Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-05 / 129. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993.JUNIUS 5.. SZOMBAT Szerb Megújhodási Mozgalom Kilátásba helyezett betiltás Előnytelen helyzetben a szlovákiai magyarok A rideg számok vádolnak A szlovák kormányzat szereti világgá kürtölni, hogy a szlovákiai magyarság jogai meghaladják az európai standardot és anyagiakban háromszor annyit juttat nekik, mint a szlovákoknak. De a valóságban a könyörtelen számadatok az ellenkezőjéről tanúskodnak. Az 1993-as költségvetésről szóló törvény a kulturális tárcának 2,6 milliárd koronát hagyott jóvá. Ebhői a kisebbségi kultúra támogatására 150 milliót irányzott elő (5 százalékot), noha Szlovákia lakosságának 15,4 százaléka nem szlovák anyanyelvű. (1992-ben még ez az összeg 140 milliót tett ki, tehát 'mindenképpen csökkenésről kell beszélnünk akkor is, ha az inflációt nem vennénk figyelembe.) így egy szlovákra 547,5 korona jut, egy nem szlovákra alig több mint 189. Ez 65 százalékkal kevesebb, mint egy szlovákra jutó támogatás. Úgy is mondhatjuk, leszázalékoltak minket. 1991 -ben az oktatásügyi tárca 16 milliárd koronát költött, ebből 860 millió (5,4 százalékot) a magyar nyelvű oktatásra. 1993-ra 18,4 milliár- dot irányoztak elő. A magyar iskoláknak 1992-ben 816 millió korona jutott. (Ez is csökkenés az előző évhez képest.) Ez tehát szintén 5 százalék körüli összeget képvisel. Nézzük végül a színházakat. Összességében a tavalyi évben a teátrumok 240 110 000 koronát kaptak üzemeltetési célokra. A szlovák színházak (számuk 11 plusz egy bábszínház) 212 042 000 koronával gazdálkodhattak (88,3 százalék), a két magyar társulat 9 668 000 koronával (4,03 százalék), az ukrán-rutén színház 8 400 000-rel (3,5 százalék), a roma színház kereken 10 millióval (4,2 százalék). Ne is beszéljünk arról, hogy a szlovák színházakkal ellentétben a kisebbségi társulatok rengeteget tájolnak, és így kiadásaikat az üzemanyagköltségek is megterhelik. Az 1991-es népszámlálási adatok szerint Szlovákia lakosságának 85,63 százaléka a szlovák, 10,76 százaléka a magyar, 0,58 százaléka a rutén vagy ukrán, 1,53 százaléka a roma és 1,43 százalék a cseh, német, morva, sziléziai, lengyel, horvát, bolgár vagy román nemzetiségű. A színházi költségvetés tehát egy szlovák lakosnak 46,99, egy magyarnak 17,06, egy ukránnak/ruténnek 272,07 és egy roma polgárnak 124,02 koronát ad. S kultúrára, oktatásra és színházra a szlovák kormányzat összesen 19,2 milliárd koronát költ, ebből a magyarok durván 958 milliót kaptak, ami csak 4,9 százalék. Ezek az adatok világosan mutatják a diszkriminációt. Ha a szlovák kormányzat méltányosan óhajtana eljárni, a magyarok számarányának megfelelően 2,07 milliárd koronát kellene biztosítania, hogy tisztességes összegről beszélhessünk, hisz a szlovákiai magyar polgár ugyanúgy adózik, mint bárki más. A szlovák kormányzat tehát a szlovákiai magyaroknak évente hozzávetőlegesen 1,12 milliárd koronával tartozik. Úgy is mondhatjuk, eny- nyivel rövidíti meg őket évente. Az nem érv, hogy a szlovákiai magyar ugyanúgy haszonélvezője a szlovák kultúrának mint a szlovák, mert a magyarul tudó szlovák is részesül a magyar kultúrából és a sokszínűség csak előnyére válik a többségi nemzetnek is. A szlovák kormányzat nem akar hallani róla, hogy a nemzeti kisebbségeket fokozottabb mértékben kell támogatni, hogy a számbeli hátrányukból származó előnytelen helyzetüket kompenzálja. Ha a románok és ukránok/ruté- nek pozitív diszkriminációban részesülhetnek — ami helyes eljárás — akkor a magyarokkal szemben miért követnek sérelmes gyakorlatot? Egyszer már a szlovák kormány erről is beszélhetne a nagy nyilvánosság előtt és abbahagyhatná a frázisok és légből kapott számadatok emlegetését. Balassa Zoltán A szerb köztársaság államügyésze csütörtökön az ellenzéki Szerb Megújhodási Mozgalom (SPO) betiltására kérte a köztársaság alkotmánybíróságát. A párt politikai tevékenysége sérti a politikai szervezetekre vonatkozó alkotmányos szabadságot — olvasható a szerb tájékoztatási minisztérium által nyilvánosságra hozott közleményben. Az államügyész szerint az SPO megengedhetetlen módszereket használ a parlamenti küzdelemben: számos olyan akciót kezdeményezett, amelyek Az Európai Közösség külkap- csolatokért felelős biztosa, Hans van den Broek szerint a világ országainak végre kilátásba kell helyezniük erő alkalmazását a boszniai harcok megállítására. — Ha a szer- bek továbbra sem működnek együtt velünk, akkor hatásosabb katonai eszközökhöz, kell folyamodnunk, vagy ha ezt nem vállaljuk, akkor nem tagadhatjuk meg többé a muegyértelműen az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatását célozták. Példaként hozta fel, hogy a párt 1992 júniusában tömeges tiltakozó gyűléseket kezdeményezett, amelyekben a résztvevők a hatóságok erőszakos megdöntését követelték. Az államügyész egyben azzal vádolta Vük Draskovicot, a Szerb Megújhodási Mozgalom vezetőjét, illetve a párt más tisztségviselőit, hogy keddről szerdára virradó éjszaka ők buzdították a tüntetőket a belgrádi parlament megostromlásáía. zulmánoktól az önvédelem jogát — mondta egy brit ívnek adott tegnapi nyilatkozatában. Ezzel összefüggésben közölte: az Európai Közösség nem zárta ki a fegyverembargó feloldásának lehetőségét. Hans van den Broek egyébként elismerte: az EK „imá- zsát” súlyosan károsította, hogy nem sikerült megoldást találni a balkáni konfliktusra. ■■■■h m Meg kell állítani a harcokat Megmérettetnek a lengyel pártok Csupán néhány napja folyik Lengyelországban a választási kampány, de máris számos vitás kérdés, komoly és komolytalannak tűnő koalíció terve került napvilágra. A komoly problémák. közé tartozik, hogy az új választójogi törvény nem gondolt a magántulajdonban lévő rádió- és tv-állomások- ra, csupán azt szabályozza szigorúan, milyen feltételek mellett, és időhatárokon belül népszerűsíthetik magukat a választók kegyeiért versengő pártok az állami rádióban és televízióban. Márpedig ez azt jelenti, hogy a milliók által nézett, illegálisan működő televíziók felboríthatják a nagy precizitással megtervezett kampányműsorok tényleges arányait. Az Országos Rádiós és Televíziós Tanács csak abban reménykedik, hogy mivel július elsejétől a korábbi, jelentéktelen pénzbírság helyett már börtönnel is sújthatják a kalózadókat, azok az igazi választási versenyből már ki fognak maradni. Mivel az új választójogi törvény értelmében a pártoknak legalább a szavazatok 5, a pártkoalícióknak pedig 8 százalékát kell megszerezniük ahhoz, hogy bejuthassanak a parlamentbe, a kis pártok lázasan dolgoznak szövetségek létrehozásán. ruuKaipaiszKa rsusz című újság, a tvar- pátaljai Ruszinok Társaságának lapja közölte a Társaság május 15-én tartott konferenciájának határozatait. Ezen a találkozón „ideiglenes kormányt” alakítottak, de erről eddig csak külföldi sajtóforrások adtak tájékoztatást. A kárpátaljai állami közigazgatás és a tanács vezetői a kormányalakítás tényének ismeretessé válásakor elítélték a Társaság „egyes vezetőinek politikai tevékenységet.” Szerintük e személyek politikai irányvonala „államellenes, veszélyezteti Ukrajna egységét”, és nem felel meg az 1991. december 1-jei népszavazáson kifejezett törekvéseknek. VÉLEMÉNY Az „ideiglenes kormány” céljait ennek ellenére most ismertette a fenti lap. Eszerint az „ideiglenes kormány” felhívta Kárpátalja népeit, hogy állítsák vissza az autonóm köztársaságot Ukrajna keretében. Szorgalmazzák, hogy a nemzetiségi kulturális szövetségekkel karöltve tartsák meg a választásokat a helyi köztársasági államhatalmi szervekbe. A „ruszin kormán^” felszólítja a világ közvéleményét és- a szomszéd országok lakosságát, hogy támogassák törekvéseiket. Kérik, hogy az ENSZ küldjön megfigyelőt Kárpátaljára a nemzetiségi kisebbségi kérdés megoldásának ellenőrzése végett. El tudsz-e égni másokért? A gyermek az édesanyja szíve alól az őt körülvevő világba lép, majd később megcsodálja a természetet, találkozik a mező virágaival, az erdő madaraival, a derült ég kékjével. A gyermek ártatlan tiszta jóindulata, jóra való törekvése vele született adottsága, kezdetben csupa olyanok veszik körül, akik viszonozzák őszinte vonzalmát. Számtalanszor megtapasztalja ezt a pedagógus a pályán. Ez is egy ajándék, az Ajándékozó a Lét birtokosától, s ezek az apró örömök élménye vezet át bennünket, amikor lankad a lelkesedés. A napok és az évek, a sikerek és a kudarcok láncolata, amelyek megedzenek és próbára tesznek hitünkben. Fájdalmas a felfedezés, amikor az ártó gonoszság kísértései bántanak bennünket. Ne titkoljuk, legalább önmagunknak valljuk be, sokkal nagyobb sikerre, megbecsülésre számítottunk a pálya elején, mint ami bekövetkezett! Ennek dacára ne dúljon felesleges vihar a lelkűnkben. Fogadjuk el, hogy feladatunk és küldetésünk van személyes sorsunkban. A tanár nemcsak tanít, egyre- többet „gyógyít” is napjainkban. Elképesztően sok a lelki sérült szülő és gyermek manapság. Sokszor elég lenne egy pillantás, egy megértő szó, egy vigasztaló beszélgetés és mégis erre jut a legkevesebb idő. Sokan így mondják: civilizációs ártalom. Olyan szomorú az, hogy a napi elfoglaltságunk mellett nincs idő a bajbajutott ember mellett megállni, az utunkba került nyomorult ember panaszát meghallgatni és ha lehet, orvosolni. A nyomorúságba jutott embernek, legyen az felnőtt vagy gyermek, segítő kezekre, de főleg megértésre van szüksége. Sóvárgó tekintettel nyújtja a kezét, de sokszor mégis reménységét kioltó közönyt kap, ami még mélyebbre hasít érzékeny lelkében. Adjuk hát a hit és a szeretet nevében mi is mindazt, amit kegyelmi ajándékként kaptunk és hűség vezesse lépteinket a szolgálat útjain. A bajba jutotton segíteni szent kötelességünk, különösen ha látjuk fogyatékosságát, ismerjük korlátáit és tisztában vagyunk erőtlenségével. Segítsünk, hogy a kudarcba fulladt életek megtalálják az élet igazi értelmét, mert most élni kegyelem, most élni küldetés. Nem az erős emberekre, nem a nagy hatalmasságokra — akik a rendkívüli lehetőségek birtokosai —, hanem a segítő ember alázatos szolgálatára van szüksége most bajba jutott nemzetünknek. A történelemben mindig voltak üldözöttek, egyre több napjainkban is a kirekesztettek száma. A történelem azonban mindig igazolta őket és elítélte az árulókat. Ezek az árulók a politikára és a történelmi körülményekre hivatkoztak és sajnos nem törődtek az utókorral és annak értékítéletével sem, mert akkor nem tettek volna annyiszor ellent a közös szent ügynek. Ennek megítélésében a történelem és az igazság úgyis egyértelmű ítéletet mond majd egyszer. Szinte pedagógiai értékű az a hitvallás, amit a világhírű Albert Schweitzer közvetített felénk. Halála előtt egy évvel magnószalagra mondott egy szózatot az emberiséghez. Ez a szózat összefoglalja életre vezérlő, irányt adó gondolatait: „A mi korunkban, amikor az igazság a hazugság mögé rejtőzik, és oly félelmetesen uralkodik a világon, mint még soha, mégis megmaradok abban a meggyőződésemben, hogy az igazság, a békeszeretet, a szelídség és a jóság az a hatalom. amely minden hatalomnak fölötte áll. Ezeké lesz a világ, mert van elég ember, aki a szeretet, az igazság, a szelídség és a békeszeretet gondolatát mindinkább magáévá teszi — aszerint gondolkodik és él.” A tanár, a pedagógus ezt a nagy eszmét közvetíti a fogékony gyermeki lélek felé, ezt adjuk hát tovább a reánk bízottaknak, ezt kell nekünk tudatosítanunk! Ez legyen szolgálati helyünkön közös szent ügyünk, bárhová állított is az élet. Történelmi küldetésünk mellett azonban nem elég hangoztatni az eszméket, a személyes példamutatás is elmaradhatatlan részévé kell hogy váljék életünknek, ekkor lesz igazán hiteles és maradandó a pedagógus munkája. Nevelési munkánk vezérelve aligha lehet ezek után más, szeresse a gyermek a szülőt, aki neki életet adott, szeresse a hazát, ahol él, tisztelje az iskolát, ahonnan értelmet kapott. A költői hitvallás mindennél szebben összefoglalja mindezeket: „El tudsz-e égni lassan másokért? ... szolgálsz-e zokszó nélkül nesztelen? ... végtelen nagy szoba a világ, ... s hideg van benne sokszor vad hideg, de lángra gyújtott életek dalolnak az áldozatról, s övék a holnap!” Dr. Kozma Elek oki. mérnök-tanár Ocsa Ideiglenes ruszin kormány alakult
