Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-31 / 177. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JULIUS 31., SZOMBAT A főjegyző nem kapott bizalmat Patthelyzet a megyeházán A tsz elvette, s ma is műveli 'HÜNt Kárteszi Ferenc )J$fŰ ceglédi alpolgár- «Hc if mester szerint la- punk tegnapi szá­mában tévesen írtuk meg, hogy ő azt a területet műve­li, amelyet Katona Lajos vá­rosi polgár szeretne vissza­kapni. Bár igaz, hogy ő a kö­zelben művel egy területet, az nem azonos azzal, amit a téeszesítés során a Katona­családtól elvettek. Azt ugyanis jelenleg a szövetke­zet műveli, és rozzsal van bevetve. Kárteszi Ferenc sze­retné megvásárolni azt a te­rületet, amit jelenleg művel, de a Katona-család földjére nem tart igényt. Az a tábla, amelyben La­jos bácsi szeretné visszakap­ni a földjét, egyébként a részarány-tulajdonosoknak lett kijelölve. De a törvény szerint lehetőség volt arra, hogy csere útján a Lajos bá­csi tanyája körüli földet kije­löljék kárpótlásra. így a Ka­tona-család azt a földet fog­ja visszakapni, amelyet an­nak idején elvettek. Bár a te­rületre licitálni kell, Kárte­szi Ferenc nem tartja valószí­nűnek, hogy más is szeretné megszerezni azt a földet. Ka­tona Lajosnak elővásárlási joga van, így minden való­színűség szerint hozzájut majd a földjéhez, azt a Pest Megyei Kárrendezési Hiva­tal fogja a birtokába adni. H. Cs. (Folytatás az 1. oldalról) Több időt igényelt és nagyobb vihart váltott ki dr. Erdélyi László főjegyző ügye, különös­képpen a titkos szavazás után. Kiderült ugyanis: a fegyelmi eljárás megszüntetésére vonat­kozó javaslat nemhogy a minő­sített, hanem még az egyszerű többséget sem kapta meg. A képviselők közül 32-en úgy vélték, hogy a főjegyző köz- szolgálati jogviszonyából ere­dő kötelezettségét vétkesen és folyamatosan nem szegi meg, másik 32 képviselő viszont szavazatával ellenkező vélemé­nyen volt. Tanácstalanság lett úrrá a többnyire nem jogász végzettségű képviselőkön: most akkor hogyan tovább?! Előbb úgy vélték, hogy a fő­Mára viszont felgyorsultak az események. Horváth Fe­renciül, Vácrátót polgármes­terétől megtudtuk, hogy a ki­válás után két évvel az önkor­mányzat átdolgoztatta a terve­ket, és helyi fejlesztési prog­ramot készíttetett. Ennek el­ső, már megvalósult része volt a nemrég üzembe állított jegyző elleni fegyelmi eljárás­nak folytatódnia kell, s min­den bizonnyal nem újbóli fe­gyelmi eljárással, hanem záros határidőn belül ismételt me­gyei közgyűlési vitával, illetve szavazással. A patthelyzet alkalmat kí­nált arra, hogy többen megkér­dőjelezzék a Pásztor Béla vizs­gálóbiztos által előterjesztett beszámoló némely megállapí­tását illetve hiányosságát. Fel­vetődött például, hogy a koráb­bi hónapokban a megyei köz­gyűlés elnöke többször szóvá tette a főjegyző mulasztásait, és sajnálatos kényszerűségből 23 pontba gyűjtötte össze azo­kat, s terjesztette a közgyűlés elé. A vizsgálóbiztosi jelentés­ben azonban a 23 pont 3-ra sződi gázátadó állomás meg­építése. (Hét település fizette a költségeit.) Jelenleg a gáz­csöveket fektetik a község­ben, valamint a telkekre való beállás munkálatait végzik a váci Váber Gmk. szakembe­rei. Jól haladnak, így az au­gusztus 31-éré tervezett mű­szaki átadás-átvételnek előre zsugorodott össze. Többen ér­tetlenkedésüknek adtak han­got, a főjegyző ugyanis a fe­gyelmit lefolytató szakembe­rek előtt kijelentette: „Az el­nök úrnak nem vagyok a beosz­tottja.” Mintha csak az egyko­ri tévé-elnök Hankiss Elemér ominózus kijelentése csengett volna vissza. Dr. Erdélyi Lász­ló főjegyző hosszas hallgatás után végül is szót kért. ,,Én soha nem jelentettem ki, hogy nem tudnék, hogy nem va­gyok hajlandó együtt dolgozni az elnök úrral. Ha nem így len­ne le kellene mondanom.” — fejtette ki. A közgyűlés végül tudomásul vette a szavazás eredményét. láthatóan semmi akadálya nem lesz. A polgármester azt is örömmel újságolta, hogy a Veresegyház és Vidéke Taka­rékszövetkezet állandó irodát nyitott a vácrátóti szolgáltató­házban, így a gáz beköttetésé- vel kapcsolatos hitelszerződé­seket itt intézhetik a helybéli­ek. Ezt várhatóan egyre töb­ben teszik majd meg, ugyan­is az ingatlantulajdonosok hatvan százaléka már csatla­kozott a gázprogramhoz, s fo­lyamatosan érkeznek a hiva­talba az újabb jelentkezések. R. Z. (d. g.) Vácrátóti fejlesztések Vácrátóton szeptember 31-éig üzembe helyezik a gázhá­lózatot, így minden igényló' a kényelmes fűtési rend­szert használhatja, akár már az idén télen is. 1990-ig, amíg a település az Őrbottyáni Nagyközségi Közös Ta­nácshoz tartozott, csak illúzió lehetett a fontos beruhá­zás gyors megvalósulása, ugyanis a központ csak egy hosszú távú regionális tervet készíttetett. XX. évfolyam 1993/7. JÚLIUS Büntetőjogi változások Hogyan változott a Büntető törvénykönyv szankciórendszere? • Milyen elvek alkalmazá­sával szabja ki a bíróság a pénzbüntetést, és mennyi annak a maximuma? • Változtak-e a mellékbüntetések? • Változott-e a visszaesés megítélése? • Miként módosultak a mentesítés szabályai? • Mi az emberrablás? • Ki követi el a hatóság vagy hivatalos személy megsértését? • Ki követi el a kábítószerrel való visszaélést? • Hogyan változott az adócsalás? • A szociális törvény végrehajtási rendeletéi • Cégiratok - nyilvánosság I. • A pénzkölcsön I. • Tudnivalók a biztosítási szerződésekről • Ingóvégrehajtás I. • Rovatok A TÁPIÓTEL Rt. felügyelőbizottságának elnöke 1993. augusztus 31-én 10 órára közgyűlést hív össze A közgyűlés bolyé: a társaság székhelye, Nagykáta, Dózsa György u. 15. 2760 A közgyűlés napirendje: 1. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság harmadik fogjanak megválasztása. 2. Az aktuális helyzet értékelése. 3. Egyesülés, a DÉT-COM Rt. beolvadása a TAPIOTEL Rt.-be. 4. Az egyesülési szerződés elfogadása. A közgyűlésen a társaság részvényeseinek képviselői az alapító okiratban előírt módon igazolják részvényesi mi­nőségüket és a képviselői jogosultságukat. Ha a közgyűlés a meghirdetett időpontban nem hatá­rozatképes, úgy a közgyűlést 1993. szeptember 7-én 10 órakor - változatlan napirenddel - újból összehívják. A TÁPIÓTEL Rt. felügyelőbizottsága Hl Promo-lndra L_^l c;cz>rsjsci>Rcz:icz> NYÁRI MEGLEPETÉS I Az 1993. július 7-én megjelent kérdőívünk visszaküldői között a július 30-án megtartott sorsoláson: Vizler Jánosné, Püspökhatvan, Kertsor u. 24. 2682 OPEL CORSÁT NYERT ! Örkény István: A Vár mindenkié Szuhay Balázs: Vezérciki arról, hogy mire vár a vár Bolya Péter: Morfond-ír Wéber Tamás: Kis magyar névrajz Galambos Szilveszter: Dinnye Becsey Miklós: Magyar Murphyk Farkas Márton: Kis magyar etimológia Fecske Csaba: Ökörség Humor és politika c. rovatunkban Böröcz Istvánnal, a 36-ok frakcióvezetőjével beszélgetünk. Kaposy Miklós humortörténeti sorozata a 10. részhez érkezett. A vidám írásokon kívül mintegy 60 rajz igyekszik derűt lopni az Ön életébe. EGY VILLAMOSJEGY ÁRÁÉRT, MÁR SZOMBATON MEGVEHETI A LUDAS MATYIT! Megkérdeztük: Hol nyaralnak a Pest megyei lakosok? A gazdaságban végbement átalakulással szinte párhu­zamosan szűntek meg az egykori vállalati üdülési lehe­tőségek. így a családoknak maguknak kell gondoskod­ni a gyerekek elhelyezéséről, illetve az együttes pihe­nésről. Hogyan oldották meg a szabadság alatti uta­zást, nyaralást a megyei lakosok? Ezt kérdeztük az egyik legynagyobb megyei utazási iroda, a ceglédi székhelyű Omnibusz vezetőjétől, Tőzsér Jánosnétól. — Minden évben alakul, változik az emberek utazá­si kedve. Az idén, főként a többgyerekes családok kö­rében mind népszerűbbek az egyéni utazással elérhe­tő tengerparti apartmanok. Néhány tízezer forintért egy-egy hetet tölthetnek el a családok az olasz, a tö­rök Riviérán. Talán a char­terjáratok beindulásának is köszönhető, hogy ügyfele­ink szívesen választják úti célul a törökországi tengert vagy Afrika északi részét. Hasonlóan népszerű lett ezen a nyáron Horvátor­szág is. Utóbbi helyszínen ugyan — a háború híreit hallva — némi megtorpa­nást érzékeltünk, ám a - félsz hamar elült az embe­rekben. Hasonlóan nagy si­kere volt az idén a balatoni és a galyatetői programja­inknak. Ezeken a hazai ki­rándulóhelyeken kívül — egyéni igény esetén — az ország valamennyi tájára szervezünk vakációt. Ugyancsak ki tudjuk elégí­teni a különleges tájak sze­relmeseit is. Bár nálunk nincsenek távol-keleti vagy amerikai utak, azokat — szerződéses alapon — más ceglédi irodák kínála­tából ajánljuk ügyfeleink­nek. Összefoglalva már most, az utazási szezon kö­zepén úgy számoljuk: idén a tavalyinál valamivel jobb forgalmat bonyolítunk le, azaz nagyobb a megyei la­kosok utazási kedve. (mé) Vecsés az iskolaügytől hangos Elégedettek az igazgatóval Már most, a nyár derekán is egyértelműen megítélhető, hogy a vecsési „iskolaügy” indokolatlanul kavart indu­latokat a településen. Ezt sugallja az alábbi két megálla­pítás is: egyrészről az, hogy az érintettek, a tantestület tagjai és a szülők nem értik az önkormányzat lépését az ügyben, másrészről éppen az utóbbiak jelentették ki a minap: az elmozdítás előtt álló igazgató asszonyra nem mondhatjuk, hogy alkalmatlan az állás betöltésére. Az értelmetlenül indulatokat kavaró ügy főszereplője Öt­vös Józsefné, a vecsési I. Szá­mú Általános Iskola igazgató­nője. Azaz egykori igazgató­nője, mivel ÍO éves hivatalvi- selése után (mely 28 éves egy helyben letöltött szolgála­tának volt a része) lejárt a mandátuma, s az önkormány­zat nem kívánja azt meghosz- szabbítani. Pedig... Az emberek erről az ügy­ről beszélnek az utcán. Egye­sek — valamiféle előttük is­meretlen tartalmú, az önkor­mányzatnál készített jelentés­re hivatkozva, miszerint Öt- vösné nem kezelte eléggé gondosan a nemzetiségi célra kapott pénzeket, azt rebesge­tik, hogy az igazgatónő sik­kasztott... Mások azzal érvel­nek, hogy ha annyira alkal­matlan lenne az állás ellátásá­ra, hogy le kell őt váltani, ak­kor nem választotta volna meg őt a tantestület öt eszten­dővel ezelőtt... Sőt ugyanez a testület egy közelmúltban tartott titkos szavazáson száz százalékban kiállt Ötvösné mellett. Tény továbbá az is, hogy már ez az egyhangú tá­mogatás sem aratott osztatlan sikert az önkormányzatnál. Ellenjelölt nincs — tudtuk meg a helyhatóságtól, vi­szont hibájául rótták fel, hogy igazgatósága alatt jelen­tősen lecsökkent a németórák száma (jelen esetben egy nemzetiségi iskoláról van szó), illetve hogy nem gon­doztatta kellőképpen a sport­pályát. Bár csak augusztus 10-én választ igazgatót a testület, egyelőre azt a megoldást lát­szik támogatni, hogy a telepü­lésen működő 3. számú isko­la jelenlegi igazgatónője ven­né át ideiglenesen, s csak má­sodállásban az említett intéz­mény irányítását. A szülők gyanakodnak: leg­főképpen attól tartanak, hogy ezzel, a lényegében összevo­nással is felérő lépéssel, hát­rányba kerülne a fele akkora 1. számú iskola (a 3. számú gyermeklétszáma 900 és 1000 között van, s szervezeti­leg immár három esztendeje egy gimnázium is hozzá tarto­zik), melynek éppen szeptem­bertől nyílna lehetősége a szűk és rossz feltételek közül megszabadulva és egy új is­kolaépületbe költözni. Az ügy további fejlemé­nyeire visszatérünk. (maliár)

Next

/
Thumbnails
Contents