Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-08 / 157. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JULIUS 8., CSÜTÖRTÖK A segítség önmagában nem elegendő Becsapott térség? A jelenlegi körülmények kö­zött továbbra is lehetetlen a keleti országok integrálása az Európai Közösségbe — írja szerdai számában a Fig-Eco, a Le Figaro című francia napi­lap gazdasági melléklete. A lap a nemrég Budapesten, a magyar külügyminisztérium és a francia kormány Közép- és Kelet-Európa megsegítésé­vel foglalkozó tárcaközi bi­zottságának szervezésében megtartott tanácskozás tapasz­talatait összegzi. A lap úgy íté­li meg, hogy a térség országai jelenleg még nem készek a tel­jes jogú tagságra, s megismét­li azt a véleményt, hogy a regi­onális együttműködés megerő­sítése előnyös lenne számuk­ra, fokozatosan előkészítené őket az EK tagságára. A lap a tanácskozáson el­hangzott véleményekre hivat­kozva azt hangoztatja, hogy a térség országaiban a gazdasá­gi recesszió alapvető oka a ha­gyományos piacok összeomlá­sa, az a sokk, amelyet a rend­kívüli mértékben szakosított, a szabadkereskedelem szabá­lyaihoz a rossz körülmények között alkalmazkodni nem tudó gazdaságok túlságosan is gyors megnyitása okozott. A nemzetközi segítség önmagá­ban nem elegendő arra, hogy a világméretű verseny szintjé­re emelje ezeket az országokat. A nyugati szakértők szerint az európai integrálódás átme­neti időszakában a regionális együttműködés fejlesztésére van szükség — állapítja meg a lap elemzése, mert ez szerin­tük egyrészt lehetővé tenné a nyugati segélyek jobb kon­centrációját, másrészt kialakí­taná az érintett országokban az integráció megvalósításá­hoz szükséges „együttműködé­si fegyelmet”, és bizonyítaná, hogy elhatározott szándékuk a demokrácia szabályainak és az emberi jogoknak a tisztelet­ben tartása. Az összegezés elismeri, hogy a térség országai tarta­nak valamiféle új KGST létre­jöttétől, újonnan megszerzett szuverenitásuk korlátozásá­tól, s az együttműködés útjá­ban politikai akadályok is áll­nak. A tartózkodás fő oka azonban a cikk szerint az, hogy attól tartanak: a közös­ség valamiféle „parkolópályá­ra” akarja őket állítani a regi­onális együttműködés szor­galmazásával. „A koppenhá­gai csúcstalálkozó jó okot adott a térség országainak, hogy becsapva érezzék magu­kat. Türelmetlenül azt várták, hogy a közösség nyisson szá­mukra, de az inkább azt vá­lasztotta, hogy üres kijelenté­seket tegyen, megelégedjék az igen laza együttműködés­sel, s nem szabott meg sem­miféle menetrendet csatlako­zásukhoz” — hangoztatja a Fig-Eco cikke. E sorok írója a Pest Megyei Hír­lap 1993. február 18-ai számá­ban „Tiltakozás és vándindít- vány szellemi terrorista merény­let ellen” címmel nyíltan megvá­dolta gyűlöletre való uszítással a „Kirekesztők” című kiadvány Ju­lius Streicher nyomába lépő szer­kesztőit. Bár mint a Magyar Szellemi Védegylet soros elnö­ke, ezt saját nevében tette, a Ma­gyar Szellemi Védegylet azon­ban — Varga Mihály társelnök aláírásával — a Legfőbb Ügyészséghez fordult, magáévá téve a fenti vádindítványt. Ezt abban a hiszemben tette, hogy egy társadalmi erkölcsöt súlyosan sértő bűncselekmény ügyében a közvádlónak kell vádat emelnie. A Legfőbb Ügyészség a beadványt áttette a Fővárosi Ügyészséghez, míg végül négy hónap múltán, 1993. június 16-ai kelettel a „VII., VIII. és XIII. kerületi Ügyészség” válaszolt, közölve a nyomozás megtagadását. Az ügyészi válasz lényege, hogy ámbár a keresetben foglal­tak helytállóak, ezek nem merítik ki a bűncselekmény fogal­mát, csupán személyiségi jogokat sértenek, és ezért magánin­dítvány, illetve polgári peres eljárás tárgyai. Az 1978. évi bün­tető törvénykönyv 1992. évi módosítása szerint „a törvényi té­nyállási elemek közé... bekerült a célzat is”. Mármost „a cél­zat megállapításához egy válogatás közzététele nem elegen­dő, még akkor sem, ha az feltehetően politikai meggondolás­ból, az ellenfél lejáratásának szándékával készült”. Eszerint valamennyien, akiket az „inverz” (fordított irá­nyú) Stürmerben gorombán megrágalmaztak, továbbá a so­rozatos kegyeletsértő rágalmazások áldozatainak jogutódai egyenként pert indíthatnak becsületsértés, személyiségi jo­gok megsértése, kegyeletsértés, rágalmazás stb. címén és egyenként esetleg 30—50 ezer forintos „kielégítést” vagy „kártérítést” kaphatnak, a nemzet viszont nem részesülhet védelemben állami igazságszolgáltatási szervek részéről. A nemzetet és a hazát büntetlenül lehet rágalmazni és gya- lázni, csak az egyes személyeket nem. Vagyis az egyén jo­gai szentek és sérthetetlenek, a közösséget azonban kiiktat­ták a polgári demokratikus Magyarország fogalomtárából, de csak akkor, ha a közösség magyar. A nyíl egyszer célba talál Halálos muzulmán fenyegetés Halállal fenyegette meg szerdán Salman Rushdie, a nagy vihart kavaró „Sátáni Ver­sek” szerzőjének támogatóit is egy iráni vallá­si vezető. Az indiai származású brit írót még maga Khomeini ajatollah, Irán egykori első számú vallási vezetője ítélte halálra 1989-ben az isz­lámot bíráló „Sátáni Versek” című regényé­ért, amelyet szentségtörőnek bélyegeztek, s ezért vérdíjat tűztek ki az író fejére. Haszan Szánéi hodzsatoleszlám, Khomei­ni ajatollah egykori tanácsadója a Jomhuri- Iszlami című iráni lapban szerdán úgy véleke­dett, hogy nemrég a törökországi Sivasban le­zajlott események figyelmeztetésül szolgál­nak a Rushdie-t támogató nyugati országok­nak is — idézte az AFP a vallási vezető nyi­latkozatát. A török városban mintegy negyve­nen vesztették életüket pénteken, amikor a nagyima után iszlám szélsőségesek felgyúj­tották azt a szállodát, ahol az iszlám felvilá­gosultabb irányzatát követő török író és hívei tartottak egy irodalmi megemlékezést. — A törökországi muzulmánok haragja Rushdie támogatói ellen az iszlám nemzetek „ébredését” tükrözi. Minden ilyen nemzet megveti ezt az aljas alakot és híveit, akiknek számolnuk kell a bosszúval — tette hozzá Szánéi, aki a vezetője az író fejére vérdíjat kitűző alapítványnak. — A Khomeini által kihirdetett vallási parancs egy kilőtt nyíl, amely egy napon célba talál. Mindazok, akik valamilyen módon támogatják Rushdie-t és istenkáromló művét, vele egy sorsra jutnak — hangsúlyozta a hodzsato­leszlám. Emberi életeket mentettek meg / Uj ENSZ-parancsnok Belgrádban Draskovic állapota Tovább romlott az éhség- sztrájkot folytató Vük Drasko­vic egészségi állapota — je­lentette be tegnap a belgrádi idegsebészeti klinika orvos­konzíliuma. — Az orvosok mindent megtesznek, hogy megakadályozzák az ellenzé­ki vezető állapotának további romlását, s igyekeznek elejét venni a kritikus komplikáció fellépésének — olvasható a közleményben, amely meg­jegyzi, hogy a több mint egy hónapja vizsgálati fogságban lévő Draskovic állapota 24 órán belül válságosra fordul­hat. Radoje Kontic Jugoszláv mi­niszterelnök tegnap Belgrád­ban fogadta Jean Cot-1, az egykori Jugoszlávia területén állomásozó ENSZ-csapatok új parancsnokát. A szövetségi tájékoztatási minisztérium közleménye szerint Kontic kijelentette: az ENSZ-katonák rengeteg em­beri életet mentettek meg, s jelenlétük nélkülözhetetlen, amíg nem sikerül megoldani a délszláv válságot. Kontic ugyanakkor el­mondta: meg kell erősíteni a bizalmat a harcoló felek és az ENSZ-békefenntartók kö­zött. Véleménye szerint a boszniai válságot nem lehet katonai erővel megoldani, 's ezért mindent meg kell tenni a politikai rendezés érdeké­ben. Belgrádban bejelentették, hogy a nemzetközi Jugoszlá- via-konferencia két társelnö­ke, Thorvald Stoltenberg és Lord Owen az eredeti tervek­kel ellentétben csak csütörtö­kön érkezik a jugoszláv fővá­rosba. A nagyvilág hírei Harmadszor is elnapol­ták szerdán a tárgyalást az 1991-es moszkvai puccskí­sérlet tizenkét vádlottjá­nak ügyében. A per az egyik vádlott, Alekszandr Tizjakov megbetegedése miatt várhatóan csak szep­tember 7-én folytatódik. 4: Feltehetően az ETA nevű baszk terrorszervezet rabolta el Julio Iglesias Zamorát, a San Sebastian-i Ikusi elektroni­kai cég egyik vezetőjét. Jk Közös hadgyakorla­tot tartott kedden az Egye­sült Államok atlanti-óceá­ni partvidékén az északi­tengeri orosz hadiflotta egy csoportja és két ameri­kai hadihajó Oleg Jerofe- jev tengernagy parancs­noksága alatt. Jk Oroszországban az infláció az idei első félév­ben elérte a 600 százalé­kot — jelentette be Oleg Lobov, a gazdasági ügye­kért felelős miniszterel­nök-helyettes. Jurij Safra- nyik energiaügyi minisz­ter kedden jelentette be, hogy az elektromos áram tarifája rövidesen 17-sze­resére emelkedik Oroszor­szágban. VÉLEMÉNY Megjegyzések egy ügyészi állásfoglaláshoz Mi a véleménye a kerületi ügyészségnek a „Kirekesz­tők” című „válogatásról”? „Egy politikai párt (MDF) és egy egyesület (Herman Ottó Társaság) sérelmét jelenti az, hogy egy-egy dokumen­tumuk is a válogatás között van... Kétségtelen, hogy az el­követők azáltal, hogy a fenti két szervezet dokumentumait — melyek egyébként a szerkesztők állításától eltérően sem­miféle antiszemita kitételt nem tartalmaznak, sőt, az MDF- nyilatkozat éppen az ilyen jelenségektől való elhatároló­dást kívánja kinyilvánítani — náci, nyilas, illetve kommu­nista szellemű írások között szerepeltetik, mintha ezen szervezetek is ilyen szellemiségűek lennének, és a váloga­tás elé Mészöly Miklós által írt előszó valóban sértő és alaptalanul általánosító megállapításokat tartalmaz, olyan cselekményt követtek el, mely alkalmas lehet arra, hogy a lakosság elsősorban zsidó identitást valló részében gyűlöle­tet keltsen a fenti szervezetekbe tömörült polgártársaik el­len.” Vagyis a cselekmény alkalmas „lehet” gyűlöletkeltésre, a célzat azonban nem állapítható meg. A fentieket „az elkö­vetők” minden cél nélkül,- kissé figyelmetlenül, szórakozot­tan tették, és az egész kéziratot véletlenül küldték a nyom­dába a MÉH helyett. Hanem van egy igen érdekes mondat ebben az ügyészi indoklásban. „A feljelentettek végül azzal, hogy Hitler, Szálasi stb. írásait is — erkölcsileg kétségtelenül helytelen módon — közzétették, külön bűncselekményt nem valósí­tottak meg, hiszen büntetőjogi tilalom ilyen írásokra nem áll fenn.” Valóban? Eszerint egy élelmes kiadó kiadhatja Hitler „Mein Kampf’-ját, terjesztheti, kereshet rajta, büntetlenül? Meg lehet jelentetni, következmények nélkül egy Oláh György- vagy Rajniss Ferenc-cikkgyűjteményt? Esetleg facsimilében Streicher, Stürmer-jének évfolyamait? Az ügyészi indoklás figyelmen kívül hagyta a „vádindít- vány”-nak azt a részét, hogy Karsai szerkesztő úr zsidóelle­nes uszítást követett el a „Kirekesztők”-ben. Az ügyész úr­nak meg sem fordult a fejében, hogy zsidók ellen gyűlölet­keltő uszítást az is elkövethet, aki a közvélemény megté­vesztéséül zsidónak hazudja magát. Holott valami egészen más. Vagyis hát ez nem „külön bűncselekmény”. Ha ugyanezt Mónus Áron teszi, akkor az. Mónus Áronnál megállapítható a célzat, Kársainál nem. Orwell: „Minden állat egyenlő, de egyesek egyenlőbbek”. Bocsánat a közhe­lyért. Mindez négy hónappal az indítvány után. Gondosan megvárva, hogy még polgári pereket se lehessen indítani. Holott kár volt az aggódó gondoskodásért: mi nem azért fordultunk a Legfőbb Ügyészséghez, mintha saját sérel­münk lett volna legfőbb gondunk. „Conscia mens recti fá­máé mendacia ridet”. Az ügyész úr talán megbocsátja ezt a mucsai latin idézetet, s mert előfordulhat, hogy nem érti, íme magyarul: „A tiszta lelkiismeret nevet a róla költött ha­zug híreken”. Csak nem fecséreljük időnket és energiánkat pereskedésre saját „jó hírünkért”, mint mások, akiket nem nevezünk meg, hogy pert ne akasszanak nyakunkba saját „jó hírüknek” védelmében. Bennünket hazánk és népünk jó híre izgat, mindhalálig. Alulírott mucsai populista maga fogalmazta azt a három latin mondatot, amelyet évtizedek óta minden évben naptá­rának első oldalára ír: Quad peritum vides, perditum ducas. Recte, quamsi de domesticis tuis agatur. Patriae nullo detrimento cedere tibi datur potestas. Ami annyit tesz, mint „Amit veszni látsz, írd a veszte­ségrovatba. Igen, ha a magánügyeidről van szó. A hazának semmiféle veszteségébe belenyugodni nincs jogod.” Ki tudja, talán még lesz ez a mondathármas terhelő bizo­nyíték ebben a fordulatos világban. Ki tudja, hátha a vádat éppen dr. Domonkos László hármas-kerületi ügyész úr fog­ja képviselni. A /

Next

/
Thumbnails
Contents