Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-27 / 173. szám
_É PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JÚLIUS 27., KEDD 7 Újvidéki passiójáték Zsámbékon A keresztre feszítettek optimizmusa Vimola Károly felvételei Közép-európai tanársors Visegrádi tanácskozás A zsámbéki Kálvária domb stáció-képektől megfosztott, üres szemgödrű oszlopaival újkori passiónak lehetett tanúja szombat délután. A jugoszláviai magyarság második világháború utáni sorsát elevenítette itt meg az Újvidéki Tanyaszínház Csantavéri passió című darabjában. Még szomorúbban az egykori szenvedéstörténeteknél: mert a Hernyók György—Soltis Lajos szerző-rendező páros az ön- feláldozástól remélt megváltás ígéretét sem tudta felmutatni. A polgárháborús Jugoszláviában ma újra folytonos életveszélyben élő magyarság sorsának bemutatására a rendezők a groteszkhez nyúltak. Passiójuk szövegét a közelmúltban fiatalon elhúnyt újvidéki költő, Sziveri János verseiből állították össze. Az Új Szimpo- zion harmadik nemzedékéhez tartozó Sziveri költeményei a változtatás lehetetlenségébe és az emberi törekvések céltalanságába beletörődő ember ironikus sorsszemléletét tükrözik — a reménytelenség felett érzett fájdalom felhangjaival. Ezt az iróniát erősíti fel a bibliai idézetek messianizmusa, és a végig ellenpontokul alkalmazott kommunista jelmondatok, tömegdalok süket optimizmusa. A bibliai események csak keretet szolgáltatnak a darabnak. Maga a történet a központi törekvéseket megfogalmazó szocialista szövegek és e törekvések következtében megnyomorított ember életérzéséről valló Sziveri-versek egymásnak felelgetéséből bontakozik ki. A darab színpadaként azt a fedetlen ekhós-szekeret használták fel, amelyen utazva a társulat tagjai (hivatásos színészek, színi-akadé- misták és amatőrök) tizenEgyetlen díszlet, a létra hat éve a legkisebb újvidéki és muraközi magyar falvakba is elviszik az előadásokat. Egyetlen díszletük — persze a csodálatos természeti környezet mellett —- egy létra volt. Az emberek tehetetlen vergődését a darab végéig némán és felülál- lóként szemlélő Úristen a létrafokokon emelkedik fel, miután summázta a lehetőségeket (amit aztán Keresztelő Szent János Jézusnak út- ravalóként megismétel) „Itt nem fog eldőlni semmisem. / De az erőnket kipróbálni csak itt lehet.” A szocialista paradicsomban forradalmat csinálnak. S miközben zúgnak az „idilli” jelszavak és tömegdalok, embereket üt- nek-vemek és kísérnek el megnyomorított menetben. Miután a kiválasztottak ettek a tudás fájáról, immár a demagógiában és az „ellenség” üldözésében mindent tudóan ki is űzethetnek a paradicsomból. Hogy „stabilizálják a helyzetet” .amelyben „a lélek ébenfa vázát szú eszi”, a „jellem ingregatyára vetkőzött”, „mindenkit megtalálja a cinkosát” és „parázna hitszegés" az úr. Jézus ezek ellen tanít, de Kaifás és a gúnyolódó tömeg vádjaival szemben már költőként védi magát: „Almaimat, igazamat kimondó vagyok. Ez az egyetlen vétkem” . Mikor keresztre feszítik, Péter még így szól az Úrhoz: „Miért teremtettél szolganépet? Láncos kutyákat? I Fejezd be műved!” De Jézus darabzáró szavai lemondóak: „Gátlástalanul mélyről jöttünk, mint egy felszakadt köhögés. Mire megérted, mire lettünk, Arcodra fagy a röhögés." A Csantavéri passiót Zsámbékon a kitűnően szerkesztett szöveg és a tudatosan komponált látvány tette felejthetetlenné. Az üres jelmondatok és tömegdalok primitív optimizmusa a rájuk felelgető, veretes. József Attila-i mélységű Szti- veri-verseket izzóvá erősíti. A groteszk gesztusokkal kísért szocialista kántálásból az egekig csap az irónia, amelyet a megnyomorított- ságra utaló képek: a bevago- nírozattak menete a kire- késztettek magukba görbe- dése, az Úr helyét elfoglaló géppisztolyos őr, és a katonavonat — mint ellenpólus fokoz. Ez a nagyszerű produkció feledteni tudta a darabból kiszóló reménytelenséget. Hit néküli ember nem tud ilyen művészetet létrehozni. Ahogy Hemyák Tamás mondta: ”Ha vállaljuk a keresztre feszítést, optimisták vagyunk. Hit nélkül, remény nélkül nem csinálnánk, amit csinálunk.” Szavai jutottak eszembe, amikor Jézus zárószavainak elhaltéval hirtelen megszólalat a harang. És az első bátortalan kondulások után egyre diadalmasabban, egyre magabiztosabban zengte a feltámadás reményét a zsámbéki dombon némán álló jugoszláviai magyaroknak. (veszelszky) Tanárok Közép-Európában címmel harmadik alkalommal rendezik meg azt a nyári szakmai konferenciát, amelyen öt közép-európai tanárszakszervezet egyezteti véleményét az oktatáspolitika és a szakszervezeti munka kérdésiről. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének tájékoztatója szerint a német, a lengyel, a cseh és a szlovák tanárszakNagyven alkotó — festő, grafikus és faragó — részvételével rendezik meg Barcson a III. Nemzetközi Képzőművészeti Alkotótábort. A hazai s az Erdélyből, Horvátországból és Németországból érkezett művészek tíz napon át dolgoznak együtt, majd a tá750 éves a Fáy család Jubileumi rendezvénysorozatot szervez egy hónap múlva a Fáy Társaság — tájékoztatott Fáy Csaba, a társaság titkára. A Fáy család ősei IV. Béla királyi kísérői voltak a muhi csatában, és mert a menekülő királynak adták lovaikat, 1243-ban nemesi rangot kaptak. Ennek 750. évfordulóját ünnepli a család 27—29. között. A nyitó napon megkoszorúzzák Fáy András sírját a Kálvin téri református templom altemplomában, és szervezetek, illetve a PDSZ képviselői ezúttal a politikai pártok és a szakszervezetek viszonyát elemzik, illetve a közoktatás és az egyházak oktatási szerepvállalásáról tárgyalnak hétfőtől szerdáig, július 28-áig Vise gr ódon tartandó tanácskozáson. A PDSZ szerint ezek ma éppúgy aktuális kérdések Magyarországon, mint Közép-Európában. bor zárásakor kiállítást rendeznek — augusztus első hetében — itt készült munkáikból. Közülük sokan nem először vendégeskednek a dél-dunántúli városban, ahol az alkotótáborokban született művek egy része a helyi múzeumot gazdagítja. ni^gujiijuxv u voaiuu ivi ív netét bemutató kiállítást a Fáy András Közlekedés- gépészeti Szakközépiskolában. Az érdeklődők előadásokat hallgathatnak a Fáy család eredetéről, történetéről és szerepéről az orvostudományban, a képzőművészetben, az irodalomban és a magyar lovas életben. A társaság az ünnepség keretében kirándulásokat is szervez a volt családi kastélyokhoz. A Fáy Társaság 70 százaléka családtag, közülük 16-an élnek külföldön. Operaelőadás Szentendrén Rossini Sevillai borbély című vígoperájának olasz nyelvű előadását tekintheti meg a közönség július 29-én, csütörtökön este fél 9-kor a Szentendrei Teátrumban (Fő tér). Az előadást Kerényi Miklós Gábor rendezte. Alkotótábor Barcson Három díjjal érkeztek haza Kórusverseny erőltetett menetben (Folytatás az I. oldalról) Az első nap nagy erőpróba volt a ceglédieknek. Először a női karok vetélkedőjén léptek színpadra. Másódikok lettek. Ám a kora esti sikert nem ünnepelhették önfeledten, ugyanis az olaszok — jellemző a vérmérsékletükre és lezserségükre — néhány óra múlva a korszakok zenéje versenyt is lebonyolították. A gimnázium együttesét nyolcadik indulóként sorsolták ki. Éjfél után a fáradságtól fotelba roskadt, áléit lányokat a szó szoros értelmében fel kellett pofozni, hogy a közönség elé állhassanak és énekeljenek — mondotta a karvezetőnő. Szerencsére ez egyáltalán nem érződött a produkción; negyedikek lettek. Kiérdemelték azt, hogy felléphettek a legjobbak gála- hangversenyén. A harmadik napon a folklór kategóriában — amelyet a nemzetek együtt a békéért jelszóval rendezték meg — valamennyi kórusnak indulni kellett. A karvezető szerint a gimnázium leánykarának ez maga a csoda volt. Kodály Esti dalát és Bárdos Magas a rutafa című kompozícióját úgy adták elő, ahogy talán még soha. Karai Sárközi karikázó műve előtt a lányok eredeti táncot mutattak be. A közönség tombolt. A zsűri tagjai — akik ötödik helyre rangsorolták ezt a teljesítményt — úgyszintén nem fogták vissza magukat a tetszésnyilvánításban. A versengés után nem oldhattak kereket a ceglédi énekesek — pedig a busz a közelben várakozott. Az olasz rádió azzal a hangfelvétellel kedveskedett, amely egy zenei műsorban is elhangzott. A velencei Szent Ferenc fesztivál igazgatója októberre hívta meg a kórust, míg egy másik direktor északolaszországi turnét ajánlott fel, valamint egy jövő nyári versenyfesztiválra invitálta az énekkart. Végezetül Soltészáé Lédeczi Judit akként sommázta a gori- ziai szereplést, hogy ez a leánykar legnehezebb és legsikeresebb nemzetközi megmérettetése volt. Erről tanúskodik, hogy mindhárom kategóriában kupát és díjat kaptak. A meghívások önmagukért beszélnek. Ez a próbatétel talán önbizalmat ad a jövőben a koncerttermek, fesztiválok pódiumain. F. F. Hadlik Gyula, a Törökbálinton élő szobrászművész nemrég állította ki munkáit Esztergomban, a Duna Múzeum csarnokában. Ezek közül való Mózes című szobra is
