Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-03 / 127. szám
8 PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JUNIUS 3.. CSÜTÖRTÖK ART 6-ok • Rendhagyó hangverseny Művészetek találkozója Vecsésen Festő, gordonkás, szobrász, brácsás, grafikus, fuvolás, textiltervező, zongorista és költő érdekes találkozásának színtere volt a vecsési József Attila Művelődési Ház; immáron negyedszer az „ART 6-ok” fennállása óta. Nem valamiféle avantgárd kísérlet ez, hanem nagyon is közérthető, közösségteremtő, azt meglehetősen eredeti módon formáló erő, művészeti csoportosulás. Az „ART 6-ok” célja a vecsési közönséggel való — mondhatnánk így is; a közönségükkel való — rendszeres találkozás, a helyi kulturális élet gazdagítása, esetleg újraalkotása; továbbá olyan rétegek találkozása, akik talán soha nem jutnának el egymáshoz. Hatan indultak —, innét a nevük —, de azóta már bővült a létszám, hivatásosok és amatőrök kapcsolódtak a munkába. Ritkán sikerül — az összhang most sem volt teljes — a műkedvelők és a profi művészek egyetlen produkcióban való találkozása, de ez a megmozdulás figyelemre méltó. Mert mi is az amatőr? Aki nem foglalkozásszerűen, hanem kedvtelésből mélyed el valamely művészeti ágban; és autodidakta módon, megélhetést biztosító munkája mellett enged a vonzásnak. Nézegetem a tiszta pamutból készült ruhák világos fakeretbe foglalt grafika-fejét; jól illenek a színes rajzok a textilmunkák hangulatához; a hivatásos Bartos Bullanda Ildikó grafikus remek összhangja ez Dezső Ildikó amatőrrel. A kiállítás nagy hatású képe, amit a terem középpontjában helyeztek el, valamiféle örök távozásban lévő nőalakot ábrázol, „aki” szinte kilép a keretből az örök változást szimbolizáló csónakba, ami előtte a padlón nagyon is konkrét deszka-valóságában várja. A kép szintén Bartos Bullanda Ildikó műve, aki makört „elemzi , a csónak pedig Viha Lajos első munkája ebben a műfajban. A zeneművek is így kerekednek egésszé a rendhagyó hangversenyen: Rezessy Miklós, vecsési evangélikus lelkész fuvolán Händel műveket ad elő, Szmolka Erika hivatásos gordonkással és Kerepesi László pianistával. Hármuk együttmuzsikálása, a magas szintű interpretálás teljes élvezetet nyújt. A kiállító szobrász, Vadászi Pál sem végzett képzőművészeti főiskolát, ez azonban nem derül ki a munkáiból. Hogy költőnek születni kell, azt már jobban elfogadjuk és Szénási Sándor helyi tévészerelő jó versei is ezt erősítik. És színdarabja, amit kis- és nagyiskolások adnak elő! — Számomra a görög színházat idézve. Néhány antológiában már találkozhattunk eddig is Vecsés tehetséges költőjével. Az a versmondó azonban, aki Nagy László „A forró szél imádata” című versével küszködik, nagyon kirí a sorból. Szinte ő az egyetlen hamis hang az esten. — Nem baj ez, nem jelent gondot — mondja Bullanda Ildikó, az „ART 6-ok” létrehozója és mozgatója. — A gyenge mű, vagy az alacsonyabb színvonalú produkció megerősödik, vagy kihullik. A lényeg, hogy a nem hivatásosak is végigjárják az alkotás belső és külső útjait, megéljék annak minden kínját és örömét. Mert nem biztos, hogy csak az iskolán keresztül vezet az egyetlen út az alkotáshoz, a jó műhöz. Bartos Balázs brácsája úgy muzsikál Hoffmeister megszólaltatásakor, mintha világéletében szólista lett volna. Pedig zenekarban, játszik Szmolka Erikával együtt, aki viszont Bachot interpretálja nagyszerűen, őszinte, önfeledt átéléssel. Számukra az „ART 6-ok" az az esély tehetségük megmérettetésére. S hogy miért éppen Vecsésen történik mindez? Mert Bartos Bullanda Ildikó grafikus művész Vecsésen nevelkedett, hűségesen ide jár visz- sza. S hogy miért izgatja ilyen kikerülhetetlenül a művészeteknek ez a többszörösen összetett társulása? Nem hagyja nyugton, hajtja, űzi ez az együttgondolkodás vágya. A jelenségre némi magyarázatul szolgál, hogy férje. Bartos Balázs legalább olyan jó muzsikus, mint amilyen kitűnő grafikus ő. Onody Éva • HK.A: BARTOS IM.1 i.ANlH II OlKó egész munkásságával ezt a té—ma Fazekas svájci utóda Fák és cserjék Ideális helyszínen, az Officina Nova Kiadó Kiscelli úti épületének kertjében, árnyas fák alatt tartottak sajtótájékoztatót, melyen két, nagy érdeklődésre számot tartó könyvet mutattak be. Balogh Katalin igazgató bevezetőjében hangsúlyozta, az Officina kiadói programjában a természet kiemelt helyen szerepel. Az Európa virágai kötet már tavaly májusban megjelent, s mivel elfogyott, elkészült második kiadása is. A Fák és cserjék című könyv viszont először olvasható magyarul. A szerző, a svájci Jean-Denis Godet úr személyesen jelent meg a bemutatón és szuggesztív egyéniségével valósággal elragadtatta a megjelenteket. Tanári és kutatói tapasztalatai alapján elmondta, hogy ugyan sok jó könyv van a természetről, de nincs egyetlen olyan, amelyből egy diák egy perc alatt meghatározhat egy virágot vagy egy fát. S hogy ötletét megvalósítsa, megszállottan kezdett a munkához. Az alapoknál kezdte, évekig fényképezett. Célja az volt. hogy a gyerekek kezébe az 5. osztálytól az egyetemig olyan könyv kerüljön, amelyből gyorsan és nagy biztonsággal megállapítható a növények fajtája. S ezt bizonyítandó, a sajtótájékoztatóra meghívott iskolások valóban hamar megfejtettek a levelek alapján a fák neveit. Godet úr egyszemélyes alkotó, még titkárnője sincs. Könyvei írója, fényképésze, tipográfusa, kiadója és természetesen a rendszerezés kitalálója. Az Európa virágai eddig 370 ezer példányban jelent meg, a magyar kiadás a hatodik nyelv, az újabb -kötet eddig 160 ezer példányban került piacra, a magyar változatból ötezret készítettek. Iskolák, természetbarátok, kirándulók nagy haszonnal forgathatják a rendkívül szép kiadású könyveket. A sajtótájékoztató végén derék Fazekas Mihályunkra gondoltam, aki a „semmiből” hozta össze a Fürészkönyvet. Most, a huszadik század végén egy igaz természetvédő számítógépével tette meg ugyanezt. (székely) A novellista Somlyó Somlyó Zoltán Aranykanál című, eddig kiadatlan novelláinak gyűjteményét mutatta be az Auktor könykiadó a New York kávéházban. A helyszínnel az itt mindig otthonra találó költőre, és a most már novellistaként is megismerhető Somlyóra kívánt emlékezni a kiadó. Mint a kiadó igazgatója, Lothringer Miklós elmondta: a könyv irodalomtörténeti szenzáció. Kosztolányi, Karinthy, amikor Somlyóról megemlékezett, „csak” a költőt ismerte. Az irodalomtörténész, Urban V. László meg nem jelent Karinthy-no- vellákat kutatva akadt rá egy Somlyó-novellára. A 20-as, 30-as évek lapjait végigkutatva Somlyó Zoltán 107 prózai írására és még kötetben soha meg nem jelent verseire talált Urbán V. László. Az irodalomtörténész a költő fiának, Somlyó Györgynek és Mándy Ivánnak a segítségével válogatta ki és állította össze a posztumusz kötetet. Népfőisko láró l Szentendrén A négy éve alakult Magyar Népfőiskolái Társaság pénteken tartotta közgyűlését Szentendrén, a Pest Megyei Művelődési és Információs Központban. A közgyűlés szünetében Sz. Tóth Jánost, a társaság titkárát és Jakob Hornt, a Német Népfőiskola Szövetség budapesti irodájának vezetőjét kértük ez évi tapasztalataik összegzésére. A társaság 1992-ben is tovább haladt az intézményesedés útján — tudtuk meg Sz. Tóth Jánostól. Korszerű technikai eszközökkel felszerelt irodájukban öt munkatárs dolgozik céljaik megvalósításán. Ezek közül elsőként az önkormányzatokkal való együttműködés erősítését emelte ki a társaság titkára. Polgármesterek és népfőiskola-szervezők részvételével hat regionális konferenciát szerveztek arról. hogyan segíthetik tagszervezeteik a korszerű civil társadalom és az ennek megfelelő önkormányzati munka kialakítását. A tanácskozás eredményei között tartják számon, hogy mára több mint 50 polgármester lépett be a társaságba. Számosán maguk is aktív szervezői ill. támogatói a népfőiskoláknak. Kiemelt feladatuknak tekintik a művelődési házakkal való kapcsolaterősítést. Hiszen a mintegy 5000 szakemberrel dolgozó 2500 művelődési ház a mozgalom szellemi bázisa lehetne. A népművelők megnyerésére rendezett tanácskozások gondolkodásmódjuk megváltoztatását célozták: ráébresztendő Őket, hogy a felülről irányítás helyett inkább a helyi társadalom igényeinek kiszolgálását tekintsék feladataiknak. Munkájuk eredményeképpen tovább szaporodott a népfőiskola-szervező népművelők száma. Sokan támogatják a népfőiskolák működését, illetve biztosítják számukra az intézményi hátteret. A társaság modellértékűnek tekinti, hogy négy megyei művelődési központ táji népfőiskolái központtá alakult a régió szervezeteinek összefogására, illetve munkájuk támogatására. A társaság segíti működésüket, a népfőiskola-szervezőik számára pedig továbbképzést biztosít. Tagszervezeteik munkáját segítik kiadványaik is. A német társszervezettel közösen jelentették meg a Németország nyugati felén működő szervezeteket bemutató kiadványt, valamint a-népfőiskola-szervezésről és tanfolyamvezetésről szóló füzetet. Saját kiadványokat készítettek többek között a népfőiskolákra vonatkozó európai törvénykezésről, a gazdaképzésről, a spanyol népfőiskolákról és az államnak a művelődésben betöltött szerepéről. Az utóbbi füzet az Ausztriában rendezett nemzetközi konferencia anyagát tartalmazza. Kiterjedt munkájuk anyagi feltételeit pályázatokkal nyert összegekből teremtik meg — amit Sz. Tóth János nem tart a legszerencsésebb megoldásnak. Az állam kötelessége lenne garantálni a folyamatos működéshez szükséges minimális rendszeres támogatást — mondta. Végül a mozgalmat zavaró tényezőként értékelte a Magyar Népfőiskolái Kamara 1991 -es novemberi kiválását és a közelmúltban nyilvánosságra került belső zavarait. — Nem mérték fel előre, hogy egy mozgalom kiépítése hosszú évek munkájának eredménye — mondta a válság belső okairól, majd hozzátette: kölcsönös vádaskodásaik a népfőiskola ügyének ártanak. A közelmúltban alakult újabb kezdeményezésről, a Katolikus Ifjúsági Népfőiskolái és Szövetségi Egyesülésről nem tudott érdemben nyilatkozni. Kétéves ittléte alatt a vártnál nagyobb eredményeket sikerült elérniük — mondta Jakob Horn. Ez elsősorban a helyi népfőiskola-szervezők munkájának köszönhető. A két év alatt a német kormány jóvoltából 60 millió forintot biztosítottak eszközvásárlásra, tanulmányutak biztosítására és német szakemberek meghívására. Saját törekvései közül a magyarok krónikus önbizalomhiányának legyőzését emelte ki. A mozgalom felvirágoztatását nem nyugati példák követésétől és külhoni szakemberek tanácsaitól. hanem saját gazdag szellemi tőkéjük felhasználásától kellene várniuk — mondta. (veszelszky)
