Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-20 / 167. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JULIUS 20.. KEDD Műgyűjtő fotóművész Vattay Elemér azok közé a fotó­művészek közé tartozik, akik művészetszeretetük révén kerül­tek közel portréik alanyaihoz — festőkhöz, szobrászokhoz, írókhoz, költőkhöz. Gimnáziumi tanulmányai után megismerkedett a fényké­pészet alapelemeivel, majd fel­vételizett a főiskolára, filmren­dezői szakra. Másodszorra vet­ték fel, de rövidesen eltanácsol­ták. Elment fizikai munkásnak. Majd műszaki fényképész lett különböző tudományos intéze­teknél. Ma is a Csepel Művek elektronmikroszkóp laboratóriu­mában az anyagvizsgálatokhoz készít felvételeket. Fotóművészeti tevékenysége 1961-től datálódik. Soha nem hi­vatásos fényképészként kereste meg az irodalom, ä képzőművé­szet jeleseit. Bará&ént közelí­tett hozzájuk, s fényképfelvéte­leiért a művésziek gyakran aján­dékozták meg képpet, grafiká­val, szoborral. ígyjöfl létre érté­kes gyűjteménye. Ezekből és felvételeiből rendezett is egy tár­latot a Kassák Múzeumban Val­lay Elemér fotói gs magángyűj­teménye címmel. Több mint száz, író. színmű­vész, képzőművész kor- és sors­társát örökítette meg felvételso­rozatain Vattay Elemér. Olyan nagyságokat, mint Dutka Ákos, Lengyel József, Ferenczy Béni. ő készítette az utolsó megrendí­tő képeket Benedek Marcellről, Füst MilánróI. Sokat fényképez­te Kassák Lajost. Egyik közis­mert fotóján Kassák éppen Czó- bel Béla társaságában látható a festőállvány előtt. A művészek „adták tovább” a fotóművészt egymásnak. Aki tulajdonképpen nem is a képi megörökítés céljából kereste fel alanyait. A hatvanas években még keveseknek volt magnó­juk. Vattaynak volt. Ezért a szel­lemileg hozzá közelálló, meg az elhallgattatott alkotókat próbál­ta szóra bírni. Pilinszky Gimnáziumi osztálytársai — Latinovits Zoltán, Abody Béla — révén került színházi körök­be. Nem szokványos felvételei tanúskodnak erről Ruttkai Évá­ról, Dayka Margitról. A Szín- művészeti Főiskolán együtt ta­nult Huszárik Zoltánnal, Gal- góczy Erzsébettel, Rényi Tamás­sal. Barátja, Kondor Béla ismer­tette meg Pilinszky Jánossal. Szi­lágyi Ferenc nyelvész barátja is­mertette meg a Püski házaspár­ral, Féja Gézával, Veres Péter­rel, Szabó Pállal, a népi írókkal. Bálint Endréről nem csak portréfotókat készített. Kollázsa­ihoz Vattay szolgáltatta a fény­képeket. Bálint Endre, Kassák Lajos, Paizs-Goehel Jenő, Bene Géza, Vajda Lajos művei közül maga válogathatott a fotográ­fus. Választásait modem ízlés és kvalitásérzék vezérelte. Vat- tay gyűjteménye így jelentős kultúrtörténeti értéket képvisel. Ott vannak gyűjteményében Kondor Béla, Korniss Dezső, Ferenczy Béni, Vajda Júlia és mások, a maiak közül Schéner Mihály, Keserű Ilona és mások munkái. Ötven kép, festmény, grafi­ka, plasztika volt látható a kiállí­táson a műgyűjteményből. És egy bőséges válogatás Vattay Elemér fotográfiáiból, portréi­ból és különleges, csorba köve­ket, útszéli kereszteket, repede­zett faldarabokat megörökítő fel­vételeiből. (kádár) Kodály-szeminárium Kecskeméti tanfolyam Nemzetközi Kodály-szemi­nárium kezdődött hétfőn Kecskeméten. A Kodály Zoltán Zenepedagógiai In­tézet által szervezett, két évente ismétlődő tanfo­lyam idei programjain tíz országból, illetve hazánk­ból — Pest megyéből is — érkezett kétszáz érdeklődő vesz részt, túlnyomó több­ségben énektanárok, vala­mint ének szakos főiskolai hallgatók. A három hétig tartó Ko dály-szeminárium kereté ben több kurzus zajlik kórustábor is nyílt. Vala­mennyi foglalkozáson a fő hangsúly a gyakorlati kép­zésen van, hogy a szeminá­rium befejeződése után az itt megismert, elsajátított Kodály-módszer alapján ok­tathassák tanítványaikat az énektanárok. (Megjegyzen­dő, hogy Kodály énektanítá­si módszere az utóbbi évti­zedekben épp Magyarorszá­gon került végveszélybe.) Műterem szabad ég alatt Mészáros Dezső' Munkácsy-díjas szobrászművész szent- gvörgypusztai udvara akár szoborparknak is beillene. Fel­vételünkön (Vimola Károlya fotója), a művész két szobra látható, háttérben az egykori Áprily-lak Portrévázlat Kecskés Józsefről Gyanús volt a teátrum (Folytatás az 1. oldalról) — Miért választotta a népművelő hivatást? — kér­deztem, amikor az újabb megbízatás ürügyén felke­restem. — Sok minden érdekelt. Tizenhét-tizennyolc éves koromban jutottam arra a gondolatra, hogy a népmű­velői pálya az, amelyen a sokfajta érdeklődés kielé- gülhet. A balmazújvárosi művelődési központban, mely kisebb, mint a gödöl­lői, „mindenesként” volt rá alkalmam, hogy megtanul­jam a szakmát, az elméleti ismeretek mellé mindazt, amit a gyakorlatban tudni Mert ez egy nagyon gyakorlati szakma. Balmazújvárostól Gödöllőit — EmfékSzik-e olyan kudar­cokra, melyekből tanult? — Eleinte azt gondolja az ember, elég egy progra­mot meghirdetni; és majd jönnek az érdeklődők. Ez­zel szemben pontosan kell tudni, kiknek csinálunk va­lamit, és azoknak valami­lyen módon „elébük men­ni”, felhívni a figyelmüket. — Hogyan került Gödöl­lőre? — Pályázatra jelentkez­tem, mely pályázat az ak­kor még csak épülő művelő­dési központ vezetésére szólt. Kívánc^ voltam, tu- dok-e nulláról indulni. Volt időm felkészülni, mert 1979. március 1-jén vettem át a régi, a Kossuth Lajos utcában működő, kis műve­lődési ház vezetését, és csak 1981 március végén költöztünk át ide, az új épü­letbe. Kevés embernek ada­tik meg ilyen lehetőség a készülődésre. Hogy két évet kaptam az ismerkedés­re, tervezésre — jó dolog volt. — Hogyan választott munkatársakat? — Akkor indultam el munkatársakat keresni, mi­kor már tudtam, ez a ház mire lesz alkalmas, és mi lesz a feladata. Olyanokat hívtam ide, akiket ismer­tem. Vagy már dolgoztunk együtt vagy évfolyamtársak voltunk az egyetemen. Per­sze „újra ismerkedtünk”. Kértem, hogy írják le elkép­zeléseiket arról a területről, mellyel majd foglalkoznak. Politikailag kifogásolták — Az első években talán a legsikeresebb, de minden­esetre legnagyobb hírű ren­dezvényeik a színházi elő­adások voltak. Meghívták ide vendégszerepelni az or­szág különböző színházait a legjobb előadásaikkal. — Amellett, hogy sikere­sek, vitatottak is voltak ezek a rendezvények. Meg­kérdőjelezték, hogy kelle- nek-e Gödöllőnek. Nem egy előadást az ország akko­ri vezetése politikailag kifo­gásolhatónak talált. — Ma melyik a sikeres te­rületük? —Ha ma csendesebben is, de sikeresek a színházi A gödöllői Grassalkovich- kastély vendégjátékok. Látogatot­tak a diákszínház-sorozat előadásai, s a pedagógusok visszaigazolják, hogy jók és hatékonyak a tanulók szá­mára. Gazdasági szempont­ból is működik ez a terület. A kézműves foglalkozások, agyagozás, szövés, tűzzo­mánckészítés iránt is van ér­deklődés. A közelmúltban jó kezekbe került a házban a néptánc oktatása. A gödöl­lői akadémia, a nyári egye­tem, az egyetemi előkészí­tők jók szakmailag. A tanfo­lyamoknál, így a nyelv-, számítástechnika-oktatás­nál ma már figyelembe kell vennünk a piac törvényeit. Ezen a területen egyre na­gyobb a kínálat, s a tanulni vágyók oda fognak menni, ahol magasabb a színvonal. — Milyen változások kö­vetkeztek be az utóbbi idő­ben a ház működésében? A szakma új útjai — A népművelői munka irá­nya elmozdult. Inkább befo­gadókká kell válnunk, mint korábban. Ezen nem csupán azt értem, hogy helyet adunk olyan szerveződések­nek, melyeket nem rpi talál­tunk ki — például a „Tájak, korok, múzeumok” a nyug­díjasok, a ' városszépítők egyesületének —•. hanem azt is, hogy inkább be kell fogadnunk a hatásokat. Jó információs; kapcsolati rendszert kell kialakítani a legkülönbözőbb irányban, néni utolsósorban azért, hogy a helyi értékeket job­ban összefoghassuk. — Mik a terveik? — Az egyesületekkel az eddiginél módszeresebben szeretnénk együtt dolgozni. Hatékonyabbá kívánjuk ten­ni az ifjúsággal és a gyerme­kekkel való foglalkozást. Most, amikor munkanélküli­ség van, a tudás, a képessé­gek, a változtatásra való készség fejlesztésében sze­repet kell vállalnia a mi in­tézményünknek is. Ősztől nem lesz hiány a házban programokban, kezdemé­nyezésekben. Szeretném a már meglevő szinten tartani a munkánkat, nem hagyva figyelmen kívül a megválto­zott körülményeket. Azt kell csinálni, amire igény van, amit megvesznek, mert másként nem marad meg a ház. A saját bevétele­inket pályázatokon nyert tá­mogatással egészítjük ki. Meg kell tanulni, hogyan kell pályázni. Olyasmivel lehet pályázni, ami folya­mat: már elkezdtük és foly­tatjuk. Nádudvari Anna Testvéri képtár Vajdasági és Temes megyei képzőművészek alkotásaiból nyílt kiállítás „Testvéri dipty- chon” címmel Szegeden, a Horváth Mihály utcai képtár­ban vasárnap. Korábban éven­kénti váltással nyári tárlat, il­letve festészeti biennálé fo­gadta Szegeden a nyári feszti­vál idején a képzőművészet kedvelőit. A múlt évben meg­alakult művészeti bizottság elhatározta, hogy bővítik a képzőművészeti rendezvénye­ket: minden harmadik eszten­dőben Szeged külföldi test­vérvárosaiban, illetve testvér­megyéiben élő alkotóknak nyújtanak bemutatkozási le­hetőséget. Monor Város Polgármesteri Hivatala felvételre keres legalább középfokú, szakirányú műszaki végzettségű, építéshatóság-ügyi engedélyekben jártas férfi munkatársat, építésrendészi munkakörbe Havi illetmény: a köztisztviselők jogállásáról szóló, 1992. évi XXIII. törvény szerint. Jelentkezni lehet személyesen vagy levélben, részletes szakmai önéletrajzzal, az iskolai végzettséget igazoló bizonyítványmásolattal és érvényes erkölcsi bizonyítvánnyal, a polgármesternél vagy a személyügyi ügyintézőnél, cím: Monor, Kossuth Lajos u. 78-80. 2200.

Next

/
Thumbnails
Contents