Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-24 / 171. szám
i PEST MEGYE1 HÍRLAP SZÜKEBB HAZÁNK 1993. JÚLIUS 24.. SZOMBAT 5 1----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------1 » GYARAPODIK A MEGYÉNK Ráckevétól Tökölig Budaörsön nemsokára minden igénylő' lakásába eljut a műholdas program Erdó'si Ágnes felvételei A Tápió mentén Ráckeve“;! pülés, ezért beruházásokra pályázati formában nem volt lehetőség. A folyamatban lévő fejlesztések mind a korábbi években kezdődtek. Még az intézmények fenntartása is óriási terhet ró az önkormányzatra. Kevés az állandó lakos és emiatt a normatív állami támogatás is alacsony, viszont a kisvárosokra jellemzően itt is sok az intézmény. Az ön- kormányzatnak nagy erőfeszítéseket kell tennie a működőképesség fenntartására. A legfontosabb célnak Kulcsár István polgármester azt tartja, hogy az intézmények színvonalcsökkenés nélkül ellássák feladatukat. A vízhálózat-fejlesztés ebben az évben fejeződik be a városban, ezzel Ráckeve ivóvízzel való ellátása a belterületen teljes mértékben megvalósul. A gázprogram már a korábbi években befejeződött, de erre az évre is kapott a város fejlesztési lehetőséget a Tigáztól; most folyik a lakossági igények felmérése. Tavaly áprilisban fejeződött be Ráckeve belterületén háromszáztíz telefonállomás felszerelése. A beruházás a Matávval közösen, önerőből valósult meg. A közeljövőben fogják bekötni a Fanyilas üdülőterületen parcellázott telkekre is a csatornát. A szennyvíz- tisztító kapacitása lehetőséget nyújt arra, hogy a hálózathoz a belterület is csatlakozzon. Új villanyhálózat nem épül a városban, mert a fejlesztés már korábban megvalósult. Viszont a beépítésre váró foghíjas telkekre beviszik az áramot. Tökölön ÍL“or fontos feladatának tartja a közművek fejlesztését. Egyrészt kultúrált életkörülményeket kíván biztosítani a lakosságnak, másrészt a település jövője szempontjából sem mindegy, hogy mi- lyén mértékben és színvonalon épülnek ki a különböző hálózatok. Amellett, hogy az önkormányzat pénzösszegeket különít el fejlesztési tervek megvalósítására, Tökölön igen jelentős mértékű az önerős beruházás. Hoffmann Pál polgármester óriási eredménynek tartja, hogy nem a képviselő-testület erőlteti rá az emberekre saját terveit, hanem a lakossági igények felmérése után valósulnak meg a helyi beruházások. A közműfejlesztés a településen vagy önerős vagy lakossági hozzájárulással folyik. Az önkormányzat azon dolgozik, hogy a hozzájárulás mértéke minél kisebb legyen. Ezért pályázatokkal igyekszik pénzt szerezni a tervek megvalósításához. A település teljes csatornázása jövőre fejeződik be. Megépült a szennyvíztisztító telep, és már több mint ezer család tudott a hálózathoz csatlakozni, portánként 35 ezer forintért. (Más településeken ugyanezért csaknem a dupláját fizetik ki az emberek) Az önkormányzati hozzájárulás mellett állami céltámogatást is elnyert a község, a vízgazdálkodási alaptól is kapott Tököl pénzt a csatornahálózat kiépítésére. A vezetés víz és gáz már a korábbi években kiépült a településen. Az elmúlt három évben leginkább egyéni bekötések történtek. Az üdülőterületen viszont jelentős mértékű volt a fejlesztés: 176 ingatlanra vitték be a vezetékes vizet. Ez önerős lakossági beruházás volt, telkenként 48 ezer forintért. Ami az elektromos hálózat fejlesztését illeti, az elmúlt években másfél millió forintért szereltek fel lámpatesteket. Az üdülőterületen nemrég parcelláztak telkeket, ott most folyik a hálózat kiépítése, és várhatóan 3,5 millióba fog kerülni. A telefonhálózat bővítésére a település vezetői nagyon büszkék. A Matávval kötött megállapodás alapján gyorsan be tudtak 267 telefonvonalat kötni. A hálózat teljes mértékben a lakosság pénzéből épült ki. Egy telefon 38 ezer forintba került. A Tápió vidék településein a földgáz vezetése a legnagyobb településfejlesztési beruházás. Kákán például már tavaly decemberben meggyújtották a gázlángot, ugyancsak előbbre tart a többihez képest Tóalmás, ahol ezekben a napokban fejezik be az utolsó, harmadik ütemet. A két településen ezzel el is készülnek a földgáz bevezetésével. A Nagykátától északra eső községekben a Fővárosi Gázművek lesz a gázszolgáltató, s már szinte valamennyi településen dolgoznak az árokásók. A községek lekötése egy körvezetékről történik majd. Nagy- kátán a teljes városi hálózat kiépítése és az igénylőkhöz való bekötés jövő év december elsejéig határidős feladat. Jelenleg a város központjában dolgoznak a gépek. Sülysápon július 20-án választották ki a kivitelezőt, augusztus első napjaiban tehát kezdetét veheti a nagy roham. Itt 1350 lakossági előjegyzés futott be a polgármesteri hivatalba, amiben nincsenek benne a közületek. A térség déli területeinek hat községe — Farmos, Tápió- szele, Tápiógyörgye, Tápiósző- lős, Tápiószentmárton és Újszilvás — Cegléd irányából hozza a légnemű energiát. Ezekben a falvakban jövő év őszétől fűthetnek gázzal az igénylők. A Tápió vidéken Tápióbics- kén és Tápióságon adtak át vízmüvet 1991-ben. Csupán Szentlőrinckáta maradt el ebben a tekintetben, ám itt is belevágtak a beruházásba. Várhatóan idén december elején lesz kész a vízmű és a több, mint 17 kilométeres hálózat. A Tápió vidék azon területek egyike, ahol a telefonhálózat katasztrofális állapotban van, ez pedig alapvetően hátráltatja a vidék vállalkozó kedvének kibontakozását, a falusi turizmus kiépülését. A hátrány leküzdésére 1991 őszén megalapították a Tápiótel Részvény- társaságot, s összegyűjtötték a lakossági igényeket, s befizetéseket. Az időközben megszületett távközlési törvény mostanában gyorsította fel a fejleményeket: az rt. május végén szerződést kötött a Nomura Magyar Befektetési Bankkal. A Tépiótel a Matávval versenyezik a koncessziós szolgáltatási jogért: a küzdelem várhatóan az év őszén eldől, s innen már kezdődhet a visszaszámlálás. Annyi bizonyos: a már kész belső kiviteli tervekkel rendelkező 12 település előnyben van, a munkák itt kezdődnek legelőbb. A Műszertechnikával létrehozott önkormányzati társulás tagjai közül többen önállóan próbálkoznak a telefonhálózat építésének gyorsításával, s egyezkednek a Matávval. A lényegében ismert önkormányzati modellhez való csatlakozást elsősorban a tápiószentmártoni- ak szorgalmazzák. H. Cs. Hihetetlen energiákat mozgattak meg Erdélyi Lászlót, a megyei közgyűlés főjegyzőjét arról kérdeztük: hogyan értékeli a térség egyik felelős vezetője azt a sokoldalú munkát, amelyet az egyes települések útjain, víz-, gáz- és villanyrendszerében, a csatornázás, és a távközlés korszerűsítése terén az elmúlt három évben végeztek az önkormányzatok. — A megyei közművesítés híreit hallva —- válaszolta kérdésünkre Erdélyi László —, elsőként az tűnik fel, hogy a legtöbb helyen a gázprogram áll a fejlesztések középpontjában. Ugyanakkor alig-alig beszélnek a vízhálózat, illetve a csatornázás dolgairól. Nyilván azért, mert a megye településeinek többsége már évek óta el van látva egészséges, vezetéken érkező vízzel, illetve aránytalanul kevés ön- kormányzat fogott bele az egyedi csatornázásba. — Hogyan értékeli ezeket a helyi kezdeményezéseket? — Az első pozitív tapasztalat, amit e téren gyűjtöttem, az az, hogy hihetetlen energiákat mozgatott meg a települések önállóvá válása, az, hogy az egyes önkormányzatok saját hatáskörükben, saját céljaik mérlegelésével és rangsorolásával szervezhették meg a lakosságot, s elégíthették ki a helyi igényeket. Hasonlóan ösztönzőleg hatott a települések beruházási kedvére a gazdaságban megindult privatizációs folyamat, a magángazdálkodás térhódítása, az ezek révén keletkezett egészséges versengés. Utóbbira a legjobb példát a megye számos térségében egymással is rivalizáló telefontársaságok szolgáltatják. — Lát-e olyan tényezőket, melyek akadályozzák az egyéni, helyi kezdeményezések megvalósulását? — A gazdasági nehézségek semmiképpen nem kedveznek a helyi kezdeményezések gyors megvalósulásának. Ez a helyzet arra készteti az önkormányzatokat, hogy erőn felül is takarékoskodjanak. Hasonlóan hátráltatja az egyéni tennivágyást a céltámogatások rendszere, amely a gyakorlatban nehézkesen működik. Az ön- kormányzatoknak ahhoz, hogy elnyerjék az állami támogatást, le kell tenniük bizonyos összegeket az asztalra. Ez pedig azt eredményezi, hogy csak az kap újabb pénzeket, akinek már amúgy is van. Megjegyzem, elsősorban az elmaradottabb települések felzárkózását akadályozza egy- egy ilyen rendelkezés. Harmadik nagy gondnak a középszinten megvalósuló szervezés, kapcsolatteremtés kezdetlegességét, sőt alkalmanként hiányát említem. Emiatt nem jön létre sokszor egy-egy lényeges egyeztetés, emiatt marad esetleg telefon, gáz, vagy vezetékes ivóvíz nélkül egy-egy kisebb, s kevésbé tehetős, egyénileg fejleszteni alig-alig képes település. Pedig a beruházások többsége nem áll meg a falvak határánál! — Hogyan látja megoldhatónak, hogy a fent említet akadályok elháruljanak a települések önkormányzatai elől? — Egyelőre az a gyakorlat, hogy az önkormányzatok főként a legközvetlenebb, s legsürgetőbb lakossági igények kielégítésére fordítanak gondot. Ennek eredményeképpen haladt ennyire előre a megyében a gázprogram. Ugyanakkor csatornázásra, mely elemi igény lehetne, csak kevés gondot fordítanak. Ennek a beruházásnak pedig a vízvezeték-hálózattal párhuzamosan kellene megvalósulnia. — Olyan szemlélettel kell(ene) tervezni és végezni ezeket a közműberuházásokat, hogy az elképzelések választ adjanak a 8-10 év múlva előálló helyzetre is. Tudom, hogy ezt az előretekintő tervezést a jelenlegi önkormányzati finanszírozás nem teszi lehetővé. Ezért is várjuk mind sürgetőbben a területfejlesztési törvényt, amely biztos,“ hogy egységesíti a térségbe tartozó helyi köz- művesítési elképzeléseket. Mailár Éva T. F. Összeállításunkat a hétfői lapszámban folytatjuk. Tápiószőlősön nem kis esemény volt a gázvezeték építésének megkezdése
