Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-22 / 169. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JULIUS 22., CSÜTÖRTÖK Látogatóban egy dömsödi fafaragóművésznél Agyagozók, lószőrékszerészek Aki tárgyak lelkét fedi föl Dömsödön, a PetóTi-szobor körüli zöld ligetben népi faragásé padok állnak. Az egyiken Kohl János neve. A feliratok szerint ő készítette, faragta, díszítette a világháborús emlékmű körüli fapadokat is, amelyek a zöld fű hátterében sajátságos, meghitt hangulatot kölcsönöznek a kis tereknek. Kohl János munkái talán visszalophatják a szépséget a falu temetőjébe is, ahol a kő- és márványkolosszusoktól elrejtve a híres, régi gombfejű kopjafás sírok lapulnak. Újabban négyen kérték fel őt ilyen stílusú „síremlék” készítésére, és a református lelkész is támogatja a hagyományok felélesztését. A környéken még a félbe hagyott apaj-pusztai játszótér fa játékai őrzik a fafaragó keze nyomát — ritka örökségeként a hajdani népi fafaragó mestereknek, akik egész települések arculatát határozták meg munkáikkal. Megtenné ezt Kohl János is, ha Dömsöd önkormányzata élne a helyi művész felkínálta lehetőségekkel... Addig pedig a magyar—történelem szakos felesége iskolájában (persze a szakkörben) készít egy-egy padot, reklámtáblát, szemetestartót, hogy a kockaházakkal el- jellegtelemtett falu ábrázata szebbé, emberibbé váljék. Többek között erről beszélgettünk a magas orgonabokroktól elrejtett, holtág menti szép házukban. Közben megtudtam, hogy életének alakulása is sokban hasonlít népművész-mesterember elődeihez. Inasévek és szerszámos láda — Még Pesten, kisgyerekként kaptam kedvet a kézművességhez barátom nagyapja mellett, aki citerákat, gitárokat készített — emlékezik. — Napokat eláldogáltam mellette, és figyeltem, ahogy dolgozik. Aztán magam is megtapasztaltam, micsoda öröm, ha a környezetem tárgyait magam készítem el. Szerszámlakatosként, képkeretező-üvegesként és más egyéb szakmában dolgoztam később, de mellette mindig faragtam saját készítésű szerszámaimmal. Könyveket szereztem, jártam az országot, figyeltem mások munkáját, és ahogy tanultam, egyre bonyolultabb, egyre nehezebb faragásokat tudtam készíteni. 1986-ban aztán megkaptam a népi iparművészeti igazolványt, s azóta csak a faragásnak élek. Ahogy ma mondják: szellemi szabadfoglalkozású vagyok. A lódingtól a székely kapukig Akinek netán kételyei lennének az újkori népi iparművészet létjogosultságában, a nép- művészeti boltok kínálata helyett meg kellene nézniük Kohl János munkáit. Az igazi pásztorművészek örököseként, mindennapi használati tárgyakat készít. Különben is vonzódik a kis tárgyakhoz. Mert ezeket az emberek kézbe veszik, forgatgatják, a faragás minden apró részletét megfigyelik —, mondja. Aztán egyenként nekem is kezembe adja alkotásait. S ahányféle tárgy, annyiféle anyag, forma és díszítés. Az apró zsebtükörtartó, gyufatartó, ékszerdoboz fából készült. Rozettamintás faragott pad Gombfejes és csillagmintás kopjafák A kis felületeket miniatűr — karcolt és vésett — geometrikus és stilizált növényi díszek borítják: olyanok, mint megany- nyi középkori ötvösremek. A nagyobb felületű kobaktök kulacson aztán, a kördíszekbe zártan életképeken jelenik meg Kohl János és családja. Az agancsból készült lőportartó — vagy lóding — formája a honfoglaláskori emberfigurákra emlékeztet, s ezeket idézi díszítése is: a földet és alsó eget — a felhőket — szimbolizáló geometrikus minták fölött, a törzsön rozettadíszekben jelenik meg a nap, a hold, a csillagok. A karokon pedig a klasszikus „S vonal” — a népművészetben kedvelt, legszebb vonal, a székelykapuk gyakori dísze —, mondja Kohl János. Majd a tárgyak használatáról mesél. Díjazott pásztorfaragványok — Az apró zsebtükörtartó a múlt században még ritka és értékes tükröt védte a karcolástól. A borotvakéstartót számos zárral szerelték fel, hogy a gyerek ne férjen hozzá. A kobaktökkulacs szemmel láthatatlan lukacsain át párolgott a víz, s így mindig hideg maradt... Egy-egy remekbe szabott fa- ragvány fél, sőt egy évig is készül —, tudom meg a mestertől. Értéküket talán az is jelzi, hogy a borotvatartó párját egy műgyűjtő vásárolta meg. Az idős Karpali Antalról elnevezett, háromévente rendezendő, legrangosabb szakmai verseny pásztorfaragásai második díjat nyertek. Munkáit hat egyéni és számos gyűjteményes kiállításon ismerhette meg a nagyközönség. — Ha ezek az alkalmak nem lennének, a kereskedelem által igényelt gyors, nagy haszonnal továbbadható munkák félje minden idejét elvennék —, mondja Kohl János fiatal felesége. Mert érdekvédelem, a képzőművészek munkáját megkönnyítő pályázati és ösztöndíjrendszer híján félje legszebb energiáit a pénzkereset köti le. Talán ha változna a közszemlélet, s legalább az intézmények vezetőiben és a pénzes vállalkozókban nőne a szép tárgyak iránti igény, végre minden képességét az igazi alkotómunkának szentelhetné. D. Veszelszky Sára Könyvbemutató Szabadság és nemzet „Szabadság és nemzet — liberalizmus és nacionalizmus Közép- és Kelet-Európábán” címmel jelentetett meg tanulmánykötetet a Gondolat Kiadó. A könyvet — amely a Friedrich Neumann Alapítvány támogatásával látott napvilágot — az alapítványnál tartott sajtótájékoztatón mutatták be tegnap. Dénes Iván Zoltán, a kötet szerkesztője elmondta: az írások történelmi alapkérdéseket boncolgatnak, de nem aktuálpolitikai meggondolások alapján születtek. A témaötlet már az 1980-as évek derekán megfogalmazódott, és a tanulmányok jórészt elkészültek az évtized végére. A magyar és külföldi történészek értekezéseit tartalmazó kiadványt végül is most vehetik kézbe az olvasók. A tanulmányok történelmi áttekintést adva mutatják be a liberalizmus általános eszmerendszerét, illetőleg az egyes nemzeti sajátosságakat. Dénes azt is hangsúlyozta: a munkák más mozgalmakkal együtt vázolják fel a nagy gyűjtőáramlatot, miután nincs tisztán liberális irányzat. Ezt követően arról szólt, hogy helyet kaptak a könyvben például eszmetörténeti, illetőleg politikai áramlatokat és pártokat bemutató tanulmányok. Dénes Iván Zoltán végezetül elmondta: a német és angol terminológiák helyett magyar szavakat, szakkifejezéseket használtak a kötetben, hogy a nagyközönség a tartalmi lényegre összpontosíthasson. Díjazott reklámfilmek A televíziós reklámfilmek 14. fesztiválján Cincinatti- ban Ardai Tamás két alkotása is díjat nyert. Az „autó kategóriában” Volkswagen Vento reklámja harmadik helyezett lett, az „autóápolás kategóriában” pedig a Medikémia Prevent autótisztítójának hirdetése kapott nagydíjat. Az idei fesztiválon 50 kategóriába 8000 filmet neveztek be. A reklámfilmek operatőrje Szabó Gábor. Kisalföldi nap Szentendrén Kisalföldi tájnapot rendeznek vasárnap a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumban. Az egésznapos programban kézműves-bemutatók szerepelnek, illetőleg megrendezik a népi iparművészek portékáinak vásárát. Az ügyes kezűek szakavatott mesterektől leshetik el a korongozás, az agyagozás, a hímzés, a zsinórfonás, a rongy-, a fonal- és a csuhéba- ba-készítés, a fafaragás, valamint lószőrékszer-, illetőleg a sárkánykészítés fortélyait. Szigetközi, csallóközi, rábaközi táncokban és dalokban is gyönyörködhetnek a tájnap vendégei. A legifjabb látogatók népi gyermekjátékokat és táncokat tanulhatnak a helyszínen. Hagyomány és magyarságtudat Nemzetközi olvasótábor Nemzetközi anyanyelvi olvasótábor nyílt Győrött. A nemzettudat elmélyítését szolgáló programon, amelynek ezúttal tizedik alkalommal ad helyet a kisalföldi régió, 40 magyar anyanyelvű középiskolás vesz részt, Szlovákiából, Szlovéniából, Erdélyből és Győr-Mo- son-Sopron megyéből. Előadásokat hallgatnak arról, mi a szerepe az anyanyelvnek, a hagyományoknak a magyarság- tudat erősítésében. Ismerkednek továbbá a magyar ereklyékkel a Kisalföld népköltészetével, népdalkincsével, Pannonhalma történeti értékeivel. Csoportos foglalkozásokon cserélnek véleményt a nemzetről, hazáról, nemzettudatról, játékos vetélkedőkön adnak számot anyanyelvi és történelmi ismereteikről. Ellátogatnak Sopronba, Budapestre és a Dunakanyar nevezetes helyeire, majd a szlovákiai Doboralján és a szlovéniai Lendván ütnek tábort, s keresik fel a magyar kultúrtörténeti emlékhelyeket. Július 24-én, szombaton ünnepi külsőségek között emlékeznek meg a táborozás jubileumáról Győrött a Bartók Béla Megyei Művelődési Központban. Az ünnepi találkozóra várják Csoóri Sándort, a Magyarok Világszövetsége elnökét, Do- bor Lászlót, a Világszövetség alelnökét, Jeszenszky Géza külügyminisztert, a Rákóczi Szövetség tiszteletbeli elnökét és az egykori táborozókat. Debrecen jubilál A napba öltözött város címmel várostörténeti kiállítást nyitott meg nemrég a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudvarán Hevessy József Debrecen polgármestere. Emlékeztetett arra, hogy a település az idén ünnepli szabad királyi várossá nyilvánításának 300. évfordulóját. I. Li- pót császár és király 1693. április 11-én kelt adomány levelében ígéretet tett arra, hogy érdemeiket tekintve a város lakóit az akkori társadalom három kiváltságos rendje mellé, a negyedik rend, a polgárok sorába emeli, akik ezzel jogot kapnak arra, hogy küldötteik „külön királyi levéllel az ország gyűlésére” meghí- vattassanak. A népművészet rejtett értékei Jó pásztorok hagyatéka A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem mindenkori nyári kurzusa a magyar népművészet rejtett értékeivel ismerteti meg látogatóit — idén a dunántúli pásztorművészettel. A kiállításon közel 70 tárgy látható. Megjegyzendő, hogy — a Néprajzi Múzeum kivételével — valamennyi érintett közgyűjtemény és magángyűjtő támogatta (köztük Pest megyéből is) a kiállítás megrendezését. Képünkön a kiállítás egyik legszebb darabja ,, , J Oláh Tibor felvetele
