Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-22 / 169. szám
_l PEST MEGYEI HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK 5 Egy jubileum margójára Cegléden csitult a vihar Hoztak egy darabka Európát Szokták mondani, egy város vagy falu annyit ér a Wi\$i külvilág számára, amilyen az erkölcse, a szellemi- s®8e- Keserves érzés hát arra gondolni, hogy az el- ■&S múlt közel 50 év alatt a magyar települések nemhogy másokat, de még önmagukat sem ismerték igazán. Mostanában kezdik felfedezni értékeiket, megmutatva azokat országnak, világnak. Az ünnepek, demonstrációk azonban csupán az önkifejezés keretei. Nem az a legfontosabb tehát, hogy mihez kötó'dnek, hanem az, hogy mikor és miről szólnak. Ebben volt jelentősége Nagykőrös 625 éves jubileumi ünnepségsorozatának is, amelynek tapasztalatairól, hasznáról Kiss János polgármesterrel beszélgettünk. — Az ilyen sokszínű városi rendezvényeknek az eszmei értékük rendkívül nagy — mondja a polgármester. Bizonyos mértékű megmérettetést, önkontrollt ad azoknak, akik szervezték és azoknak, akik csak szemlélőként vettek részt a programokon. Különösen azok után mondhatom ezt, hogy az önkormányzat költségvetése nem szavazta meg a teljes összeget, ami szükséges lett volna az ünnepségek megrendezéséhez. Ezért a szervezők még keményebb és szívósabb munkával álltak helyt, és bebizonyították, hogy csorbítatlanul meg lehet valósítani az eredeti tervezetet. Ezt azért is hangsúlyozom, mert elhangzottak olyan híresztelések, miszerint szűkítenünk kellett a programcsomagon. Semmi nem változott, minden az eredeti elképzelések szerint zajlott. Ehhez természetesen pénz kellett. Támogatóktól, pályázatok útján sikerült megteremteni a pénzügyi feltételeket. Sajátjuknak érzik a várost — Siker ez á szervezőknek, köszönet nekik és azoknak a névtelen és nevesített támogatóknak, akik nem kevesebbet bizonyítottak most, mint azt, hogy sajátjuknak tekintik ezt a várost. És nem utolsósorban köszönettel tartozunk a nagykőrö- sieknek, akik lehetővé tették a 625 éves évforduló megünneplését. A fiatalok nem bizalmatlanok — A települések életében általában százévenkénti kerek évfordulók adnak alkalmat az ünneplésre. Nagykőrösön miért éppen a 625. évet tüntették ki? — Egy városnak mindig szüksége van bizonyos kohéziót adó mozgási energiára, amely újabb lendületet ad a már elindult fejlődésnek. Ösz- szefogja azokat az embercsoportokat, akik alkotni akarnak, a passzívakat pedig tevékenységre serkenti. Ez az erő a fiatalságban rejlik elsősorban. A fiatalokban, akik még nem fertőződtek meg a bizalmatlansággal, a féltékenységgel, a rossz- indulattal. Sosem lettek volna forradalmak, ha nem lett volna fiatalság — jutott eszembe gyakran az ünnepség kapcsán, hiszen ennek az egész rendezvénysorozatnak is javarészt a fiatalok voltak a mozgatói szervezőként vagy résztvevőként. Mindent megtettek annak érdekében, hogy jól érezzék magukat, és jól produkáljanak, mulattassanak, szórakoztassanak másokat. A fiatalság a rá jellemző dinamizmusával megmutatta, hogy érdemes bennük megbízni, nyugodt szívvel átadhatjuk nekik a terheket, 10-15 vagy 20 év múlva. Már a május 26-ai Challange Day alkalmával is bizonyították, megfelelő szervezéssel mozgásba tudják hozni a várost. Nem véletlen, hogy sikerült elérniük az országos második helyezést a mienknél nagyobb városok előtt. — Előbb utalt rá, a jubileumi eseményekből erőt, bizakodást akartak elsősorban meríteni. Mit gondol, az elmúlt napoknak maradt lenyomata a körösiek lelkében? — Mindenképpen, hiszen lényegében minden mozzanat valami fontos, valami lényeges dologhoz kötődött. Kemény két és fél éves munkába került, amíg sikerült elismertetni a régi-új kórházat, amelytől 1982-ben fosztották meg a várost. Kiharcoltuk, hogy működhessék, most pedig leraktuk rekonstrukciós alapkövét. Nem alapkövek parkja épül Nagykőrösön, ahogy egyesek azt ironikusan híresztelik, hanem egy olyan ünnepélyes ígéret hangzott el, ami megvalósul. A Runner Béla szülész-főorvos emlékére rendezett tudományos konferencia is lényegében egy folyamat kezdete: A szülőotthon megteremtése a másik komolyan gondolt ígéret. Ehhez elsőként a néhai főorvos családja 250 ezer forintos alapítványt tett... Hagyományt teremtve — Kulturális vonatkozásban nagy jelentőségű volt, hogy először sikerült a helyi és a kőrösről elszármazott művészeket összehozni, gyönyörű kiállítást produkálva. A IV. grafikai tárlatot, a fotókiállítást az országos matematikai versenyt emelhetem ki a számos rendezvény közül. A sportban a nemzetközi birkózó találkozó, Du- na-kupa, az első nemzetközi Delfin táncfesztivál — amely hagyományt teremtve jövőre már Kőrös-Delfin táncfesztivál néven folytatódik —, emelte az ünnepély fényét, hangulatát. Kilenc ország 31 versenyfilm- je szerepelt a XII. nemzetközi egészségügyi és környezetvédelmi filmfesztiválon, amely a maga nemében színvonalasabb volt mint bármikor. A második nemzetközi zenekari találkozó értéke abban van, hogy alapját vetette egy nemzetközi, illetve Európa-fesztiválnak. Részben átadva és átvéve programokat, bekapcsolódtunk, a kecskeméti Európa jövője rendezvénysorozatba is. Elmondhatjuk tehát, hogy a régió fiataljai hacsak néhány hétre is, de elhozták erre a tájra Európa fiataljait. ^ j Felszentelés eló'tt a váci Kolping-ház Freskó a bejárat fölött A katolikus egyház < itjii > karitatív és oktatói munkájában a máso- dik világháború előtt tevékenyen részt vevő Kol- ping Egyesületek (névadójukat a világegyház két éve boldoggá avatta) magyarországi története 1945 után hosszú évtizedekre megszakadt. 1989-ben aztán új időszámítás kezdődött a hazai egyházak életében, s azóta ismét igen sok helyi Kolping-csa- lád alakult. Ezek sorában a váci az egyik legfiatalabb. 1991-ben hozták létre az alapító tagok, s ez év májusában állandó otthonra talált az egyesület egy régi egyházmegyei épületben. A felújítás, berendezés után (egy számító- géptermet is felszereltek őszszel induló tanfolyamukhoz) szeptemberben lesz a ház felszentelése, aminek feltétele volt a bejárat fölé tervezett — s néhány hete már látható — homlokzati freskó elkészülése. Vácon újdonság az ilyen jellegű külső díszítés, ezért megkérdeztük Kucsák Gábort, az egyesület alapító tagját, hogy honnan kapták az ötletet. — Nem mi vagyunk a szép gondolat gazdái, hanem a Magyar Kolping szövetség vezetői. Ők rendelték meg a freskót Velledits Lajos restaurátor-festőművésznél. A kéré- Adolph Kolping mögött a freskón a kölni dóm, váci város- sük az volt, hogy a kép köz- részlet és mesteremberek láthatók ponti szereplője Kolping legyen, a háttérbe pedig pappá szentelésének helyszíne, a kölni dóm, váci városrészletek és néhány szakma képviselői kerüljenek, hiszen névadónk az iparoslegények felkarolásának szentelte életét. A művész úr Vác műemlékei közül a Fehérek templomát és egy főtéri puttót örökített meg a freskón, ami valóban új szín a város köztéri díszítésében. Ez utóbbi megállapítást dr. Szalay István a váci Városvédők és Városszépítők Egyesületének elnöke is megerősítette, amikor arról kérdeztük nem takarhat-e szürke vakolat hasonló alkotásokat más épületeken. Nem lenne meglepő, ha ilyesmi kiderülne, hiszen például Szegeden néhány éve kezdődött el az a munka, amelynek során a Hősök kapujának freskóit kívánják újra láthatóvá tenni a restaurátorok. — Ahogy én tudom Vácon nincs levakolt homlokzati festmény, más korábbi díszítések azonban valóban láthatatlanná váltak a mi városunkban is az elmúlt rendszerben. A posta és a korábbi Járásbíróság bejárata fölötti koronás címereket tünteték el, vagyis hát vakoltatták le a korábbi városi tanács vezetői. (ribáry) Az óplébánia visszakapta egykori tulajdonát 0 Csitult, de talán még nem csendesedett el teljesen az a vihar, amely a ceglédi Mészáros Ló'rinc Általános Iskola egyházi tulajdonba való visszaadása körül támadt. Az viszont biztos, hogy az önkormányzati testület közelmúltban meghozott határozata szerint a Római Katolikus Óplébánia — augusztus 1-jei hatállyal — visszakapta egykori tulajdonát, a Mészáros-iskolát. Voltaképpen a képviselő-testület már január 21-én, akként döntött, ahogy július elsején hozott határozatával szelet vetett és vihart aratott. Egész pontosan azzal, hogy az előkészítéskor elfeledkezett az igénybejelentésről: a Pesti út 2—4. szám alatti épület visszaadásáról — és az érdekegyeztetésről. Parázs hangulat Amint e mulasztás előbukkant, fel is forrósodott az oktatási intézményben a hangulat. A régi igazgató, Varga Sándor akkori nyilatkozata szerint: lelki trauma érte a tantestület tagjait. Megdöbbentek, hogy őket senki nem kérdezte még. A kollégák mindenre befoghatók ugyan, de jobban érezték volna magukat, ha az ő véleményüket is kikérik. Mácz István polgármester így érvelt: Van egy törvény, amely kimondja, az egyházak visszakérhetik az ingatlanaikat. Ez nem népszavazás kérdése. Az igazgató úr pedig tudott a dologról, már egy éve beszéltünk vele erről. Kiszel Mihály plébános szavai is világosak voltak: Úgy érzem, nincs jogom lemondani erről az intézményről, amelyet a ceglédi katolikusok annak idején nagy áldozattal szereztek. Jogtalan volt az iskola elvétele — ezt senki nem vitatja — a jogtalanságot pedig nem mi követtük el. Február végén az oktatási intézményben értekezletet tartottak. amelyen részt vett a tantestület és a szülői munkaközösség néhány képviselője is. A csaknem négy órásra terebélyesedett eseményen jó néhány kérdés felvetődött: mi lesz azokkal a pedagógusokkal, akik nem tudják vállalni a keresztény értékrend tiszteletét: fel kell mérni, hányán akarják máshová íratni gyermeküket. S a tanárok állásával kapcsolatos aggodalmak is elhangzottak, amelyeket igyekeztek eloszlatni. Persze a jelenlévő szülők is kimondták, ami bosszantotta őket: a képviselő-testület döntése előtt kellett volna megkérdezni a szülőket és pedagógusokat. Pótolták, amit elmulasztottak Mi tagadás, az iskolaátadás elszabadult, nyílt pályán robogó képzeletbeli vonatát már nem lehetett feltartóztatni. Az ügygyei a köztársasági megbízott foglalkozott. Dr. Skultéty Sándor a jegyzői nyilatkozat és a csatolt iratok alapján megállapította: a képviselő-testület határozathozatala előtt az említett igénybejelentés és az érdek- egyeztetés elmaradt, amely jogszabálysértő. Az ide vonatkozó törvények szerint a tervezett intézkedést a pedagógusokkal, a szülők képviselőivel, valamint a szakszervezettel meg kellett volna vitatni. Az önkormányzati testületre az előzetes egyeztetési eljárás eredménye nem kötelező. Ám a megalapozott döntéshez fontos ismemi az érintett közösségek álláspontját. Végül is mivel előkészítés nélkül törvényes döntés nem hozható, a köztársasági megbízott indítványozta a mellőzött eljárások lefolytatását és a téma ismételt napirendre tűzését. Megtörtént az egyeztetés. A kérdőívek tanúsága szerint — csaknem nyolcvanhárom százalék volt a részvételi arány — a szülők közül kétszázan óhajtották, hatszázhetvenegyen nem az iskola átadását. Arra a kérdésre — ha az intézmény katolikus lesz —, hogy továbbra is ott kívánják-e taníttatni gyermeküket, négyszázhatvannégyen igennel, háromszázhat- vannyolcan pedig nemmel válaszoltak. És miként vélekedtek a pedagógusok? Azzal, hogy az önkormányzati fenntartású Mészáros Általános Iskola megszűnjék és katolikusként működjék tovább, tizennégyen egyetértettek, míg hetvennyolcán nem. Utóbbiak közül nyolcán kívánnak továbbra is ott tanítani, hatvanhárman pedig — hét szavazat érvénytelen volt — önkormányzati oktatási intézményben. Megszűnt, majd újra létesült A szakszervezet a megállapodási tervezet tanulmányozásakor elismerte, az egyházi iskola visszaigénylési jogát. De nem fogadta el, hogy az önkormányzat nem vette figyelembe az intézmény munkatársainak — nyolcvan százalékuk elutasította az egyházi iskola bevezetését — titkosan és demokratikusan kinyilvánított véleményét az elképzelésben. A munkaviszony megszűnésével kapcsolatban kételyek merültek fel; ezek tisztázását kérték, némi pontosítással. Végezetül a szakszervezeti tagság javasolta, hogy az átadás folyamatosan, a szülők igényét figyelembe véve történjék. A képviselő-testület július 1-jei ülésén név szerinti szavazással — tizennyolc igennel és négy nemmel — úgy határozott, hogy a Pesti út 2—4. szám alatti épület kerüljön visz- sza a Római Katolikus Óplébánia tulajdonába. Ugyancsak tizennyolcvan voksoltak arra, hogy a Mészáros Általános Iskola megszűnjék — ezzel egyidejűleg az igazgató megbízatása is. Az egyházközség Petrányi Ferencet bízta meg az igazgatói teendőkkel. Egyébként az önkormányzati iskolát igénylő tanulók elhelyezésének igen komoly gondja a város vállára nehezedik. F. F.
