Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-09 / 158. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP SZUKEBB HAZANK 1993. JULIUS 9.. PENTEK A református gimnázium nyitott kíván maradni Keresztényi értékek őrzője lesz Raiffeisen szövetkezetét akarnak Tápiószentmártonban Mint lapunk hírül Ü adta, a nagykőrösi jfj református egyház- község és az önkormányzat megállapodása értelmében július elsejétől a nagykőrösi Arany János Gimnázium, diákszállóval együtt, a református egyház tulajdonába került. Ebből következik, hogy a jövőben az intézmény működtetéséről is az egyház gondoskodik. Voltaképpen egy több száz éves tradíció és tulajdonjog folytonossága valósult meg ismét, hiszen leszámítva az utóbbi 45 évet, a gimnázium mindig a Dunamelléki Református Egyházkerület iskolája volt. Egy két évvel ezelőtt hozott törvény alapján, egy, a realitásoknak megfelelő va- gyon-visszaigénylési koncepció keretében kérték vissza az iskolát, a nagykőrösi iskolarendszer egészséges strukturáltságának fejlesztése szándékával. E törekvések lényegéről és a gimnázium egyházi irányításának fontosabb kérdéseiről Fodor Ferenc vezető lelkésszel beszélgettünk. — Figyelembe véve az elmúlt negyven-egynéhány év alatt történt változásokat, az egyházközség nem törekedett az 1948 előtti vagyoni helyzet visszaállítására. Egyes, volt ingatlanaik helyett például tanárlakásokat vagy kollégiumi célra használható épületeket kértünk. Tettük ezt elsősorban azért, hogy az általános iskolától kezdve a főiskoláig bezárólag, megvessük az alapját a keresztény szellemiségű oktatásnak. Ugyanakkor ezek az iskolák felekezeti jellegük mellett nyitottak kívánnak lenni más vallásúak számára is. — A tanítóképző főiskola ezek szerint kivétel, hiszen oda köztudottan hithű protestáns fiatalokat iskoláznak be. — A tanítóképzőben célirányú oktatás folyik. Református tanító hitoktatókat és tanító kántorokat képezünk. A tanítói alapszak ott önmagában nem végezhető el. Valószínűleg ez okozott és okoz ma is félreértést, és bírálják az egyházat, amiért úgymond bezárja ajtaját más fe- lekezetűek és világiak előtt. A tanítói alapszak csak párosítással szerezhető meg, ami azt jelenti, hogy az oktatás egésze felekezeti jelleggel telítődik. Tehát a képzés céljával, tartalmával semmiképpen nem lehetne összeegyeztetni a protestáns szellemiségtől eltérő eszméket valló- ak iskoláztatását, hiszen azzal valamiféle tudathasadásos állapotot idéznénk elő. — A gimnáziumnak a működésében miként jelenik meg az egyházi befolyás? Egyáltalán, hogyan válik egy középiskola reformátussá? — Az önkormányzat és az egyház közötti megállapodás is tükrözi, hogy a gimnázium nyitott akar lenni. Állami alapfeladat ellátását vállaltuk, ezért sem lenne jó bármiféle külön feltételeket szabni a tanulmányi eredményeken kívül. Azt kívánjuk, hogy továbbra is a város középiskolája maradjon, de felekezeti jellege érvényesüljön abban, hogy amit mi keresztény etikának nevezünk, mások polgári erkölcstannak hívhatnak, azt a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Tehát a diákoknak — kivéve a már korábban beiskolázottakat — kötelező a felekezeti hittan, a nem vallásosak pedig polgári erkölcstant tanulnak. A kérdésére, hogy miként változik meg egy iskola a református szellemiség által, erre azt tudom mondani, hogy ha eddig jó gimnázium volt, akkor a jövőben legyen még jobb. Tehát elsősorban szakmailag fejlődjék, másodsorban pedig a felekezeti jellegéből adódó mássága fejeződjék ki, abból az előbb említett tanulói kötelezettségből következően, amellyel a morális nevelés súlyos adósságait igyekszünk törleszteni. — Az egyházi jelleg menynyiben befolyásolja a gimnázium személyi, oktatási struktúráját? — Egyházunk az igazgatóságnak teljes autonómiát kíván adni. Áz igazgató kinevezéséről természetesen az egyház dönt, míg a tanárok felvétele az igazgató hatáskörébe tartozik, de szeretnénk élni konzultációs jogunkkal. Azt máris kijelenthetem, hogy elsősorban szakmai szempontok szerint döntünk a kiválasztásnál. Természetesen, akik tanítani akarnak a gimnáziumban, azoktól mindenképpen elvárjuk, hogy a református egyház szellemiségével, iskolapolitikájával, a szentírás szellemű oktatással egyetértsenek. Hiszen ezek olyan közösen járható utak, amelyeken a nem hívő ember sem téved el, ha az egyetemes emberi értékeket elfogadja. Az oktatásnál az egyház csak annyiban akar jelen lenni, amennyire az a napi hitoktatáshoz, a reggeli néhány perces áhítat megtartásához szükséges. Ehhez a munkához egyébként szívesen fogadjuk mindazoknak a segítségét, akik meggyőződésből, elhivatottságból azt felajánlják. — Felvetődik a kérdés, szkeptikus hangokat is hallani, vajon az egyház anyagilag képes-e megbirkózni a feladattal, amit a gimnázium működtetése jelent? — A legnagyobb összeget, az úgynevezett állami fejkvótát július 1-jétől közvetlenül az intézmény kap j a-,-tízzel is biztosítani akarjuk önállóságát. Tekintettel arra, hogy az iskola állami alapfeladatot is ellát, számítunk a város támogatására, amely továbbra is sajátjának tekinti a gimnáziumot. Egy korábbi testületi ülésen született egy határozat, amely szerint az egyházi oktatási intézmények fejkvóta feletti költségvetését kiegészíti a város. Akkor a református gyakorló általános iskola és a Názáreti Óvoda lett nevesítve. A gimnáziummal kapcsolatos támogatási előterjesztésemet nemrégen fogadta el a testület. Egyházi részről a Filó Lajos Alapítvány jelent pénzforrást. amely kimondottan a város területén lévő református iskolákat hivatott segíteni. Jól működő alap ez, amely elsősorban az intézmények napi tárgyi szükségleteit elégíti ki, így a gimnáziumban is jeleztük, ki-ki a maga szaktárgyában mérje fel, mire van szüksége, s amit lehet, az alapítványból előteremtjük. Szólni kell a közegyházi támogatásról is, amely abból ered, hogy a gimnázium része a református oktatási koncepciónak. Az összmagyaror- szági református egyház szintúgy sajátjának tekinti a gimnáziumot, és ez anyagi elkötelezettséget is jelent, ami már több esetben kifejeződött intézményeink javára. Ez a háttér, reményeink szerint, anyagi biztosítéka lesz majd a református gimnázium holnapjának is. Osztrákok A Magyar—Raiffeisen Alapítvány meghívására hazánkban tartózkodó Osztrák Raiffeisen Szövetség vezetői kedden és szerdán Tápiószentmártonban tanulmányozták, hogy milyenek a lehetőségei egy Reiffeisen-i szövetkezet kiállításának. Dr. Hans Loidolt, a Szövetség főrevizora és dr. Andreas Pangl, a Szövetség vezérigazgatójának titkára átfogóan vizsgálja a magyarországi szövetkezeti átalakulást. Tapasztalataikat összegzik, s a tanulmányt átadják a Magyar-Raiffeisen Alapítvány, illetve az érdekelt önkormányzatok, szövetkezetek vezetőinek. Tápiószentmárton- ba úgy jutottak el, hogy a helyi önkormányzat már az elmúlt évben határozatban deklarálta, s jelentette be aktív Második esztendeje érlelődnek Dunaharaszti és a német- országi Aldorf közötti kapcsolatok. Ez idő alatt többször találkoztak már a települések önkormányzati képviselői, intézményeinek vezetői, sportolói, gyermekei. Szóban megállapodtak már abban, hogy hamarosan hivatalos rangra helyezik az eddig kialakult jó viszonyt, azaz aláírják a testvértelepülési szerződést. Ahogy Luttenberger Gusztávtól, Dunaharaszti polgár- mesterétől megtudtuk, amolyan „alulról jövő” kezdeményezés eredménye lesz a szerződés. Ugyanis a község polgárai vették fel a kapcsolatot részvételi szándékát a nagyközség szövetkezeti átalakításában. Megvalósítható modellként a Raiffeisen-i gondolatokon alapuló szövetkezeteket nevezték meg. Ebből pedig Németországban és Ausztriában van legtöbb: a sokszínű, rugalmas és tőkeerős, a magángazdaságokra épülő német és osztrák szövetkezetek rendkívül gazdag hagyományokkal rendelkeznek, lehet tőlük tanulni. A Raiffeisen-i típusú szövetkezetek épp ezért újtípusú- ak, lényegében vállalatok, amelyek tagjaiktól egy sajátos, különös megbízást kaptak: járjanak el a szövetkezet tagjai nevében, annak javára. A tagok magánszemélyek, akik közösen tartanak fenn szövetkezeti társulást. Az önigazgatáson, saját felelősséelsőként, ez szélesedett tovább a későbbiekben. Sok közös programjuk volt már a két év alatt. A helyi képviselők bepillantást nyerhettek a német kisváros hivatali munkájába, az orvosok pedig megtekinthették az ottani kórházat és tevékenységét. Természetesen nem maradtak el az ilyen esetekben szinte hagyománynak számító közös kulturális és sportrendezvények sem. A gyermekeknek is előnyöket jelenthet majd a testvértelepülési kapcsolat megkötése. Ugyanis Dunaharaszti lakóinak jó része ma is németajkú, így a nyelvtanulásban segítheti gén és önsegélyezésen alapuló egyesülések főleg a vidéki embereknek nyújt gazdasági perspektívát, hiszen szolgáltatásaik a termelést segítik. Tóth János polgármester szerint Tápiószentmárton azon az úton jár, amelyen előbb-utóbb megteremtik a finanszírozást biztosító takarék- és hitelszövetkezetet, megoldják a mezőgazdasági beszerzést és értékesítést. Ebben a törekvésben az önkormányzat fő partnere a helyi Aranyszarvas Termelő és Szolgáltató Szövetkezet, amelyet ugyancsak vizsgáltak az osztrák szakemberek. A Magyar—Raiffeisen Alapítvány működtet Budapesten egy Raiffeisen-irodát is, amely az Akadémia utca 1—3-ban található. őket az, ha néhány hetet Al- dorfban tölthetnek el. Valószínű, hogy könyveket és egyéb segédanyagokat is küldenek majd a német kisvárosból a magyar községnek. Az, hogy megismerhetik egymás szokásait, átvehetik a bevált módszereket, gyakorlatokat, akár hivatali munkát, akár a kulturális tevékenységeket illetően, még számos lehetőséget rejt, amit a jövőben mindkét település kihasználhat. Az pedig, hogy milyen tartalommal töltik meg e formát, a testvértelepülési kapcsolatot, az már az itt és ott élőktől függ. M. J. Marad a csoportösszevonás Nem fordulnak az Alkotmánybírósághoz Mégsem fordul az Alkotmánybírósághoz a Ráckevei Városszépítő Egyesület a szombaton tartott, benzinkúttal kapcsolatos helyi népszavazás miatt. Ezt Czemy Károly, az egyesület titkára jelentette be a hétfő esti képviselő- testületi ülésen. Bár a városszépítők több törvénytelenséget észleltek a népszavazás lebonyolításában, a Pest Megyei Hírlapnak adott nyilatkozat után átgondolták és mérlegelték a helyzetet, és úgy döntöttek, nem fordulnak az Alkotmánybírósághoz. Az ülés másik témája az Ady Endre úti óvoda csoportösszevonása volt, amely miatt a szülők tiltakozó levelet juttattak el az önkormányzathoz. A művelődési, a pénzügyi és az egészségügyi bizottság a vezetőóvónő bevonásával megvizsgálta a körülményeket, és azt javasolta, hogy a testület nem változtassa meg korábbi döntését a csoportösszevonásról. Időközben Ugyanis az is kiderült, hogy a gyermekek délutáni pihenője ezután is ugyanúgy történik, mint eddig. így szeptembertől az óvodában az eddigi három csoport helyett két csoport indul, tehát érvényben marad a testület korábbi döntése. H. Cs. (tóth) Kultúrák találkozása Testvértelepülési kapcsolat J. Sz. I. Csütörtöki csődület Nagykáta életéhez csütörtökönként már hozzátartozik a belvárosi forgalmi dugó, a piactér környéki tumultus, a fokozott balesetveszély. Szaporodnak az áruikat kínáló őstermelők, egyre több a kereskedő, a konkurenciával versenyző pék, hentes, szabó. Nem csökken az ukrán, román, lengyel és vietnámi „invázió”, mert az önkormányzat nem vállalta fel a sok szempontból hálátlan feladatot, a „KGST-piac” városszélre való telepítését. A piacteret eredetileg mindennapi nyitva tartásra tervezték: ebben az esetben elkerülhető lett volna a csütörtöki nagy tumultus. Csakhogy az évek alatt kialakult tradíción nehéz egyik napról a másikra változtatni: így egyelőre marad a csütörtöki csődület Nagykátán, míg más napokon üresen pang a placc...
