Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-24 / 171. szám
É PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚLIUS 24.. SZOMBAT 3 Csak tiszta fogalmazást! Egy nép beszélt nyelve— gondolkodásának tükre is egyben. Régi igazság ez. Ehhez a beszélt nyelvhez hozzátartoznak azok a vállalati, gazdasági, intézményi munkához kötó'dö kifejezésformák, amelyek leggyakrabban a Rádió és Televízió hírműsoraiban hallhatók. S nyomban le is szögezhetjük: valamennyiben már- már kiírthatatlanul gyökeret vertek azok a szavak, kifejezéspanelek, amelyek gyakori ismétlődésükkel meg sem találják agysejtjeinket. A hivatal árnyékából kilépni nem képes nyilatkozó irányítása alatt nem emberek, hanem statisztikai fogalmak: „fŐ”-k dolgoznak. S rendszerint kapcsolatban vannak „kapacitásokkal”, természetesen a termelés „vonatkozásában”.Az ilyen nyilatkozó nem tud elképzelni mondatot ilyen vagy olyan „nagyságrendű beruházás”,,,erőfeszítés”,,,probléma”nélkül. Mindez „a hatékonyság fejlesztésével”,„volumennel”, koncepcióval, struktúrával”fűszerezve. Nyelvészeknek, nyelvőröknek egyik legnehezebb — szeretném hinni, hogy nem reménytelen — feladata az ilyen tartalmatlan kifejezések elleni küzdelem. Szeretném megérni fáradozásuk eredményét. Amikor például a munkát majd munkának nevezik. Mert ez a szó is egyre jobban kivész a használatból és átveszi helyét a „tevékenység”. Pedig a kettő sem tartalmában, sem hangulatában nem egészen ugyanaz. Az üzemekben, a hivatalokban, a gyárakban, a gazdaságokban az emberek dolgoznak és nem tevékenykednek, s a munkanélkülire sem mondja senki: „tevékenység nélküli...” Fogadjuk meg Illyés Gyula szavait, aki ezt írja egy helyütt:,,... a jó mondat nem más, mint egy jó gondolat megcáfolhatatlan, telitalálatszerű előadása. A jó mondat így: örök nevelő. A rossz mondat — karcolás.” Murányi László Magyarország Erdőiért Egyesület Csatlakozókat várnak Magyarország Erdőiért Egyesület Budapesten. Az egyesület létrehozásának indítói erdészek, mezőgazdászok, tanárok voltak, akik egyetemesen olyan társadalmi egyesületet kívántak megteremteni, amely országos érdekeket szolgál. A megalakulás résztvevői megvitatták, majd elfogadták az alapszabályt. A megalakulás aláírásokkal hitelesített jegyzőkönyvének beterjesztése nyomán kimondották, hogy az egyesület 1993. július 20-tól él, dolgozik és felhívásban összegzett céljait már iskolakezdettől általános érvényűén kívánja megindítani. Az egyesületi törvény előírásának megfelelően jóváhagyás után az elnökség megkezdi munkáját, amelyhez kéri és várja a csatlakozást országosan. Nem fogadták el a frekvencia-előterjesztést Segítenek a csődbe jutottakon A csőd- és felszámolási eljárásokhoz kapcsolódó' új pénzügyi konstrukció bevezetése a negyedik negyedévre várható. Ennek segítségével a csődbe került vállalatok likviditási gondjait kedvezményes kamatozású hitellel rendezik és javítják a felszámolásra kerülő vagyon értékesítési feltételeit — hangzott el tegnap a csütörtöki kormányülésről tartott szóvivői tájékoztatón. A kormány a csődtörvény közvetlen gazdasági hatásairól tájékoztatót hallgatott meg, és úgy rendelkezett, hogy félévente jelentést kell készíteni a folyamatokról. Határoztak a miniszterek arról is, hogy az eljáró bíróságok munkafeltételeinek javításával gyorsítani kell a közzétételi eljárást. Módosította a kormány a társadalmi szervezetek és az alapítványok gazdálkodásáról szóló rendeleteket. A módosítás azért vált szükségessé, mert még nem született meg a nonprofit-tör- vény, így ez évre is rögzíteni kellett az elszámolás szabályait. Az említett szervezetek idén sem a gazdasági társasági adóra vonatkozó szabályok szerint fizetnek adót. Az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvény alapján folyósított életjáradék összegét a kormány — az 1992-ben érvényes 7.000 forint után — 1993-ra 11 000 forintban határozta meg — jelentette be Juhász Judit. A kormány nem fogadta el a nem kereskedelmi, helyi rádió- és tv-adók frekvenciapályázatáról szóló előterjesztést — adta tudtul Juhász Judit. Ez ügyben szerdán még egyeztetésre kerül sor, s a kabinet jövő csütörtökön várhatóan újra napirendjére tűzi a témát. A miniszterelnök egészségi állapotával kapcsolatosan új információ nincs, Antali József dolgozik. Arríeny- nyiben változás történne, azt a Miniszterelnöki Hivatal nyilvánosságra hozza — mondta el Juhász Judit a sajtótájékoztató végén, egy kérdésre válaszolva. Emelkedő taglétszám KDNP remények A KDNP reméli, hogy az 1994-es választáson meg tudja szerezni a szavazatok mintegy 18-22 százalékát. Ezt a várakozást — Ru- bovszky György főtitkár szerint — indokolttá teszik az időközi és önkormányzati választásokon elért eredményeik, valamint taglétszámuk rohamos, a mai magyar politikai életben páratlan — az 1990-es 2500-ról, mára közel 25 000-re történő — emelkedése. Többek között ez is elhangzott azon a sajtótájékoztatón, amelyen a kereszténydemokraták közelmúltban — Peter Hintze CDU-főtitkár meghívására — Bonnban járt küldöttsége számolt be németországi tapasztalatairól. Múzeum”a magánportán Húsz éve gyűjti a régi mezőgazdasági szerszámokat, ekéket, boronákat, vetó'gépeket Tóth János tömörkényi lakos. A hagyományos falusi szállítóeszközök, kocsik, szekerek, szánkók is megtalálhatók az udvarán berendezett magángyűjteményben. Képünkön unokái társaságában látható. (MTI-fotó) Közoktatási törvény Sajnálatos riadalomkeltés A Művelődési és Közoktatási Minisztérium sajnálatosnak tartja, hogy Budapest főpolgármestere és munkatársai csütörtöki tájékoztatójukon riadalmat és bizonytalanság-érzetet igyekeztek kelteni a szülőkben és diákokban az új közoktatási törvénnyel kapcsolatban. Felelőtlenség a közvéleményt megtéveszteni azzal, hogy úgy állítják be, mintha ezt a törvényt egyik napról a másikra kellene végrehajtani. Amikor az igazság az, hogy a törvény bevezetése, így például a 10 osztályos kötelező általános iskolai képzésre való áttérés folyamatos lesz, több évet vesz igénybe, és mindig csak ott valósul meg, ahol egyeztetések sora bizonyítja: létrejöttek az ehhez szükséges feltételek. A főváros vezetőjének a közoktatási törvénnyel kapcsolatos vélekedései több más ponton is tévesek. A tízosztályos kötelező általános iskolai képzéssel kapcsolatban Demszky Gábor úgy vélte, hogy az nyilvánvalóan az ifjúsági munkanélküliség gerjesztője lesz. Éppen ellenkezőleg, hiszen a tíz osztály bevezetése nemcsak azért célszerű, mert ezáltal még két évig csökkenteni lehet a potenciális munkanélküliek számát, hanem azért is, mert az így megszerzett többlettudással a fiatalok későbbi elhelyezkedési esélyei is megnőnek. A művelődési és közoktatási miniszter úgy véli, a főváros felelősséget érző vezetőinek éppenséggel nem pánikkeltéssel kellene foglalkozniuk, hanem a presztízsszempontokat félretéve a polgárok nyugalmának és biztonságérzetének megteremtésén kellene fáradoznunk. Megtalálva a lehetőségeket ahhoz, hogy a természetesen adódó nehézségeket áthidalva, a parlament által majdnem kétharmados többséggel elfogadott törvényt az országban fokozatosan, nagyobb zökkenők nélkül végre lehessen hajtani. Hiszen ezáltal az eddigieknél korszerűbb, a műveltség emelését, plurálisabb, a fiatalok érdekeit jobban szolgáló iskolarendszer alakulhat ki Magyarországon. (os) Agrár-érdekegyeztetés A szándék komoly Sikeres kezdetnek minősítette az agrár-érdekegyeztetési tárgyalások csütörtöki fordulóját Zsohár András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) titkára. Az érdekvédelmi szervezet vezető tisztségviselője tegnap elmondta: az agrár-érdekképviseleti szervezetek, és a kormány között folyamatban lévő tárgyalások legnagyobb eredménye, hogy a megbeszélések szakmai alapon és a gondok megoldásának komoly szándékával kezdődtek el. Ám ellentmondott annak az állításnak, hogy bármilyen konkrét megállapodás is született volna a csütörtöki szakértői tárgyalásokon. Zsohár András, aki maga is részt vett az egyik munkabizottság megbeszélésein, azt mondta, hogy ott a két oldal szakértői csupán a véleményüket fejtették ki és egyeztették, hiszen megállapodásra nem volt felhatalmazásuk. A MOSZ szakértője azt azonban hangsúlyozta, hogy gyors, bizalomerősítő intézkedésekre mindenképpen szükség van az ágazatban. Nagy szégyen Hallhattuk és olvashattuk eleget az elmúlt hetekben, hogy a cigányok tüntetést szerveznek Egerben. Aztán a televízióban is láthattuk, hogy a propaganda sikerrel járt, s mintegy ötszáz cigány vett részt a de- monstáción. Tiltakoztak a Magyarországon föl-föltörő, elő-elő- bukkanó, mind veszélyesebb méreteket öltő stb. stb. erőszakhullám ellen, követelték, hogy’ a kormány az ilyen szélsőséges jelenségekkel szemben határozottan lépjen fel. Természetesen a rádióban a Cigány félóra is erről szólt, méghozzá úgy, hogy aki végighallgatta, hihette: Magyarország ösz- szes cigánya részt vett az egri tüntetésen. Ám sietve hozzáteszem, aznap nagyobb sikerrel jártak volna, ha oda szervezik a demonstrációt, ahol magam megfordultam, vagyis a nyíregyházi úgynevezett KGST piacra, ahol eskü alatt vallom, ötszáznál sokkal több cigány volt jelen. Ám végülis nem ez a fontos, hanem az, hogy a Magyarországi Cigányok Demokratikus Szövetségének az elnöke az egri összejövetelért a Magyar Televízióban elnézést kért. Elnézést kért, hiszen ez a demonstráció bizonyos körök (Iványi Gábor SZDSZ-es képviselő, mint láthattuk a televízióban, kisgyermekeket kézenfogva vonult az első sorban) politikai érdekeit kívánta szolgálni. Azonnal hozzátette, nagy szégyen, ha egy valóban a rendszerváltozást megsínylő népcsoport vagy tájegység népességét fölhasználva, azok szerencsétlen mindennapjait meglovagolva próbál egv párt. egy képviselő a maga számára tőkét kovácsolni. Nagy szégyen, s úgy tűnik, a magyarországi liberálisoktól ennek vállalása sem áll távot. Még jó, hogy a demokratikus szövetség vezetője idejében átlátott a szitán, s ország-világ előtt közölte, nem cigány demonstráció zajlott le Egerben. Bizony nem. Csupán a Szabad Demokraták Szövetsége ezen a téren is beindította a kampányt. (Vödrös)
