Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-28 / 148. szám

1 PEST MEGYEl HÍRLAP SZŰKEBB HAZÁNK 1993. JÚNIUS 28., HÉTFŐ 5 Sóskút, Pusztazámor és Tárnok Közhírré tétetik... A sóskúti, a pusztazámori és tárnoki földeket is magába foglaló Sasad Rt. kerületveze- tő-helyettese, Tóth Jenő arról számolt be lapunknak, hogy a háromszáztizenöt hektáros területen búzát és zabot ter­mesztenek. A búza aratását július ötödiké táján kezdik, s csak ezután következik a zab betakarítása. Az előzetes szá­mítások szerint búzából hek­táronként harminckét-har- mincöt mázsa lesz a termés, ami az átlaghoz képest negy­venszázalékos kiesést jelent. Zabból húsz mázsára számíta­nak hektáronként, negyven­ötven százalékkal kevesebb­re, mint máskor. De az aratá­sig még romolhat a helyzet: a nagy melegtől, a szárazság­tól, a forró széltől beszárad­hatnak, megszorulhatnak a szemek. A géppark — a négy kom­bájn — bevetésre készen áll, gondoskodtak az esetleg szük­séges alkatrészekről is. A munkák megkezdése előtt — július másodikén — még egy újabb gépszemlét tartanak, amely alkalmával kiszűrhetik még az apróbb hiányosságo­kat is. A Biatorbágyi Agrárgazda Szövetkezet ezerhetvenhat hektáron gazdálkodik. Ebből kétszázötven hektáron búzát termesztenek, melynek aratá­sához jövő héten fognak hoz­zá. Ezután a tavaszi árpa, majd a zab betakarítása követ­kezik. A négy kombájnból álló géppark készen áll a munkára, a szükséges pótal­katrészeket is beszerezték. A termésátlag itt is jóval alulma­rad — az előzetes számítások szerint — a megszokottnál. Az érdi és százhalombattai földekkel rendelkező Benta- völgye Termelőszövetkezet Agrobenta Kft.-jének igazga­tója, Varró Imre az aratási munkálatokkal kapcsolatos kérdésünkre a következőket felelte: termelőszövetkezetük leginkább állattenyésztéssel foglalkozik, s csak éppen any- nyi gabonát vetettek, ameny- nyi takarmányozási célokra szükséges. A helyzet azon­ban — igaz, kicsiben — ha­sonló, mint a környéken, ők is jóval kevesebbet tudnak majd betakarítani, mint más­kor. (Arpási) Dunakanyar és környéke Fóttól Veresegyházon, Rádon, Pencen át egészen Vácig az egykori Vörösmarty Mgtsz jogutódjaként működő szövet­kezet műveli a földeket. A gaz­dálkodási feltételek megnehe- zedése miatt e tájon is kft.-ék alakultak a meglévő vagyon működtetésére. A fóti közpon­ti szervezetben jelenleg három betéti társaság mezőgazdasági profilú tevékenységét fogják össze: az egyik földjei Foton, illetve a fővároshoz tartozó Rákospalotán vannak, a mási­ké a váci kerületben, illetve egy harmadik a rádi és a penci térségben. Angyal Ákos, a fóti — ahogyan ő nevezi — össze­fogó, szolgáltató kft. ügyveze­tő igazgatója pontos adatokat közöl a kiterjedt térségben vár­ható terméseredményekről. — Az egykori Vörösmarty Mgtsz átalakulás nélkül formá­lódott át a jelenlegi gazdasá­gos egységekké. Ez a folya­mat két esztendővel ezelőtt za­lott le. Azóta a három betéti társaság nagyrészt önállóan, s tegyük hozzá, a körülmények­hez képest jól gazdálkodik. Tulajdonképpen hasonló nagyságrendű művelésről be­szélhetünk mindhárom egység­nél —- folytatja a tájékoztatást az ügyvezető igazgató. — Va­lamennyi bt-hez 500-500 hek­tár szántó tartozik. Ezen a terü­leten (150, 300 és 200 hektár­nyi megoszlásban) összesen 650 hektárnyi búza vár betaka­rításra. Mivel a szövetkezet ál­lattartással nem foglalkozik, takarmánynövényt sem terme­lünk. Az említett búzán kívül a kukorica, az őszi kalászosok és a napraforgó a fő profilunk. — Jól készültünk fel az ara­tásra — mondja Angyal Ákos. — Nemesített magot, minősé­gi búzát vetettünk. Aztán a szárazság kikezdte a földet, megrongálta a termést. Az el­múlt három hónap alatt 10 mil­liméternél is kevesebb csapa­ * * dék esett! Döbbenetes volt lát­ni a szemlén, hogy a földön hüvelykujj vastagságú repedé­sek vannak! Négy-négy és fél tonna hek­táronkénti búzát takarítottak be évek óta a tájon, tudtuk meg az ügyvezető igazgatótól. Most azonban például a váci körzetben csupán 1,5-2-2,5 tonna/hektár termés várható. Jó esetben 50 százalékos lesz a betakarítás eredménye! — A mennyiségi gondokon kívül a minőséggel is sok ba­junk lesz az idén — mondja Angyal Ákos. — Kicsik a sze­mek, s aránytalanul alacsony a kalász szára is. A nagy kiterjedésű szövetke­zet földjein július 10-én, (Vá­con 15-én vagy 20-án) kezdő­dik meg csak az aratás. A szak­emberek még bíznak az égi ál­dásban: ha jönne némi eső, leg­alább az árunövényeik megme­nekülnének a kiszáradástól. M. É. Áporkától Isaszegig Idén nem vetettünk őszi árpát, mert az elmúlt évben kifa­gyott — válaszolta Tóth Vil­mos, az Aporkai Mezőgazdasá­gi és Ipari Szövetkezet elnöke arra a kérdésünkre, megkezd- ték-e már az aratást. — A búza betakarítása hét­nyolc nap múlva esedékes. A korai kánikula, az aszály vagy két héttel előbbre hozza az ara­tás idejét, ami általában július eleje. A tervezetthez képest csupán hatvan-hetven százalé­kos termésre számíthatunk. Hektáronként vagy háromton­nányi búzát tudunk csak learat­ni. Az elmúlt évtized legala­csonyabb átlagú hozama lesz az idei. Májusban három milli­méter, júniusban egy millimé­ter csapadék hullott e térség­ben. Ez pedig nagyon kevés. Az öntözést nem győzzük energiával, felszereléssel, emellett ez a termény árát is növelné, a mennyiségét azon­ban nem. Légköri aszály is van, nemcsak a talaj száraz. Ha csak egy kevés víz kerül a földre, azonnal beszívódik, el­párolog. Regionális öntözésre lenne szükség, de az nagyon sokba kerül. Nagy István, a Zsámhéki Medence Termelőszövetkezet elnöke hasonló gondokról szá­molt be. — Nálunk július elején kez­dődik majd az aratás, mivel ez évben csak búzát vetettünk. Sajnos, gyenge termésünk lesz, talán három, három és fél tonna búzát takaríthatunk be hektáranként. Az oka közis­mert: aszály, csapadékhiány, a nyár eleji hőség. Régóta nem esett eső, és ezen lassan már az öntözés sem segít. J. Sz. I. * Dány és Isaszeg határában a Magvető Termelőszövetkezet 1100 hektárt művel meg. Eb­ből 704 hektáron búzát, 51 hektáron árpát és 366 hektá­ron rozsot vetettek. A termés- kilátások sajnos ezen a tájon sem kedvezőek. Mint Papp Mihály, a gépesítési ágazat ve­zetője elmondta: a korábbi 5,5-5,8 tonna/hektár termés- eredmény, illetve a tavaly ara­tott 4,5 tonna/hektár helyett idén legjobb esetben is csak 3 tonnás hektáronkénti átlagot várnak. — A legfőbb bűnös egyér­telműen az aszály — mondja az ágazatvezető. — Lehetősé­geinkhez képest ugyanis min­dent megtettünk annak érdeké­ben, hogy legalább a tavalyi terméseredményeket produkál­juk 1993-ban is. Időben elvé­geztük a fejtrágyázást, a nö­vényvédelmet, s gyomtalaní- tottuk a táblákat. A nagy szá­razság ellen azonban nem tud­tuk felvenni a versenyt. Nem kis gondot okoz a ter­melőszövetkezetnek a gép­park folyamatos rendbentartá- sa, az aratásra való felkészíté­se sem. Mint Papp Mihály el­mondta, három gép várja a fel­tehetően csak egy hét múlva kitűzendő aratási startot. — A körülményekhez ké­pest jó állapotban vannak gé­peink — mondja az ágazatve­zető. — Elvégeztük rajtuk a leglényegesebb javításokat. Sajnos a magas alkatrészárak ellen nehezen tudunk védekez­ni. Egyetlen megoldás maradt: házi eljárással pótolni a hiány­zó alkatrészeket. Sajnos azon­ban úgy tetszik, minden erőfe­szítésünk hiábavaló: nemcsak amiatt fő a fejünk, hogy arány­talanul kevesebb termést taka­ríthatunk be tábláinkról, ha­nem — ahogyan egy szemle során tapasztaltuk — az idei kalászok aprók, pici szemeket tartalmaznak. Sok helyen olyan alacsonyak a kalászok szárai, hogy kérdéses lesz az is, milyen munkát tudnak majd itt végezni gépeink. (mé) Hírcsokrot nyújtunk át olvasóinknak időről időre a megyénk településein megjelent helyi lapokból. Önkormányzatok, pártok, művelődési házak, egyházi és más helyi közösségek adják ki ezeket a népszerű újságokat. Lapozgatva bennük, újra és újra bebizonyosodik: rendkívül gazdag, színes Pest megye településeinek élete. PILISCSABAI polgár — # SZÓRÓLAPOT adott közre a Faluvédő Társaság a közel­múltban, amelyen a szemétte­lep létesítése elleni tiltakozás­ra szólították fel a lakosságot. Mint a Piliscsaba-Jászfalu Nagyközségi Alapítvány lapjá­nak júniusi száma beszámol róla: bár a szórólap több félin­formációt tartalmazott, a pol­gármester leállíttatta a telep ki­alakítására irányuló munkála­tokat, s felkérte a lakosságot, valamint a társaságot, hogy te­gyenek javaslatot az új sze­méttelep helyére. Javaslat egy darab sem érkezett. ELNEVEZÉSÉBEN és alaptevékenységében is módo­sításra került a tavaly ősszel alapított zeneiskola. Alaptevé­kenysége kibővült képzőmű­vészeti és néptáncoktatással, neve pedig Nagyközségi Ze­ne- és Társművészetek Iskolá­ja lett. A magyar néptánc taní­tása jelenleg is folyik, s ké­sőbb társul hozzá a német nemzetiségű tánckultúra ha­gyományainak megismerteté­se és elsajátítása. IDÉN ÜNNEPLI megala­kulásának 120 éves évforduló­ját a Piliscsabai Tűzoltó Egye­sület. Ez alkalomból az önkor­mányzat zászlót adományoz az egyesületnek, amelyet a ter­vek szerint az augusztus 20-i ünnepségen adnak át. 1994 ŐSZÉIG kiépül a gáz­hálózat. A gázprogram önkor­mányzati beruházásban való­sul meg a lakosság hozzájáru­lásával. Csak azokban az ut­cákban van mód a hálózat megépítésére, ahol a lakosok­nak legalább az 50 százaléka befizeti a hozzájárulást. így azoknak, akik már befizették az első részleteket, de az utcá­jukban nem volt megfelelő arányú jelentkezés, az önkor­mányzat visszafizeti a szóban forgó összeget. liiiiiiiliiiiii ni ■ msemmm n. évfolyam 49. szám 199) júniuv 22. kedd ara: 14.50 Ú Váci Napló j MEGJELENIK MINDEN KP.DDF.N ÉS l’ÉNTbKEN KÉT ÓRÁRA leállították a DCM valamennyi üzemrészét a minap, mert egy nagyfeszült­ségű, 6 kilowattos kábel — csőtörés következtében — mé­ternyi magas víz alá került. GÖDÖN egy 40 év körüli nő öngyilkossági szándékból a vasúti sínre feküdt — adja tudtul a Garmond Text kiadá­sában megjelenő Váci Napló. A vonat azonban a másik vá­gányon haladt át. A hölgy a váci kórház elmeosztályára ke­rült megfigyelésre. Szódon egy 30 éves férfi benzint ivott életuntságból. Időben észrevet­ték, ő is kórházba került. DEÁK VÁRON a laktanya mellett egy szép csendes utcá­ban él a friss nyugdíjas, de rendkívül aktív Belányi Lász­ló bőrszobrász. Jelenleg ép­pen a Gellért Szálloda részére készít egy képet, amely a pati­nás épületet ábrázolja, bőrből. Nemrég az USA-ból érkezett megrendelés a volt elnök, Jimmy Carter számára. JOGISMERETBŐL (is) meg­bukott a képviselő-testület? — címmel kommentálja a Vá­rosszépítő Egyesület lapja az Alkotmánybíróság ráckevei népszavazással kapcsolatos határozatát. A testület négy oldalon keresztül ismerteti, hogy hol és milyen módon járt el törvényellenesen az ön- kormányzat. „Alig három év­vel a választások után nem tudjuk, hogy sírjunk-e vagy nevessünk a ráckevei képvise­lő-testület jogi hozzá nem ér­tésén, hiszen semmi demokrá­ciát nem tanultak, de min­dent elfelejtettek, amit csak lehetett” — írja a glossza szerzője. ÚJABB ÖT ÉVRE dr. Kubas- sek Jánost nevezte ki az érdi városi önkormányzat képvise- lő-testülete a Magyar Földraj­zi Múzeum igazgatójának. NÉGYSZAZHETVEN ki­lométer hosszúságú útfelület található Érden, s ebből mind­össze 12 százalék portalaní- tott. Az önkormányzat min­den erőfeszítése ellenére sem tudja megoldani azokat a prob­lémákat, amelyeket örökölt, hiszen a rendelkezésre álló pénzből jelenleg csak toldoz- gatásra-foltozgatásra jut. FONTOS, hogy a település alközpontjaiban legyenek olyan rendőrségi irodák, ahol a lakosok a legapróbb gondok­kal is bizalommal fordulhat­nak a rendőrhöz — nyilatkoz­za dr. Mihály István alezre­des, az Érdi Rendőrkapitány­ság vezetője az önkormányzat várospolitikai lapjának. Szól arról, hogy az önkormányzat támogatásával hamarosan Parkvárosban, Ófaluban és Érdligeten nyitják meg újra a körzeti megbízotti irodát. Ter­vezik .lovasrendőrök szolgálat­ba állítását is. FArmosi Igfc Információk ^Ifp' ÍR.I PORTOK LakODvági kozd cl i t^jékuztot 6 TÖRTÉNELMI kuriózummal lepi meg számról számra olva­sóit a községi könyvtár kiadá­sában megjelenő farmosi he­lyi lap. Egy olyan kis köny­vecske tartalmát közli folya­matosan, amely eddig egy far­mosi család féltve őrzött titka volt. Az „Egy hadifogoly fel­jegyzései” írójának kilétét az idősebb olvasók bizonyára fel­ismerték, a jegyzetíró leánya azonban — aki a kis füzetet rendelkezésre bocsátotta — arra kérte a szerkesztőket, hogy édesapja nevét az utolsó folytatás közléséig tartsák ti­tokban. NEM LESZ ALAGON a vá­rosháza. Nem „díjazta” a kép­viselő-testület a polgármester ötletét, hogy a Pavilon étte­rem épületét alakítsák át vá­rosházának. Mondhatott akár­mit Örményi László, a képvi­selők nem voltak vevők az öt­letre, leszavazták azt, s annyi­ban maradtak, hogy a Pavilon hasznosítására pályázatot kell kiírni. A MÁSODIK FÉLÉVRE várhatóan az utolsó fillérig el­fogy a szociális támogatásra fordítható pénze a városnak — adja hírül a Dunakeszi Ri­port, a Compker Kereskedő­ház kiadásában megjelenő füg­getlen várospolitikai lap. Ez derül ki abból az összeállítás­ból, amit az önkormányzat szociális és egészségügyi bi­zottsága készített. Igaz, őket a költségvetés összeállításakor nem kérdezték meg, hogy vár­hatóan mennyi pénzre lesz szükség. AZ AQUARIUS Alapít­vány körüli bonyodalmakról közöl dokumentumokkal alá­támasztott részletes beszámo­lót a lap. Bemutatja azt is, hogy a város képviselő-testüle­tének bizonyos tagjai hogyan próbálják csökkenteni az ügy jelentőségét. Holott nem más­ról van szó, mint arról, hogy egy szélhámosnak bizonyult külföldi miként herdálta el az adófizető polgárok pénzéből létrehozott alapítvány vagyo­nának jelentős hányadát. TUCATNYI autót loptak el az idén Dunakeszin, de ezeknek kétharmada előke­rült. Nyugtalanító azonban, hogy a város kezd felvevőpi­accá válni, a tolvajok előszere­tettel hozzák Dunakeszire és adják el a fővárosban ellopott kocsikat. NYELVTANKÖNYV-PÁ- LYÁZATOT hirdetett tavaly az Apáczai Kiadó. A tanítók szerint az egyik legrosszabb könyv ebben a tantárgyban áll a tanulók és a tanárok rendel­kezésére. A pályázók közül Szilágyi Ferencné és Fülöp Mária — mindketten a Bár­dos Lajos Általános Iskola ta­nítói — kaptak megbízást a tankönyv megírására. * Kérjük kedves kollégáinkat, a helyi lapok szerkesztőit, hogy újságjuk legfrissebb számából juttassanak el egy-egy példányt rovatunk­hoz. Készséggel adunk hírt létezésükről, szemlézünk írá­saikból a jövőben is. Összeállította: Deregán Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents