Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-06 / 155. szám
1 | PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚLIUS 6.. KEDD 3 A kereskedőkkel tárgyal az APEH Ki kaphat felmentést? Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal keddtől maximum két hétre felfüggeszti a nyugtaadási kötelezettség ellenőrzését — jelentette be a tegnap tartott sajtótájékoztatón Bokor Pál, az APEH első elnökhelyettese. Ezzel egy időben ma, 10 órakor az APEH vezetői tárgyalásokat kezdenek az érintett érdekvédelmi szervezetekkel a nyugtaadási kötelezettség feltételeiről. Az ellenőrzések felfüggesztése nem jelenti azt, hogy ezzel a nyugtaadásról rendelkező törvényt is felfüggesztenék. Az ellenőrzések szüneteltetéséről az APEH a Pénzügyminisztériummal egyeztetve döntött annak érdekében, hogy a tárgyalások nyugodt légkörben folyhassanak. Az elnökhelyettes elmondta azt is: véleményük szerint a nyugtaadásra való felkészüléshez a rendszeresen árusító kereskedőknek elegendő ideje volt. A nyugtaadási kötelezettséget 1988 óta fokozatosan egyre nagyobb körre terjesztették ki, a július 1-jén életbe lépett törvény hét hónapja ismert, és 1992 novemberében az Érdekegyeztető Tanács napirendjén is szerepelt. A nyugtaadásra azért van szükség, mert egyes becslések szerint Magyarországon évente a 600 milliárd forintot is eléri az adószervek számára láthatatlan jövedelmek nagysága. A törvény szerint nyugtát csak a rendszeresen árusítóknak kell adniuk, a tárgyalások során ennek a rétegnek a behatárolása lesz az egyik feladat. Egyedi kérelemre a kötelezettség alól felmentést lehet kapni, a kérelmeket az adóhatóság 30 napon belül bírálja el. Ilyen kérelmek valószínűleg a közeljövőben tízezrével jönnek majd az APEH- hez, de reményeik szerint megbirkóznak majd a feladattal. Bokor Pál előre jelezte: az APEH az egyeztetések során is csak a törvény keretein belül rendelkezik mozgástérrel, a törvény módosítására nincs jogkörük, erre csupán a parlamentnek van lehetősége. Az elmúlt napokban az APEH fokozottan ellenőrizte azokat a helyeket, ahol a törvény megsértésére a legnagyobb esély volt. Ezen a munkán országosan 400 ellenőr dolgozott. Uj attaséhivatalok A magyar katonai attasék részére éves felkészítő értekezletet tart a Honvédelmi Minisztérium. Ebből az alkalomból tartottak sajtótájékoztatót, melyen Szendrei László, a HM politikai államtitkára, és Hajdú László ezredes, a HM nemzetközi főosztály főosztályvezetője beszélt a külföldön működő magyar attaséhivatalok helyzetéről. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy Európa tizennyolc országában, az Égyesült Államokban, Ázsia három országában és Egyiptomban működik magyar attaséhivatal. Jelenleg ezen hivatalokban negyven tiszt teljesít katonadiplomáciai szolgálatot. Mint Szendrei László elmondta, a magyar attasék jövedelmezése elmarad a fejlett országokat képviselő katonadiplomatákétól. Még ebben az évben új magyar attaséhivatalok nyílnak Szlovákiában, Szlovéniában és Horvátországban. (feke) Csökken a nettó adóssás Abszolút értékben, s a GDP- hez képest is folyamatosan csökken az ország külföldi adósságai után teljesítendő nettó adósságszolgálat. Az elkészült kormányprognózis szerint jövőre 3,72 milliárd dollárt kell nettó értékben az adósság- szolgálati kötelezettségek teljesítésére fordítani, ami több mint 100 millió dollárral kevesebb az ideinél, és 620 millió dollárral marad el a múlt évitől. Jövőre a nettó törlesztés értéke 2,4 milliárd dollár lesz. Az idén 2,6 millió dollár értékű hitel válik esedékessé, tavaly pedig 3 milliárd dollárnak megfelelő kölcsönt törlesztett az ország. A kamatfizetés jövőre kismértékben növekszik, eléri az 1,3 milliárd dollárt. Az ez évi kamatfizetés összege 1,25 milliárd dollár körül alakul, hasonlóan a múlt esztendőhöz. A GDP-hez képest a nettó adósságszolgálat aránya fokozatosan javul. Míg a múlt esztendőben a GDP 12,9 százalékát kellett az adósságszolgálatra fordítani, addig az idén ez az arány 10 százalék lesz, jövőre pedig 8,5—9 százalék körül alakul. A prognózis szerint továbbra is jelentős marad a működőtőke-beáramlás. Eddig az országba csaknem 5 milliárd dőllár értékű működőtőke érkezett be. Az ez évi prognózis szerint 1993-ban 1,5 milliárd dollárra lehet számítani, s jövőre ugyanennyi pénzt fektetnek be Magyarországon külföldiek. A folyó fizetési mérleg egyenlege a korábbiakhoz képest rosszabb lesz az idén és jövőre is. Az idei hiány 1—1,5 milliárd dollár körül alakul, jövőre pedig 0,8—1,3 milliárdos deficittel számol a kormány. Ez elsősorban annak a következménye, hogy megáll a korábbi visszaesés, lassan megteremtődnek a növekedés feltételei, s az élénkülő gazdaság importigénye növekszik. av. a 1111 gjiii Javaslat az áfa ellentételezésére Az áfa-kulcsok emeléséről rendelkező törvényjavaslattal kapcsolatban a havi kiegészítések helyett egyszeri kompenzációt javasolt erre az évre tegnapi ülésén az Országgyűlés Szociális, Egészségügyi és Családvédelmi Bizottsága. Az áfa emelésével összefüggő lakossági kompenzációról szóló országgyűlési határozati javaslathoz a bizottság két módosító indítványt is tett. A képviselők mindkettőben azt javasolják: a havonta juttatandó 2-300 forint helyett csak egyszer, de nagyobb ösz- szeget kapjanak a kisnyugdíjasok, illetve a kiskeresetűek. A nyugdíjasoknál ez annyit jelentene, hogy a 10 000 forintnál kevesebb járandósággal rendelkezők 1500, míg a 10 000 és 11 300 forint közötti nyugdíjúak 1000 forintot kapnának egy összegben. A kompenzációt -— az áfa-emelés augusztusi életbe lépését feltételezve — már az augusztus végi nyugdíjjal kézhez kaphatnák az érintettek. Ugyancsak egyszeri kiegészítést javasolt a bizottság azon aktív keresők számára, akik havi jövedelme nem éri el a 10 vagy a 15 ezer forintot. Ők szintén 1500, illetve 1000 forintos, egyösszegű kompenzációban részesülnének a törvénymódosítás hatályba lépését követően. Annak érdekében pedig, hogy ezek az ösz- szegek az utolsó fillérig eljussanak a rászorulókhoz, a képviselők támogatásukról biztosították az ezen kiegészítések adómentességét célzó módosító indítványt. Módosítsák az alkotmányt! Az Országgyűlés emberi jogi bizottsága tegnapi ülésén közös bizottsági előterjesztést fogadott el az alkotmány módosítására. A testület — a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslathoz kapcsolódóan — azt indítványozza, hogy az alkotmány jelenlegi rendelkezését módosítva ne kollégiumi formában működjön a kisebbségi om- buds. A bizottság ugyanis azon az állásponton van: a kisebbségi jogok országgyűlési biztosi tevékenységével nehezen egyeztethető össze a testületi forma. Annál is inkább, mivel jelen esetben nem tanácskozó testületről, hanem vizsgáló jogorvoslatot végző szervről van szó. Mindezzel összefüggésben az emberi jogi bizottság támogatásáról biztosította az igazságügyi tárca előterjesztését is, amely összhangot teremtene a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa, valamint a többi ombudsman tevékenysége között. A Csurka István beszéde a Magyar Ut Körök nagygyűlésén Meg kell akadályozni egy új szolgaság végleges kialakulását! A kánikulai hőségben is több ezer ember vett részt a Magyar Út Körök e hét végén elindított mozgalmának politikai nagygyűlésén vasárnap délután és este a budapesti Városligetben. A színes és színvonalas kulturális műsorral egybekötött rendezvény legnagyobb sikert aratott szónoka, amint azt várhattuk, Csurka István országgyűlési képviselő volt, az új népinemzeti mozgalom frissen megválasztott elnöke. — Ez itt most egy olyan kezdet, vagy inkább újrakezdés — állapította meg beszéde elején a neves író-politikus —, amelynek nem kellett volna létrejönnie. De nem azért kezdjük most újra, mert hatalomra törünk, vagy mert elégedetlenek vagyunk mostani pozíciónkkal. Hanem azért vagyunk rákényszerítve az újrakezdésre, mert nem mennek jól a dolgok. A képviselő elismerte ugyan a rendszerváltozás kétségtelen eredményeit, mindenekelőtt azt, hogy Magyarország visszanyerte szabadságát, de egyben rámutatott: ez a változás még korántsem elégséges és elfogadható. A szabadság, mint mondta, most is, majdnem úgy, mint régen, csak más módszerekkel, de korlátozva van. A nép, a kiszolgáltatott ember, akit az utcára lehet lökni, a munkás, akinek nincs beleszólása az üzem életébe, és az értelmiségi, aki egzisztenciális fenyegetettsége miatt nem fejtheti ki gondolatait szabadon, ma sem érezheti magát olyan szabadnak, mint ahogy hirdetik neki. A képviselő szerint azért van ez így, mert csak a felszín változott meg. Csurka István ugyanakkor hangsúlyozta: van egy réteg, amelyik a hatalom teljességét birtokolja. Övé a nyilvánosság, a sajtó, a tulajdon- szerzés lehetősége. Uralma alatt tartja az oktatást és a nevelést, a kultúra őrhelyeit. A sokaság pedig kénytelen mindezt eltűrni. Nem jó ez a mai demokrácia, vonta le következtetését az író-politikus, majd hozzátette: nem elég nyílt és nem eléggé népi jellegű ez a demokrácia. A régi párt legfelső vezetése eltűnt ugyan a színről, hangoztatta, de nem tűntek el az általa helyzetbe hozott emberek. Ez a régi szellemiségű réteg a háttérből, vagy onnan gyakran előrenyomulva, ma is — úgynevezett szakemberként — irányítja a gazdaságot, a kultúrát és a politikát. Ám nem igaz, mondotta Csurka István, hogy ezen a helyzeten nem lehet változtatni, nem igaz, hogy ebbe bele kell törődnünk. — Van egy nagy veszélye mindennek — folytatta ezt a gondolatsort a képviselő. — A szovjet csapatok kivonásával lehetővé vált, hogy a magyarság szabad akaratából teremtsen magának új rendszert. S ebben áll most az óriási veszély. Mert hogyha ebben a szabad rendszerben folytatódik az —- más jelszavak, módszerek közepette —> amit egykoron ránk kényszerítettek, akkor soha többet történelmünk során nem hivatkozhatunk arra, hogy bennünket leigáztak. Egy olyan végzetes rombolás és elsüllyedés következhet be pusztán azért, mert mi, amikor élni lehet a szabadsággal, nem élünk vele, vagy nem eléggé élünk vele. Ebbe a helyzetbe nem szabad belenyugodni! Mert akkor Petőfi szavai teljesednek be rajtunk: „sehonnai bitang emberek” leszünk. Akik beletörődtek abba, hogy noha tehettek volna valamit, nem tettek semmit. Csurka István ehhez még hozzátette: — Nem a koncon való marakodás vezetett bennünket arra, hogy ezt a mozgalmat és ezzel párhuzamosan ezt az új pártot útjára indítsuk, hanem ez a felismerés: meg kell akadályozni, hogy véglegesen elrendeződjék egy olyan rendszer, amelyben az alul élők, a terheket ci- pelők, a nyilvánossághoz hozzá nem jutók, a magyarság széles tömegei — akik nem értik és nem fogadják el azt, ami itt eddig történt — hatalom nélkül maradjanak. Az elhangzott gondolatokkal jól láthatóan mindvégig azonosuló közönség nagy tapssal fogadta a beszédet. A Magyar Út Körök mozgalom hét végi országos gyűlése Csurka István elnök mellett, hattagú elnökséget választott, amelynek tagjai: Fekete Gyula író, Réti Miklós és Horváth Lajos országgyűlési képviselők, a Magyar Igazság Párt tagjai, László Jenő volt államtitkár (a nemrég megszüntetett Hadiipari Hivatal egykori elnöke volt), valamint Farkas Elemér és Kovács Lajos. (vass) Küldöttség utazott Helsinkibe Bratinka József (MDF) vezetésével tegnap országgyűlési küldöttség utazott Helsinkibe az EBEÉ Parlamenti Közgyűlés július 10-éig tartó plenáris ülésére. A parlamenti küldöttség tagjai a biztonságpolitikai bizottság, az emberi jogi bizottság és a gazdasági bizottság munkájában is részt vesznek. Kárál a jós A sajtóban — a tisztességesben és a kevésbé tisztességesben, a tisztességtelenben — egyaránt előfordult, hogy bizonyos jelenségeket, főként politikaiakat, az újságírók pártállásuknak, neveltetésüknek, stílusuknak megfelelően magyaráznak. Ennek szellemében a Magyar Hírlapban Antall József és Lezsák Sándor viszonyáról közöl elemzést az elemző, s éljut odáig, hogy : „Most még mindketten mennek a maguk útján, de lesz egy pont, amikor már csak egyikük folytathatja útját az MDF pályáján”. Szép mondat. Es természetesen olyan képességeiről árulkodik a szerzőnek, amely képességet az óbudai jósnők is megirigyelhetnének. Ám neki természetesen egyáltalán nem az a célja, hogy Antall József és Lezsák Sándor viszonyát elemezze, hanem hogv már most káráljon, hisz ez a baloldali liberalizmus szilárd alapja, erre vevők azok az olvasók, akik olcsó demagógiával vásárolhatók meg, akik szájról szájra adják: bizony jobb volt a Kádár- rendszerben, mert lám- csak, ezek hogy torzsalkodnak, hogy helyezkednek. Persze nem erről van szó, hanem arról, hogy egy többpárti demokráciában ott is, ahol ennek nem a Kádáréhoz hasonló diktatúra volt az előzménye — vannak pártok között és párton belül politikai nézeteltérések. A Magyar Hírlap kommen- tarírojanak egyszerűen az a célja, hogy ilyen idézett kijelentő mondataival az ellenzék ízlésének megfelelően válassza szét Antall Józsefet és lezsák Sándort. Az ellenzéknek megfelelően, hiszen Csurka leválása óta ebben az ügyben már az SZDSZ maga is a Magyar Hírlaphoz hasonlóan foglalt állást. Ám ugyanez a lap sosem keresi Tölgyesi Pétert, sosem boncolgatja az SZDSZ-en belüli viszonyokat, más liberális baloldali pártokkal kapcsolatban is sokkal optimistább nézeteket szokott közölni. ami mondjuk érthető lenne, ha nem nevezné magát elkötelezetlennek és függetlennek, ami természetesen nem igaz. (Vödrös)