Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-19 / 166. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. JÚLIUS 19., HÉTFŐ Nyílt levél Szauter Rudolfnak A Pest Megyei Hírlapban 1993. július 8-án megjelent, dr. Bognár László országgyűlési képviselőhöz intézet felszólításához engedje meg, hogy a gödi MDF-csoport nevében néhány sort fűzzek. Ön nyílt levelében dr. Bognár Lászlót, helyi szervezetünk elnökét az MDF-frakcióból való távozásáért elmarasztalja és több valós és nem valós érv okán „megtérésre” szólítja fel. Úgyszintén látni (láttatni) véli, hogy a képviselő' e „meggondolatlan”lépése a gödi MDF-csoport tagságát érzékeny veszteségként érintette. Csak remélni merjük, a demokrácia jegyében, hogy dr. Bognár az események folytán MDF-tagságát nem veszíti el, mivel az MDF etikai bizottsága nem döntött ügyében. Amennyiben ez a szerv, amely már úgyis számos kétes értelmű döntést hozott, elnökünk pártból való kizárása mellett döntene, azt a helyi szervezet etikai bizottsága fenntartással fogadja és a határozatot megfellebbezi. Dr. Bognár László országgyűlési képviselő', a gödi MDF-szervezet alapító tagja, választott elnöke, körünkben nagy népszerűségnek örvend és büszkék vagyunk arra, hogy bekerült az Országgyűlésbe, mert képeségei és munkája alapján ez a tisztség megilleti ó't. Közölnöm kell Képviselő Úrral, hogy Gödön még ez év áprilisában megalakult a Magyar Út Körök mozgalom, mely döntő többségében az MDF-tagokból és a velük egy úton haladni kívánó, pártsemleges tagokból tevődik össze. Úgyhogy ez az MDF már nem az az MDF... Különben nem képviselünk számottevő nagyságrendet, az eredeti MDF-tagok létszáma 21 fő volt, ez a szám 44-re nőtt a Magyar Út Körön belül. Hogy a nagyközség MDF-tagsága nem hagyta el a pártot, ezt annak tulajdoníthatom, hogy nem akartunk ilyen látványos módon örömöt és olcsó elégtételt szerezni az ellenzéki oldalaknak. Ezzel szemben nyíltan kijelenthetem, hogy dr. Bognár László az a személy, aki az MDF által szélnek eredni hagyott tagságunkat összetartja. Hiszünk abban, hogy amit tesz, helyesen teszi, és követjük ó't. Mivel a nagypolitika kulisszatitkaiba nem láthatunk bele (mert gondosan elbújtatják előlünk), csak önnön megérzéseinkre és szívünkre hallgathatunk. Ez pedig azt sugallja számunkra, hogy egy többpártrendszerű politikai kultúrában az embernek (jelen esetben képviselőnek) meg kell adni a jogot és lehetőséget a saját lelkiismeretén alapuló választásra a pártok, mozgalmak között és nem nyílt levélen keresztül „kötelességeire”figyelmeztetni, netán megzsarolni. Mivel a demokrácia művelése vagy elviselése mindenkire vonatkozik. Tisztelettel: Dr. Pruzsinszky Sándor a gödi MDF-csoport alelnöke Soltvadkerti találkozó Munkaalkalmat a fogyatékosoknak Véget ért a budapesti csúcs Képviselni a közös érdekeket Nem ellenszolgáltatás nélküli jótékonykodásra, hanem munkaalkalomra lenne szüksége a fogyatékosok jelentős hányadának. Ezt a kívánalmat hangsúlyozták a résztvevők a fogyatékosok nemzetközi találkozójának nyitónapján Soltvadkerten szombaton. A Bács-Kiskun megyei nagyközségben szervezett esemény nem csupán több mint háromszáz fogyatékos vidám, szórakoztató összejövetelére teremtett alkalmat, de komoly szakmai vitákra is. Ez utóbbiakon harminc magyar, osztrák, német, svéd szociális intézet képviselői hangot adtak egyöntetű véleményüknek, miszerint a testileg vagy szellemileg károsodott emberek lelki sérülésének gyógymódja és egyben nehéz sorsuk enyhítője is: az értéket létrehozó foglalkoztatás, amire igen csekély a lehetőség. Nagy szerepet játszik ebben az előítélet, illetve az, hogy a vállalatok, vállalkozók nem is sejtik: milyen magas színvonalú termékeket tudnak előállítani a fogyatékosok. Bizonyságképpen vásárlással egybekötött kiállítás is nyílt a találkozón. Fából faragott játékok, szőttesek, lakásdíszek, lábbelik, kézimunkák érzékeltették a fogyatékosok tudását, esetenként művészi képességeit, illetve különböző összeszerelhető tárgyak a megbízhatóságukat, precizitásukat. Soltvadkert nemcsak megszervezte ezt a figyelemfelhívó és újszerű találkozót, de egy alapítványt is létrehozott, amelynek a javára a helybéli lakosok már eddig több mint százezer forintot fizettek be. Az összegyűlt pénzt — pályázat útján — az a fogyatékosokat gondozó intézet nyeri el, amelyik az alapítványi támogatás segítségével lakói foglalkoztatását elősegíti. (Folytatás az 1. oldalról) A sajtótájékoztatón ismételten bebizonyosodott, hogy Budapest és Pozsony eltérő nézeteket vall a nemzeti kisebbségek kérdésében. A szlovák kormányfő, Vladimír Meciar azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségek ügye nem kizárólag hazája és Magyarország gondja. Az igazi probléma amúgy sem a kisebbségek kérdése, hanem az országok gazdasági állapota. A nemzetiségek helyzetét Szlovákia és Magyarország eltérően ítéli meg — mondta, majd úgy vélekedett, hogy a szlovákiai magyarok elégedetlenek lennének, ha annyi joguk lenne csak, mint a Magyarországon élő szlovákoknak. Viszont — tette hozzá — egyik ország sem felügyelheti a másikat. Erre reagálva Antall József kifejtette: Magyarország hajlandó saját nemzetiségi politikáját bármely országéval összehasonlítani, különös tekintettel a napokban elfogadott kisebbségi törvényre. Arról nincs szó, hogy egyik ország ellenőrizné a másikat, hiszen — a Koppenhágában elfogadott elvek szerint — a nemzeMagyarország ma nem tekinthető keresztény országnak — nyiltkozta a hét végén Münchenben Miklosházy Attila, a nyugati államokban élő katolikus magyarok püspöke. A Pax Romana néven ismert katolikus magyar értelmiségi mozgalom (KMEM) rendezvényén felszólaló főpap megállapítása szerint az ötven évvel ezelőtti magyar- országi állapotokat nem lehet többé „visszahozni”. Jóllehet az országban sok jó keresztény él, és számos pozitív kezdeményeErkölcsi Ha tudatosan törekszünk a magyarság jövőjének biztosítására, vállalnunk kell múltunk minden átörökíthető értékét, az ugyanis az alapja az új érték teremtésének. A helyreállításnak és a továbblépésnek mindig megvolt a lehetősége, ha a nemzet vállalta örökölt értékeit, s képes volt azokat ötvözni a megújulásnak és modernizációnak az európai követelményeivel. Egyebek között ezeket hangsúlyozta Szabad György szombaton este Martonvásáron, az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetében, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum és a martonvásári Brunszvik Klub által a „Szent László- völgy története a kezdetektől a török kiűzéséig” című kiállítás megnyitásakor. Az Országgyűlés elnöke kiemelte: a hely története soha nem szigetelhető el az ország történetétől. A történet arról vall, hogy történelmünk nemtiségi és kisebbségi jogok nem tekinthetők az ország belügyé- nek, sokkal inkább átfogó kérdéseknek. A magyar—szlovák viszonyt értékelve Antall József emlékeztetett a kisebbségek ügyén kívül a bősi erőmű körüli vitára, hozzáfűzte azonban, hogy Budapestnek soha nem volt célja Pozsony elszigetelése, mert Magyarország az együttműködés híve és kész a kapcsolatok fejlesztésére. A délszláv válság ügyében Olaszország, Horvátország és Magyarország kormányfőit kérdezték az újságírók. Itália miniszterelnöke azt erősítette meg, hogy országa nem jár külön utat, és egyértelműen azonosul a válság megoldására elfogadott európai deklarációk elveivel. Nikica Valentic, a horvát miniszterelnök cáfolta, hogy országa Bosznia-Hercegovina megosztására törekedne, mert — mint mondta — Zágráb abban érdekelt, hgy Bosznia-Hercegovina független legyen, és ennek az ott élő három nemzet egyenlő jogaira kell épülnie. Egyetértett ezzel a gondolattal zés is akad, ám ezek megmaradnak a felszínen. Éppen ezért „új katolikus misszióra” van szükség, szinte mindent újra kell kezdeni — hangoztatta Miklosházy püspök. Meglátása szerint az újrakezdés több egyházi (katolikus) iskolát és intézményt igényel, ugyanis csak így lehet helyrehozni a 40 éves kommunista, vallásellenes rendszer következményeit. A püspök úgy vélekedett, hogy ehhez legalább 10-15. évre lesz szükség. Egyúttal hecsak elvont stúdiumként találkozik az emberrel, hanem olyan szerves kapcsolatot idéz fel, amit a gyökereivel, a saját világába kapaszkodó ember nagyon jól tud értékelni. Történelmünket — a jót, a rosszat, a derűset, a szépet és a vétkest is — vállaljuk, hiszen napjaink megújulását is erre alapozzuk — de különbséget téve az érték, a talmi ragyogás és az az osztrák kancellár is. A délszláv válság kapcsán szóba került a Vajdaság is — válaszolta egy kérdésre a magyar miniszterelnök, és elmondta a nemzetközi sajtó képviselőinek, hogy Magyarország álláspontját meghatározza a Vajdaságban élő 400 000 magyar, akiknek érdekében Budapest korrekt és normális viszonyra törekszik minden szomszédjával, köztük Szerbiával is. A sajtótájékoztató végén az olasz kormányfő bejelentette: január elsejével országa veszi át a KeK soros elnöki tisztét. A Közép-európai Kezdeményezés tagországainak — Ausztria, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, a Cseh Köztársaság, Magyarország, Olaszország, Macedónia, a volt Jugoszláv Köztársaság, Lengyelország, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia — miniszterelnökei szombaton zárónyilatkozatot adtak ki a hét végén Budapesten megtartott éves találkozójukról. Az angol nyelvű, nyolcoldalas dokumentum egy politikai és egy gazdasági fejezetből áll. lyeslően szólt a magyar egyházmegyék új beosztásáról, mivel — mint mondta — ezáltal közelebb kerültek híveikhez a püspökök. Több évtizedes tapasztalatait mérlegre téve Miklosházy Attila szólt a nyugati magyar katolikusok helyzetéről is. Mint elmondta, 50 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban 94 magyar plébánia működött. Ma viszont csupán 35-nek van magyar papja, a többi betagozódott a helyi egyházakba. esendő között. Nem azért, hogy korbácsoljuk a múltat, hogy görögtűzbe borítsuk, nem azért, hogy berozsdásít- suk, hanem azért, hogy erkölcsi alapot adjunk a jövőnek — mondta Szabad György. A kiállítás régészeti emlékek, oklevelek, korabeli térképek alapján ad képet a Szent László-völgy korai történelméről. A zsúfolt határ ára A határátkelők zsúfoltságának i enyhítésére előbb-utóbb köz- í ponti intézkedésekre lesz szükség — jelentette ki Keres László, az ORFK Közlekedésrendészeti főosztályvezetője vasárnap gyulai határátkelőn tartott sajtótájékoztatóján. Kijelentését azzal indokolta, hogy bár a rendőrség koordinálja az együttműködő szervezetek tevékenységét, mindegyikük saját költségvetéséből fedezi a megnövekedett feladatokkal járó kiadásokat. A polgári védelemnek egyébként mintegy 2 millió forintjába kerül a határon várakozó török vendégmunkások egészségügyi ellátása, Gyula város önkormányzata pedig napi 94 ezer forintot fordít a szemét és a szennyvíz elszállítására. A rendőrség tavaly 10 milliót áldozott a rendkívüli módon megnövekedett határforgalom lebonyolítására, s számításaik szerint ez az összeg idén sem lesz alacsonyabb. Jaj! Tanítani fog Az általában határozottan fogalmazó Debreceni József legújabb Népszabadság-beli nyilatkozatában kifejti: elképzelhető, hogy visszavonul a politikától, tanítani fog. Nagyon remélem, hogy a katedrán kissé pontosabb lesz és szaba- tosabb, mint a politikai közéletben, s nem mond majd olyanokat, mint a Népszabadságban: „...nagyon nehéz dolguk lesz azoknak a pártoknak, akik...” A pártok, kedves tanár úr, nem akik — azok általában a párttagok szoktak lenni —, hanem amelyek. Isten ments, hogy a későbbiekben ez majd így rögződjék az Ön által kiszemelt Katona József Gimnázium diákjainak agyában. De ugyanebben az interjúban fölveti a riporter. hogy vajon a nemzeti elem hangsúlyozása nem vezet-e végül is Boszniához. A tanár úr erre nem azt válaszolja, hogy kedves szerkesztő úr, kérdéséért elégtelen osztályzatot érdemelne, hanem amolyan debreczeniesen azt mondja: „Ez mindig az adott viszonyoktól függ.” Már az „adott viszonyok” is nagyon tetszik nekem, ám még jobban az, hogy kitér rá: az MDF-ből való kizárása végül is komoly esélyt adna a következő választásokon a parlamentbe való bejutásához. lehetséges, hogy ez így van, ám én megkockáztatom, hogy mindez azért van így, mert az MDF-es képviselők között olyan baloldali liberálisok is helyet foglaltak, mint amilyen a Katona József Gimnázium leendő tanára, vagyis Ön. (Vödrös) Magyar püspök nyilatkozata / Uj misszióra van szükség Szabad György Martonvásáron alapot a jövőnek