Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-28 / 148. szám

i PEST MEGYEI HÍRLAP MAGYARORSZÁG 1993. JÚNIUS 28.. HÉTFŐ 9 országról nem deportálnak sen­kit, csak bűnösök ellen folyik eljárás. * A Népszabadságban 1958. jú­nius 17-én jelent meg a Ma­A Népszabadság 1972. októ­ber 25-én a szovjet film no­vember harmadikán kezdődő ünnepi hetéről ad hírt: ... a bu­dapesti bemutató november 3-án lesz a Corvin moziban, ahol a Fekete tollú fehér ma­szabad hazája Vorosilov marsall Kuthy Lász­ló vezérezredeshez, a honvé­delmi miniszter helyetteséhez az alábbi táviratot intézte: A szovjet hadsereg harmincéves jubileuma alkalmából küldött jókívánságokat köszönöm ön­nek és a magyar hadseregnek, Vorosilov.) Az 1948. március 7-ei, va­sárnapi szám hatodik oldalán jelentették meg a következő hirdetést: a fasizmus a nőt ép­pen úgy elnyomta, mint min­denkit, akinek a társadalom fej­lődése, az emberiség haladása az érdekében állott. A demok­ratikus társadalom ezzel a ret- rográd törekvéssel szemben a nőnek teljes jogot ad az érvé­nyesüléshez. Az érvényesülés­hez viszont a kifogástalan meg­jelenés nagy előny, ennek pe­dig legfontosabb kelléke az arcbőr tisztasága. A Parcol American Skin Food pompás bőrtápláló krémje a női arcbőr­re utolérhetetlen hatást gyako­rol, és közismert, új, népszerű csomagolásban 10,90-es árban bármely szaküzletben beszerez­hető. így vált lehetővé a Par­col-krém segítségével az, hogy minden dolgozó nő növelje ön­tudatát és fellépésének bizton­ságát. A Szabad Nép 1948. márci­us 17-ei, szerdai számának ne­gyedik oldalán ad hírt arról: Vorosilov marsall Szakasits Áipád és Molnár Erik külügy­miniszter társaságában megte­kintette a Bazilikát. Félóráig a templomban tartózkodott, be­szélgetett a plébánossal... A beszélgetés során elmondotta, hogy a Szovjetunióban nagyra értékelik a hitéletet, mert tud­ják, milyen nagy értékeket je­lentenek azok a templomok, amelyek a hívők sokaságát be­fogadják. Az 1948. április 6-ai Szabad Népben jelent meg: a moszk­vai rádió szemleírója Magyar- ország felszabadulásának év­fordulóján hangsúlyozta, hogy 1944-ben a magyar történelem során először lépte át az or­szág határát oly nagyhatalom serege, amely nem hódító szán­dékkal jött, hanem azért, hogy szabadságot és függetlenséget hozzon a magyar népnek. * A Népszava 1956. október 24-ei, szerdai számának cím­oldalán a SZOT Elnökségé­veteljük, hogy a felkelésben részt vevőket ne csak a statá­rium alól mentesítsék, de ad­janak mindenkinek, aki abba­hagyta a harcot, általános am­nesztiát!... A Népszavában 1956. októ­ber 31 -én jelent meg: Moszk­vából jelenti a TASZSZ: A szovjet kormány az egész szovjet néppel együtt mélysé­gesen sajnálja, hogy a magyar- országi események vérontás­hoz vezettek. A szovjet kor­mány a magyar kormány kéré­sére hozzájárul ahhoz, hogy szovjet katonai alakulatok vo­nuljanak be Budapestre, de szem előtt tartva, hogy a szov­jet alakulatok további magyar- országi tartózkodása ürügyül szolgálhat a helyzet fokozot­tabb kiélesedésére, utasítást adott katonai parancsnokságá­nak, hogy vonja ki a szovjet katonai alakulatokat Budapest­ről, mihelyt ezt a magyar kor­mány jónak látja. Ugyaneb­ben a lapban olvasható: Ma­gyar testvéreim! Tudatom ve­letek, hogy a kormány kezde­ményezésére a szovjet hadse­reg csapatainak kivonulása megkezdődött..., Nagy Imre, a minisztertanács elnöke. A Népszabadság 1956. no­vember 4-én megjelentette Ko­dály Zoltán táviratát: Kodály Zoltán táviratot intézett szov­jet zeneszerzőkhöz, amelyben kéri, járjanak közben kormá­nyuknál, hogy a szovjet csapa­tokat azonnal vonják ki Ma­gyarország területéről. A Népszabadság 1956. no­vember 8-án Marosán György államminiszter felhívását tette közzé, amelyet a magyar mun­kásokhoz és parasztokhoz inté­zett: ... utasítsátok vissza a hit­vány szovjetellenes rágalma­kat, amiket az ellenforradalmá­rok a nép megtévesztésére ter­jesztenek. Köszönet a szovjet harcosok testvéri segítségének, ami megkönnyíti és meggyor­sítja az ellenforradalmi kísérlet szétzúzását... A Népszabadság 1956. no­vember 18-ai számából egy kis hír: A Libanonban tartózko­dó magyar kereskedelmi hajó személyzetét kint tartózkodó magyar ellenforradalmi erők felszólították, hogy tagadja meg a Kádár-kormányt, és ma­radjon kint Libanonban. Ezzel akarták ebben a kis országban az ellenforradalom ügyét nép­szerűsíteni. A magyar tengeré­szek visszautasították a provo­kációt és a mai napon táviratot adtak fel, amelyben hűséget fo­gadtak a Kádár János vezette forradalmi munkás-paraszt kor­mánynak. Két nappal később, 1956. november 20-án jelent meg a Népszabadságban: az ENSZ közgyűlése... összeült, hogy foglalkozzék azzal a kubai ja­vaslattal, amely sürgeti a Szov­jetuniót és Magyarországot: szüntesse meg a magyar fiata­lok szovjet területre deportálá­sát. .. Sík Endre, a magyar nép- köztársaság külügyminiszter­helyettese ellenezte a kubai ja­vaslatot, s kijelentette: Magyar­nek kiáltványa olvasható: Munkások, szervezett dolgo­zók! ... kedd este tömegében jó szándékú, a népi demokrá­ciáért, a szocializmus építésé­ért aggódó ifjúsági tömegek vonultak fel Budapest utcáin. A békésnek szánt tüntetést azonban felelőtlen elemek és provokátorok ellenforradalmi megmozdulássá igyekeztek átalakítani. Soviniszta, szov­jetellenes jelszavak kiáltásá­val sok politikailag tapaszta­latlan fiatalt maguk mellé állí­tottak. Nem egy helyen táma­dást intéztek a munkásosz­tály dicsőséges zászlaja el­len, a proletár nemzetköziség vörös csillaga ellen, gyaláz- ták a pártot... Népi hatal­munk erélyes önvédelemre kényszerült — és meggyor­sult az események tragikus ki­fejlődése: vér folyt Budapest utcáin... A Népszava 1956. október 25-ei számának címoldalán: Az elmúlt napok tragikus ese­ményeinek értékelésére még nem érkezett el az idő. Egy azonban bizonyos: rágalom volt az az állítás, hogy foszto­gatók és ellenforradalmi ban­dák lázadásáról volt szó. Be­csületes hazafiak, a demokra­tikus fiatalság állt talpra nem­zeti követelésekért. Ezért kö­nemzetközi és országos társa­dalompolitikai kérdésben igen gyakran a kommunisták is út­baigazításra szorulnak, hogy az élet új és új jelenségeit, fo­lyamatait, s a belőlük adódó eszmei, politikai, agitációs és gyakorlati tennivalókat lehető­leg azonosan értelmezzék... A Népszabadság 1972. no­vember 4-én ad hírt a novem­ber 11 -étől kezdődő politikai könyvnapokról. Ezen a napon keretben jelenik meg az Ez a való világ pályázat filmjének plakátja: Hősök a túlélők — A katona visszatért a frontról című szélesvásznú, szinkroni­zált szovjet filmet november 3-ától vetítik a mozikban! A Népszabadság 1972. no­vember 5-ei, vasárnapi számá­ból: Sashalmon... óvodát avat­tak szombaton. A létesítmény létrehozásában, az épület felhú­zásában, a belső szakipari mun­kák elvégzésében szovjet kato­nafiatalok. ... vettek részt.,. Az óvodában — a fővárosban első­ként — bevezetik az orosz nyelv tanítását; az óvónők kö­zött két orosz szakos pedagógus foglalkozik a kicsinyekkel... Az avatóünnepségen jelen volt B. P. Tvanov vezérezredes, a ha­zánkban ideiglenesen állomáso­zó szovjet déli hadseregcsoport parancsnoka, valamint a Szov-' jet—Magyar Baráti Társaság há­romtagú küldöttségé. A Népszabadság ezen a na­pon, november 5-én, Ahol per­cenként kétezerötszáz könyv je­lenik meg címmel arról tudósít, hogy szovjet könyvkiállítás nyílt a Nemzeti Galériában. Ugyanebben a lapszámban em­lékeznek meg az 1956-os ellen- forradalom áldozatairól és a magyar—szovjet könnyű- és élelmiszer-ipari gépgyártási együttműködés aláírásáról. A Népszabadság november 6- ai, hétfői száma a november 7- ei nagygyűlésekről tudósít, melyek már szombaton ország­szerte megkezdődtek: a váro­sok, falvak lakói — a hagyomá­nyokhoz híven — az ünnepet most is összekapcsolták a ke- gyeletes megemlékezéssel, s mindenütt megkoszorúzták a hazánk felszabadításáért vívott harcokban elesett szovjet hő­sök emlékművét. Ünnepi nagy­gyűlések, kiállítások, bemuta­tók, avatóünnepségek voltak az ország minden megyéjében. Összeállította: Tibay Ágnes Maiéter Pált halálra, Kopácsi Sándort életfogytiglani börtön­re, dr. Szilágyi Józsefet halál­ra, Jánosi Ferencet nyolcévi börtönre, Vásárhelyi Miklóst ötévi börtönre ítélte. Az ítélet jogerős, a halálos ítéleteket végrehajtották. gyár Távirati Iroda jelentése: az igazságügyi hatóságok befe­jezték az eljárást ama szemé­lyek vezető csoportja ügyében, akik 1956. október 23-án az imperialisták aktív közreműkö­désével ellenforradalmi fegyve­res lázadást robbantottak ki... dár című háborús témájú, balla­dái hangvételű filmet vetítik... A Felszabadítás 4. és 5. része is bemutatásra kerül. Novem­ber 3-án egyébként minden magyar városban szovjet film­bemutató lesz. Három nappal később, október 28-án a címla­A Legfelsőbb Bíróság népbíró­sági tanácsa, mérlegelve a bűn- cselekmények súlyát, a vádlot­takat bűnösnek mondja ki, s ezért Nagy Imrét halálra, Do­nátit Ferencet tizenkét évi bör­tönre, Gimes Miklóst halálra, Tildy Zoltánt hatévi börtönre, pon A kommunisták tájékozta­tása című vezércikk ad fontos eligazítást: ... az alapszerveze­tek különleges politikai felelős­sége és feladata: jól ismerni, felvilágosítani, befolyásolni a hatósugarukban élő, dolgozó embereket... Sok aktuális.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents