Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-01 / 151. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP TERMESZETBARAT 1993. JULIUS 1., CSÜTÖRTÖK INNENKülönleges idegbetegség A szakemberek korunk talán legnagyobb asztrofizi- kusának tartják a camb- ridge-i egyetem matematikai tanszékének vezetőjét, azét a tanszékét, amelyet valaha Newton irányított. Teljesítményét Einsteinével veti össze a tudományos közvélemény. Harminc éve él szinte teljes mozdulatlanságban, tolószékben. Nyolc évvel ezelőtt beszédkészségét is elvesztette. Hawking teljes bénultságát egy ritka és rejtélyes idegbetegség, az Amitrophen Lateral- sklerozis (ALS) idézte elő, ami eddig gyógyíthatatlan volt. Most azonban felfedeztek a tudósok egy gént, amelyről kiderítették, hogy e betegség esetében nem végzi rendesen feladatát. Találtak egy olyan fehérjeszerúí anyagot — az állatkísérletekben már ez bevált —, amely megfékezi a mozgató idegsejtek degenerá- lódását. ✓ Égi parányok A csillagászok egy „parányi”, alig kétszáz kilométer átmérőjű égitestre bukkantak, amely a Plútón túl kering a Nap körül. Persze nem a tizedik bolygó felfedezéséről van szó, hiszen ez ahhoz túl kicsi. A szakemberek úgy tartják, hogy még nagyon sok hasonló méretű égitest keringhet ebben a térségben, számuk talán a tízezret is megközelíti. Brian Marsden, a Harvard Egyetem obszervatóriumának munkatársa szerint e jelenség felfedezése még inkább valószínűsíti a csillagászoknak azt a feltételezését, hogy a Plútón túl jégből álló kis égitestek sokasága kering, és az üstökösök egy része innen származhat. A Medúza tutaja A Louvre Múzeum festményei, műtárgyai titkokat rejtegetnek. Homály, tragédia övezi Géricault A Medúza tutaja című festményét is. A mű valós eseményt ábrázol — állapították meg a szakemberek. A francia haditengerészet Medúza fregattja 1816-ban Szenegál partjainál hajótörést szenvedett. A festmény a tutajon menekülő tengerészek és utasok csoportját eleveníti meg. A hírek szerint e tutajon borzalmas események kíséretében állítólag még az emberevésre is volt példa.-ONNAN Gödöllői kutatóműhelyek Baktérium a szúnyogok ellen Erdei gyapjaspille hernyói egy tölgylevélen — Mi nem taposunk rá a bogárra, föltesszük a bokorra, attól félve, hogy valaki rá talál lépni. Aztán a kísérletek során számosat elpusztítunk közülük, de mi zoológusok vagyunk és nem gyilkosok — kezdte a beszélgetést Sza- lay-Marzsó László, a növényvédelmi tanszék rovar- kártevőkkel foglalkozó professzora. — Mi nem öldök- lünk — mondta —, hanem szeretnénk okosan megvédeni a növényeket. Ezért aztán nekünk nem is jelent olyan különösen nagy gondot, hogy a biológiai védekezés gondolatát magunkévá tegyük. Mi eleve az ésszerű, a természetet kímélő és nem romboló módszereknek vagyunk a hívei. Úgy gondoljuk, megvédjük a kultúrnövényeket, de úgy, hogy lehetőleg ne tegyünk kárt a többi élőlényben sem. Mindössze hatan dolgoznak ezen a területen. A társaság egy része a kultúrnövények — gabonák és kapásnövények — életközösség-feltárásával foglalkozik, vagyis a futóbogarak és a kártevők kapcsolatával. Az összefüggések megismerése mind ez idáig nem volt teljes. Ugyanakkor felbukkannak újabb és újabb kártevők is, melyek esetében nem támaszkodhatnak az elődök leírásaira. Ilyen például a nemrégiben megjelent orosz búzalevéltetű, ami igencsak nagy kárt okoz a gabonában. A vizsgálatok során talajcsapdákat helyeznek el, amelybe az egyes, a föld felszínén mozgó rovarok beleesnek, ezek számváltozását, faj összetétel ét elemzik, a táblaszéltől való távolság függvényében. Kiderült ugyanis, hogy a táblán belül nagyrészt egy önálló népesség lakik, függetlenek a mezsgye élőlényeitől. Szalay-Marzsó László, aki harmincöt évig dolgozott a Növényvédelmi Kutatóintézetben, egy rendkívül érdekes témát hozott magával: a Bacillus Thurringien- sis baktérium problematikáját. — Ez a baktérium a talajban is tenyészik? — Igen is meg nem is. Ez a faj az egész világon megtalálható, rengeteg törzse van. Hivatásos rovarölő spórás baktérium, amelyet akár a szél is elvihet. Ezek — törzsüktől függően — más és más állatokra veszélyesek. A testükben lévő kristálytoxin az erre fogékony rovar előbelében feloldódik, s megbénítja a bélműködést, amelyet gyors halál követ. — Használják ezt a baktériumot a növényvédelemben? — Az ötvenes években lepkehemyók ellen vetették be őket. A Gödöllő környéki erdőkben is folyt ilyen kísérlet a gyapjas pillék ellen. — Nincs ennek a fajnak másfajta állatra veszélyes törzse? — Vagy tizenkét éve fedezték fel a szúnyogölő törzsét. Ezzel is végzünk kísérleteket. A kísérlethez szükséges szúnyoglárvákat a közeli szennyvíztisztító telepről szerezzük be. Nagyon jó eredményeket értünk el e permetezőszerrel a Balaton környékén is. — A szer mikor hatásos? — Célszerű a lárvák ellen bevetni. Permetezhetünk vele akár az élő vízre, akár a nádasra, mert más élőlényre nem ártalmas, a csípős szúnyoglárvákra specializálódott. Az iszapban élő árvaszúnyoglárvát, ami hasznos, mert hal- és madártáplálék, nem bántja. De megtalálták már e baktérium bogárölő törzsét is, amely újabb távlatot nyit meg ezen a téren (például a burgonyabogarak ellen is lehet használni). S ami megkönnyíti a tudósok munkáját: táptalajon is tudják szelektíven szaporítani ezeket a baktériumokat. Tehát érdemes e bacilusfajjal foglalkozni. A belőle készült permetezőszerrel el lehet érni, hogy csak a kívánt károkozókat pusztítsa el. Árpási Mária Kis gombahatározó A mezei szegfűgomba Most induló sorozatunkat azon olvasóinknak ajánljuk, akik erdó't-mezó't járván nemcsak a természetben gyönyörködnek, de annak ajándékát a kosarukba is összegyűjtik: az ízletes, családi asztalra kívánkozó gombaféléket. Ám a gomba szedésének megvannak a maga veszélyei. Évről évre ismétlődően érkeznek a hírek, melyek szerint hiányzott az alapos ismeret, és ölt a gyilkos galóca... Előzetesként annyit tanácsolhatunk: „amatőr” gombász csak abban az esetben lásson hozzá a sütéshez-főzéshez, ha a leszedett gombát szakértővel mégvizsgáltatta. Sorozatunkban nemcsak azokat a fajtákat ismertetjük, melyek étrendünket gazdagíthatják, bemutatjuk ama fajtákat is, melyeket a bennük termelődő méreganyag miatt ajánlatos nagy ívben elkerülni. A mezei szegfűgomba a legjobban keresett lemezes termőrétegű, ehető hazai kalaposgomba. Kis termetű, egyszínű, sárgásbarna, fehéres vagy rozsdabarnás gombácska. Kalapja kezdetben domború, a közepén lehet kissé csúcsos, végül ellaposodó. A kalap világosbarnás, testszínű, olykor sötétebb barna a közepe. Felülete sima, széle olykor kissé bordásán ráncos. Vékony húsú gomba. A mezei szegfűgomba fő jellegzetessége, hogy a lemezek színe megegyezik a kalap színével. Tönkje vékony, karcsú, nem törékeny. A gomba szegfűszegre emlékeztető illatú és ízű. Száraz időben elfony- nyad, de nedvesen újraéled. A tönk fogyasztásra alkalmatlan, ezért csak kalapját és a tönk felső részének egy kis darabját gyűjtjük. A szegfűgomba kitűnően szárítható, szárítmánya aromás, ízletes marad. Ez a gombafaj jellegzetesen fű között terem, ezért legelőkön, réten, erdei tisztásokon, kertekben, parkokban mindenütt megtalálható. Kora tavasztól késő őszig, különösen eső után néhány nappal, többnyire seregesen vagy körökben, sokszor tömegesen terem. Múltidéző Balassa Janos (1814—1868) Százhuszonöt évvel ezelőtt, 1868-ban halt meg a magyar orvostudomány egyik legkiválóbb egyénisége, Balassa János. Bécsben, 1838-ban avatták orvosdoktorrá, s a korszak egyik kiváló sebészének, Wattmann professzornak ösztöndíjasaként szerzett sebészműtői oklevelet. Alapos felkészültsége és tudása korán ismeretessé vált, s így magyar mivolta ellenére rövidesen a bécsi Schuh profesz- szor segéde lett. Életének ebben az időszakában eredménytelenül pályázott meg különböző orvosi állásokat. Ötévi sebészi működése azonban sikerekben igen gazdag volt: 1843-ban, alig huszonkilenc évesen — evangélikus létére — kinevezték rendes tanárnak a pesti egyetem sebészeti klinikájára. A magyar orvostudományt és ezen belül a sebészetet számos, akkor teljesen új eljárással, módszerrel gazdagította. Mikor Markusovszky Bécs- ből meghozta a tökéletes fájdalomcsillapítás hírét, Balassa 1847-ben két önként jelentkező egészséges sebészt altatott el éterrel, majd ételnarkózisban — nyilvánosan — kőmetszést végzett. Akkoriban a magyar sebészek a törött csontokat dextrin- vagy csirizkötésben rögzítették, ehelyett Balassa bevezette a túró- mészkötés használatát, majd később a „mintázó fősz”, azaz a gipszkötést használta, ugyancsak az ő klinikája által bevezetett új kötözőanyag, a „Gyöngyfüzér” Amerikai csillagászok tavaly egy üstököst fedeztek fel a Jupiter közelében. Március legvégén, amikor távcsövüket ismét az égi jövevényre fordították, meglepődve látták és le is fényképezték, hogy az üstökös legalább tizenhét darabra havatta felhasználásával. Bebizonyította, hogy bizonyos végtagsérüléseknél a nyugalom, azaz a végtag gipszkötésben való folyamatos rögzítése a gyógyulás fontos tényezője. Balassa alkalmazta elsőként az „ablakos” gipszkötést, kidolgozta annak javallatait. Balassa és iskolája kitűnt a ficamok kezelésében is, ők alkalmazták először a „nyílt törés” magyar kifejezést a sebészeti gyakorlatban. Klinikáján elsőként végeztek rendszeresen vizeletvizsgálatot. Egyik híres műtété volt a gégesipoly fedése, kettőzött lebennyel. „A hassérvekről” című, 1853-ban megjelent kitűnő munkáját németre is lefordították. Elsőként végzett — 1867-ben — sikeres hasmetszést petefészektömlő miatt. Elektromos árammal garatpolipot távolított el, rákos hímvesszőt csonkolt, bőrrákot irtott ki. Egy párizsi útja alkalmával fecskendőt hozott haza. amelynek a használata rövidesen országos lett. Az 1848—49-ben tanúsított hazafias magatartása miatt rövid időre bebörtönözték. Egész professzori működése alatt intenzíven foglalkozott az orvosképzés és a magyar egészségügy fejlesztésével. Alapító tagja az első európai színvonalú orvosi szaklapnak, az „Orvosi Hetilapnak” 1857-ben. Megalapítója és elnöke az „Országos Közegészségügyi Tanácsnak”. (P) a Jupiter körül sad szét. A töredékek fényes égi gyöngysorként keringenek a Jupiter körül, amelynek gravitációs ereje fogva tartja őket. A „gyöngysor” körülbelül 1,9 millió kilométer hosszú, s azért olyan fényes, mert friss jégdarabokból áll. Fejtörő Az elózó' játék kérdéseire adott helyes válaszok a kővetkezők: 1. A levegő nyomását, páratartalmát és hőmérsékletét méri egyidejűleg. A kívánt adatok egy óraszerkezettel forgatott hengerről olvashatók le. 2. Evangelista Torricelli olasz fizikus (1608—1647), Galilei tanítványa, Vivianival együtt. 3. Az időmértékes vers időegysége: egy rövid szótag. Játékunk e heti fordulójának kérdései: 1. Hol van a földteke csapadékban legszegényebb pontja? 2. Hol van Európa csapadékban legszegényebb helye? 3. Esik-e az aranyeső? A múlt heti játékunk helyes megfejtői: Rubint Dénes Cegléd, Sárosi Gvörgvné Nagvkőrös, Kiss Erika Vác. A helyes megfejtéseket beküldő játékosaink között három háromszáz forintos vásárlási utalványt sorsolunk ki. A válaszokat a jövő hét csütörtökéig kérjük bekül- deni. A borítékra írják rá: FEJTÖRŐ. Postacímünk: Pest Megyei Hírlap szerkesztősége, Budapest, Pf. 311. Irányítószáin: 1446.