Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-22 / 169. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP t6i, XXXVII. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM Ára: 13,50 forijhr 1993. JÚLIUS 22., CSÜTÖRTÖK II. János Pál Boszniáért II. János Pál tegnap újabb felhívást intézett a boszniai viszályban résztvevő felekhez, arra kérve őket, hogy szüntessék be a harcokat és vessenek véget ennek az embert lealacsonyító, kegyetlen háborúnak. Szokásos, heti, általános kihallgatásán a pápa közölte, hogy üzenetet kapott Vin- kó Puljictól, Szarajevó érsekétől. Puljic könyörögve kérte őt, tegyen meg minden tőle telhetőt a háború befejezéséért, nemkülönben azért, hogy véget vethessenek egy olyan kegyetlen szembenállásnak, amely megszűnéssel fenyegeti az érsekség területén és a Banja Luka-i püspökségben a katolikus jelenlétet. A pápa sürgette a világ vezetőit, hogy határozottabban lépjenek fel a béke helyreállítása érdekében — jelentette a Reuter és az AFP. — A harcok erősödnek, az ártatlan áldozatok és menekültek száma nő, egész vidékek lakossága él elemi létfeltételektől megfosztva — mondta a katolikus egyházfő. Megtisztelő válasz Habsburg Ottó üzenete § Az államalapítás, az új kenyér idei nagykőrösi ünnepére több neves személyiség kapott meghívást. Ennek sajnos nem mindenki tud eleget tenni, hiszen ezen a napon másfelé is nagy a vendégvárás. Ám, a kimentő válasz is megtisztelő lehet, főleg ha olyan meleg hangú, mint amilyet Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke küldött Nagykőrösre. Tisztelt Polgármester Úr! Kedves Kiss Úr! Hálás köszönettel vettem július 2-án kelt levelét. Nagyon szívesen eljöttem volna Nagykőrösre augusztus 20-án, de sajnos már nagyon régen elfogadtam egy meghívást Soroksárra. Ezt nem tudom lemondani. Remélem azonban, egy más alkalommal ellátogathatok városába. Önnek Nagykőrös és ezáltal Magyarország szolgálatában végzett munkájához sok sikert kívánva, üdvözlettel Habsburg Ottó Alapítvány a Grassalkovich-kastélyért sz entente. Egymilliárd a felújításra Katona Tamás politikai államtitkár megtekinti a kastélyt Erdó'si Ágnes felvétele Múzeumi, reprezentációs és vendéglátói funkciókat kell ellátnia a gödöllői Grassal- kovich-kastélynak — hangzott el tegnap, a Grassalkovich-Kastély Alapítvány első ülését követő sajtótájékoztatón Gödöllőn, a városi polgármesteri hivatalban. A kormány július 2-ai határozatában döntött az alapítvány létrehozásáról, amelynek célja a kastélyegyüttes teljes műemléki helyreállításának és hasznosításának elősegítése — mondta Katona Tamás, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, a kuratórium most megválasztott elnöke. A kormány 10 millió forinttal hozta létre az alapítványt, amely nyitott, ahhoz bármely hazai, illetve külföldi magán-, vagy természetes személy csatlakozhat. A kabinet az elkövetkező években több mint 1 milliárd forintot áldoz a XVII. században épült, jelenleg is állami tulajdonban lévő barokk épületegyüttes felújítására. A kastélyban helyreállítandó történelmi lakosztályok állami reprezentációs célokat is szolgálnak majd; magas rangú külföldi vendégek szálláshelyei lesznek. A mellette épülő szálloda a turisztikai célokat, míg a falain belül létrehozandó múzeumok, hangversenytermek a művelődést szolgálják majd. Korszerűbb röntgenosztályok Egy esztendő' sikerét értékelték a szakemberek a napokban a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórházban; megyei műszakisok, radiológiai orvos-specialisták összegezték annak a munkának az eredményeit, melyet kizárólag magyar kivitelező' vállalkozók részvételével végeznek el Pest megye kórházaiban és szakrendelésein a helyi radiológiai osztályok felújítása terén. Abban kellett döntést hozni a szakembereknek, milyen ütemben, milyen kivitelezéssel végezzék el a térség kórházaiban, s szakrendelőiben a röntgenosztályok felújítását. Pest megye példát kíván mutatni e téren: a megyei szakirányú vezetés ötletét felhasználva he kívánja bizonyítani, hogy a hazai kivitelezők semmivel sem rosszabbak, a honi orvosi felszerelések is jó minőségűek. Hunyadi László, a műszaki osztály mérnöke az ország más térségei számára is példaértékűnek nevezte ezt a megyei vállalkozást. A szakember azt vallja, hogy a magyar termékek ellentétben a közvéleményben kialakult helytelen véleménnyel — még külsejükben sem maradnak alul a külföldiekkel szemben. — S akkor még nem szóltunk az árról — mondja Hunyadi László. — Kiszámoltuk, hogy ha a népszerű nyugat-európai műszaki termékekből vásároljuk meg a rekonstrukcióhoz szükséges felszereléseket, akkor az egész megyei szintű alapradiológiai rekonstrukció 1,2-1,5 milliárd forintba kerülne. Ezzel szemben eddig — a legfontosabb felújítások befejeztével — még csak 140 milliót költöttünk el. A teljes korszerűsítés is csupán 20-25 százalékát teszi majd ki a fent említett nagy összegnek! Ez az út, melyet a megye a röntgenosztályok korszerűsítése során végigjárt, csupán egy módszer a sok közül. Arra mutat példát — elemzi a szakember —, hogyan lehet kevés pénzből úgy végrehajtani egy ilyen nagy felújítást, hogy annak eredményeképpen valóban korszerű röntgenparkja legyen a megyei egészség- ügyi intézményeknek. A kórházak határozottan elégedettek az eredménynyel. Az egy esztendeje tartó felújítás során lecserélt alapvető felszerelések, gépek biztos alapot nyújtanak az idei korszerűsítési tervekben szereplő képfeldolgozó kapacitás átalakításához, illetve az 1994-re tervezett, a röntgenképek archiválására alkalmas rendszer kiépítéséhez.-— A módszer egy másik előnyét éppen itt, kórházunkban tapasztaltuk — mondja Nagy Péter Pál a kerepestarcsai Flór Ferenc Kórház gazdasági igazgatója. — Azt, hogy mit sem értünk volna azzal, ha a megye ideadja a rekonstrukcióra szánt pénzt. Magunk soha sem lettünk volna képesek ilyen olcsón ugyanekkora, s hasonló minőségű felújítást végrehajtani. IM. É. Ismeretlen barátaink Ezen a címen láthattuk néhány napja azt a rövid dokumentumfilmet, amelyben a második világháború alatt Magyarországra menekült francia hadifoglyok emlékeztek vissza — nagy szeretettel és elismeréssel — arra, hogy hazánk — a náci Németország „szövetségese” — menedéket adott számukra. A hitleri Németország szorításában vergó'dó', megnyomorított ország — dacolva nagy (és erőszakos) szomszédjával — először több mint 100 000 lengyelt segített Nyugatra, majd tízezreknek adott menedéket, ha nem akartak továbbmenni. De ugyanígy befogadta a szökött francia és holland katonákat vagy a szomszédos országokból ide menekült zsidókat. Számukra azilum, életet jelentő menedékhely volt hazánk, egészen addig, míg Hitler meg nem szállta az országot. Ekkor megtapasztalhatta bárki, hogy mi a különbség a náci és a Horthy-féle konzervatív rendszer között. Nos, ezek a franciák tudatában vannak ennek a különbségnek. Tudván tudják, hogy őket nemcsak az ország kormánya, hanem társadalma is befogadta. Sorra szólaltak meg a még élő volt hadifoglyok, s kedves történetekkel tették elevenné „szakszerű” be számolójukat. Egyikük például elmesélte, hogy a szállásadója így nyugtatta meg: „Nálunk csak egy Náci van, a macskánk.”(Merthogy ez volt a neve a jámbor állatnak.) Nem csoda, hogy egyre több francia fogoly szökött meg a német táborokból, s vette útját Magyarország felé, mert — miként egyikük, Roger Klein mondotta — meggyőződésük szerint „Magyarország maga a paradicsom!” A filmet fő műsoridőben, este nyolc és kilenc óra között sugározta a tévé 2. csatornája. Úgy látszik, annak, hogy „a kormány rátelepedett a televízióra” (Horn), ilyen következményei vannak. Amikor még a „liberálisok” tartották markukban (valóban!) e médiumot, ilyen film nem kerülhetett volna képernyőre este tíz óra előtt. Reméljük, hogy a gyűlöleten alapuló kommunista eszme birodalmából lassan-lassan visszatalálunk a „paradicsomba”,s a mindenféle (osztály-, idegen- stb.) gyűlöletet felváltja a szeretet, a humánum uralma. Török Bálint Ifjúsági közösség a Tápió mentén Tábor a kápolnakertben Sátrak sokasága tarkállik a tá- piószentmártoni Blaskovich, másnéven Szűz Mária Mennybemenetele kápolna kertjében. A falu lakott területének ez a legmagasabb pontja, ám a színek kavalkádjá- ban alig lehet az út felől észrevenni, hogy a fák árnyékában másfélszáz fiatal, a Tápi- ómenti Nagyboldogasszony Közösség tagjai táboroznak. Szombaton délután Keszthelyi Ferenc váci püspök tart számukra búcsúzásként ünnepi zárómisét. A szentmártoni nyári tábor már önmagában is legalább két örömhírt jelent. Az egyik a hely: a barokk stílusú kápolnát a Blaskovich-család építette 1768-ban. A Szent Márton Alapítvány tulajdonában lévő épület és a hozzátartozó kert, az ott található kis temetővel a vidék egyik, ma sem széles körben ismert értéke, ékessége. S lám — szerencsére — mindezt tudja, számon- tartja, sőt gondozza, s a hely szelleméből merít erőt a sok fiatalember, aki évek óta rendszeresen itt táborozik. (Folytatás a 4. oldalon) Döntöttek az expo-kabaláról Csibe a magyar jelkép? Sárga, kissé molett csirkére esett a választása a zsűrinek az expo-kabalapályázat elbírálásakor. A figura Bányai István, Los Angelesben élő művész alkotása, aki ezzel elnyerte az egymillió forintos fődíjat is. A tegnapi sajtótájékoztatón lapunk kérdésére — hogy a magyar világkiállításnak miért éppen egy csirke lesz a kabalája, holott lehetne hagyományosan magyar jelkép is — Péter Vladimir zsűritag elmondta, hogy a kedvesen mosolygó Csibe (ez a neve) tökéletesen kifejezi hazánk helyzetét, várakozását, reménykedését, vidámságát. (Folytatás a 3. oldalon)
