Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-07 / 156. szám
É PEST MEGYE1 HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JÚLIUS 7.. SZERDA 5 Hallássérült gyerekek tábora Tápiószentmárton gyógyító környezete beszédre serkenti a hallássérült gyerekeket Hallássérült gyereket táboroztak az elmúlt héten Tápi- ószentmártonban. „A falusi környezet, az itt tapasztalható életmód ember- és természetközelsége, a háziállatok mindennapi látványa szinte önmagában is gyógyító élményekben részesítette az elsősorban városokból érkezett gyerekeket” — hangzott el a vasárnapi táborzáráskor. Az egyhetes nyári eseményt az Országos Gyógypedagógiai Főiskola kezdeményezésére és szakmai segítségével létrejött „Szüleik a Hallássérült Gyerekekért” Alapítvány minden esztendőben más helyen szervezi meg. Tavaly Dombóvár adott otthont a találkozónak. Az idén Tápiószentmárton jelentkezett: Balaska Gábor és felesége azon 300 szülő közé tartozik, akivel az alapítvány kuratóriuma rendszeresen tartja a kapcsolatot, mivel nekik is sérült a gyermekük. A házaspár közbenjárására felajánlotta segítséA játékos kiscsikó nevetésre, gét a helyi önkormányzat és általános iskola, de sokat tett az ügyben a szociális otthon is. A tábort egyébként önköltséges alapon szervezték. A húsz gyerekből és közel ugyanennyi felnőttből álló tábor szakmai tevékenységét Simon Hajnalka gyógypedagógus felügyelte. Érdeklődésünkre elmondta: céljuk a hallás korai fejlesztése, ennek megfelelően most 2—13 éves gyerekeket fogadtak. A programok is ezt szolgálták. Nagy élmény volt az eredeti falusi udvar, hisz sok apróság még nem látott élőben tyúkot, kacsát vagy lovat. Itt megsimogathatták az állatokat, frissen fejt tehéntejet ihattak, póni- lovas hintón kocsikáztak végig a településen. Csoda-e, hogy ösztönösen mondogatták az állathangokat: csip-csip, háp-háp, bu-bu... Csernyanszki Judit, az alapítvány kuratóriumi tagja köszönetét mondott a szentmártoniak önzetlen segítségéért s megemlítette, hogy a „Szülők a Hallássérült Gyerekekért” Alapítvány számít mások támogatására is. Számlaszámúk: Takarékbank, MNB 219-98698 701 130-408. (tóth) Az idei tábor szervezői: Simon Hajnalka gyógypedagógus, Balaska Gábor szülő, Csernyanszki Judit kuratóriumi tag. Hancsovszki János felvételei Az önkormányzat segítőkész Összefogásra van szükség A Bugaci növényvilággal vetekedő rendelkező területet akarnak parcellázni Csepel vezetői — állítja a kerületi Kék Ökosuli tanárnője, aki diákjaival nemcsak a Tamariska-domb rendbehozatalán, de a Soroksár— Ráckevei Duna-ág vízminőségi és a szigetcsépi úszólápvilág vizsgálataiból is részt vállalt. —- Miért ragaszkodnak e terület parcellázásához? — kérdeztük Hajdú Béla polgármestert. — Egy cseppet sem ragaszkodunk hozzá. Nálam is járt a tanárnő, s elmondta, hogy nemcsak ők, az iskola tanulói és tanárai, hanem a környék lakói is ellenzik a tervet. Beszélt arról is, hogy e terület felszámolása környezetvédelmi szempontból igen nagy károkat okozna. Arról is szólt, hogy ez az intézkedés diákok százait fosztaná meg az olcsó tanulmányi kirándulások lehetőségétől. Nem zárkóztam el kérésük elől. Sőt. Felajánlottam az önkormányzat segítségét. Azt, hogy első alkalommal mi kitisztítjuk, rendbehozzuk ezt a térséget. De azt is elmondtam, hogy a későbbiekben viszont nekik kellene egy olyan közösséget alkotni az ott lakókkal együtt, amely vállalkozik arra, hogy az így rendeho- zott területre vigyáznak, közösen gondoskodnak arról, hogy ott a körülmények ne romoljanak. Azóta senki sem jelentkezett ebben az ügyben. (á.m.) A fóliaházak kincse Bugyi mellett az Alsóvány nevű tanyavilágban ifjú Judák Mihály zöldségtermelő öt fóliaházában 26 ezer tőn érik a termés, a hó- a banán és az erőspaprika. A szakmában úgy tartják, a Judák családapa és a fia- a megye legelsői a paprika- és paradicsomtermesztés terén, s az értékesítéssel sincs gondjuk. Csökken a kapukulcsos gyerekek száma Nyári verőfényben, hasznosan, szépen Három hete, hogy kicsengettek, egyesek már túl is vannak mások most készülnek a nyaralásra, az ország üdülői és táborai teltházzal működnek. A vakáció Öröm a gyerekeknek, gond a szülőknek. Mert amilyen nyugodtak évközben, olyannyira aggódhatnak nyáron a felügyelet nélkül maradt gyerekekéit. A vidéki kistelepüléseken kedvezőbb a helyzet, egyrészt mert az anyák többsége otthon van, másrészt a szomszédi kapcsolatok is nyitottabbak. Az is megnyugtató, hogy vidéken nem olyan intenzív a forgalom, az utca nem rejt annyi veszedelmet mint városban. A nagy agglomerációs települések szülőgondja azonos a városéval, itt is jellemző a kapukulcsos szindróma. Mit tesznek az önkormányzatok, az iskolák s újabban az egyházak, hogy kevesebb legyen a szülők gondja, illetve mit vállalnak fel a gondokból? Ennek jártunk utána Pest megye, sőt az ország legnagyobb községében, a közel huszonötezer lelkes Gyálon. Zöldség, gyümölcs a hívektől A nyaraltatás zömét ezen a nyáron s a dabasi térség ön- kormányzatainak közös tulajdonát képező Révfülöpi Ifjúsági Gyermektábor vállalta magára, Gyálról 240 gyerek üdül itt hét turnusban. Mint Gyimesi István polgármester elmondta, ez az akció négy iskola tanulóit érinti, bár a tábor kapacitása ennél több gyerek fogadására is alkalmas. — Részünkről a legmesszebbmenőkig támogattuk a nyaralni vágyókat, személyenként kétezer forinttal jámltunk hozzá a közösköltséghez, ami megközelítőleg félmilló forintot tesz ki. Túl ezen a katolikus és református egyházközösség is szervezett táborozást, az itt felmerülő költségekhez is pótoltunk. Takaró Károly nagytiszteletű urat indulás előtt értük el, Balatonszántódra utazott ellenőrzésre, ahol negyven gyerek nyaral egy egyházi táborban. — Összesen 141 gyerek üdültetését vállaltuk fel, Balatonszántódon kívül száztíz főnek biztosítottunk helyet Gárdonyban, négy turnusban. Az egy főre eső költség 4500 forint. Ebből kétezret az önkormányzat ad, ezerötszázat az egyház, és ezret a szülők. Az egyházi támogatásban benne van a hívek által összeadott zöldség, gyümölcs és egyéb élelmiszerféle is. Pénzt ígértek, nem adtak —- Gyálon kívül a felsőpa- konyi gyülekezet is önhöz tartozik. Onnan is mennek gyerekek az egyházi táborba? — A létszámban húsz pa- konyi gyerek is benne van, bár volt velük némi gond. Az ottani önkormányzat hatvanezer forint támogatást ígért, aztán az utolsó pillanatban meggondolták, nem adtak. Arra hivatkoztak, hogy a gázprogram miatt nincs pénzük, (háttér információink szerint nem ez az igazi ok, hanem a képviselői testületben kialakult konfliktus.) — Milyen programokat terveznek a két táborban? — A tábor irányítását presbiterek és hitoktatók látják el, a nap istentisztelettel kezdődik és azzal is végződik. Ami a kettő közt van, az megegyezik a régi cserkésztáborok programjával. Alapjában rendre és tisztaságra, egymás megbecsülésére és jó magyarságra neveljük a táborlakókat, laza, nem túl terhes formában. Jelszónk: nyári verőfényben, együtt, hasznosan, szépen. Hefler Gábor plébános urat kissé szokatlan tevékenység közt találjuk, a plébánia pincéjét takarítja egy csokor gyerekkel. — Átalakítjuk eladótérnek, itt kínáljuk eladásra a hívők által adományozott használt- ruhákat. Eddig több száz, igen jó állapotban lévő holmi gyűlt össze, melyet 50 forintos egységáron bárki megvehet. Az így befolyó pénzt is nyaraltatásra fordítjuk. A gyáli katolikus gyerekek egy része — harmincán — Tápiószentmártonba megy nyaralni. A Mecsekben, sátortáborban — Van ott egy urasági ingatlan mely egyházi tulaj- * donba került. Itt alakított ki tábort a tápiósági egyházközösség. Hasonló kapcsolatunk van a lakitelki plébániával, velük, csereüdültetési akciókat szervezünk. Húsz gyereket én látok vendégül, húsz gyáli gyereket az ottani plébános. A nagyobbak, az ifjúsági hittanos csoport a Mecsekbe megy sátortáborba, természetesen megfelelő kísérőkkel. A költségek ugyanolyan módon oszlanak meg, mint a reformátusoknál, vagyis az önkormányzat bennünket is támogat. — A program is azonos? — Az Isten és a hit iránti szeretet tanítása felekezettől független. Ezt szeretnénk elmélyíteni a gyerekek lelkében. Játék közben a gyerekek lelkét könnyebb megközelíteni, nyitottabbak a szép szóra. Reméljük olyan új be nyomásokkal és élményekkel térnek meg, mely emlékezetes marad valamennyiük számára. Matula Gy. Oszkár
