Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-07 / 156. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚLIUS 7., SZERDA 3 APEH-közlemény Módosították az adózás rendjét Ülésezett az Országgyűlés Rendezzék végre a III/III-asok ügyét! Az adózás rendjéről szóló módosított 1990. évi XCI. tör­vény értelmében az 1993. év­ben havi vagy negyedéves be­vallás benyújtására kötelezett adózóknak a fogyasztási adó­ról és a fogyasztói árkiegészí­tésről féléves összesítő beval­lást kell benyújtaniuk az ille­tékes első fokú állami adóha­tósághoz. Adóbevallást kell benyúj­taniuk azoknak is, akiknek adóbefizetési kötelezettsé­gük ugyan nincs, de a fo­gyasztási adóról és a fo­gyasztási árkiegészítésről szóló 1991 i évi LXXVII1. törvény 11. paragrafus (1) A nyugtaadási kötelezettség­ről tárgyalt tegnap Szabó Iván pénzügyminiszter és Szentpéteri István, a Magyar Kereskedők Vendéglátók Ka­marája (KISOSZ) elnöke. A kormányzat és a KI­SOSZ mindent megtesz azért, hogy a törvény életbe lépése után kialakult feszült­ségek mihamarabb feloldódja­nak — közölték az MTI-vel tárgyalók az egyeztetés után. A pénzügyminiszter el­mondta: a nyugtaadásra köte­lezettek számának bővítése nem növeli az adót, csupán adóalap-szélesítést jelent. Job­ban nyomon követhetővé vá­lik a kereskedők forgalma. Az átállási időszakra a lakos­ság türelmét és megértését ké­rik. A költségvetésbe befolyó plusz 510 milliárd forintos ösz- szeg egyébként a szociális ki­adások fedezetére szolgál. A feszültségek jobb propagan­bekezdése alapján az ott fel­sorolt jogcímeken adót igé­nyelnek vissza. Az APEH felhívja a tisz­telt adózók figyelmét, hogy ezt a termék (szolgálta- tás)-csoportonkénti bevallást a 15-ös, illetve 21-es számú (APEH 99. r. sz.) nyomtatvá­nyon kell benyújtani. A bevallás benyújtásának határideje a havi bevallásra kötelezett adózóknak 1993. július 20-a, a negyedéves be­vallásra kötelezett adózóknak 1993. július 25-e. A hivatkozott nyomtat­vány kereskedelmi forgalom­ban már kapható. dával nyilván enyhíthetők let­tek volna, ugyanakkor a má­sik félnek 7 hónapos felkészü­lési idő állt rendelkezésére. A törvény visszavonásáról nem lehet szó, az alkalmazás feltételeit illetően azonban szeretnének megállapodni az érintettekkel. A magyarorszá­ginál „gorombább” törvé­nyek is léteznek külföldön — mondta Szabó Iván. Olaszor­szágban például azt a vevőt is meg lehet büntetni, aki nem kér számlát. A nem rend­szeresen árusítók és termelők számára nem kötelező a nyug­taadás, az APEH-nél kérelem­re egyedi felmentést lehet kapni. Egyetértés alakult ki arról, hogy az APEH-hez be­adott felmentési kérelmek az elbírálásig halasztó hatályú­ak. A határozat meghozatalá­ig tehát nem lehet számon kérni a nyugtaadást — közöl­te Szentpéteri István. (Folytatás az 1. oldalról) Mindez azután következett be, hogy mind a szlovák kor­mány, mind a pozsonyi tör­vényhozás kilátásba helyezte, hogy a kisebbségekkel kap­csolatos politikáját az ET- nek az Európai Emberi Jogi Konvenciókhoz csatolt ajánlá­sa alapján alakítja. Ugyanak­kor a szlovák állam mind ez ideig mereven elzárkózott azelől, hogy elégtételt adjon a mártírhalált halt humanista gróf Esterházy Jánosnak, il­letve a különböző dekrétu­mok által jogfosztott „cseh­szlovákiai” magyarságnak. Ezt követően Dénes János (független) azt javasolta, hogy a Tisztelt Ház a nyári szünet után rendezze végre a III/III-asok ügyét. — Nyugtával dicsérd a na­pot! Ennek a népnek elege van a riogatásból, a megfélem­lítésből — mondta Gerbovits Diplomaosztó A Külkereskedelmi Főiskola tegnap tartotta tanévzáró dip­lomaosztó ünnepségét Buda­pesten. Harmincöt hallgató kapta kézhez diplomáját. Az idén először a főiskola szol­noki tagozatán is végzősöket köszöntöttek. Ott 42 hallgató kapta meg a diplomáját. A fő­városi ünnepségen Kádár Bé­la, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere mon­dott rövid beszédet, s üdvö­zölte a szakma nevében a vég­zős hallgatókat. A miniszter elmondta: a külgazdasági kapcsolatok fej­lettsége egy ország gazdasági teljesítményének értékét is jelzi. Hangsúlyozta: a bővülő külgazdasági együttműködés biztonságot és stabilitást ad az ország gazdaságának. Jenő (36-ok), amikor a kötele­ző számlaadás bevezetése kap­csán arra szólította fel a kor­mányt: vonja vissza rendelke­zését! A képviselő szerint az Antall-kormánynak nincs er­kölcsi alapja filléres elszámol­tatásra kötelezni az állampol­gárokat, amikor saját magával szemben „nagyvonalú, gáláns és elnéző”. Gerbovits Jenő na­pirend előtti felszólalásában azt is bejelentette: Szabó Ta­más és Szabó Iván miniszte­rek „viselt dolgainak” kivizs­gálását fogja kérni a Legfőbb Ügyészségtől. Ezt követően az Ország- gyűlés elfogadta az illetékek­ről szóló törvény módosítását indítványozó törvényjavaslat sürgős eljárásban történő tár­gyalását, viszont elutasította Szalay Gábor és Wekler Fe­renc szabaddemokrata képvi­selők önálló indítványát, amely a helyi önkormányza­Hivatalosan is megkezdődött a bősi per, miután a múlt hét folyamán az ENSZ-nél beje­gyezték a Hágai Nemzetközi Bíróság előtti eljárást, és a két ország hágai nagykövete július 2-án benyújtotta a bíró­ságnak a Külön Megállapo­dást — jelentette be Herman János külügyi szóvivő szoká­sos tájékoztatóján. A szívivő emlékeztetett ar­ra, hogy eredménytelenül végződtek az átmeneti víz­gazdálkodási rendszerről szó­ló megállapodás szakértői szintű előkészítő tárgyalásai, és a magyar megítélés sze­rint politikai döntés szüksé­ges a holtpontról történő el­mozduláshoz. Ennek érdeké­ben szorgalmazzuk az Euró­pai Közösség Bizottságánál a háromoldalú találkozó mi­előbbi összehívását Brüsszel­ben. — Bízunk abban, hogy a bizottság már á közeljövő­ben javaslatot tesz a találko­zó időpontjára — tette hozzá Herman János. Tetőpontjához érkezett az el­keseredettség az egészség- ügyi dolgozók között, miután Szabó Iván pénzügyminiszter május 17-én a parlamentben kilátásba helyezte, hogy még­sem vezetik be jövőre a közal­kalmazotti bértáblát. Egyre több helyen fontolgatják: ősz­szel sztrájkba lépnek, ameny- nyiben tárgyalásos úton nem sikerül érvényt szerezni jogos igényeiknek — mondta az MTI-nek tegnap Gulyás Ju­dit, az egészségügyi dolgozók többségét tömörítő EDDSZ el­nöke. A tavalyi tízszázalékos, to­vábbá az idén várható, átlago­san 1240 forintos bruttó fize­tésemelés után elfogadhatat­tok címzett és céltámogatási rendszerét szabályozó tör­vényt kívánta módosítani. Jórészt ellenzéki képvise­lők felszólalásával folytató­dott a közoktatási törvényja­vaslat részletes vitája. Az el­lenzéki pártok képviselői egy­behangzóan azon a vélemé­nyen voltak: jelenlegi formá­jában elfogadhatatlan szá­mukra az előterjesztés. Csak­nem valamennyien felvetet­ték: a nemzeti alaptanterv és a vizsgarendszer ismerete nél­kül szinte üres a közoktatásra vonatkozó törvényjavaslat. Éppen ezért szorgalmazták, hogy az alaptantervről is az Országgyűlés — és ne csu­pán az illetékes művelődési tárca — döntsön. Az ellenzé­ki képviselők közös álláspont­ja volt az is, hogy a törvény ne ez év őszén, hanem csak 1994. szeptember 1-jén lép­jen hatályba. A szlovák hírügynökség minapi, Zbigniew Brzezins- kinck a bősi vízlépcsőnél tett látogatásáról szóló jelen­tése kapcsán a szívivő kö­zölte: a külügyi tárca diplo­máciai úton felvette a kap­csolatot a volt nemzetbizton­sági főtanácsadóval, és fel­ajánlotta a lehetőséget a ma­gyar állásponttal való megis­merkedésre. Brzezinski a ja­vaslatot elvileg elfogadta, azonban az előre lekötött programjai miatt a tájékozó­dásra csak egy későbbi idő­pontban látott lehetőséget. Az amerikai politikus hang­súlyozta ugyanakkor, hogy a bősi vitával kapcsolatos véleményét csak a magyar álláspont megismerése után fogalmazza meg — tájékoz­tatott a szóvivő. — Budapest ad otthont jú­lius 16—17-én a Közép-eu­rópai Kezdeményezés kor­mányfői találkozójának — jelentette be a továbbiakban Herman János. lan — mutatott rá az elnökasz- szony —, hogy a jövő évi költségvetésben egyetlen fil­lért sem szánnak az ágazat do­logi-, illetve bérfejlesztésére. (A gazdasági szaktárca adatai szerint az egészségügyi átlag­bér ma bruttó 19 613 forint, míg a szakdolgozóknál ugyan­ez nem éri el a 14 ezer forin­tot.) Ezek után az egészség- ügyiek már csak abban bíz­tak: a jövő januárra ígért fize­tésemeléssel valamelyest kö­zelebb kerül végre keresetük a jogosan elvárható szinthez. Miután azonban úgy tűnik, ezt az ígéretet sem váltják va­lóra, az Egészségügyben Dol­gozók Demokratikus Szak- szervezete is lépni kényszerül. Küldöttség a HM-ben A hazánkban tartózkodó Észak-Atlanti Közgyűlés Vé­delmi Bizottsága Transzatlan­ti kapcsolatokkal foglalkozó albizottsága Jósé Lello portu­gál képviselő vezetésével teg­nap a Honvédelmi Minisztéri­umban tárgyalást folytatott Pecze Zoltán helyettes állam­titkárral. A NATO országok tagjai­ból álló delegáció a volt Ju­goszlávia területén dúló há­ború hazánkra gyakorolt ha­tását, a Magyar Honvédség ezzel összefüggő feladatait és tevékenységét vizsgálta. A tanácskozás során Bíró Béla vezérőrnagy, vezérkari főnök-helyettes tájékoztatta a delegációt a magyar hadse­reg reformjáról. Játék a számlákkal A számlaadás odaadó híve vagyok. Ugyanúgy, mint nagyon sokan, akik más, nálunk gazda­gabb ország állampolgá­rai, s akik bizony már megtanulták: a számla­adás kötelezettsége nem a fennálló hatalom pac- kázása, hanem a jövő zá­loga. A számlaadás köte­lezettségéből fakad az, hogy mondjuk az a 40 milliárd is az államkasz- szába kerül, amely pilla­natnyilag onnan hiány­zik. Ezt a 40 milliárdot, ha beérkezne, persze, szeretnénk tudni, hogy a hatalom mire fordítja. Ha központi bizottsági vadászatokra, akkor in­kább a számlát nem adni kívánó kiskereske­dőkkel értek egyet, de ha kórházak, iskolák, szennyvíztisztítók vagy vasutak építésére, akkor azt mondom, igenis vá­rok néhány másodper­cet a boltban, míg a gép kiadja a számlát. Ám ha már a számlánál tar­tunk, megjegyzem: jó lenne ebbe belecsem­pészni egy kis ötletessé­get oly módon például, hogy a számlákat be le­hetne küldeni valahová, ahol azokat ugyanúgy, mint a lottószelvénye­ket, előbb szortíroznák, majd a heti vagy havi sorsolások számláival akár külföldi utazást vagy autót, televíziót, szőnyeget nyerhetnénk. Hadd legyek egy kicsit részrehajló, ezek olyan árucikkek lennének, amelyek magyarországi műhelyekben készül­nek. Ha ezt a sorsolást megszerveznék, és idő­ről időre megrendeznék, akkor tán az autószere­lő sem nézne rám oly furcsán, amikor igenis kérném a számlát, hi­szen tudná, hogy az ne­kem és mindannyiunk­nak — akik természeté- sen, állandó jelleggel nyerni szeretnénk — mire kell. (Vödrös) Az Országházban és a képviselői irodaházban július 5-én ünnepélyes keretek között, ame­rikai szenátorok jelenlétében átadták a korszerűsített Parlamenti Információs Központot és Számítógépközpontot. A képviselők munkáját nagymértékben megkönnyítő adatbázis kiépítésére az Amerikai Kongresszus által 1990-ben, a kelet-európai parlamentek intéz­ményrendszerének fejlesztésére jóváhagyott segélyprogram keretében került sor. Az ün­nepélyes átadásnál a Parlament delegációs termében Szabad György házelnök megkö­szönte az Amerikai Kongresszus segítségét, majd az amerikai delegáció nevében Martin Prost demokrata párti képviselő mondott beszédet (MTI fotó) Szabó Iván—KISOSZ-tárgyalás Nem vonják vissza a törvényt Külügyi szóvivői tájékoztató Megkezdődött a bősi per Az egészségügyben fontolgatják Ősszel sztrájkba lépnek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents