Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-04 / 128. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JUNIUS 4., PENTEK Beszélgetés Tornai Józseffel Szokatlan felelősség Az írótársadalom mai helyzetéről kérdeztük Tornai József költőt, a Magyar írószövetség elnökét az ünnepi könyvhét alkalmából. Arról, hogyan élik meg az írástudók a változásokat, s mit tudnak kezdeni a szabadsággal? — A magyar lélek és szellem újrakeresi magát, mint már annyiszor a magyar történelem során. Megszabadult valami mély nyomástól, a földalatti harctól, amit évtizedekig a fennálló erőkkel folytatott. Ugyanakkor felelőssége jelentősen megnőtt. Teljesen új szerep várt az írókra 1989-től. A most megjelenő könyvek a távoli vagy a közeli múlttal foglalkoznak. Az írótársadalom tehát azzal foglalkozik, mi történt velünk az utolsó fél évszázadban. Ennek fölmérése nélkül nincs jelenidő sem. Tehát, ami a most megjelenő művekben megmutatkozik; annak a politikai és történelmi helyzetnek a kifejezése, értelmezése, megértése, amiben eddig éltünk. — Például? — A könyvhétre jelent meg Cseres Tibor: Kentaurok és kentaumők című regénye, Sütő András Naplója, s ezt példázza néhány verseskötet. Ilyen az én most megjelent regényem, „A menekülő” is. — Hogyan látszik innen, az elnöki székből az írástudók felelőssége? — Eddig a szakrális társadalomban kellett nagyon is profán igazságokat valamilyen módszerrel — áthallások és sugallatok — formájában elmondani. Most teljesen profán társadalomban élünk. Ez a változás lényege, a legel- vontabb fogalmazásban. Az „egyházi” dogmák és tiltások nem érvényesülnek többé. Vi- szot ez azt jelenti, hogy védelem sincs. A maga világáról alkotott képét az írónak egyedül kell vállalnia. Ez nem kis fölfordulást, feszültséget, bizonytalanságot idéz elő az írók lelkében. Én magam is megdöbbentem azon, amit nemrégen álmodtam: Mentem volna be a fürdőszobába, s amint ott álltam, bezúdult vagy negyven ember töltőtollal a kezében és mindannyian belém akarták szúrni: „Mit műveltél már- megint, te szerencsétlen!” üvöltötték. A mélylélektan nyelvén ez az írói felelősség megszenvedé- sének szinte szájbarágós álombeszéde. Gondolom, hogy több-kevesebb hasonlósággal minden írótársam átéli ezt. — Meg is osztják önnel lelki gondjaikat? — Hogyne, s az a legjellemzőbb, hogy el akarják hárítani maguktól ezt a szokatlan felelősséget. Mert mit kezdhet az író a szabadsággal? Az egyik, hogy mennyit lehet kimondani. Ennél sokkal fontosabb azonban, amikor a szabadság a képesség és tehetség határait jelenti. Nyomasztóan hat de', nem lehet kitérni a saját szabadságunk korlátái elől. — Pedig ez a mindent lehet állapot! — Mégsem jönnek elő a zseniális művek. — Az íróasztalok mélyéről sem? — Nem bizony. És mindenki a múltban él még. A léleknek más az ideje, mint az órával mért idő. Ezért vagyunk a múltban vagy a félmúltban. — Elhúzódik vajon ez az állapot? — A kérdés induviduális. Tamási Áron hiába jött át Székelyföldről, egész életében Székelyföldről írt. Sinka István pedig a pásztori, paraszti világról. A valóban fontos mondanivaló a történelmi periódussal szemben később jelentkezik mindig. Bizonyos perióduskéséssel jelennek meg a művek. így az aktuáli- tásuk nő... Sokkal többet tudok mondani, mert az olvasónak is van már távlata. Az események alatt nem érti meg az ember annyira a dolgokat, mint utána. — Megfogyatkoztak az olvasók, drága a könyv és ez az iín. tévé-társadalom is elvonja az embert... — Igen, s ezen kívül még arra kell felhívni a figyelmet, hogy a korábban egységesnek képzelt, vagy látott olvasói tábor teljesen széttöredezett. Ha a csapatok összejönnek, az a süketek párbeszéde. Ugyanígy elválik szerzőként is az olvasó. Nincs már egységes magyar olvasótábor, élesen táborokra osztott csoportok vannak. Ez nemcsak teljesen új jelenség, de az írót is zavarban hozza, megakasztja. írok a Jóistennek, mert ki más fog olvasni. — Önnek két kötete is megjelent az ünnepi könyvhétre. Prózával, verssel is jelentkezett. — „A menekülő”-t történelmi regénynek nevezi Má- nyoki Endre, aki gondozta. Erdó'si Ágnes felvétele Nem afféle objektív történelmi regény, hanem szubje- kív, mint például Stendhal Pármai kolostora, vagy Ko- dolányi Júliánus barátja. A legutóbbi ötven-hatvan év valóban politikai eseményeit mutatja be a belülről ábrázolt hős útjával. aki tudja, hogy az ötvenes években és 1956 után teljesen elromlott világban élt, s meglepetés akkor éri, amikor az 1989-es fordulat után, a szabad viszonyok között sem talál olyan minden tekintetben elfogulatlan közösséget, amilyenről álmodott. A szabadságról kiderül, hogy frigid. Tovább kell menekülnie. A „Pünkösdi lobbanás" a legutóbbi öt év termése, merőben új versek... Mennyire titokzatos folyamat a népek elnyomatásának története, és milyen titokzatos, ahogy a népek kibontakoznak belőle. Ezt csak nagyon finom, tehát a líra eszközeivel lehet — amennyire lehet! — kifejezni. A versek másik témája: Az ember és a természet bensőséges viszonya. Ahogyan a világiélek megmutatja arcát a természeten át. Onody Éva Márai-művek a TV-ben Budapest előtt Los Angelesben mutatják be a Magyar Televízióban Márai Sándor két darabjából készült filmet a szereplők: Szörényi Éva és Huszti Péter, valamint a rendező, Horváth Adám jelenlétében. Máriái és Szörényi egyaránt Kaliforniában élt, ám a nagy író sokáig elhárította a művésznő kérését, hogy előadhassák valamelyik színpadi művét. Négy évvel ezelőtt, alig két héttel tragikus halála előtt azután átadta Szörényi Évának néhány egyfelvonásosát azzal, hogy a műveket bármikor bemutathatják és azokat pár hónappal később már láthatta a los angelesi magyar közönség. E két munka, a „Szerep” és az „Alibi” felvétele nemrég készült a Magyar Televízió stúdiójában, Szörényivel és Husztival, Horváth Ádám rendezésében. A kaliforniai magyarok a hónap közepén, a los angelesi főkonzulátus szervezésében láthatják az MTV-produkci- ót. Horváth Ádám egyébként a helyszínen forgatja le a Szörényi Éváról készülő portréfilm második részét. Sára-ősbemutató Párizsban Valódi ősbemutató színhelye volt szerdán este a Párizsi Magyar Intézet: az Objektív filmstúdió hétfőn kezdődött bemutatósorozata keretében itt vetítették le első ízben a közönség számára Sára Sándor „Vigyázok” című alkotását. Mint a vetítésen részt vett rendező elmondotta, az utolsó munkálatok csupán a múlt héten fejeződtek be a filmen, amely az ötvénes évek elején játszódik, a korszak légkörét idézi fel egy család, illetve baráti társaság tragikus széthullásának tükrében. Sára Sándornak még egy alkotását vetítették ezen az estén, a néhány évvel korábban készült Nyolcvan huszár című filmjét. Mindkét filmet érdeklődéssel és elismeréssel fogadta a közönség. A rendező harmadik műve a stúdió párizsi fesztiválján a Magyar nők a Gulágon című dokumentumfilm lesz. A többórás dokumentum mintegy másfél órás rövidítését a párizsi érdeklődők a budapesti televíziós bemutatóval lényegében egyidőben láthatják majd. Fejtsünk szót! Az Ünnepi Könyvhét alkalmából Szilágyi Ferenc dedikálja Fejtsünk szót! című könyvét a Pedagógus Könyvesboltban (Budapest, Múzeum krt. 3.) ma délben 13 órától. Moholy-Nagy László linómetszete a budapesti Szépművészeti Múzeum grafikai gyűjteményének új szerzeményei között Tárlat Tahiban Ma délután 18 órakor nyílik a tahitótfalui Művelődési Házban Szántó Sándor, a faluban letelepedett erdélyi festőművész kiállítása. Megnyitja Budai Mihály polgármester, közreműködik Budainé Sipos Erzsébet citerán. A tárlat június 8-ig tekinthető meg, naponta 10 és 19 óra között. Gyulai kiállítás Aba-Novák Vilmos tizennyolc, Gulácsy Lajos tizenhárom és Vaszary János kilenc műve lesz látható a gyulai Dürer Teremben június 4-én nyíló „Negyven kép, három festő, egy gyűjtő” című tárlaton. Amint e címből kitűnik, a festmények egy magángyűjteményből kerültek most a nyilvánosság elé. A kiállítást a nyár drekáig, június 18-ig láthatják a Körös-parti fürdőváros művészetbarát lakói s vendégei. A tárlatot a város önkormányzata és az Erkel Ferenc Múzeum rendezi. Ünnepi Könyvhét Újjáéledt A könyveknek sorsa van, mint az embereknek, több hétköznappal, kevesebb ünneppel. Akiket nem tudott elválasztani az élet a drága szerelemtől, az új könyvektől, felírhatják a naptáraikba piros betűvel: Június 4—8, Ünnepi Könyvhét. Zen- tai Péter LáSzlóval, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének igazgatójával beszélgettünk a mostani könyvünnepről. — Úgy tűnik, a könyvek sorsa sem könnyű. Nehezen találják meg az utat az_ olvasókhoz az érdekes, ám drága kötetek. Milyenek az előjelek, az idei könyvhéthez közeledve? — Lehet, hogy különös, de én kedvezőnek ítélem a körülményeket. Erre a hagyomány jogosít fel. A magyar könyvhét Európa egyik legrégibb, hagyományos ünnepe, 1929 óta rendezik, azt követően, hogy a jogelődünk közgyűlésén, 1927- ben, Supka Géza újságíró az irodalom és a könyvkiadás nehéz helyzetét látva, ünnepi könyvhetet javasolt. Vallotta, hogy a krízissel szemben az értékes irodalomnak ki kell vonulnia az utcára, mint hajdan a ponyvának. A versenyt ott kell megvívni az olvasókért. Supka az értékes irodalom igyekezett mgnyemi a legjelentősebb írókat, művészeket, politikusokat, hogy ajánlják, közvetítsék a könyvet. Tudjuk, az utóbbi három évben, a piacgazdaságra való átmenet miatt most is nehéz helyzetbe került a könyv, de már a tavalyi könyvhét jelezte: megtörtént az irodalom szerepváltása. Az értékes irodalom újjáéledt és vele azok a kiadói műhelyek is, amelyek ismét hajlandók verseket, drámaköteteket, esszéket és regényeket közreadni. A mostani Ünnepi Könyvhét tehát igen gazdag kínálattal szolgál. Míg tavaly 40 kiadó százegynéhány műve volt a standokon, most 58 kiadó 155 könyvvel jelentkezik. Az esemény valóban a kultúra, az irodalom rangos szemléje lesz, ennélfogva nem szabad valamiféle kereskedelmi akcióval azonosítani. Ünnep lesz, amelyben nem az üzleti siker a döntő. — Az ünnepi kínálatból tudható már,'hogy mennyibe kerül egy könyv, átlagosan? — Ezt még nem tudjuk. De nem kell hozzá jóstehetség, hogy megkockáztassam: magasabb lesz a könyek ára, mint tavaly, de nem éri el a téli könyvvásár átlagszintjét. — Mennyiben lesz országos esemény az idei könyvhét, amelynek a főbb eseményei ezúttal is Budapesten, a Vörösmarty téren zajlanak? — Jó érzéssel mondhatom, hogy a könyvszakma most már eléggé decentralizált, a nagy állami monopóliumok megszüntetésével számos cég, kereskedő is megjelent s ez azt is jelzi, hogy a saját régiójukban, területükön a budapesti eseményekkel párhuzamosan, ők is rendeznek ünnepi könyvnapokat. Tudok arról is, hogy a nagyobb városokban, a megyeszékhelyeken az Ünnepi Könyvhéttel kapcsolatban különféle rendezvények lesznek, író-olvasó találkozókra kerül sor. — Mi lesz a szenzációja az idei ünnepi könyvhétnek? — Egyetlen műre nem mernék utalni, hiszen ez ízlés dolga. De szenzációszámba megy, hogy újra megjelennek azok a művek és nemzedékek, amelyek korábban nem kaptak megjelenési lehetőséget. Válságban volt a líra, különösen az első kötetesek, de az egész irodalom is. Azt hiszem, hogy a mostani ünnepet az írótársadalom és a könyvek mégoly nehézsorsú barátainak egymásra találása jellemzi majd.