Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-12 / 160. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JÚLIUS 12., HÉTFŐ A magyar vízügy két nagy alakja Emlékünnepség Őrbottyánban Rajkai Zsolt és Hajós béla Sajó Elemér síremlékénél helyezik el koszorújukat az ó'rbottyáni temetőben (Folytatás az 1. oldalról) Tanultak és tanítottak, létrehoztak számos iskolát, intézményt, alapítványt. Ezzel is a szakmát művelték, a hazát szolgálták, és sohasem felejtették el az embert, a munkást, mert ők is munkásoknak tekintették magukat. Mindezt a Kossuth család tagjaként is tették, vállalva a történelem küldetését, a vízügy ápolását. Ebben a minőségben és szellemiségben nemcsak Magyarországért tettek, hanem Orszentmiklósért is, mert látták, hogy az akkori Őrszentmiklós, annak helyzete, állapota és lehetőségei gyakorlati példaként szolgáltak az országban. Elfáradván Őrszentmiklóson maradtak: pihenni és megpihenni. Akkor, amikor sírjaik előtt tisztelgünk, a 650 éves Őrszentmiklós nevében is tisztelgünk, mely fennálásának emlékünnepségeit éppen a közelmúltban indítottuk el. Ebből az alkalomból alakítottuk meg a Szentmiklós Szövetséget, amely a határainkon belül és a határainkon túl Szentmiklós nevet viselő települések baráti, kulturális, ökumenikus és együttműködési szövetsége. Ez szintén történelmi küldetésből, a haza iránti szeretetből, magyarságból fakad. Úgy, mint az ő szeretetük és magyarságuk. Ők ezt hagyták ránk örökül. Mert ők harcosok is voltak, vezérek is, ahol tisztjeik a mérnökök voltak, katonáik a szorgalmas kubikus népség, a hajósok, a molnárok, a gazdák; ár- vívzvédelemnél a pionír századok. Fegyverük a tudomány, a toll, a mérnöki műszerek, hadiszínterük pedig minden terep, ahol a víz és a föld találkozott.” A magyar vízügy két nagy alakjának sírjánál Rajki Zsolt a KHVM politikai államtitkára, és Hajós Béla vízügyi államtitkár, az őrbottyáni szervezetek, a Gazdakör és a Szentmiklós Szövetség képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit, majd a katolikus templomban szentmisén vettek részt az őrbottyáni polgárok. (feke) Kismarosi Toldi Palotajátékok Visegrádon (Folytatás az 1. oldalról.) Vasárnap újabb harci bemutatóka került sor, majd végül kiderült, ki az év Toldija. A győztes Krebsz György Pest megyéből, Kismarosról érkezett. Kora délután — bár meglehetősen borsos áron — középkori ökörsütésen vehettek részt azok, akik megéheztek az erős emberek küzdelmei láttán. Este pedig maga a király hívta ünnepi díszvacsorára népét és harcosait. Feke László Lovagi párbaj Udvari kíséret Erdó'si Agnes felvételei íjászok — célzás előtt Lajos király mai apródjai Megkérdeztük Hány időskorú el megyénkben? A hét végén zárult Budapesten az öregség problémáival foglalkozó XV. Gerontológus Világkongresszus. Ez a témakör Magyarországot is érzékenyen érinti, hiszen a nyolcvanas években jelentősen felgyorsult a népesség elöregedése hazánkban. Kó'váris Lajostól, a Központi Statisztikai Hivatal Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságának igazgatójától azt kérdeztük, az országos átlaghoz viszonyítva Pest megye milyen helyet foglal el az öregekről készült — Pest megye adatai valamivel kedvezőbbek az országos átlagnál. A megye nem tartozik az ország elöregedett vidékei közé, lakossága átlagosan nyolc hónappal fiatalabb, mint a magyar- országi középérték. Hazánk hatvan évesnél idősebb lakóinak száma kétmillió körül van, Pest megyében pedig a legutóbbi felmérés adatai szerint, körülbelül 164 ezer időskorú él. Ez a megye lakosságának tizenhét százalékát teszi ki. — Milyen arányú az elöregedés a megyében? — Míg az országban tíz év alatt 7,1 százalékkal növekedett az idősek száma, addig ez a szám Pest megyében 8,7 százalék. Az adatok elemzésénél azonban az össznépesség fogyását is figyelembe kell venni. A gyermekek száma ugyanis egyre kevesebb. Ez annak is következménye, hogy húsz százalékkal csökkent a 20—34 éves nők száma. statisztikákban. — Pest megye melyik részén él a legtöbb idős ember? — A Börzsöny vidéki falvak többségében minden ötödik ember az idősek közé sorolható. De vannak olyan települések is, ahol a lakosság több mint negyven százaléka töltötte be a hatvanadik életévét. Ilyen például Perőcsény és Tésa. A megye keleti határvidékének lakossága is jóval idősebb az átlagosnál. A 182 Pest megyei település között 58 olyan van, ahol a lakosság több mint egyötöde az idősek kategóriájába sorolható. Az elöregedés a kisebb lélekszámú, csökkenő népsségű falvakat jellemzi leginkább. Az idősek több mint kétharmada községekben él, és a megyei gazdasági és infra- struktúrúlis szempontból elmaradottnak ítélhető térségeiben legnagyobb az arányuk. H.Cs. A legfiatalabb város Százhalombatta Pest megye legfiatalabb városa. A város népessége a nagyfokú ipartelepítésnek köszönhetően 1960 és 90 között több mint hétszeresére emelkedett, ehhez hasonló, illetve ezt megközelítő fejlődést egyetlen megyei település sem ért el. Ennek az évtizednek az elején a lakosság 24 százaléka volt gyermekkorú és csak a 10 százalékot közelítette meg a 60 év felettiek száma. 1970-ben száz gyermekkorúra 30, 1990-ben pedig 39 időskorú jutott, mindkét időpontban a legkevesebb a megye városai közül. Szuhay Balázs: Vezérciki a sáskajárásról Becsei Miklós: Magyar Murphyk Galambos Szilveszter: Szilánkok Alföldi Imre: Ketten hallgatnak Fecske Csaba: Betegnek jó Wéber Tamás: Kandi kamera Bodnár Gyula: A nyaralás 14 pillanata G. Szabó Judit: Töltött polcok Folytatódik Kaposy Miklós humortörténeti sorozata. A Humor és politika rovatunkban Surján László népjóléti miniszterrel, a Kereszténydemokrata Néppárt elnökével beszélgetünk. A Ludas Matyi az egyetlen Ludas Matyi!
