori olim­piai bajnok. Hódos Imre (kö­töttfogás, légsúly, Helsinki, 1952) is oktatott a birkózás fortélyaira, legjobb eredmé­nyeimet viszont már katona koromban, a Debreceni Hon­véd versenyzőjeként értem el. Az 1970. évi országos fel­nőtt szabadfogású birkózóbaj­nokság 90 kilós súlycsoport­jának döntőjében azt a sziget­halmi Bajkó Károlyt vertem kétvállal, aki előtte és utána egyaránt éveken át stabil vá­logatottként az olimpiákon és világbajnokságokon rendre a 3—6. helyek egyikén végzett! A sport két évtizeden át nem játszott szerepet Csókái úr egyébként is ugyancsak mozgalmas életében. A nyolc­vanas évek elején például sokkal inkább érdekelte őt Kanadában a valóban függet­len újságírás. Megkülönbözte­tett figyelemmel fordult a kin­ti magyar újságok, folyóira­tok felé. — Sokaknak talán furcsán hangzik, pedig így igaz: el kellett hagyjam az országot ahhoz, hogy igazán hazasze­retővé váljak! Rettenetesen felerősödött bennem ez az ér­zés, s mivel az akkori Ma­gyarországon távozásomig semmit nem tudtam gondola­taimból papírra vetni, hát ezt a hiányérzetet odakinn igye­keztem kielégíteni. Számos lapban jelentek meg írásaim, így a „Katolikus Magyarok Lapja”, az „Ősi Gyökér”,a „Kanadai Magyarság" és a .,Magyar Elet" című kiadvá­nyokban is. Magyar vagyok, s egyre inkább annak érzem magam. A magyarság érdeké­ben hallattam mindenütt a hangom, s mindig azon tör­tem a fejem, hogy a magyar népnek miként tudnék na­gyobb megbecsülést, elis­mertséget szerezni. Ebben a szellemben igyekszem min­dent elkövetni azért, hogy a gondolatok szabad kifejtésé­ből senkit ne lehessen kire- keszteni. Az ereje teljében lévő me­zőgazdasági szakember To­rontóban egy olyan bank munkatársa, amely a gazdál­kodók hiteleit, kérelmeik elbí­rálását dönti el, illetve azokat finanszírozza. Közben „nya­kig” beásta magát a kinti ma­gyar szervezetek életébe. — Kanadában kétszázez­ren vallják magukat magyar­nak, illetve azok leszármazot- tainak. Közülük mintegy 80 ezren élnek Torontó városá­ban, ahol a kanadai magyar szervezetek nagy többségét tömörítő Kanadai Magyar Szövetség is székel. Ez utób­bi szervezet öttagú vezetősé­gének magam is tagja va­gyok. Most viszonylag hosz- szabb időt töltök itthon, de fo­lyamatosan tájékozódom a kanadai magyarok fontosabb dolgait, eseményeit illetően is. A „Nyíradonyi Elet"-rőt szólva a kiadó elmondta: egyelőre megelégszik a ha­vonkénti megjelenéssel és a kétezres példányszámmal. Amit sokkal fontosabbnak tart, az az új lap hangvétele, mondandója. — Ezen a nyolc oldalon mindenki szót fog kapni, aki valóban a színtiszta igazat kí­vánja megosztani az olvasók­kal! A hazugok, az álprófé­ták, a történelemhamisítók vi­szont ki lesznek rekesztve. Csókái János arról is beszá­molt, hogy senki nem beszél­te rá, hite, meggyőződése vit­te y arra, hogy belépjen _ a MÚK-ba, azaz a Magyar Új­ságírók Közösségébe. Egyéb­ként határozott szándéka, hogy bekapcsolódjék a hazai politikai életbe; már több párttól kapott felkérést a jövő évi választásokkal kap­csolatosan. — A Független Kisgazda Párt, a Keresztény Demokra­ta Néppárt és az Igazság Párt is megkeresett többek között azért, hogy velük működjek együtt. Egyébként egyetlen pártnak sem voltam, s nem is vagyok a tagja: magyarnak és katolikusnak születtem. A Nyíradonyi Elet-nek is egyet­len célja az lehet, hogy ma­gyar és keresztény legyen. A hosszú beszélgetésből egyértelműen kiderült, hogy az átlagot messze meghaladó­an aktív Csókái János nem­csak beszél, hanem tesz is cél­jai, alapeszméi megvalósításá­ért. — Augusztus 20-án vissza­utazom Torontóba, ahol nor­mál tennivalóim ellátása mel­lett, intenzív edzések is vár­nak, hiszen a hónap végén To­rontóban rendezik meg az 1993. évi felnőtt szabadfogá­sú birkózó világbajnokságot. Egyidejűleg sor kerül a vete­ránok világbajnokságára is, ahol 115 kilós testsúlyommal, a nehézsúlyúak között léphe­tek szőnyegre. Úgy érzem, ké­pes lehetek még Magyaror­szágnak dicsőséget szerezni: kizárólag ezért kezdtem ismét gyakorolni. Jocha Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents