Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-08 / 131. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JUNIUS 8.. KEDD Spanyol választás González megőrizte a hatalmat Miniszteri ülések Luxembourgban Napirenden a piacnyitás González megőrizte a hatal­mat, de elvesztette abszolút többségét — összegezte a vasárnap megtartott válasz­tások végeredményét teg­nap az El Mundo. A Ya című katolikus irányzatú madridi lap pedig címolda­lán szögezi le, hogy a Spa­nyol Szocialista Munkás­párt és vezetője tárgyalás­ra, paktum kötésére kény­szerül. A tegnapi értesülések sze­rint a miniszterelnök kész kisebbségi kormányt alakí­tani, vagy szükség esetén a legnagyobb katalán párttal Jordi Pujol Konvergencia és Unió Pártjával lép koalí­cióra. A kommunisták köré tömörült Egyesült Baloldal Pártszövetséget González korábban kizárta a szocialis­Az Európai Közösség azt ter­vezi, hogy ez év végéig a je­lenlegi 925 millió ECU-ról 1,7 milliárdra növeli a közép- és kelet-európai országok gaz­dasági talpraállásának támoga­tását célzó kölcsönei összegét — jelentette tegnapi számá­ban a Financial Times. ták lehetséges partnerei kö­zül. A jobbközép Néppárt je­lentősen megnövelte mind szavazatainak, mind mandá­tumainak számát, de ezúttal sem sikerült megelőznie a szocialistákat. Figyelemre méltó, hogy a Néppárt a mandátumok egy részét a szocialistáktól hódította ugyan el, de az ugyancsak a jobboldalon álló Demokrati­kus és Szociális Unió vala­mennyi mandátumát elvesz­tette, s ez is a Néppárthoz került. Több spanyol lap is utal hétfőn arra, hogy a poli­tikai életben végbemegy a „bipolarizáció”: kialakuló­ban van egy egységes jobb­oldal. amellyel szemben a baloldal is előbb utóbb egy­ségessé kell hogy váljon. Az EK ho'sszú távú finan­szírozással foglalkozó intéz­ménye, az Európai Beruházá­si Bank (EIB) által nyújtandó kölcsönök részét képezik az EK azon erőfeszítéseinek, amelyek Nyugat- és Kelet- Európa integrálódásának fel- gyorsítását szolgálják.. EK-miniszteri „nagyhét” kezdődött tegnap Luxembo­urgban: délelőtt a Tizenket- tek gazdasági és pénzügymi­niszterei, illetve — külön ta­nácskozás keretében — köz- iekedési miniszterei ültek asztalhoz. Késő délután a külügyminiszteri tanács lá­tott munkához, és szokatla­nul hosszú, szerda délig el­húzódó ülés keretében pró­bál majd minél több, még nyitott dossziét lezárni. Valamennyi tanácskozás a koppenhágai EK-csúcs előtti utolsó simítások je­gyében zajlik. A külügymi­niszterek ülése még kiegé­szül annyival, hogy szer­dán délelőtt közösen talál­Az Adria üzemképes Az Adria-olajvezeték lezárá­sa által érintett országok az ENSZ segítségét fogják kér­ni a vezeték újramegnyitásá- hoz — tájékoztatta Erdős André magyar ENSZ-nagy- követ az MTI-t. A Butrosz Gáli főtitkár elé terjeszten­dő javaslatról már megkez­dődtek az előkészítő tanács­kozások Magyarország, Szlovénia, Horvátország, Ausztria, Csehország és Szlovákia között, és lehetsé­ges, hogy a kezdeményezés­be bevonják az ugyancsak érintett Lengyelországot és Ukrajnát. Az olajvezeték üzemképes, de egy szaka­szát, amely Horvátország je­lenleg szerbek megszállta ré­szén vezet át, ott lezárták. Az említett országok közö­sen kívánják felhívni a főtit­kár figyelmét arra, hogy az olajvezeték megnyitása elő­segítené a horvát—szerb megállapodást. Max van der Stoel, az Euró­pai Biztonsági és Együttmű­ködési Értekezletnek a nem­zeti kisebbségekkel foglal­kozó főbiztosa, aki ezek­ben a napokban küldöttség élén körutat tesz Romániá­ban, vasárnap Kolozsvárott találkozott az RMDSZ veze­tőinek egy csoportjával, köztük Tőkés László püs­pökkel, a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökével és Takács Csaba ügyvezető el­nökkel. A kétórás megbeszélésen Takács Csaba adott általá­nos tájékoztatást a romá­niai magyarság helyzetéről és az RMDSZ jellegéről, te­vékenységéről, programjá­ról, az anyaországhoz fűző­dő kapcsolatairól, a kelet­európai stabilitás érdeké­ben kifejtett munkájáról. Rámutatott, hogy hagyomá­koznak Warren Christo- pherrel, az amerikai diplo­mácia vezetőjével is, aki­vel mindenekelőtt ismét a boszniai helyzetet vitatják meg. Míg a szakminiszterek szinte kizárólag az EK bel­ső problémáival foglalkoz­nak majd, a tizenkét kül­ügyminiszter ideje nem kis hányadát Kelet- és Közép- Európának fogja szentelni: a délszláv válságtól az Oroszországgal esedékes együttműködési megállapo­dáson át a visegrádi orszá­gokkal kapcsolatos bizott­sági jelentésig számos téma kerül majd az aszta­lukra, beleértve az újratár­Mohamed Sacirhey, Bosz­nia ENSZ-nagykövete vasár­nap arról tájékoztatta az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy a szerbek által ostrom­lott Gorazde 70 000 lakosá­hoz semmi élelmiszer és gyógyszer nem jut el, és a szerbek — amint a világszer­vezet titkársága megerősítet­te — nem engedik át az ENSZ ellenőreit sem. A BT pénteken a bosz­niai védett övezetekről (köztük Gorazdéról) hozott határozata egyelőre amúgy is írott malaszt: a tanács a héten várja az ENSZ titkár­ságának jelentését arról, hogy végül is hány további békefenntartóra lenne szük­ség, és kik vállalják a költ­ségeket. Eddig csak Pakisz­tán és Oroszország jelezte, hogy kész csapatokat kül­deni. A szükséges létszám­ról szóló nézetek eltérnek, a tervezett számok 5000 és nyai, kultúrája, számaránya alapján a romániai magyar­ság helyzete gyökeresen más, mint az országban élő más kisebbségeké. Az RMDSZ vezetői kifejtet­ték, hogy a határok kérdése mondvacsinált, hiszen azt jogerős nemzetközi egyez­mények szabályozzák. Tőkés László a megbe­szélésen kifejtette, hogy a romániai magyarság a maga törekvéseit nem a ro­mánság ellen, hanem az ál­talános demokrácia irányá­ban próbálja érvényesíteni, ugyanakkor elfogadhatat­lan számára a nemzetállam korszerűtlen fogalma. Az RMDSZ ügyvezető el­nöksége részéről egy, több mint 80 oldalas dokumentáci­ót adtak át az EBEÉ-főbiz- tosnak: ez tartalmazza az egyházi vagyonokról szóló kimutatást, a romániai ma­gyalt szlovák és cseh társu­lási szerződések kérdését is. Ami a visegrádi országo­kat illeti, a miniszterekre vár, hogy véglegesítsék azt a dokumentumtervezetet, amelyet féléves egyeztetés után néhány héten belül másodszor terjeszt eléjük a brüsszeli bizottság, s amely fokozottabb piacnyi­tást javasol ezen országok termékei előtt; a politikai párbeszéd kiszélesítését és intézményesítését szorgal­mazza és felveti, hogy a kö­zösség állam- és kormány­fői formálisan is ismerjék majd el közös célnak a már társult országok tagsági tö­rekvéseit. 25 000 között mozognak. Nem világos még az sem, hogy a csapatok végül is milyen felhatalmazást kap­nak. Vük Draskovic szerb el­lenzéki vezetőt és feleségét 15 neves ügyvéd védi majd a tárgyalásokon. Erről a szerb Megújhodási Mozga­lom elnöksége döntött. A mozgalom elnökét a keddi tüntetések óta fogságban tartják, s pénteken meghosz- szabbították a vizsgálati fogság időtartamát har­minc nappal. Vük Draskovic szabadon bocsátása érdekében már szót emelt Konsztantin Mi- cotakisz görög kormányfő és Francois Mitterrand fran­cia elnök, a kialakult hely­zet miatt aggodalmát fejez­te ki Oroszország. Drasko- vicot őrizetbe vétel után sú­lyosan bántalmazták és fe­leségét is megverték. gyarságnak az oktatási rend­szerre vonatkozó igényeit. Tőkés László átnyújtotta a főbiztosnak tanulmányát, amely táblázatokkal támaszt­ja alá a Romániában az el­múlt hét évtizedben érvénye­sült bizonyos fajta etnikai tisztogatásra vonatkozó nyi­latkozatait. Az Evenimentul Zilei című bukaresti lapnak nyilat­kozva Max van der Stoel, aki a találkozón több kér­dést tett fel az irredentizmus­ra, a magyar nyelvű iskolák­ra, a magyarság autonómia­elképzeléseire vonatkozó­lag, kijelentette, hogy a nem­zeti kisebbségek kérdésének megoldása sokban segítené Románia európai integráló­dását. Kifejtette, hogy nem azért jött Romániába, hogy megoldásokat adjon, a ta­pasztaltakról jelentést készít az EBEÉ számára. Választások Bolíviában Gonzalo Sanchez de Lozada, a legnagyobb bolíviai ellenzéki párt, a Baloldali Forradalmi Mozgalom jelöltje nyerte a va­sárnapi elnökválasztást az elő­zetes hivatalos jelentések sze­rint. Lozada több mint tíz száza­lékkal vezet Hugo Banzer Sua­rez tábornok, volt diktátor előtt. Szlovák részvényesek Szlovákia 5,3 millió lakosából a még hajdani Csehszlovákia idején elkezdett kuponos priva­tizáció révén 2,6 millió vált részvénytulajdonossá — jelen­tette a DPA a pozsonyi sajtó hét végi közlései alapján. Az államtalanítás első fordu­lójában 80 milliárd korona érté­kű állami vagyon került a „népi részvényesek” birtokába, továb­bi 50 milliárd koronányi va­gyont a második fordulóban jut­tatnak a lakosság tulajdonába. BT-ülés Az ENSZ Biztonsági Tanácsa vasárnap esti ülésén egyhangú­lag elítélte a Szomáliái bandá­kat, amelyek támadása 22 ENSZ-katona és sok polgári személy életét követelte, és fel­kérte a tagállamokat: bocsássa­nak további nehézfegyvereket a kelet-afrikai országban működő ENSZ-békefenntartók rendelke­zésére. Mongol—magyar együttműködés •Vasárnap Ulánbátorban aláírták a Mongólia és Magyarország közötti kulturális, oktatási és tu­dományos együttműködési munkatervet. A jövőben mindkét fél — az érvényes munkatervi megállapo­dásokon túl — szorgalmazni kí­vánja az intézmények közvetlen kapcsolatépítési törekvéseit, és támogatják a harmadik országbe­li partner bevonásával folytatan­dó együttműködési programokat. Békekötés Izrael és Jordánia megállapodott a békekötés feltételeiről — jelen­tette be hétfőn Simon Peresz izra­eli külügyminiszter. Peresz sze­rint Ammán azért késlekedik a megállapodás aláírásával, mert nem akar a többi arab állam nél­kül, egyedül cselekedni. Izrael és Jordánia hivatalosan 1948 óta hadban áll egymással. Amerikai kérés Az Egyesült Államok Bulgária együttműködését kérte a volt Ju­goszláviában dúló válsággal kap­csolatban, Szófia azonban eddig csak két területen hajlandó a köz­reműködésre az állítólagos 6 pon­tos amerikai tervvel összefüggés­ben — állította a Duma című szocialista napilap. Lengyel lapvélemény A magyarok számára becsületbeli ügy Egy teljes újságoldalt szentelt a lengyel Rzeczpospo- lita című lap tegnapi száma a magyar nemzetiségi politikának, és a romániai magyar kisebbség helyze­tének. Grzegorz Lubczyk írása bevezetőjében kiemelte: a magyarok számára becsületbeli ügy, hogy a náluk élő 13 nemzeti és etnikai kisebbségnek olyan életkörülmé­nyeket biztosítsanak, hogy azok otthon érezzék magu­kat a Duna és a Tisza mentén. „A magyarok be akarják bizonyítani Európának, hogy ez megoldható egyetlen állam határain belül.” Jogi megkoronázása lesz ennek a kisebbségi törvényjavaslat elfogadása a parlament­ben. A magyarok aktivitását a nemzetiségi kérdésben a trianoni békeszerződéshez vezeti vissza a szerző, amely miatt a történelmi Magyarország területének két­harmadát, s magyar lakosságának egyharmadát veszí­tette el. A szomszéd országok hivatalos statisztikái sze­rint is mintegy 3 millió magyar él területükön. „Ezek a számok talán önmagukban is megmagyarázzák, miért kíván a demokratikus Magyarország új vezetése az eu­rópai nemzeti és etnikai kisebbségek szóvivőjeként fel­lépni.” Wolfart Jánosnak, a Nemzeti és Etnikai Kisebbsé­gek Hivatala vezetőjének szavait idézve a nemzetiségi politika változását elsősorban azzal jellemezte, hogy az a patemalizmus helyett a partneri együttműködésen alapul. A lap a témához kapcsolódóan terjedelmes in­terjút közölt Szőcs Gézával, az RMDSZ egyik vezetőjé­vel, aki elmondotta, hogy a hivatalos román adatokkal ellentétben mintegy 2 millió magyar él Romániában. Helyzetük Ceausescu bukása óta abból a szempontból drámaian romlott, hogy a tömegtájékoztatásban már nemhogy magyarellenes agitáció, de bizonyos értelem­ben hajtóvadászat folyik. Annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az er­délyi magyarok érdekeinek figyelembevétele hozzájá­rulhat az egész román társadalom demokratizálásához. Kelet-Európa Növekvő EK-támogatás Boszniai védett övezetek Egyelőre írott malaszt Max van der Stoel Kolozsvárott A határok kérdése mondvacsinált

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents