Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-31 / 177. szám
8 PEST MEGYE1 HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1993. JULIUS 31.. SZOMBAT Jeles napok Kisasszony hava Augusztusban, Kisasszony havában már búcsúzunk a nyártól. Még tartanak a nagy mezőgazdasági munkák, így a szórakozásra nemigen akadt idő az egykori falvakban. Augusztus első hetének jeles napjait mára már elfeledtük — nem árt néhány szóval felidézni ezeket. Augusztus 1 -je Vasas Szent Péter napja. Bilin- cses Szent Péter napjának is nevezik ezt a napot, mert annak az emlékére tartják, hogy Szent Pétert egy angyal kiszabadította Heródes börtönéből, ahol láncra verve őrizték. A jeles nap Szegeden fogadott ünnep volt. Fogadott ünnepnek nevezik az olyan helyi ünnepeket, melyeket munkatilalommal, ájtatos- sággal, istentisztelettel, fogadalmi búcsúkkal ünnepelnek. Eredetük általában valamilyen elemi csapástól való megszabaduláshoz fűződik, vagy történeti eseményhez kötődik. Szegeden az 1738-as pestisjárvány elmúltával megfogadták, hogy száz éven át meg- ünneplik Vasas Szent Péter napját. A fogadalmat 1938-ban újabb száz esztendőre megújították, de mára az ünnep és a fogadalom emlékét csupán utcanév őrzi. A naphoz időjárási megfigyelések fűződnek a néphagyományban. Úgy vélték, hogy ez a napi eső a gazdag kukoricatermés biztos előjele. A muravidéki szőlőtermelők számára dologtiltó nap volt, mert attól féltek, ha ezen a napon dolgoznának, a szőlőszemek lehullanának. Augusztus 4-e Domonkosnak, a Domonkos-rend megalapítójának napja: egyes helyeken úgy tartják, hogy a téli időjárás ellentétes rámutató» napja, vagyis az e napi nagy meleg, hideg telet jósol. Augusztus 6-a Urunk színeváltozásának ünnepe. Máté evangéliumában olvasható: „...Jézus maga mellé vette Pétert, Jakabot és testvérét Jánost, s fölment külön velük egy magas hegyre. Ott elváltozott előttük, arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény. Egyszerre megjelent nekik Mózes és Illés és beszélgettek vele...” Különösen a gyümölcsös szőlőtermelő vidékeken ünnepelték ezt a napot, mert úgy vélték, hogy ebben az időszakban változik a szőlő és szilva színe. Urunk színeváltozása tiszteletére a balatoni és Balaton környéki szőlőhegyekben kápolnákat emeltek, s e napon misét tartanak, búcsút ünnepelnek. A keleti egyházban a karácsony, a húsvét és pünkösd után ezt az ünnepet tartják a legszentebbnek. Tátrai Zsuzsanna Fej — Varsányi Zsuzsanna, az erdőkertesi általános iskola IV. osztályos tanulójának rajza Palocsay Zsigmond Kakukkszó Szülőm nem épít — nem rak fészket. Anyám csak idetojt — becsempészett a Nádiposzáta otthonába A Vörösbegy se vette észre, hogy szellősebb lett egy tojása így keltünk ki (tizennyolcán!) külön-külön más lakásban — mindahányan más családban Árva vagyok — nagyon árva most öltözöm pepitába Kicsi e ház. Meg is áztam. Estig ki kell taszigál- jam három fészektestvéremet így könnyítem életemet. Magyar Mónika rajza V olt egyszer két testvér, mind a kettő katonának ment, de az egyik nagyon gazdag volt, a másik meg nagyon szegény. A gazdag szép fegyvereket vásárolt magának, pompás paripákon mutogatta magát, s így sokra vitte; a szegénynek azonban ilyesmire nem tellett, így hát közlegény maradt. Nehezen, keservesen élt, s el is határozta, hogy szögre akasztja a mundért, s inkább hazamegy a falujába; ott volt egy kevéske rossz földje, gondolta, majd azon megpróbál gazdálkodni. Kölcsönlóval, kölcsöneké- vel fölszántotta a földjét, és répát vetett bele. A mag szépen kikelt, a répa szépen növekedett, gömbölyödött, hízott; középütt meg volt egy, amelyik abba se hagyta, egyre csak nőtt, kövéredett, Boszorkánynak ítéltettek A népmesékben sokszor feltűnnek boszorkányok. Most mégsem róluk, hanem azokról lesz szó, akiket még életükben boszorkányokká nyilvánítottak. Az ártatlan asszonyokat rosszindulatú ismerőseik juttatták bíróságra. Többségük javasasszony volt. Napjainkig több ezer boszorkányper anyagát ismerjük. Az ítéletek alapján másfél ezernél több emberre bizonyították a boszorkányság vádját. A középkor embere igencsak babonás volt. A XVIII. század közepéig elhúzódó magyarországi boszorkányperek e babonák hosszú utóéletét bizonyítják. íme egy eset az 1757. július 28-i tárgyaláson felvett jegyzőkönyvből. A tanú Balog Mihály, a vádlott T. Nagy Istvánná volt. A vádlott „egyszer durcásan a tanú feleségének azt kiáltotta, imhol a „tsik”, töltse el kend, melyet a tanú felesége elé öntött. Akkor is a tanú feleségétől újólag sót kért volna, de az asszony mentegette magát, hogy nincsen, mert maguk is a székbírótól kölcsön kértek, és arra az ünnepben szükségük vagyon. (Amikor) ott volt a vénasszony (náluk), akkor a tanú gyermeke ép és egészséges (volt), a bölcsőben szépen magában játszogatott, de hogy a vénasszony haraggal a háztól elmene, mintegy két óra múlva a gyermek mindjárt rosszul lett. Eszrevevén nyavalyáját az anyja, az ölébe vette, de (a gyermeknek) semmi legkisebb nyugodalma a nagy gyötrelem miatt nem vala, egész éjszakákon és nappal nagy sivalkodással töltötte az időt. A tanú nem tudván mire vélni a dolgot, azt gondolta, hogy valamitől megcsömörlött vagy a himlő reá akar jönni, más házhoz is elment, és atyafiságban lévő asszonykával is, úgymint Kürti Gergelyné asszonyommal közölte a dolgot, hogy vizsgálná meg, mi baja volna a kisfiának... De mivel a gyermek napról napra semmiben sem könnyebbeden, hanem inkább rosszabbul lett, és a feje nagyon kezdett nőni, azután a tanú elment a gyanús asszonyhoz szépen reménykedvén neki, hogy jönne a házához és tekintené meg beteg fiát, mert úgy gondolja, hogy mikor az ünnepek előtt nála volt, ő megigézte volna, de a tanú reménykedésére semmit nem hajlott a vénasszony... Azután a nagy kínját a gyermeknek nem szenvedhetvén folyamodott a tanú Gyulai mesterhez, aki mikor meglátta a gyermeket, mindjárt azt mondta, hogy azt a vénasz- szony rontotta el... Minthogy nagyon el volt rontva a gyermek, Gyuláról hazahozván másnap meg is hóit.” répa Benedek Elek A gömbölyödött, s végül akkora lett, hogy meg lehetett pihenni az árnyékában. Mikor eljött a répaszedés ideje, a szegény ember váltig gondolkodott, töprenke- dett, mitévő legyen az óriási répával. Végül is úgy határozott, se el nem adja, se meg nem eszi — hogy is bírna megenni egy ekkora behe- mót nagy répát! —, hanem elviszi ajándékba a királynak. Egy egész szekér tele lett az egyetlen répával, s két ökröt kellett a szekér elébe fogni, olyan nehéz volt. A szegény ember fölült a szekérre, föl a répa tetejére, megbiztatta a két ökröt, és ment a királyi udvarba. Mondja a királynak: — Üram királyom, ez termett a földemen, elhoztam neked ajándékba. Csodálkozott a király az óriási répán, mondja a szegény embernek: — Hát te aztán igazi sze- rencsefi vagy, hogy ekkora répákat termelsz! — Dehogy vagyok én Szerencseid — felelte a szegény ember. — Én csak Föl- séged jámbor, egyszerű katonája voltam, de akkora nagy ínségben, hogy szögre kellett akasztanom a mundért, s haza kellett mennem földet túrni a falumba. Ezért nem is ismerhetne a király egy ilyen szegény flótást! De van egy testvérem, azt ismered, mert sokra vitte a szolgálatban, és bejáratos az udvarodba. A királynak tetszett a szegény ember, gazdagon megajándékozta hát, úgyhogy egyszeriben gazdag ember lett a szegény obsitos katonából. Testvérét, a gazdag katonát nagy irigység fogta el, hogy megtudta a szegény testvér szerencséjét. Végül is ösz- szeszedte kincstára aranyát- ezüstjét, kihajtatta istállója legszebb paripáit, ment a királyhoz, s azt mondta: — Uram királyom, én is hoztam neked valami kis ajándékot. A király bölcs ember volt, látta a gazdag ember szíve irigységét. Megköszönte szépen az ajándékot, s így szólt: — Nem is tudom, mivel jutalmazhatnálak meg, amiért ilyen szép ajándékot hoztál nekem. Aranyat-ezüstöt nem adhatok, hiszen neked is van bőven, ha egyszer ennyit elajándékozol belőle. Cifra paripákat sem adhatok, be se fémének az istállódba. Hanem van itt valami, aminél csodálatosabb dolgot még sosem láttam; neked adom, legyen a tiéd. Azzal a fukari gonosz testvérnek ajándékozta az óriási répát. Gyermekrejtvény 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 « 12 \ 13 14 15 v 16 17 18 18 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 *3 34 35 36 37 36 39 40 > 41 Augusztus 6. és 18. között nemzetközi gitárfesztivál színhelye lesz Esztergom. A rejtvény fő soraiban a rendezvénnyel kapcsolatos tudnivalók olvashatók. VÍZSZINTES: 1. A fésztivál alapítójának neve. 13. Porrá tört és vízzel folyadékká kevert érc. 14. Ismét. 15. Utasít. 16. Idegen férfinév. 17. Sérülés a hajón. 18. ...-Rónai József; festőművész. 19. Hüvelyes növény. 21. Gyengéden ébreszt. 25. Beiktatás. 27. Tanyarész! 28. Barlang is van ilyen. 29. Ellenkezés. 30. Háló egynemű betűi. 31. Az egyik művészeti ág. 32. Kicsinyítő képző. 33. Herz, röviden. 34. Világhírű gitárművész, aki szintén részt vesz a fesztiválon. 37. Az 1514-es parasztfelkelés vezére. 39. Elhagyja az emelvényt. 40. Lamartine versének a címe. 42. Amerikai mikrobiológus, a gyermek- bénulás elleni védőoltás kidolgozója. FÜGGŐLEGES: 1. A fesztivál helyszíne Esztergomban. 2. Dunántúli folyó. 3. Én, latinul. 4. Őszinte. 5. Minden földi jóban bővelkedik. 6. Tarjadarab! 7. Kemény határozottsággal. 8. Tibeti szarvasmarha. 9. Kép rámába foglalása. 10. Balaton melléki település. 11. ...lap. 12. Baromfibetegség. 17. Fitymáló. 20. A zeneirodalom óriása. Az ő hegedűversenyének gitárátirata is elhangzik a műsorban. 22. Iskolázott. 23. Éva idegen változata. 24. Sziget Polinéziában. 26. Szabadban élő állat alvó helye. 30. Bízik. 32. Serleg. 35. Bronxból származó beszélő énekstílus. 36. ...hegy; a Bakony legmagasabb pontja. Kedves gyerekek! A vastag betűkkel szedett sorok megfejtését — a többi júliusi megfejtéssel együtt — augusztus 10-ig egy levelezőlapon küldjétek be a szerkesztőségünk címére. Ne feledjétek, már egyetlen helyes megfejtéssel is lehet nyerni!
