Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-15 / 163. szám
i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚLIUS 15., CSÜTÖRTÖK 3 Micsoda különbség! A sejtések és a híresztelések korát éljük. Akik biztosra akarnak menni, s nem szeretnék a vak véletlenre bízni, hogy egy híresztelés szárnyra kap-e vagy sem, az írott, vagy az elektronikus sajtóhoz folyamodnak. Szinte bármit bevihetnek a köztudatba, ha alkalmaznak néhány jól bevált fogást. Elegendő' a mondandót azzal kezdeni, hogy „olyan hírek terjedtek el”, vagy „úgy hírlik”, vagy „meg nem erősített hírek szerint”, esetleg „megbízható forrásokból értesültünk arról”és így tovább. A többi már könnyedén hozzáfűzhető', miként az a minap is történt, a kettes csatornán látható esti hírműsorban. Elek Istvánnal és Debreczeni Józseffel kapcsolatban ezt hallhattuk: „Korábban olyan hírek terjedtek el, hogy esetleg elképzelhető', a két liberális szárnyi politikus visszavétele a pártba” Mármint az MDF-be. „Hogyha ez komolyan fölmerülne és a frakció csakugyan felülvizsgálná a korábbi határozatát, akkor megfontolnám a dolgot, akkor gondolkoznék rajta”— mondotta Debreczeni, akivel kapcsolatban azon nyomban másfajta híresztelés is szóba került. A műsorvezető' lapértesülésekre hivatkozva közölte, hogy a képviselőt a Bács-Kiskun megyei választási lista első' helyére jelölné jövőre a Fidesz. Debreczeni viszont kijelentette, hogy semmiféle kapcsolat- felvétel nem történt a kecskeméti Fidesz-szel és semmiféle ajánlatot nem kapott, és nem gondolt meg utólag, legfeljebb egy baráti beszélgetés történt, ami puhatolózásnak tekinthető', de semmi több. A sejtetésekben járatlan tévénéző' ezután joggal gondolhatott arra, hogy íme, itt egy politikus, akinek a kegyeiért immár két rivális parlamenti párt is verseng, s gondolhatott arra is: kell legyen valami ebben a Debreczeniben, ha ennyire kapós. A riporter azonban — becsületére legyen mondva — tovább kérdezett: — Ki puhatolózott? Debreczeni József, vagy a Fidesz? Debreczeni válasza: — Én puhatolóztam. Erre mondja a pesti polgár: ja kérem, micsoda különbség! (bánó) Mérlegen az első félév Bundestag-delegáció Budapesten Példamutató Magyarország magatartása Az ez évi központi költségvetés első félév végén kialakult hiánya 119,4 milliárd forint. A deficit 406,1 milliárd forint bevétel és 525,5 milliárd forint kiadás egyenlegként jött létre. A PM tájékoztatása szerint a deficit májushoz viszonyítva 25,7 milliárd forinttal emelkedett. A növekmény az első öt hónap havi átlagát közel 7 milliárd forinttal haladja meg. Ez elsősorban a privatizációs bevételek elmaradásával magyarázható. Az első félévben privatizációból 16 milliárd forintos (Folytatás az 1. oldalról) A Népjóléti Minisztérium és a Magyar Gyógyszerész Kamara közösen dolgozta ki azt a két nagy jelentőségű törvénytervezetet, amelyet a kormány a napokban fogadott el — így ősszel a parlament elé kerül. A Magyar Gyógyszerész Kamaráról szóló törvénytervezet lényege, hogy a kamara köztestületként kap meghatározott feladatot az államtól, amelyet saját felelősségi körében lát el. A szakmai önkormányzat lehetővé teszi, hogy a gyógyszerészek demokratikusan és önállóan intézzék szakmai ügyeiket, valamint társadalmi szerepüknek és súlyuknak megfelelően járuljanak hozzá az egészségpolitika alakításához, a lakosság gyógyel- látásának javításához. A Magyar Gyógyszerész Kamara tehát a gyógyszerészek önkormányzattal rendelkező', szakmai érdek-képviseleti testületé. A tagság kötelező' valameny- nyi közvetlen gyógyszerellátó tevékenységet végző patikus költségvetési bevétel keletkezett. A hiány alakulásában szerepet játszott a növekvő adósságszolgálattal kapcsolatos teher. Június hónapban erre a célra 4,7 milliárd forintot fizetett ki a költségvetés. Az adósság- szolgálati bevételek és kiadások egyenlege 46,9 milliárd forint volt, az első félév során ösz- szességében ennyibe került a költségvetésnek a felhalmozódott jelentős belföldi államadósság. Az adósságszolgálati kiadásoknak 14 százaléka — 11,3 milliárd forint — volt adósságtörlesztés. számára. Legfontosabb feladata egyebek mellett, hogy véleményezze a gyógyszergyártást, a gyógyszerellátást és forgalmazást, valamint a vezető beosztású gyógyszerészek kinevezését. A kamara etikai-fegyelmi szabályzatot alkot, és elmarasztalhatja a szakmai szabályokat megszegő munkatársakat. A másik törvénytervezet — amely a gyógyszertárak felállításáról, illetve szabályairól szól, és a küszöbön álló patikaprivatizációnak szab irányvonalat — alaptétele: a gyógyszertárak egészségügyi intézmények, ezért szakmai irányításuk és felügyeletük állami feladat. A biztonságos és jó színvonalú gyógyszerellátást nem szabad kitenni a piaci verseny szabadságából fakadó veszélyeknek, ezért a törvénytervezet nem engedi, hogy gazdasági társaságok létesítsenek és működtessenek gyógyszertárakat. A nagyobb gyógyszertárak működtetésére csak betéti társaság alakulhat, amelynek tagjai gyógyszerészek, és leg„Magyarország magatartása az itt élő német kisebbségekkel szemben példamutató lehet más nemzetek számára” — jelentette ki Michael Glos, a Bundestag Keresztényszociális Unió (CSU) bajor tartományi csoportjának vezetője tegnap délelőtt képviselőcsoportja, valamint a Keresztény- demokrata Unió (CDU) frakciója 50 képviselőjének budapesti látogatása első napján, a Parlament üléstermében. Michael Glos ezt akkor mondta, amikor Kónya Imre MDF frakcivezető előadását követően a németek köszönetét tolmácsolta a magyar népnek a német újraegyesítésben és a vasfüggöny lebontásában játszott szerepéért. A német honatyáknak Kónya Imre többek között arról beszélt, hogy a magyar Országgyűlés minden nehézsége dacára teljesíti vállalt köteleAjánlatok autópályára Az M5-ÖS autópálya koncesz- sziós megépítésére az előminősítést nyert pályázók közül a megadott határidőre két konzorcium tett ajánlatot, a harmadik visszalépett — tájékoztatta az MTI-t tegnap a közlekedési tárca illetékese. A két pályázó a francia— magyar—osztrák Hungarian Motorway International Consortium, és az ugyancsak francia—osztrák—magyar érdekeltségű Transroute Intematio- nal-GTM International. A szaktárca közlése szerint a koncessziós szerződést még ebben az évben megkötik. alább egyikük személyi joggal is rendelkezik. A személyi jog — amelynek értelmében csak gyógyszerész működtethet gyógyszertárat — azért fontos, mert a képzett szakemberek személye ad garanciát a gyógyszerellátás szakmai színvonalára. Személyi jog csak országos pályázat alapján ítélhető oda. (Gyógyszertár vezetésére csak az jogosult, aki gyógyszerészdiplomával, megfelelő szakvizsgával és legalább ötéves szakmai gyakorlatai rendelkezik.) A személyi jog nem ruházható át és nem örökölhető. A Magyar Gyógyszerész Kamara azonban tá- mogaja a gyógyszerészdinasztiák kialakítását, ezért a tervezet szerint haszonélvezeti jog illeti meg azt a 24. életévét betöltött gyermeket, aki gyógyszerész oklevéllel rendelkezik. A sajtótájékoztatón egyebek mellett az is elhangzott, hogy a törvénytervezet az áremelést megtiltja a gyógyszerészek számára. T. Á. zettségét. A frakcióvezető szerint a világ vezető országainak „saját jól felfogott érdekükben" figyelniük kell a közel-kelet-európai térségre. Kónya méltányolta, hogy Németországban átérzik hazánk és a régió problémáit, ám nagyobb empátiát kért a tekintetben, hogy a magyar termékeket ne sújtsák embargóval, és a Nyugat segítse hazánk közeledését, csatlakozását Európához. A jelen helyzetre utalva a magyar politikus kifejtette: „Németországban a velünk rokon koalíció irányítja a nemzeti felemelkedést; azt hiszem, hogy ez alapot ad arra, hogy bizalmamat fejezzem ki közös jövőnkkel kapcsolatban”. A délelőtt folyamán Wol- fart János, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke tartott német nyelven nagy érdeklődéssel kísért előadást a kisebbségek helyzetéről, valaAz Országgyűlés által elfogadott, a lakások és a helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény 1994. június 30-ig megtiltja az önkormányzati lakások lakbérének emelését, továbbá vásárlási jogot ad a lakások és a nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérlőinek, hogy bérleményük tulajdonjogát megszerezhessék. (Folytatás az 1. oldalról) A főváros által nyújtott támogatás nem elegendő, az utasok száma csökken, mert egyre többen térnek át az autózásra. A tömegközlekedés részaránya Budapesten a közlekedésben a hajdani 82 százalék helyett ma már csupán 65-70 százalék. A gondokat a BKV nem a járatok ritkításával akarja megoldani, és lehetőleg nem a fokozott tarifa- emeléssel, hanem a tömegközlekedés hálózatának fölülvizs- gálatával. Az autóbuszjáratok esetében ez azt jelentheti — legalábbis azon elképzelések szerint, amelyeket most vitat meg a fővárosi önkormányzat képviselő-testülete —, hogy a kevésbé kihasznált járatokat esetleg csökkentik, a párhuzamosan közlekedőket jobban összehangolják,a fölöslegesen hosszú vonalakat több részre osztják. Budapesten belül esetleg övezeteket alakítanak ki. A ritkábban lakott részekre elképzelhető, hogy kevesebb busz jár majd, de egyrészt pontosabban, másrészt garanciát vállalnak arra, hogy a legközelebbi város- központba közvetlen járatokat indítanak. A piros metró vonalán a mint az Országgyűlés által a napokban elfogadott, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényről. A magyarországi látogatást a CSU tartományi csoport kezdeményezte, amely évente más-más országba szervez tanulmányutat. A delegáció tagja Hans Klein, a német Bundestag alelnöke, Michael Glos, a Bundestag CSU tartományi csoportjának vezetője, Horst Seehofer szövetségi egészség- ügyi miniszter, Carl-Dieter Spranger, a gazdasági együttműködésért felelős szövetségi miniszter és Theo Waigel pénzügyminiszter, aki csak később csatlakozik a küldöttséghez. Ma Antall József miniszterelnök fogadja a Bundestag alel- nökét, a CSU-frakció elnökét, valamint a minisztereket, akik egyébként budapesti látogatásuk során találkoznak magyar kollégáikkal is. Jogviták sorozatát indítaná el, ha egyes önkormányzatok a már elfogadott törvényt figyelmen kívül hagyva, kísérletet tennének arra, hogy a lakásokat és helyiségeket kivonják a törvény hatálya alól, és e vagyonkimentéssel megakadályozzák a bérlők tulajdonszerzését — olvasható többek között a közleményben. mozgólépcsők felújítását végzik, a Moszkva tér és a Batthyány tér után sorra került a Blaha Lujza tér és a Keleti pályaudvar is. A legzsúfoltabb állomásokon második kijáratot is létesítenek majd. A villamoshálózat felülvizsgálata során a nagyon kihasználatlan járatokat megszüntetik, viszont Budán úgynevezett „harántoló járat"létesítését tervezik, több vonal összekötésével. A jegyellenőrzést minden járművön szigorítják, a metrónál pedig a londoni, párizsi, vagy római metróéhoz hasonló zárt rendszert szándékoznak kiépíteni. A főváros éjszakai közlekedésének megoldására is tervet dolgoztak ki, melynek lényege az, hogy esetleg ritkábban járnak ugyan a buszok a külterületekre, de szintén pontosan, és racionálisan megtervezett és betartott csatlakozásokkal. A változtatásokban a BKV messzemenően figyelembe veszi az utasok igényeit, ötleteit, elvárásait. A vállalat vezetése szeretné, ha a lakosság nem hatóságnak tekintené a BKV-t, hanem annak, ami valójában: szolgáltató vállalatnak. Demeter Adrienn Diurnus, a hit-kapó A legnagyobb példány- számú napilapban (Nép- szabadság) Diurnus, azaz Bodor Pál így mereng: „Pedig már azt hittem, senkinek sincs már kedve olvasni. Hát még írni — ha nem muszáj. Nos, néha nem a szerző ad hitet az olvasónak, hanem fordítva...” Kezdjük a végén. Ki kinek ad hitet? Véleményem szerint hit-adással a Népszabadság valóban nem vádolható, hiszen következetesen ragaszkodnak ahhoz, hogy minden mondatuk, minden cikkük lehetőleg kedv-elvevő legyen, vagyis azt sugallja — merthogy Bodor Pál ebben az írásában is sugall —, hogy itt minden rossz, itt az embereknek mindentől elment már a kedvük, nevezetesen nemhogy az írástól, de még az olvasástól is. Bodor Pál ebben az esetben nem mond igazat. Füllent, mint azt hosz- szú-hosszú ideje megszokhatta, függetlenül attól, hogy mely ország lakójának mondotta magát. Füllentését bizonyítja, hogy például a Lakitelek Alapítvány önéletí- ró pályázatára Magyar- országról, illetve határainkon túlról ömlöttek a jobbnál-jobb kéziratok, és sokat ezek közül olyan emberek vetettek papírra, akiknek keze korántsem szokott az íráshoz. De a magunk példájából kiindulva mondhatom: karácsony és húsvét előtt kértük a Pest Megyei Hírlap olvasóit, írják meg az ünnepekkel kapcsolatos, felejthetetlen élményeiket. Ezeket az írásokat — merthogy rengeteg érkezett — már jóval karácsony előtt közölni kezdtük, hogy legalább minden egyes anyagból legalább részletet tudjunk közreadni. Mindez bizonyítja, Bodor Pál csak szeretné, ha már elment volna mindenki kedve az írástól, mert az egyértelműen azt jelentené, hogy az emberek építkező kedve csappan. Ám ez nem igaz. Csak abból a szerkesztőségből látszik így, ahonnan eleve rossznak akarják látni azt is, ami jó. Például, hogy az emberek igenis szeretik elmondani a véleményüket, s ha arra módjuk nyílik, azt bizony írásban is szívesen teszik. (Vödrös) Vállalkozó patikusok Nem a piac a legfontosabb A Belügyminisztérium közleménye A fővároson túlra is eljuthat A BKV szolgáltatni szeretne