Pest Megyei Hírlap, 1993. július (37. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-08 / 157. szám
8 PEST MEGYE1 HÍRLAP KULTÚRA 1993. JULIUS 8.. CSÜTÖRTÖK Nagykőrös 625 Negyvenéves az állami zeneiskola Zenepedagógusok, egykori és mai tanítványok, a pátria közéleti személyiségei és vendégek ünnepelték a mú'veló'- dési ház zsúfolásig telt színháztermében a Nagykőrösi Állami Zeneiskola 40 éves jubileumát. Különös jelentőséget adott az eseménynek az, hogy jelen lehettek a külföldi vendégzenekarok tagjai, testvérvárosok képviselői, akik a most 625 éves város ünnepi programjainak kedvéért tartózkodnak Nagykőrösön. Kiss János polgár- mester köszöntője után dr. Kulin Sándor országgyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet a körösi zenei élet több mint emberöltőnyi felvirágzásáról. A hajdani szakszervezeti zenekarból létrehozott (és már az első esztendőben 220 diákot számláló) intézmény fejlődésének olyan zeneértők vetették meg alapját, akiknek neve immár fogalommá vált: Szilvási László igazgató, Geszner Jenő, Orosz Szeréna, Simon István és Vecsery Zsigmondné. Ebbéli érdemüket nem kisebbíti, sőt inkább megerősíti a későbbi igazgató, Bálint Ferenc és az újonnan érkező kollégák tehetsége, akik és akikkel együtt végsősoron a régió zenei életének meghatározójává tették iskolájukat. Ének-, és zenekarok szervezése, országos és nemzetközi hírű vendégjátékok, helyi hangversenyek fémjelzik már ezt a korszakot is. A zenei nevelésben a műveltség színvonalának állandó emelésére, a tehetséges tanulók muzsikus pályára való felkészítésére helyezik leginkább a hangsúlyt. Mindkét feladatát nagyszerűen teljesítve, az intézmény viszonylag rövid idő alatt a minta zeneiskola címet érdemelte meg. A hatvanas évek közepére már mintegy félezer körül állandósul tanulóinak száma, tovább színesedik tevékenysége. A zeneirodalom klasszikusainak művelésén túl, pártfogásba veszik, és népszerűsítik a kornak és a társasági életnek a zenéjét, mégközelebb jutva családokhoz, közösségekhez. Ereklyeként őrzik Kodály Zoltán számos levelét, melyekben a halhatatlan muzsikus dicsér és lelkesít. Nem ok nélkül. A zeneiskola több mint félszáz szakembert, művészt adott az országnak és a világnak. Itt tanult Matuz István, -Vedres Szabolcs, Tar- csay András, Szűcs Zoltán, Beleznay Tibor, Udvardi Éva, Király Agnes — hogy csak a legismertebbeket nevét említsük. Barna Elekné a jelenlegi igazgató tevékenysége nyomán tűnik szembe leginkább a zeneiskola eredendő célja: a város meghódítása. Óriási jelentősége van annak, hogy az iskolákkal, óvodákkal szövődő, egyre tartalmasabb kapcsolatoknak köszönhetően a zeneoktatás szerves részévé válik a nevelésnek. A zene művelése ugyanis nem egyszerűen csak énekkarok, együttesek léte által alkot nagyszerű közösségeket, de embert, történelmet formál, és — miként Kulin Sándor fogalmazta — a zene gyógyít. Ma, amikor sok ember hajlamos neuralgiára, a tünetek kioltásához, a harmonikus lelki fejlődéshez, kincsesbányát kínál a zeneoktatás, a zene élvezete. A nagykőrösi zeneiskola elmúlt 40 éve igazolja, hogy e nemes funkciókat sikeresen és magas szinten betöltötte. Kodály tanítása szerint, aki a zenét mindenkinek szánta, és nemcsak hallgatóságra, de főleg a muzsika művelőire gondolt. Az ünnepség további részében Kiss János polgármester Nagykőrös emlékérmét nyújtotta át Auth Henriknek a Magyar Honvédség nyugalmazott főkarmesterének, Dohos Lászlónak az MH főkarmesterének, Szonda Beátának, Szabó Tibornak, Nemes Lászlónak, Kiss Istvánnak, Gimesi Lászlónak, dr. Vecsery Zsig- mondnak és feleségének, Lakos Lászlónénak, Hártyám Máriának, Tóth Béláné Orosz Szerénának, Barna Eleknének. Bálint Ferenc, Simont István és Geszner Jenő posztumusz részesült az elismerésben. Ezt követően az ünnepelt iskola emlékezetes előadással jutalmazta a vendégeket, zeneértő zsűri színe előtt, amely a koncertfúvósoknak nemzetközi ezüst, a show-zenekari kategóriában pedig nemzetközi aranyéremmel ismerte el a körösi muzsikusok tehetségét. Miklay Jenó' Szenny, turizmus, háborúk Veszélyben a világörökség Ötven ország tudósai, építészei és múzeumigazgatói találkoztak Párizsban. Tanácskozásuk célja annak kigondolása, hogyan lehetne megmenteni a világ történelmi műalkotásait, amelyeket a szennyezés és a tömegturizmus veszélyeztet. — Ez persze nem olyan drámai probléma, mint az AIDS, de ha nem cselekszünk, a világörökség alkotásait, nem láthatják majd a jövendő nemzedékek — mondta Gerard Bolla, a nemzetközi tanácskozás svájci elnöke. Az athéni Akropolisz Parthenon templomának lépcsői többet szenvedtek a turisták cipőitől húsz év alatt, mint korábban az ókortól kezdve — hangoztatták. Az iparosítás szörnyű károkat okozott olyan műemlékeknek, mint az ezeréves Notre-Dame kated- rális, ahol a levegőszennyezés hatvan százaléka a gépkocsiforgalom következménye. Claude Jaton, a francia kulturális minisztérium munkatársa rámutatott, hogy bizonyos módszerek, amelyekkel az épületeket megtisztítják, több kárt okoznak, mint hasznot. Jaton lézersugarakat alkalmazott az Amiens-i katedrális szobrainak megtisztítására. A homokkal való dörzsölés vagy vízzel történő mosás nem alkalmas a kőzet megoltalmazására —■_ vélekedett. Bizonyos állati kártevők szétromboltak olaszországi római korból származó mozaikokat, más mikrobiológiai élőlények meg- védték az Angkor Wat templom padlóit Kambodzsában — mondták szakértők. Bolla kijelentette: minden módszert tanulmányozunk a nukleáris fizikától az olyan egyszerű megoldásokig, mint a látogatók számának korlátozása. A küldöttek szomorúan állapították meg, hogy az egykori Jugoszláviában lejátszódó események még szükségesebbé teszik a műemlékek konzerválását. Dubrovnikba különböző anyagokból álló védőburkolatot küldenek, hogy megóvják a műemlékeket, mielőtt az esőzés ismét megkezdődne. Ima a lebombázott templomban — valahol Horvátországban Szilágyi Domokos utóélete Szoboravatás a szülőföldön íy *!n. v-víwLU. LfXdJjL-J *'■ tv 'W.w4 Szilágyi Domokos — Plugor Sándor rajza A hányatott sorsú diákra, a zaklatott életű költőre, az európai léptékű poétára, a romániai magyar irodalom kiemelkedő tehetségű alakjára — Szilágyi Domokosra szombaton Szatmárnémetiben, születésének 55. évfordulóján. A 120 ezres lélekszámú, felefele arányban magyarok és románok lakta városban csaknem ezren vettek részt Szilágyi Domokos szobrának avatásán, a Szamoson túli újváros központi parkjában. Az 1976-ban, 38 éves korában tragikus véget ért költő emlékére az avatási ünnepségre megmozdult az egész Kárpátmedence irodalma. Az elismerés, a tisztelet és a szülőföld hódolata jeleként a Szatmári Kölcsey Kör, a Szatmár megyei Művelődési Felügyelőség, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az RMDSZ szorgalmazta a szobor felállítását, Szilágyi Domokos életművének tisztázását egy ünnepségsorozat keretében, amelynek állomásai: Szatmárnémeti, Bukarest, Budapest, a szülőfalu, Nagysomkút és a fogadott szülőföld, Magyarlápos. A helyi polgármesteri hivatal csak három nappal az avatás előtt engedélyezte az újvárosi kórház melletti parkban — több kijelölt helyszín elutasítását követően — a szobor felállítását. A helybéli magyarok ilyen rövid idő alatt készítették el a posztamenst Kolozsi Tibor szobrászművész alkotásának felállításához. A talapzat, valamint a szobor kivitelezése Kovács Albert lázári kőfaragómester munkája. A helyi, romániai és külföldi neves személyiségek előtt Muzsnay Árpád szólt arról, hogy a kultúrát Európa e vidékén is végre mentesíteni kellene a politikától, ezt követően Stefan Augustin Doinas, a Román írószövetség tiszteletbeli elnöke, Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője és Ligeti Zoltán, a Kölcsey Kör elnöke méltatta a kiemelkedő formaérzékű és nagy nyelvi kultúrájú költő életét, munkásságát, amelyben a világot a valóság tudomásul vételére, az illúziók elvetésére szólította fel. Neves magyar és román színművészek tolmácsolták Szilágyi Domokos verseit. Este az Északi Színházban több száz érdeklődő jelenlétében ünnepi műsor keretében méltatták a romániai és külföldi kortársak Szilágyi Domokos életművét, közöttük Varga Domokos, a Magyar Irodalmi Társaságok Szövetségének elnöke és Czine Mihály irodalomtörténész. Vasárnap Magyarláposon ünnepi istentisztelettel, a református parókián emléktáblaavatással, Nagysomkúton pedig a költő szülőházánál koszo- rúzási ünnepséggel folytatódnak a Szilágyi Domokos Napok. (b.) Mozgássérültek alkotótábora Erkel operagála Erkel Ferenc halálának századik évfordulója alkalmából, az Erkel Emlékév országos rendezvénysorozatához kapcsolódóan, a Szabad Tér Színház nagyszabású operagálát mutat be szombaton és vasárnap este a Margitszigeti Színpadon. Ruitner Sándor szerkesztő, valamint Kürthy András rendező a zeneszerző valamennyi operájából válogatott, így a közönség abban a ritka élményben részesül, hogy nyomon követheti Erkel operaszerzői pályájának valamennyi szakaszát — emelte ki tájékoztatójában Majoros József, a Szabad Tér* Színház sajtótitkára. A két estén fellép — Metis György, llosfalvy Róbert, Iván Ildikó, Ulbrich Andrea, Bándi János, Daróczi Tamás, Sümegi Eszter, Frankó Tünde, Kálmándi Mihály. Meghívott vendégként szerepel a Kolozsvári Magyar Opera énekese, Hercz Péter. A karmester Erdélyi Miklós lesz, a műsorban közreműködik a Honvéd Együttes tánckara és énekkara, a Magyar Rádió énekkara, valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara. Ö ldén harmadik alkalommal hívják össze a mozgássérült művészek, kézművesek alkotótáborát Nagykőrösön. Ez alkalomból is sok meghívót küldtek el szerte az országban neves alkotóknak, mestereknek, de természetesen külön A szűkebb haza, a táj úgy kötődik az emberhez, mint az édes anyaöl. Melenget, ölelésében megtisztul az érzés, kiderült lesz az akarat. Az Etye- kiek Világtalálkozója a megismerést segítette elő, az önmagára ébredt, nyíló ember öntudatát. A most záródott rendezvények sorában a július 4-ei zárókoncert emléke ezért él még elevenen a hallgatóságban. Értékek megmutatásában tetőzött, a sivár, kommersz, nemzetietlen programokkal ellentétben. A katolikus templomban Zádor Magda tolmácsolásában szívünkre simult Schubert Ave Maria-ája. Az anyaság fölma- gasztalása transzcendens sugarakba öltözött. Händel: Jumegszólítás nélkül is várják mindazokat, akik szeretnék tudásukat megmutatni. És azokat is, akik tanulni akarnak az alkotótábor résztvevőitől. A találkozónak, mely július 19-től 24-ig tart, a Toldi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola ad otthont. das Maccabeus című oratóriumának Győzelmi Kórus-át az Etyeki Kaláris Együttes adta elő. Máriának hódolt a Szent Lázár Lovagrend „Lazarus” Kórusa Bárdos: Ave Marias Stella című a capellájával, s az imádság szavait fonták egybe a Világmegváltó Krisztus és a Golgotádon művek sóvárgó és misztikus hitvallásával. A zárókompozíció: Gounod Gallia-Lamentation szerzeménye tűnődésre hívott mindenkit: a zene ihle- tettségében imádságra, megtisztulásra indítva. Hogy higy- gyük: a földi élet látszatra zárt; nyitásra alkalmas elsősorban, de azt korlátoltságunkon túl kell keresnünk. Földes-Bangha Károly Etyeki levél
