Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-10 / 159. szám

_§ PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚLIUS 10., SZOMBAT 3 Magasságok Fővárosunk fekvése valóban gyönyörű, turisták ezrei csodálják naponta a Duna és a hidak szépségét, a szé­les folyó mellett emelkedő budai Várhegyet. Mint is­meretes, a kormány — visszaállítva a jelenleg még ro­mos épületek eredeti funkcióját — itt szeretné kialakí­tani a Köztársasági Elnöki és a Miniszterelnöki Hiva­talt. Hónapokkal ezelőtt valaki feldobott egy elképesztő párhuzamot, ami a földrajzi fekvés és a társadalmi szerkezet összekapcsolásán alapszik. A kiagyalt verti­kális hasonlatot azóta sokan előszeretettel használ­ják, a minap a főpolgármester is alkalmazta. „El kellene gondolkozni azon a kérdésen — nyilat­kozta Demszky úr —, hogy korszerű államfelfogás­nak tekinthető-e a kabinet elképzelése a kormányzati negyedről a Várban. A hatalmi szimbólumok ilyen megjelenítése, az elzárkózás a polgárok elől néhány évszázada volt aktuális.” Valóban el kell gondolkozni városom vezetőjének századokon át ívelő gondolatain. A gőgös kormány homéroszi magasságban ott pöffeszkedik a város fe­lett, elzárkózva a polgároktól, lenézve a népet. Cserébe Demszky úr figyelmébe ajánlom a minisz­terelnök szavait, aki kevesebb politikát, és több kom­munális politikát kért a Városházától. Emellett né­hány szakértő megmérhetné a Hradzsin magasságát, összehasonlítva a mi Várunkkal, s kijöhet Havel úr­nak a polgároktól való elszakadásának mértéke. Székely Ádám Egyeztető tárgyalások Lépések agrárügyben A kormányzat valamint a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­gének (MOSZ) képviselői pénteki egyeztető tárgyalásu­kon megállapodtak azokban a témakörökben, amelyeket a to­vábbiakban szakértői szinten kívánnak megvitatni — jelen­tette be sajtótájékoztatón Med- gyasszay László, a Földműve­lésügyi Minisztérium politikai államtitkára. Mint ismeretes a pénteki tárgyalást megelőzően a MOSZ július 5-én levelet inté­zett Antall József miniszterel­nökhöz, melyben július köze­péig kívántak érdemi választ kapni a kormányzattól az ága­zat válságának kezelésére. El­lenkező esetben az érdekkép­viselet országos demonstráci­ót helyezett kilátásba. A felek megállapodtak ab­ban, hogy a mezőgazdaság működőképességének fenn­tartása, a mezőgazdaság jö­vedelemtermelésének javítá­sa, az agrárpiaci rendtartás, a hazai piacvédelem, a terme­lői tulajdonszerzés az élelmi­szeripar privatizációja, a me­zőgazdaság átalakulását érin­tő törvényekkel összefüggő problémák és a szövetkezeti vagyont érintő egyéb kérdé­sek témaköreinek kidolgozá­sára már hétfőn szakértői bi­zottságokat hoznak létre. A testületeknek 15 nap alatt kell elkészíteniük jelentésü­ket, és ezt követően folytatja a kormányzat és az érdekkép­viselet a tárgyalásokat, ame­lyeknél számítanak más ag­rárképviseletek részvételére is. Konferencia Gyulán Történelem és dráma (Folytatás a 1. oldalról) Gyulán az 1963-as, első nyá­ri évad óta számos jelentős új magyar történelmi drámát láthatott a közönség — a szerzők közt szerepelt Kós Károly, Szabó Magda, Pás- kándi Géza, Kocsis István, Görgey Gábor, Illyés Gyula, s több darabjával is Sütő András és Székely János. A magyar történelmi dráma műhelyévé vált Gyulai Vár­színház érdemei közé sorol­ták az előadók, hogy a pártál­lam idején háttérbe szorított írók műveit mutatta be, s színháztörténeti jelentőségű­nek minősítették az erdélyi­ek folyamatos jelenlétét a gyulai várszínpadon. A ta­nácskozáson szó volt arról is, hogy a Gyulai Várszínház kapcsolódni készül az 1996-os világkiállításhoz és honfoglalási évfordulós ün­nepségekhez. Kádár Péter, a város és a környék kereszténydemokra­ta országgyűlési képviselője bejelentette, hogy a tervek szerint megváltozna (a mű­emléki felújítás nyomán) a várszínház jelenlegi arcula­ta, s csak kamaraszínházként működhetne tovább, ám fon­tos lenne, hogy a középkori téglavár megmaradjon a há­rom évtizedes múltjára mél­tán büszke színi műhelynek. Az elmúlt évtizedekben egy sor helyen született az or­szágban várszínház, közülük jó néhány csak rövid ideig élt, a gyulaihoz hasonló telje­sítményt pedig egyik sem nyújtott — állapíthatták meg a résztvevők. Kormányszóvivői tájékoztató Felülvizsgálják az ÁEH iratait A kormány az általános for­galmi adó módosításával ösz- szefüggésben rendeletben sza­bályozta a termékek és szol­gáltatások árát — jelentette be Juhász Judit a pénteki kor­mányszóvivői tájékoztatón. A hatósági áras terméke­ket gyártó, illetve szolgálta­tást nyújtó vállalkozókat a rendelet felhatalmazza arra, hogy az áfa-kötelezettség nö­vekedésével összhangban megemeljék az áfát tartalma­zó árakat, függetlenül attól, hogy az ármegállapító minisz­térium vagy önkormányzat ar­ról külön rendeletben intézke­dett-e vagy sem. Az intézke­dés különösen abban a kör­ben jelentős, ahol a hatósági árut a helyi önkormányzatok szabják meg. Aligha várható ugyanis, hogy a helyi hatósá­gok minden egyes jogsza­bályt határidőre módosítsa­nak. A szabadárak körében a rendelet a vevőt, a fogyasztót védi. Előírja ugyanis, hogy az adóváltozással összefüg­gésben az ár csak annak meg­felelően emelhető. Nem fa­Kinevezések Ismét Kocsis Károly a GATE rektora A Magyar Köztársaság elnöke pénteken a Parlament Kupola- csarnokában rektorokat és egyetemi tanárokat nevezett ki. A Művelődési és Közokta­tási Miniszter előterjesztésére rektori teendők ellátásával bíz­ta meg az Eötvös Loránd Tudo­mányegyetemen Szabó Mikós egyetemi tanárt, a Kossuth La­jos Tudományegyetemen pe­dig Nagy Zoltán egyetemi ta­nárnak adott rektori megbí­zást; az Orvostovábbképző Egyetem új rektora Brooser Gábor lett. Ismét megbízta a rektori teendők ellátásával a Debreceni Orvostudományi Egyetemen Gergely Lajost, a Pécsi Orvostudományi Egyete­men Kelényi Gábort, a Sem­melweis Orvostudományi Egyetemen Réthelyi Miklóst és a Szent-Györgyi Albert Orvos- tudományi Egyetemen Fráter Lórándot. A földművelésügyi minisz­ter előteijesztésére Sáringer Gyula kutatóprofesszort a Pan­non Agrártudományi Egyetem rektorává tette. A Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemen rek­tori teendőinek ellátásával to­vábbra is Kocsis Károly egye­temi tanárt bízta meg. A művelődési miniszter ja­vaslatára 71, a népjóléti és a földművelésügyi miniszter elő­terjesztésére 35, illetve 23 egyetemi tanárt nevezett ki az államfő. Az elismeréseket Göncz Ár­pád adta át. Köszöntő szavai­ban a tanárok, a tanítás felelős­ségéről beszélt. Elmondta, a ta­nárok feladata hitet adni a fiata­loknak, és megtanítani őket ké­telkedni. A XXI. század fel­nőttjeinek ma „embertelen ne­héz” dolga van. Az oktatók fel­adata a tudomány és a valóság megismertetése is. gyasztja be azonban az ára­kat: új, illetve módosított szerződés mellett módot ad az indokolt ármódosításokra. Rendelkezett a kabinet arról is, hogy adócsökkenéskor — azzal összhangban — az ára­kat is csökkenteni kell. Az áfa-törvénnyel egy na­pon fogadta el az Országgyű­lés a nemzeti és etnikai ki­sebbségek jogairól szóló tör­vényt. Ennek jelentőségét méltatta a tájékoztatón Wol- fart János és Entz Géza, a té­mában illetékes két címzetes államtitkár. Az új jogszabály megalkotása, mint hangsú­lyozták, alkotmányos kötele­zettségből fakad, s ezzel össz­hangban kimondja: a hazánk­ban élő kisebbségek államala­pító tényezők. Azokat kíván­ja védelmezni, akik a Kárpát­medencében régóta együtt él­nek a magyarsággal, s értékei­ket az egész ország magáé­nak vallja. A törvény — amely meglátásuk szerint Eu­rópában egyedülállóan átfo­gó és mélyreható — az egyé­ni jogok mellett kiemelten Pozsgay Imre, a Nemzeti De­mokrata Szövetség elnöke visszautasítja a Fidesz csütör­töki sajtótájékoztatóján sze­mélyével kapcsolatban el­hangzott állításokat. A politikus elmondta, hogy minden szó valótlan­ság, amit a fiataldemokraták mondtak, csak annyi igaz, hogy Belgrádban járt, és talál­kozott Milosevic szerb elnök­kel. Pozsgay hangsúlyozta, hogy semmiféle közös közle­ményt nem fogadtak el, és nem érti, mit jelent az, hogy hátba támadta volna a vajda­sági magyarokat. Mint mond­ta: tárgyalásai után valóban adott több nyilatkozatot, de közös kommüniké nem szüle­tett. Jószolgálati humanitári­us célokat szolgáló úton járt Bíró Zoltán társelnökkel Belgrádban annak- érdeké­ben, hogy elősegítsék a se­Folyamatosan növekszik a hazánkba érkező külföldiek száma. A legtöbb turista az európai országokból érkezik, ők elsősorban a szállodai szolgáltatásokat veszik igénybe. A Központi Statisz­tikai Hivatal félmérése sze­rint a magyar turisták vi­szont spórolósabbak lettek, kevesebbet utaznak külföld­re. A visszaesés az 1992-es év eleji adatokhoz képest mintegy 10 százalék. A magyarok úticélja to­vábbra is elsősorban Auszt­ria, de jelentős a látogatások száma északi szomszédaink­nál és a jugoszláv utódálla­mokban is. A környező or­szágokból a korábbinál jóval foglalkozik a közösségi jo­gokkal is, s azokhoz magas szintű állami garanciákat tár­sít. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítottak annak, hogy a törvényt nem a szükséges két­harmados, hanem azt jóval meghaladó: 96 százalékos többséggel fogadta el az Or­szággyűlés. Mindezt az tette lehetővé, hogy a kisebbségek képviselői egyenrangú part­nerként mindvégig részt vet­tek az előkészítésben. Ez az előkészítési mód meglátásuk szerint precedens értékű lehet más jogszabá­lyok kimunkálására nézve is. A kisebbségi törvény elfo­gadásával egyébként nem zá­rult le a magyarországi nem­zeti és etnikai kisebbségek különleges jogainak törvény­be iktatása. A kormány már az Országgyűlés elé terjesztet­te a kisebbségek parlamenti képviseletét biztosítani és megkönnyíteni hivatott javas­latát a választójogi törvény módosítására. Elrendelte a kabinet az gélyszállítmányok gyors elju­tását a Vajdaságban és Szerbi­ában élő gyermekeknek. Ezenkívül politikai tájékozó­dó jellegű megbeszéléseket folytattak Kis-Jugoszlávia fő­városában. Az MTI kérdésé­re, hogy találkozott-e a szer­biai ellenzékkel is, elmondta, hogy Vük Draskovic helyette­sével kellett volna tárgyalni­uk, de a politikus betegségre hivatkozva lemondta a talál­kozót. Pozsgay Imre szerint az sem igaz, hogy Thürmer Gyu­la, a Munkáspárt elnöke után találkozott Miloseviccsel, ugyanis Thürmer nem találko­zott a jugoszláv elnökkel. Végül megjegyezte: riad­tan gondol a választási kam­pány közeledtére, mert ez a stílus már ma sem engedhető meg a pártok közötti viszony­ban. többen érkeznek hazánkba, de növekedett a tengeren túli turisták érdeklődése is. E te­kintetben Japán és az Ameri­kai Egyesült Államok jár elöl. A múlt évben 20 millió turista érkezett az országba, közülük 2 millió 800 ezren Németországból, 2,5 millió látogató a jugoszláv utódálla­mokból. Áusztria viszont a múlt évben a harmadik hely­re szorult. A külföldi vendégek a szállodákat részesítik előnyben, de a nyári hóna­pokban keresik a kempinge­ket is. A vendégek közül a legtöbben Budapest, Zala, Vas és Győr-Sopron-Moson megye iránt érdeklődnek. 1989-ben jogutód nélkül meg­szüntetett Állami Egyházü­gyi Hivatal 1951 és 1989 kö­zött keletkezett, szigorúan tit­kosnak, szolgálati használatú­nak és titkosnak nyilvánított iratai minősítésének felülvizs­gálatát. A dokumentumokat jelenleg a művelődési minisz­tériumban. illetve az Orszá­gos Levéltárban őrzik. A vizs­gálat elvégzésére a kabinet tárcaközi bizottságot neve­zett ki, amely munkája végez­tével javaslatot tesz egyes ira­tok minősítésének megszünte­tésére, illetőleg további zárt kezelésére. Tanulságul liberálisoknak Csütörtöki számunkban kezdtük közölni John Paget magy arországi úti­rajzát. Az írásműi 1835-ből való, mikoris az angol utazó — Wesse­lényi, Széchenyi, Batt­hyány közeli barátja — körülnézett Magyaror­szágon és Erdélyben. Egyetlen gondolatot sze­retnék most ebből föl­idézni. Abból a részből, amikor arról ír, hogy le­verve lábáról Becs po­rát, belépett hazánkba, ahol „szabadnak érez­tem magam... Szívem örömteljesebben vert, vérem szabadon lükte­tett és áldottam azt az országot, ahol még fellel­hetők a személyes sza­badságnak bizonyos nyomai...” John Paget olyan fontos dolgot mond ki, amelyet azok­nak, akik nap mint nap hangoztatják, hogy Ma­gyarországnak végre Eu­rópához kell csatlakoz­nia, illetve azoknak, akik reggeltől estig sü­völtik, hogy Magyaror­szágon nincsenek hagyo­mányai a liberalizmus­nak és a demokráciá­nak, legszívesebben szo­bájuk falára írnám. Odaírnám, már csak azért is, mert tartok tő­le: akik fennen hirdetik a nemzetünk hagyomá­nyainak hiányosságait, sajnálatos módon nem John Paget műveit olvas­gatták ifjú korukban, hanem inkább Mao és Marx, valamint Lenin műveit, azaz fehér folt előttük Magyarország li­beralizmustól, demok­ráciától, európaiságtól át- meg átszőtt történel­me. S ebből nem tudtak bennünket kirángatni sem a tatárok, sem a tö­rökök, sem a németek, csak a szovjeteknek vol­tak e téren sikeres húzá­saik, nevezetesen azzal, hogy ma élő nagy liberá­lisainkat a Kreml urai­nak képére tudták átfor­málni. Azok képére, akik nem szerették Ma­gyarországot. (Vödrös) Pozsgay válasza a Fidesznek Valótlanságok KSH-felmérés Egyre több látogató

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents