Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-12 / 160. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZAC 1993. JÚLIUS 12.. HÉTFŐ Kőbalta Horn Gyula Moszkvában tárgyalt a magyar—orosz gazda­sági kapcsolatok helyreállításáról és a keleti piacok vissza­szerzéséről. „A szocialisták ... mindent meg kívánnak tenni a keleti piacok visszaszerzéséért Jaj! Csak ezt ne! A szocialisták csak ne tegyenek meg mindent! Csak a keleti piacot ne szerezzék vissza! AZT a keleti piacot ne! Ebbe rokkant bele ugyanis a magyar gaz­daság: kényszermunka, jóvátételi szállítások, majd testvé­ri együttműködés, stb. Lehet, hogy visszaszerzik. Lehet, hogy a munkanélküli­ség (a gyáron kívüli) csökkenni fog, lehet, hogy több kó- baltagyárat újra tudunk indítani, mert Moszkvában a ma­gyar csiszolt kóbalta mindig kelendőbb volt, a helyi pattin- tottnál. A baj az, hogy a magyar iparnak viszont nyugati színvonalra kellene emelkednie, nyugat-európai igénye­ket kellene kielégítenie! Hát ezért kellett a kőbalta-iparun- kat becsukni. 'A másik bajom: mieló'tt az új piac megnyitásáról beszél­nek, jó lenne a régi piac adósságait rendezni. Van másik ötletem is: rá lehetne beszélni a volt harcostársakat, (akik­től ’56 forró őszén a vattakabátokat kapták), hagyják jóvá Jelcin elnöknek a magyar népet megkövetó' szavait. Van­nak abban az orosz parlamentben régi jó pártiskolai tova- risok, akikkel szót lehet érteni! így a magyar nép megkö­vetésével létrejöhet egy magyar—orosz szerződés, amely egy jó gazdasági együttműködés alapja lehet. És ez nem a keleti piac visszaszerzése. Ez új alapokra helyezett együtt­működés lenne, ami viszont kereskedők, közgazdászok és a magyar nép által választott politikusok dolga. Olyan szakemberek dolga, akiknek szakképzettsége nem csupán az orosz nyelv tökéletes birtoklásában merül ki. Szauter Rudolf KDNP-nagygyűlés Szolnokon Igazságosabb teherviselést A Kereszténydemokrata Nép­párt egyetért azzal, ami a nem­zet érdekében történik, de minden mást elutasít — hang­súlyozta a magyarországi pri­vatizációval kapcsolatosan előadói beszédében dr. Varga László. A KDNP országos el­nökhelyettese a szolnoki me­gyeháza dísztermében szom­baton rendezett nagygyűlésén kiemelte: a privatizáció na­gyobb nyilvánosságot kíván, hiszen a nemzet vagyonáról van szó. Éppen ezért nem le­het titok, hogy kinek vagy kik­nek a tulajdonába kerül. Úgy vélekedett: ezen ügyekben a közvélemény előtt, nyílt tár­gyalásokat kell folytatni. A ke­reszténydemokrata politikus számos kül- és belpolitikai kérdést tartalmazó beszédé­ben kiemelt teret szentelt gaz­dasági életünk aktuális kérdé­seinek, a mezőgazdaság égető problémáinak, a munkanélkü­liségnek. A jelenlegi adózási rend­szerről szólva elmondotta, hogy az túl komplikált. Sajná­latosnak tartotta, hogy a kisjö­vedelmű embereket jobban sújtja, mint a tehetőseket. Mindenki adózzon, aki jöve­delemre tesz szert — ezzel a pártja egyetért — de a teher­viselés legyen igazságos, egyenlő és mértékarányos. Felhívta a figyelmet: a hibá­kat szóvá kell tenni, hogy az ország gazdaságilag is job­ban és a jelenleginél is gyor­sabb ütemben fejlődjön. Csődök, felszámolások Kevesebb az eljárás Kissé csökkent a Fővárosi Bí­rósághoz június során benyúj­tott csőd-, illetve felszámolá­si eljárás iránti kérelmek szá­ma — állapítható meg a fővá­ros és körzete legutóbbi ada­taiból. Ez elsősorban a nyári szezonnak köszönhető, hi­szen tavaly ilyenkor is csök­kent, majd őszre ismét emel­kedett a kérelmek száma. To­vábbra sincs hatással a folya­matokra a júniustól kötelező társasági átalakulás. A Fővárosi Bíróságnál ar­ról tájékoztatták az MTI-t, hogy az elmúlt hónapban 79 csődeljárást zártak le, ugyan­akkor 36 csődkérelem érke­zett be. Ezeknél jelentősebb csökkenés figyelhető meg, hi­szen májusban 112 eljárás fe­jeződött be — közülük 60 ér­demben — és 60 kérelem ér­kezett. Júniusban 22 eljárás ért véget egyezséggel, egy- gyel több, mint májusban, to­vábbra is jelezve azt a ten­denciát, hogy miközben a fe­lek egyezségre törekszenek, egyre kevesebb a jó alkupozí­cióban lévő vállalat. A be­adott kérelmek kétharmada kft.-t érintett. Júniusban 216 felszámolás iránti kérelem ér­kezett a bírósághoz, mindösz- sze 17-tel kevesebb, mint az előző hónapban. Továbbra is elsősorban a szerződéses partnerek kezdeményezésére indítanak eljárást: 151 bead­vány érkezett tőlük. Az APEH és a bankok együtte­sen mindössze 3 alkalommal kezdeményeztek eljárást. A kérelmek kétharmada vonat­kozott kft.-k felszámolására, s éppen a kft.-k között volt a legmagasabb az önmaguk el­len kért felszámolás is. Júni­us során a bíróság 147 eljá­rást zárt le ügyviteli okok mi­att, érdemben pedig 5 felszá­molás fejeződött be. MDF-választmányi ülés Csopakon Helyreállt a frakcióegység Lezsák Sándor ügyvezető el­nök nyitotta meg szombaton délelőtt Csopakon az MDF Országos Választmányának kétnapos ülését. A politikus beszédében hangsúlyozta: „Sokan magunkra hagytak bennünket, de sokan marad­tunk is”. Reménnyel tölti el —. mondta Lezsák —, hogy a legutóbbi balatonföldvári or­szágos választmányi ülésen a testület válságos helyzetben is képes volt kemény döntése­ket hozni. A mostani tanács­kozáson megítélése szerint a választmánynak meg kell erő­sítenie a pártot, annak céljait és törekvéseit. Herényi Ká­roly, az MDF szóvivője az ülés előtt elmondta: az etikai ügyek lezárása és a pártegy­ség helyreállítása után a vá­lasztmány végre érdemi dol­gokkal foglalkozhat, így a gazdaság, a mezőgazdaság helyzetével, a privatizáció kér­déseivel, tehát — mint a szó­vivő fogalmazott — mind­azokkal, amivel egy kormány­zópártnak, egy politikai párt­nak foglalkoznia kell. Herényi Károly késő dél­után beszámolt a sajtó képvi­selőinek a délelőtt kezdődött országos választmányi ülésen történtekről. Első napirendi pontként a résztvevők Farkas Gabriella alelnök előadásá­ban rövid beszámolót hallgat­tak meg a VI. Országos Gyű­lésen született szekcióhatáro­zatok időarányos végrehajtá­A tűzoltók szerint gépkocsi­ból kidobott égő cigaretta okozta azt a tüzet, aminek kö­vetkeztében vasárnap este már több mint 24 négyzetkilo­méteren lángolt a hortobágyi puszta. A Hajdú-Bihar Me­gyei Tűzoltóság ügyeletese elmondta: a 33-as főközleke­dési úton, a 77-es kilométer- szelvénynél gyulladt ki a fű, s a tűz három kilométer szé­lességben, mintegy nyolc ki­sáról, majd szétosztott írásbe­li anyagot vita nélkül tudomá­sul vették. Az Országos Gyű­lésen született szekcióhatáro­zatoktól a párt nem tér el, hi­szen ezeket csak az Országos Gyűlés módosíthatja. Az előzetes tervekkel ellen­tétben, nem zárták le a párt etikai és fegyelmi szabályzatá­nak végleges formába önté­sét, mivel a helyszínen is igen sok módosító indítványt ter­jesztettek be. Ezért a választ­mány meghosszabbította a módosító indítványok beadási határidejét, és következő ülé­sén erre a témára visszatér. A szóvivő a részletekről nem kí­vánt nyilatkozni. Szombat délben, az ebéd­szünet után Kónya Imre beszá­molója következett. A frakció- vezető véleménye szerint a képviselőcsoportban lezajlott lépések következtében a frak­cióegység helyreállt és megszi­lárdult — fogalmazott a szóvi­vő. Kónya Imre azt is hangsú­lyozta: az előbb említett tényt ékesen bizonyítja a pótköltség­vetés és az áfa-szavazások so­rán tapasztalt nagy képviselői részvételi arány, valamint az egységes szavazás, vagyis, hogy minden jelenlévő MDF- es képviselő megszavazta eze­ket a határozatokat. A szóvivő Kónya Imrét idézve hangsú­lyozta: ez csalódottságot vált ki azokban, akik a parlamenti matematika alapján más ered­ményre számítottak. lométeres hosszúságban ter­jedt el eddig. A nagy kiterje­désű tarlóégéshez nagy erők­kel vonultak ki a Hajdú-Bi­har megyei tűzoltók, akiknek a munkáját nagy mértékben nehezíti a vízhiány. Az egyre terjeszkedő pusztatűz környé­kén ugyanis nincs vízvételi le­hetőség, miközben számos juhhodály van a tűz közelé­ben. A Csortgrácf megyei Ásott­Az MDF Országos Választ­mánya szombaton este úgy döntött, hogy a választási egyeztető fórumok ügyében még nem fogalmaz meg aján­lást, sem pedig határozatot, mert mint Herényi Károly szó­vivő a sajtó képviselőinek fo­galmazott, az előkészítés fo­lyamata hosszabb tárgyalást igényel. Azt is elmondta: van­nak különféle javaslatok a képviselőjelölt-állítás határi­dejére, azonban a július 15-e, csak kívánságként hangzott el egy megbeszélésen. A szóvivő beszámolt arról is, hogy Szabó Tamás alel­nök, tárca nélküli miniszter körülbelül 40 perces „nagyí­vű előadást” tartott a privatizá­cióról. A miniszter értékelte a magántulajdonba adás eddigi folyamatát és a tendenciákat. Szabó Tamás a privatizáció ütemét jónak és megfelelőnek ítélte. Vasárnap délelőtt határozat- tervezet született a privatizá­cióról. Ebben kifejezésre jut, hgoy a választmány egyetért a kormány és a kormányzati szervek privatizációs gyakor­latával, támogatja azt, és az eddigi irány folytatását tartja célszerűnek. Ezt követően került sor Je­szenszky Géza külügyminisz­ter külpolitikai helyzetértéke­lésére. Ennek részleteiről azonban Herényi Károly az ülés zártkörű jellegére tekin­tettel nem kívánt szólni. Az halom térségében 20-30 hektá­ron ég az erdő. A tűz olyan nagy kiterjedésű, hogy a terep helikopteres felderítéséhez a rendőrség segítségét kellett kérni. A helyszínen 15 tűzol­tókocsi, 60 tűzoltó szakember és 25 katona dolgozik megfe­szített erővel. Az oltás során a homokos talajban egy tűzoltó­kocsi megsüllyedt, és a lán­gok martaléka lett. Személyi sérülés nem történt. Országos Választmány ez­után egyhangúlag — másod­fokú fellebbezési fórumként — helybenhagyta az etikai bi­zottság korábbi döntését Bé- gány Attila beadványával kap­csolatban, azaz azt, hogy ez az ügy nem tartozik a bizott­ság hatáskörébe. Mihalik kommunista? A hölgy, aki felhívott te­lefonon, Kiss Tiborné- nak mutatkozott be és komoly szemrehányást tett amiatt, hogy Miha- lik Lászlótól, a Sasad Rt. elnök-vezérigazgató­jától Levelünk jött rova­tunkban kértünk elné­zést július 9-én azért, mert az elmúlt esztendő februárjában és márciu­sában megjelent cikkso­rozatunkban megsértet­tük személyiségi jogait. A telefonáló szerint ez méltatlan helyre került, véleménye szerint azért, mert Mihalik László na­gyon derék kommunista volt és az is maradt, ám a Pest Megyei Hírlapnál a kommunistákat ilymó- don is üldözzük. Ezzel kapcsolatban el kell mondanom, hogy fogal­mam sincs arról, vajon Mihalik László valóban kommunista-e, ám azt tudom, hogy a Kádár-re­zsim idején a felső tíz­ezerhez tartozott, s mint ilyen, biztos sem fehér asztalnál, sem másutt nem helyezkedett szem­be azzal, amivel a hozzá hasonló tsz-elnökök sem helyezkedtek szembe. Ennek ellenére nem tu­dom. hogy ideológiailag Mihalik úr, ki valóban elnök elvtárs volt, most micsoda, egyes verziók szerint egyszerűen „át­mentett”. Ennek ellené­re szerettem volna el­mondani a telefonáló hölgynek, aki a kommu­nizmust és a kommunis­tákat védelmező mono­lógja után azonnal letet­te a kagylót, hogy tudo­másom szerint Levelünk jött rovatunk a legolva­sottabb lapunkban, s tán az is említést érde­mel, hogy a Pest Megyei Hírlap „kommunistákat üldöző” szerkesztői ab­ban az időpontban, ami­kor Mihalik úr, a hölgy szerint derék kommunis­ta személyiségi jogait a Pest Megyei Hírlap ha­sábjain megsértették, még egy másik lapnál dolgoztak, azaz egyi­künknek sem lehetett volna beleszólása abba, hogy az ominózus cikkso­rozat megjelenjen vagy ne jelenjen meg. Azt vi­szont teljesen természe­tesnek tartottuk, hogy a bírósági döntésnek ele­get tegyünk. (Vödrös) Megindult a török invázió, amely hazánkat is érinti. A nyugat-európai szabadságolások miatt a nagylaki kiemelt határátkelőhelyen az első hullámban mintegy húszezer ember és több ezer gépjármű kiléptetését kellett megoldani (MTI-fotó) Erdőtűz Csongrádban Lángol a hortobágyi puszta

Next

/
Thumbnails
Contents