Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-03 / 153. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JULIUS 3.. SZOMBAT Körösi fotósok kiállítása A múló pillanat rabságában Marx József: Tiltott gyümölcs (Ada-Kaleh-i felvétel 1965-ból) Balázs János Galéria Cigány művészek tárlata § A hétköznapok króni­kájának legfrissebb mozaikjait betűkbe formázó tollforgató és a fotós tulajdonképpen édestestvérek. Az íróember egy kicsit mégis irigye aman­nak, amiért épségben rabul tudja ejteni a tegnapot, me­lyet 6 csak elbeszélni képes. Viszály azért nincs közöttük, ha pedig együtt merítgetik hí­reknek forrásait, létük formá­ja gyakran a szimbiózus. jól­lehet a fotográfus réges-ré- gen szuverén egzisztencia. A camera obscura feltalálásával nemcsak egy mesterség, de képzőművészeti ág is szüle­tett. A manapság aktívan tevé­kenykedő nagykőrösi fotósok többsége hajdanán lapok munkatársául szegődött, né­melyek kitartottak, képes hír­nököknek megmaradtak má­ig. Kedvtelésből, a fotózás szeretetéből. E szakma és mű­faj szétágazó ösvényein ki-ki megtalálta a számára legjob­ban járhatót, de hogy munká­juk az egész pátria polgárai­nak a közkincsévé váljon, ah­hoz találkozniuk kellett. A fotográfusok tárlatát a művelődési központban dr. Kulin Sándor országgyűlési képviselő avatta fel a minap, meleg hangú ajánlással. Elhoz­ta képeit a tehetségét már Amerikában is megmutató mester, Botocska Péter, aki ha nem fotózna, alkalmasint poé­A magyar jövendőt azonban már eltérően képzelték el az elő­adók — folytatta a professzor az emlékezést. Németh László a minőségre, Kodolányi János és Veres Péter a parasztság feleme­lésére, Erdei Ferenc és Darvas József a szocializmusra, Kará­csony Sándor a magyar neve­lés, észjárás fontosságára, Somo­gyi Imre a Kertmagyarország létrehozására helyezte a hang­súlyt. László Gyula — az egyet­len, aki az akkori előadók közül még él — a készülő híres köny­vében, „A honfoglaló magyar nép életé" -ben foglaltakról be­szélt. Az akkori társadalom szer­kezetét elemezve elmondta, hogy az a magyarság nagycsalá­dokba szerveződött. Érdekes felismerésre jutott László Gyula őseink hitvilágá­val kapcsolatban is. Észrevette, hogy a feltárt sírokban a halot­tal eltemetett használati tárgya­kat fordítva helyezték el. A ro­kon népeknél — a törököknél — még az utóbbi száz esztendő­ben is ugyanez észlelhető: min­dent fordítva tesznek a halott ke­ta lenne. Mert a természet pil­lanatainak páratlanul érzékle­tes megragadására, finom ki­dolgozására rajta kívül csak egy szép beszédű lírikus volna zeügyébe. A talányt végül egy finn kollégája segítségével fej­tette meg: a pocsolyákba, tavak­ba nézve az ember mindent for­dítva lát, a fák lefelé nőnek, a nap lent süt, és így tovább. A Szent László-ábrázoláso- kat vizsgálva László Gyula kiegészítette ismereteinket az ősmagyarok hitvilágáról. Fel­ismerte, hogy ősvallásunk alapja a világosság és a sötét­ség küzdelme: Szent László ruházata, hajszíne, fegyverze­te világos, ellentétben a le­gendabeli kunnal, akivel küzd. Rajta minden sötét. A világosság és a sötétség foly­tonos viadala az igen fejlett, ősi kultúrájú perzsák vallásá­ban fedezhető föl...! A tudós 1943-as előadását — ahogy egyébként a tegna­pi beszélgetést — élénk tet­széssel fogadta a hallgató kö­zönség. Annak idején az ösz- szes előadás valamifélekép­pen az adott politikai helyzet­ből indult ki. Kivéve László Gyuláét. Hogy akkor miért fogadta mégis élénk érdeklő­képes. Karsay István inkább is­meretterjesztő filmjeiről híres, ám nála ugyancsak iskolát vol­na mód kijárni, megtanulni azt, miként lehetséges csodá­dés a tudós szavait? A kér­dést tegnap is feltette Kanyar József. A magyarázatot Lász­ló Gyula egy érdekes társada­lom-pszichológiai jelenség­ben találta meg: a magyarság­ba már akkor, 1943-ban is év­tizedek óta igyekeztek belep­lántálni a kisebbrendűségi ér­zést. A szomszéd népek pél­dául a hunokról — akiket az akkori köztudat szinte vita nélkül a magyarság őseinek tartott — már az egyik római történetírótól tudták, hogy nyereg alatt puhították a húst. Ilyen barbár cselekedet­re is csak a magyarok ősei le­hettek képesek, gúnyolódtak. Figyelmen kívül hagyták ugyanakkor azt a László Gyu­la által is leszögezett magya­rázatot, hogy mindezt nem ét­kezési célból tették, hanem azért, mert ezzel gyógyítot­ták a ló feltört hátát. Nem volt jó véleménnyel a magya­rokról a Nyugat sem... Lász­ló Gyula az akkori fiatal hall­gatóságában a lappangó ala- csonyabb-rendűséget oldotta fel annak kimutatásával, hogy kultúránk, a honfoglaló magyarság kultúrája semmi­vel sem alacsonyabb a nyuga­ti népekénél. Ahogy Zrínyi Miklós írta: egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók. Hardi Péter kát teremteni a fényképezőgép optikájával. Barta Szabolcs úgyszólván a pátria hétköznap­jaiban csatangol gépével, utcá­kon, tereken, piacon. Érdekes, hogyan sikerül neki a közöm­bös mozzanatokból az örök ér­vényűt kiragadnia. Antal Sára azt próbálja megőrizni, ami mindig szemünk előtt van, de siettünkben alig vesszük észre. A város orcáját, a kapukkal, a műemlékekkel és polgárházak homlokzatával. Fakan Antal tudatosan a történelmet firtató utókornak dolgozik Tünedező, vagy már eltűnt emlékeinket, értékeinket, a lóforgatós zöld- ségeskutakat, a szélmalmokat őrzik képei, míg Varga Irén olykor az elmúlás perceiben is jelen van. Képei, a lángokban álló cifrakerti aréna, örök me­mento marad. Jó, hogy Beré- nyi István is kiállított, mert az ő fotói legalább feloldják az utóbb belénk férkőző szoron­gást. Műtermi fotós, csoda-e hát, hogy ő az embert látja leg­szebbnek? Az arcot, a mo­solyt, amely húzódjék bár ősz nagymama orcáján, vagy cso­kitól maszatos kisgyerek aj­kán, a tanulság mindig ugyan­az: öröklétre hagyni csakis azt lehet, amit értő és érző ember alkotott. (A kiállítás július 13-ig te­kinthető meg hétfő kivételével naponta 10-től 18 óráig a mű­velődési központ emeleti ter­mében.) Barokk festmények Az itáliai barokk festészet ki­emelkedő alkotóinak ritkán lát­ható műveiből nyílt — novem­ber végéig látható — időszaki kiállítás a Szépművészeti Mú­zeumban. A tárlaton az 1600-as évek­ben működő itáliai iskolák — bolognai, velencei, veronai, ná­polyi, firenzei — mestereinek munkáit mutatják be. A Már­vány csarnokban helyet kaptak többek között Annibale, Car­racci, Luca Giordano, Guido Reni, Domenico Fetti, Bernar­do Strozzi, Matteo Rosselli, Marco Liberi, Valerio Castello képei. Térzene Térzene a Magyar Nemzeti Ga­léria tőszomszédságában cím­mel vasárnapi koncertsorozat kezdődik július 4-ével. A 15 órakor kezdődő szabadtéri hangversenyeket felvételen rög­zíti a Magyar Rádió. A nyitó- hangversenyen a Magyar Hon­védség Központi Zenekara ad koncertet. A Székesfehérvári Helyőrség Zenekara lép pódi­umra július 18-án. A Budapesti Helyőrség Zenekarának kon­certjét augusztus 1-jén tartják, a szolnoki helyőrségi együttes hangversenyét pedig augusztus 15-én hallgathatják meg az ér­deklődők. A Vám- és Pénz­ügyőrség Zenekarának koncert­jével zárul a térzene a budai Várban, augusztus 29-én. Művészeti galériát avatnak ma délelőtt 11 órakor a Dob u. 97-ben. A Balázs János Művészeti Galéria avatóün­nepsége keretében cigány képzőművészek tárlatára ke­rül sor — Bada Márta, Csá- nyi János, Dilinkó Gábor, Dombi Lajos, Kosztics Lász­ló, Oláh Mara, Oláh Jolán, Orsós Teréz, Péli Tamás, Pongor Béri Károly, Ráczné Kalányos Gyöngyi, Szomora Kálmán, Szentandrássy Ist­ván, Túri Zoltán és Varga Idén ötödször rendezik meg Vácott a Görög Templom Kilállítóteremben az EX­PANZIÓ elnevezésű művé­szeti fesztivált, amelyen a költészet, a színház rendha­gyó formái mellett főként a performance műfajt mint je­lenséget, mint a kifejezés Júliusban is folytatódik a Mátyás-templom péntek esti orgonahangverseny-so- rozata. Tegnap Alföldy-Bo- russ Csilla Bach, Mozart, Reinecke és Giguet műveit adta elő Alföldy-Boruss Eszter fuvolakíséretével. Sebestyén János — többek között — Roman, Martini, Hasse, Liszt, Castelnuovo Tedesco és Elgar műveiből állította össze „Népek és városok muzsikája” című július 9-i koncertjét, Lehot- ka Gábor 16-i hangverse­nyét — ahol saját korálfan­Barokk-zenés vásári játékot mutatnak be ma és holnap Szentendrén a nyári rendez­vények sorozatban: a Pikko hertzeg és Jutka Perzsi szo­morú-vidám históriája című. első ízben két évszázaddal ezelőtt Budán előadott szín­padi művet ezúttal a Szent­endrei Teátrum tagjainak László részvételével. A kiál­lító művészek közül sokan Pest megyében élnek és al­kotnak. A szervezők (a Ma­gyarországi Cigányok Igaz­ság Szövetsége és a Magyar Művelődési Intézet nemzeti és etnikai kisebbségi osztá­lya) célja, hogy anyagi ala­pot teremtsenek egy cigány múzeum létrehozásának, s tá­mogassák az ifjú művészte­hetségeket. A rendezvényt Kálmán Attila államtitkár nyitja meg. újabb formáját mutatják be. Tegnap, július 2-án litván -keramikusok kiállításával indult; és holnap a MA- KAM együttes koncertjével zárul a rendezvénysorozat. (A rendezvényről szóló be­számolót a keddi számunk­ban közöljük.) táziája mellett, Liszt, Bach, Mendelssohn és Pi- kéthy darabokat is játszik — már előző nap is meg­hallgathatják az érdeklő­dők. Külföldi vendége is lesz az eseménysorozat­nak: a németországi Anton Guggemos 23-án Purcell, Krebs, Bach, Salomé, Men­delssohn, Franck és Guil- mant műveit adja elő. Az utolsó júliusi hangverse­nyen Kovács Endre orgona­művész játszik Bach, Re­ger, Hill, Hummel és Wolf darabokat. közreműködésével lesz látha­tó és hallható. Zenéjét Sebő Ferenc szerzetté, közreműkö­dik a Hegedős Folk Zene­kar, valamint a Bihari Tánc- együttes; koreográfus Foltin Jolán. Az előadást Ruszt Jó­zsef rendező vitte színpadra — azaz a Fő téren ácsolt pó­diumba. M. J. László Gyula és Kanyar József beszélgetése Egy nemzetnél sem vagyunk alábbvalók Az 1943-as szárszói találkozón résztvevők gondolkodását két nézet fogta egybe: a német nemzeti szocializmus elutasítása és a magyar jövendő féltése — emlékezett az ötven évvel ezelőtti eseményre László Gyula professzor tegnap délelőtt Veszprémben, a honis­mereti mozgalom évente megtartott legnagyobb rendezvényén, az akadémián azon a nyilvános beszélgetésen, amelyet Kanyar Józsefiéi, a honismereti szövetség elnökével folytatott. Váci művészeti fesztivál Orgonahangversenyek a Mátyás-templomban Pikko hertzeg Szentendrén A szentendrei Fő tér — az előadás színtere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents