Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-17 / 165. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAG 1993. JÚLIUS 17., SZOMBAT Kormányszóvivői tájékoztató BóVül a privatizációs kínálat A kormány csütörtöki ülésén elfogadta az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által kidolgozott, az ez évi iparpolitikai feladatok elvégzéséről szóló munkaprogramot. Utasította a tárcák vezetőit, hogy a program alapján hatáskörükbe utalt feladatokat határidőre végezzék el — hangzott el Juhász Judit pénteki szokásos kormányszóvivői tájékoztatóján. A kabinet már január 7-ei ülésén elfogadta az „Ipari jövőkép — a kormány középtávú iparpolitikája” című dokumentumot, amely áttekintette az iparpolitikai eszközök egyes elemeit, felvázolta a szükséges lépéseket, és összefoglalta a kormány középtávú iparpolitikai feladatait. Az IKM legfontosabb tennivalója a privatizációs kínálat bővítése, a szakmai privatizációs programok kidolgozása, az ipar szerkezetváltásának elősegítése a háttérintézmények kiépítésével, és a fejlesztési eszközök, segélyek felhasználásának hatékonyabbá tételével. A tárca feldataihoz tartozik továbbá az ipari válságkezelés és a reorganizáció megvalósítása, valamint a hazai ipar és munkaerőpiac védelme, összhangban az EK-szabályaival. Ez utóbbihoz tartozik például az állami megrendelések kódexe, valamint az antidömping-intézkedé- sek kidolgozása. A kabinet csütörtökön hozzájárult az orosházi Mezőgép Rt. 70 millió forintos állami részesedésszerzéséhez. A szóvivői tájékoztatón elhangzott: az rt. 1992. januári átalakulása óta a Linomar Corporation nevű kanadai cég leányvállalata, és azóta a 95 millió forintos alaptőkét 355 millió forintra emelték. A részvénytársaság 1996-ban 350 ezer vákuumszivattyút kíván gyártani, és a termelés felfutásával az export a tervek szerint eléri az évi 9 millió dollárt. A kormány figyelembe vette, hogy a Linomar cég dinamikusan fejlesztette tevékenységét, és kiszélesítette profdját. A kormány egy korábbi határozatának megfelelően jóváhagyta azoknak a tárgyalásoknak az eredményeit, amelyeket Raskó György földművelésügyi államtitkár vezette magyar delegáció folytatott június végén az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank képviselőivel egy, a mezőgazdasági Átalakulási program finanszírozásához kapcsolódó kölcsönökre vonatkozó garanciaegyezményről. Juhász Judit kormányszóvivő ismertette azt a levelet, amelyet Antall József miniszterelnök július 12-én írt Václav Klausnak, a Cseh Köztársaság miniszterelnökének. A szóvivő közölte: a levél első részében Antall József gratulál a Cseh Köztársaság Európa Tanácsba történt felvételéhez, a második részben pedig a magyar miniszterelnök kifejti a magyar álláspontot a kisebbségek helyzetével kapcsolatban. Közép-európai Kezdeményezés Szükséges a visegrádi együttműködés (Folytatás az 1. oldatról) A magyar miniszterelnök és az Európa Tanács főtitkára egyetértettek abban: világossá kell tenni, hogy mi a lényegi, tartalmi célja a Közép-európai Kezdeményezésnek mint regionális együttműködési formának. Catherine Lalumiére hangsúlyozta, hogy az Európa Tanács érdekelt a kelet-közép-európai térség regionális együttműködési fórumainak fennmaradásában és folyamatos működésében. Ugyanakkor rávilágított arra is: elkerülendő, hogy ezek a szervezetek zártak legyenek, tevékenységükkel segíteni kell a bekapcsolódást más integrációs formákba. A megbeszélésen szóba került Szlovákia közelmúltbeli felvétele az Európa Tanácsba. Ezzel kapcsolatosan Antall József ismételten leszögezte: Magyarországnak nem volt célja, hogy meggátolja Szlovákia felvételét. A tagság odaítélésével ugyanakkor immár az Európa Tanácsnak is szerepet kell vállalni abban, hogy a tagsággal együttjáró normákat és kritériumokat — így a kisebbségi kérdésben is — Szlovákia betartsa. A Catherine Lalumiére asz- szonnyal folytatott megbeszélést követően Hanna Suchoc- ka lengyel kormányfőt fogadta a magyar miniszterelnök. A megbeszélésen mindkét fél kinyilvánította, hogy szükségesnek tartja mind a Középeurópai Kezdeményezés, mind a visegrádi együttműködés fenntartását, mivel ezek a fórumok nemcsak a régió országait kapcsolják össze, de egyúttal elősegítik a térség európai integrálódását is. A Közép-európai Kezdeményezésnek igen nagy szerepe van a kapcsolatok ápolása terén, de nem alternatívája az európai integrációnak, s különösen nem a Közös Piacnak — mondotta Franz Vranitzky osztrák kancellár Budapestre utazása előtt péntek délelőtt. A kancallár kormányának A közalkalmazottak, köztük a pedagógusok megkapják a törvényben előírt béremelést 1994-ben. Erre nem az 1994-es költségvetés, hanem részben az önkormányzatok saját forrásai, részben a kormány által garantált hitelek jelenthetik a fedezetet. A teljes bértömeg 45 milliárd forint, ami 800 ezer közalkalmazott között oszlik meg — mondta Szabó Iván pénzügy- miniszter. A megegyezést augusztus végéig kívánják létrehozni az érintett érdeképviseletekkel. A Pénzügyminisztérium álláspontja szerint a 3200 önkormányzat nagy része rendelkezik elegendő forrásokkal ahhoz, hogy a béremelés egy részét megelőzze, a 200-300 hátrányos helyzetű önkormányzat pedig a teljes szükséges összeget megkapná kamattal nem terhelt céltámogatás formájában. A megelőlegezett összegek visszafizetésére 1996 után kerülne sor. 3 CSU-képviselők véleménye Hazánk megbízható partner Németország elismeréssél figyeli azt a következetességet, amellyel Magyarország igen nehéz útján halad —jelentette ki Theo Waigel német pénzügyminiszter pénteken, Budapesten újságírók előtt. A német politikus — aki a bajor CSU, a Keresztényszociális Unió elnöki tisztét is betölti — a párt szövetségi parlamentbeli képviselőcsoportjá- •val járt Magyarországon, és pénteken magyar kollégájával, Szabó Ivánnal is találkozott. A CSU politikusai négynapos budapesti látogatását összegző sajtótájékoztatón Theo Waigel megbízható partnernek nevezte Magyarországot, amely vonzó célpont a nyugati és köztük a német befektetőknek. A Szabó Ivánnal folytatott megbeszélésről a német pénzügyminiszter elmondta: szó esett a kiváló német—magyar gazdasági kapcsolatok számos kérdéséről, köztük arról, hogy hamarosan újabb Start-hitelt indítanak. A németek szívesen megosztják továbbá Magyar- országggal a volt NDK-ban folyó privatizáció tapasztalatait, és ehhez segítséget is nyújtanak. Németország kész arra is, hogy a kiterjedt kétoldalú gazdasági kapcsolatokat nemzetközi kontextusba ágyazza. Az év első felében meggyengült német gazdaság helyzete a harmadik negyedévben várhatóan stabilizálódik, és az előrejelzések szeTheo Waigel és Szabó Iván pénzügyminiszter a tárgyaló- asztalnál MTI-fotó rint újra fellendülés várható. Ez a partnerek — köztük hazánk — számára is kedvező következményekkel jár majd. Addig sem szabad azonban sem a magyaroknak, sem a németeknek elhanyagolni a keleti piacokat — hangsúlyozta a német politikus. Kérdésekre válaszolva Theo Waigel elmonta: Magyarország stabilitása miatt vonzó célpont a német befektetőknek, és a bizalomban szerepe van annak is, hogy Magyarország nem kérte adósságai átütemezését. Az azonban nem központi döntésektől, hanem az egyes cégek akaratától függ, hogy kívánnak-e Magyarországon beruházni. Az együttműködést ugyanis nem lehet központból vezérelni. Ezért különösen fontos a régiók együttműködése, mint amilyenre Bajorország és Magyarország esetében már akad példa. A sajtótájékoztatón ismét feltették az újságírók a német vendégeknek az utóbbi napokban többször elhangzott kérdést, hogy a CDU — és bajor megfelelője, a CSU — támogatni kívánja-e az MDF-et a választási küzdelemben. Michael Glos, a CSU Bundes- tag-beli csoportjának vezetője erre kifejtette: szívesen látnák ugyan, ha a CDU-val azonos értékeket képviselő pártok, a mostani koalíció erői sikeresek lennének a választásokon. Készek tehát segítséget adni a szervezésben, az eméleti felkészülésben, azonban más ország ügyeibe nem akarnak beavatkozni. A Budapest—Becs—Nürnberg-\asút\om\ magyar szakasza felújításának beruházásról és a vasúti járműgyártásáról szóló, a magyar országgyűlés által e hó elején elfogadott határozat értelmében hazánk 450 millió márka hitelt vesz föl egy német banktól. Ebből az összegből 280 millió márka a vasútvonal korszerűsítését, 170 millió pedig vasúti személykocsik vásárlását, és azok magyarországi gyártásának megalapozását szolgálja. Fölvetődött a német kormány által a Budapest—Hegyeshalomé asút megépítéséhez nyújtandó segítség lehetősége is. Szó esett a magyar autópályák építésében való német részvételről is. A koncesszió lehet a megoldás az M1 -es és / Uj vegyesvállalat Carrier Kft. elnevezéssel vegyesvállalatot alapított a Mo- laj Rt. és három, kőolajszármazékok értékesítésével foglalkozó román cég. Az új társaságot különféle kenőolajok értékesítésére hozták létre azzal a céllal, 1993 első féléves mérlegét megvonva ugyan elsősorban belpolitikai témákra tért ki, egy kérdésre válaszolva azonban megjegyezte: egy vasútvonal Európán átvezető szakaszának kiépítéséhez nincs szükség a Közép-európai Kezdeményezés kibővítésére — ennyiben igazat ad Vaclav Klaus cseh miniszterelnöknek. Mindamellett a Közép-európai Kezdeményezés igen alkalmas tárgyalási plattform a kömyzetvédelmi, közlekedési vagy kulturális kérdések kormányszintű megvitatásához — mondotta. A szervezet kibővítésével kapcsolatban Vranitzky óvtosságra intett. Megkapják a béremelést a pedagógusok éves futamidővel, kedvezményes feltételekkel. A béremelésből fennmaradó részt, 9-18 milliárd forintot, a kormány által garantált hitelekkel lehetne előteremteni. Mindehhez nem kell módosítani a pénzintézeti törvényt, magánjogi szerződésekkel az ügylet megoldható. A szabályozáshoz szükséges részeknek csupán a költségvetési törvénybe kell bekerülniük — hangsúlyozta a pénzügy- miniszter. Német segítség a vasútnak s Útépítés koncesszióval Hazánkban folytat tárgyalásokat Manfred Carsteins német szövetségi- közlekedési államtitkár, aki tegnap a Schamschula György közlekedési miniszterrel, és Rajkai Zsolt politikai államtitkárral folytatott megbeszélések szünetében rövid sajtótájékoztatón számolt be a látogatás eddigi eredményeiről. az M5-ös autópálya továbbépítésére is. Az M7-es és az M3-as autópálya meghosszabbítására a tendert ősszel írják ki, a kivitelezés 1994 végén kezdődhet. A koncesszióba kiadott építkezések megtérülését az ily módon megépített útszakaszok autópályadíjából remélik a leendő, esetleg külföldi kivitelezők. A délszláv válság miatti blokád következtében Magyarország veszteségei már 7 milliárd forintra rúgnak. A magyar tárgyalófelek kérték Manfred Carsteinst, hogy támogassa hazánk kárpótlási kérelmét az EK-ban. Carste- ins úr erre ígéretet tett, bár megjegyezte, hogy előbb a blokád megszüntetésének föltételeit, vagyis a békét kell megteremteni. D. A. hogy az eddiginél lényegesen több árut adjanak el Romániában. Komáromból eddig évente 1500-2000 tonna kenőolajat exportáltak Romániába, de ezt a társaság 4000-6000 tonnára szeretné növelni. Lelkiismeretlenek Tegnap ezen a hasábon Légy semmitmondó címmel házunk tájával, azaz a sajtóval foglalkoztam. Ma ugyanerre kényszerülök, hiszen ugyancsak tegnapi számunkban közöltük második oldalunkon, azt az MTI-hírt — Forhintés a világ szemébe volt a címe —•, amely a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete nyilatkozatát részletezi. Nos, miről van szó? A Magyar Újságírók Közössége (MŰK) a világ újságíróinak arra hívta fel a figyelmét, hogy Romániában a magyarságot sújtó politikai perek folynak, s kérte: ezek ellen emeljék fel szavukat. A román újságíró-szervezet (UZPR) a MŰK felhívása kapcsán a Chronica Romana hétvégi számában állítja: ilyen perek nem folynak. Nos, ezzel a cikkel vitáznak a romániai magyar újságírók, mondván: a marosvásárhelyi véres események nyomán magyarokat és cigányokat diszkriminatív „igazságszolgáltatással” ítéltek el, azaz a hatalom koncepciós politikai pereket folytat. A képlet tehát adott, és sajnos nem csak Romániában. Fájdalom: ami Magyarországot illeti: a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének közleményét egyetlen központi magyar napilap sem vette át. Lám, a magyar- országi napilapok már rég nem azzal foglalkoznak, amit híresztelnek magukról, vagyis hogy humánusak és minden téren az előrehaladást szolgálják. Ez a fajta hallgatásuk is bizonyítja: sokkal inkább szeretnek hangot adni azoknak a dolgoknak, amelyek sejtésük szerint zavart kelthetnek a magyar politikai közéletben. Magatartásuk finoman így jellemezhető: lelkiismeretlen, felelőtlen. (Vödrös)
