Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-09 / 158. szám

Kormányszóvivői tájékoztató Magyarország a türelem országa Remény Nem tudom, feltűnt-e már valakinek, hogy a környe­ző' országokban kisebbségben éló' magyar szülők mi­lyen gonddal és körültekintéssel válogatják meg gyer­mekeik keresztnevét, milyen kínosan ügyelnek arra, hogy a neveket még erőszakkal se tudják a többségi nemzet nyelvére fordítani? Feltűnt-e már valakinek, hogy míg az anyaországban egyre több a Klaudia, az Arnold, addig a kisebbségben élő' magyarok körében az Orsolya és az Attila dívik. A kisebbségben élő' ma­gyar még Miklós keresztnevet sem ad szívesen, mert abból Szlovákiában Mikulás, Romániában Nicolae lesz. Hallgatjuk az örömteli hírt: a Szlovákiában élő' ma­gyarok számára engedélyezik személyi és vezetékne­vük használatát. Méghozzá eredeti magyar helyesí­rással. E hír hallatán lesz talán, aki megütközik. Megütkö­zik azon, hogy a második évezred fordulóján, amikor már csaknem 50 éves az emberi jogokról szóló doku­mentum, a világ még efféle alapvető' emberjogi hiátu- sokat kénytelen pótolni. Minden bizonnyal lesz, aki ezen megütközik, de aki csak valamelyest is ismeri Európa e térségének rákfenéjét, s a nacionalizmust, az együtt éló' nemzetek között kölcsönös gyanakvást és bizalmatlanságot, s ezzel összefüggésben azoknak a magyaroknak a helyzetét, akiket a haza hagyott el, nos, aki mindezzel tisztában van, annak számára kü­lönösen öröm ez a hír. A szlovákiai magyar pártok tevékenységük eddigi legnagyobb sikereként könyveli el ezt az eredményt. Valóban komoly siker, hiszen — az ott éló' magyar­ság magyar voltát ily módon is elismerve — ez továb­bi engedményekre és eredmények reményére jogosít. Paizs Tibor Habsburg Ottó üdvözlő' levele A köztársasági elnök látogatása a 625 éves Nagykörösön Hitel a MAV-nak Magyarország 450 millió már­ka hitelt vesz fel a Budapest— Hegyeshalom vasútvonal kor­szerűsítésére és ehhez kapcso­lódóan vasúti személykocsik vásárlására a frankfurti Kredi­tanstalt für Wiederaufbau banktól. A nagyszabású beru­házáshoz kapcsolódó hitelszer­ződéseket ünnepélyes körülmé­nyek között tegnap írták alá a MÁV Nyugati pályudvar Kirá­lyi-várójában. A magyar kormány és a Par­lament által jóváhagyott pénz­ügyi konstrukció révén 280 millió márka hitelből valósul meg a pályakorszerűsítés. A korszerű, óránként 160 kilomé­teres sebességgel közlekedő vasúti személykocsikra a MÁV vesz fel 170 millió már­ka hitelt. A vasúti kocsikra vo­natkozó szerződést úgy kötöt­ték meg a Technoimpex Rt. közreműködésével, hogy a ma­gyar ipar 25,5 millió márka ér­tékben forgóvázat és egyéb szerkezeti elemeket szállít a Németországban készülő ko­csikhoz. (Folytatás a 3. oldalon) Magyarország kormánya és az Országgyűlés a nemzeti és etni­kai kisebbségekről szóló, szer­dán elfogadott törvénnyel ismét bizonyítékát adta annak, hogy Magyarország a türelem orszá­ga, és továbbra is a kelet- és kö­zép-európai átalakulás élvonalá­ban halad. Az új jogszabály pél­daként szolgál arra is, hogy a ma­gyar- demokrácia nem fél a ma­gyarországi nem magyar kisebb­ségektől. E gondolatok jegyében méltatta a kisebbségi törvényt Je­szenszky Géza külügyminiszter a csütörtöki kormányszóvivői tájé­koztatón. Nagy Ferenc József, az új jogszabály előkészítéséért felelős tárca nélküli miniszter a szabad identitásválasztás és a ki­sebbségi kulturális autonómia megvalósításához biztosított tör­vényes keretek és állami finan­szírozás jelentőségét emelte ki. Kitért arra is, hogy a most módo­sítás előtt álló választójogi tör­vénybe bele kívánják foglalni: a kisebbségek kisebbségi alapon is választhassanak saját ország- gyűlési képviselőt. Az elképzelé­sek szerint a küszöböt 3000 vagy 3500 kisebbségi választó­ban állapítanák meg. A minisz­ter végezetül azt hangsúlyozta, hogy a kisebbségi törvény nem csodaszer, hanem eszköz a ki­sebbségi jogok megvalósításá­hoz, ám minden attól függ: az érintettek hogyan tudnak élni a felkínált lehetőségekkel. Szabó Iván pénzügyminisz­ter szerint az áfamódosítás, va­lamint a pótköltségvetési tör­vény elfogadása nagyot lendí­tett Magyarország nemzetközi pénzügyi megítélésén. Hozzá­tette: így esély van arra, hogy az IMF és a Világbank rendes évi washingtoni közgyűlése előtt sor kerüljön az IMF-fel kötendő egyezmény ratifikálá­sára. Szabó Iván a téma kap­csán megemlítette, hogy az IMF-megállapodás ratifikálásá­hoz szükség van a társadalom- biztosítási költségvetés kérdé­seinek a tisztázására is. A mi­niszter információi szerint a tár­sadalombiztosítási önkormány­zatok jövő évi költségvetésük tervezetét július 30-án tárgyal­ják. A pénzügyminiszter beszá­molt arról is, hogy a csütörtöki kormányülésen rendeletet hoztak az áfa módosításával összefüggő árszabályozási kérdésekről. A továbbiakban elhangzott: a kormány egyetértett azzal, hogy a felszámolás alatt álló gazdálko­dószervezetekkel szemben fenn­álló dolgozói igények kielégítése érdekében Bérgarancia Alap és Cél Alapok jöjjenek létre. Surján László népjóléti minisz­ter a kormány által elfogadott, a gyógyszertárak létesítéséről szó­ló törvénytervezet lényegét ismer­tette az újságíróknak. Eszerint gyógyszertár vezetésére csak az kapna jogosultságot, aki gyógy­szerész diplomával és az előírt szakvizsgával és szakmai gyakor­lattal rendelkezik. A tájékoztatón bejelentették: a kormány hozzájárult, hogy a Mozgáskorlátozottak Egyesületei­nek Országos Szövetsége 3 mil­lió forintos egyszeri támogatás­ban részesüljön. A Hetek Tokióban A hét vezető ipari ország ál­lam- és kormányfői csütörtö­kön közzétették a „biztonsá­gosabb, emberibb világ” meg­teremtését célzó nyilatkozatu­kat. A tíz pontból álló doku­mentumot a tervezettnél jó­val később hagyták jóvá, a nyilatkozat Boszniával kap­csolatos, enyhének tartott megfogalmazásait a hírek sze­rint elsősorban Francois Mit­terrand francia köztársasági elnök kifogásolta. A nyilatkozatban egyetlen mondat érinti közvetlenül a volt központosított gazdasá­gokban folyó reformokat, az ipari országok „elő kívánják mozdítani együttműködésü­ket a reformok további bátorí­tásában, és reményüket feje­zik ki, hogy demokratikus, stabil és gazdaságilag erős or­szágok jönnek létre”. A mindössze négy oldal terjedelmű dokumentum a legrészletesebben a délszláv válsággal foglalkozik. A He­tek megerősítik elkötelezett­ségüket Bosznia-Hercegovi­na területi integritása és amel­lett, hogy a londoni értekez­let elvei alapján történjék a megállapodásos rendezés. „Nem engedhetjük meg, hogy a szerbek és a horvátok diktálják a boszniai muzulmá­nok rovására a megoldást, nem fogadunk el semmilyen területi megoldást, hacsak az nem nyugszik a három fél megállapodásán.” (Folytatás a 2. oldalon) Tegnap délután éjszakába nyúló ünnepséggel fejező­dött be a várossá nyilvánítá­sának 625 éves évfordulóját ünneplő Nagykőrös csak­nem háromhetes, a kultúrá­nak, tudománynak, művé­szeteknek, a sportnak egy­aránt adózó színes rendez­vénysorozata. A délután 5 órakor kezdődött záróünnepségnek díszvendé­ge volt Göncz Árpád, a Ma­gyar Köztársaság elnöke, akit kíséretével Kiss János polgár- mester, Ábrahám Tibor or­szággyűlési képviselő és Ka­raj* Kornélia jegyző fogadott a városházán. A köztársasági elnök első­ként röviden tájékozódott vendéglátóitól a város társa­dalmi, gazdasági helyzetéről, az önkormányzat időszerű fel­adatairól, majd részt vett a mintegy 2 órás összzenekari zárókoncerten, amelyet ez al­kalomból a városban tartóz­kodó Pest megyei szimfoni­kusok, svájci, holland, olasz, német és szlovák, valamint a helyi zenekarok tartottak a te­lepülés főterén. Göncz Árpád a program szerint megtekintette a buka­resti és a bolgár táncegyütte­sek előadását, majd pedig ün­nepi beszédben köszöntötte a jubiláló nagykó'rösieket. A program hivatalosabb részét a Szózat hangjai zárták, s vé­gül tűzijátékkal és utcabállal búcsúztatta a délutánt, az es­tét az esemény nagy számú közönsége. Az elmúlt hetekben egyéb­ként számtalan üdvözlő levél érkezett itthonról és külföld­ről egyaránt a város vezetésé­hez. A legmeghatóbbak egyi­két Habsburg Ottó írta, aki meleg hangon köszönte meg a meghívást, de elfoglaltsá­gai miatt nem tudott az ün­nepségeken részt venni. „Ké­rem tehát — szól a dr. Kulin Sándor országgyűlési képvi­selőhöz írt levél —, legyen szíves az egybegyűlt polgáro­kat részemről köszönteni. Kí­vánok a városnak és lakóinak minden jót és Isten bőséges áldását. Kérem Önöket, le­gyenek bizalommal, jön egy szebb jövő. Magyarország győztes volt a hidegháború­ban, az 1956-os szabadság- harc megtörte a párturalom gerincét. Lesz egy dicső Ma­gyarország egy szép és egysé­ges Európában!” (m. j.) Kisebbségi törvény után Negyven cigányszervezet a megyében A Roma Parlament kisebbségi törvénnyel kap­csolatos álláspontjáról, valamint a „Tüntess a de­mokráciáért, az erőszak ellen” címmel meghirde­tett, július 11-én Egerben tervezett felvonulásról tartott nemzetközi sajtótájékoztatót tegnap Hor­váth Aladár országgyűlési képviselő. Hangsúlyozta: rendkívül fontos eredmény, hogy létrejött egy törvény, amely alapvető egyéni és kollektív jogokat biztosít a hazai kisebbségek­nek. Sajnálatos viszont, hogy e jogok gyakorlá­sára nem kielégítő intézmények jönnek létre. Ál­láspontjuk szerint nem tekinthetők igazán de­mokratikusan választottnak a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok, mivel a törvény nem biztosította a választás egyenlőségét, azt, hogy minden polgár szavazata ugyanannyit ér­jen. Egyéb fenntartások is vannak a törvénnyel kapcsolatban, egyebek között az, hogy nem ga­rantálja a kisebbségi kulturális intézmények lét­rejöttét és autonóm működését. A sajtótájékoztató másik témájával, a július 11-én, vasárnap délután 4 órára tervezett tünte­téssel kapcsolatban Lakatos Oszkár és Babér Jó­zsef, az egri cigányság szószólói elmondták, hogy közvetlen indítékot egy tragikus esemény adott. Jelenleg is kómában van az a fiatalember: Oláh Dezső, akit az utcán szkinhedek megtámad­tak és összevertek. A sajtótájékoztatót követően Jó ni Sándorral, az Országos Roma Szövetség főtitkárával, az al- sónémedi cigányszövetség elnökével beszélget­tünk a Pest megyei cigányság helyzetéről. Jelen­leg 40 településen működik cigányszervezet. Legfőbb gondjuk, hogy részben az utóbbi évtize­dek politikájából adódóan nagyon sok a teljesen iskolázatlan, szakképzetlen ember közöttük. így a munkanélküliség az átlagosnál is jobban sújtja őket. A szövetség igyekszik munkalehetőségeket teremteni vállalkozások formájában. (ga. j.)

Next

/
Thumbnails
Contents