Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-26 / 147. szám
Pest megyei körkép az egykori szovjet ingatlanokról Nem kelendőek a kijevi típusú lakások Pest megyében tizenhárom településen üresedett meg a csapatkivonás következtében szovjet ingatlan: Aszódon, Cegléden, Csévharaszton, Gödöllőn, Piliscsabán, Pécelen, Szentendrén, Szigethalmon, Szigetszentmiklóson, Tökölön, Táborfalván, Tápiószentmártonban és Vácott. Ezeket az értékeket a Kincstári Vagyonkezelő' Szervezet kezeli, illetve próbálja meg értékesíteni. Gazdára leltek-e már a megüresedett ingatlanok? — kérdeztük Magyar Jánost, a KVSZ osztályvezetőjét. — A megüresedett ingatlanok egy részét a tárcaközi bizottság ajánlása alapján a kormány ingyenesen különböző szervezeteknek adta, hol tulajdonba, hol kezelésre. Voltak olyan társulások, melyek élni tudtak ezzel a kedvezménnyel, míg mások — főként anyagi nehézségekre hivatkozva — visszaadták az ingyenes ingatlant. — Mondana néhány példát? — Cegléden az önkormányzat térítésmentesen kapta meg az egyik katonai szálló épületét, hasonlóképpen felkínált a kabinet létesítményeket a mentőszolgálatnak, a megyei kórháznak, a Máltai Szeretetszolgálatnak... Utóbbiak azonban — pénzhiányra való tekintettel — az ingatlanokat nem tudták igénybe venni. Ilyenkor általában az a gond, hogy az eléggé leromlott állapotú épületeket a „megado- mányozottak” nem tudják felújíttatni, rendbehozatni. De folytatnám a sort: Piliscsabán ingyenesen kapta meg a helyi laktanyát a Katolikus Egyetem Alapítvány, hasonló létesítményt adott a kormány a Matávnak, illetve lakásokat a hozzátartozó közművekkel, az önkormányzat. Szentendrén a helyi laktanya magyar építésű részeit térítésmentesen a Rákellenes Alapítványnak juttatta a kabinet; Tökölön nagy számban adott lakást az önkormányzatnak a kormány, s ugyanitt a Magyar Honvédség is ingatlanokhoz jutott; Táborfalván az iskolát kapta meg ingyen az önkormányzat, s emellett a HM is részesült az egykori szovjet ingatlanokból... Lényeges kérdés: a KVSZ-nek nincs döntési jogköre a lakások ingyenes továbbadására, ezekben az ügyekben mi csak a végrehajtók vagyunk! — Hány lakás ez összesen? — Pest megyében összesen 1444 lakás került a kezelésünkbe.' Az említett tételből 150 az úgynevezett kijevi típus, amelynek a hasznosításával gondok vannak: ugyanis több szempontból sem felelnek meg ezek a lakások a magyar szabványnak, tehát hasznosításukról egyelőre nincs döntés. Ezenkívül kilenc darab szükséglakás felett is mi rendelkezünk. — Mennyit sikerült ezek közül értékesíteni? — Az aszódi, a ceglédi és a szentendrei önkormányzat egy összegben hozzájutott a felkínált lakásokhoz. Társasház alakítás történt például Cegléden 102 lakás összefogásával, Piliscsabán 196 ingatlan együttesével; s Tökölön várhatóan őszszel lesz lakottá 448 otthon. Hasonló folyamat előtt áll Aszód és Táborfalva is. Ma már csak a csévharaszti és a váci lakások sorsa rendezetlen és körvonala- zatlan. Előbbi településen a legfőbb gondot az okozza, hogy a helyi 48 lakás lakóterületen kívül van, távol minden benépesült ingatlantól. — Mi lesz a legproblémá- sabbnak tűnő 150 kijevi típusú lakás sorsa? — A Kincstári Vagyonkezelő Szervezet megpróbál egy olyan kompromisszumot kötni az ebben illetékes különböző szakigazgatási és felügyeleti szervekkel, hogy ne kelljen lebontani az említett lakásokat. Természetesen ha ez a kísérletünk kudarcot vall, marad a 150 lakás lebontása... — Mit értek, érnek a már értékesítésbe vett lakások? — Az árak nagyon szórtak: 100-150 ezer forinttól 700-800 ezer forintig húzódnak. Ezek az összegek a lakások jelenlegi állapotát fejezik ki. Mindemellett erre az árra nagyon kedvező törlesztési feltételeket is kapnak az ingatlanok megvásárlói: a befizetett tíz százalék után 15-20 éves törlesztési idő alatt kell teljesíteni a fizetési kötelezettséget. Viszont, s ez már egy jóval jelentősebb tétel, ahhoz, hogy ezekre a lakásokra lakhatási engedélyt is kapjanak az új tulajdonosok, a közös helyiségeket is fel kell újítani ezekben az ingatlanokban. Utóbbi munka pedig 200-tól 5-600 ezer forintba kerül a lakások megvásárlóinak. Olyan kiadási tételek ezek, melyekre a vevők nem kapnak hitelkedvezményt. — Az önkormányzatoknak átadott lakások Ugye továbbiakban a helyi döntéseken múlik, avagy az KVSZ a későbbiekben is felügyeli az egykor kezelésében lévő ingatlanokéit? — Fontos tudni, hogy azok az önkormányzatok, amelyek ingyen jutottak hozzá a területükön megüresedett egykori szovjet lakásokhoz, azokat az ingatlanokat nem értékesíthetik, saját céljaik kielégítésére használhatják fel. Amennyiben a helyi hatóságok mégis értékesíteni próbálják ezeket az ingatlanokat, vagy a kedvezményezett nem haszosítja azokat, akkor az szankciókat von maga után. A kincstár minden önkormányzatot értesített a lakásokról. Előbbiek számára két választási lehetőség maradi: vagy egy összegben eladják az ingatlanokat, vagy társasház-alakulás- ra a lakók felé továbbítják azokat. Meglehetősen kedvező áron kínáltuk fel az ingatlanokat a helyi hatóságoknak. Amennyiben az önkormányzat nem kívánt élni ezzel a lehetőséggel, ott a másik utat választották a helybéliek: ez a társasház-alakí- tás módja. Ilyen esetekben ismét tettünk az önkormányzatok felé kezdeményező lépést. Ám ha a helyi szervek ezt is elutasították, akkor a kincstár vállalkozók bevonásával ezt a társas- ház-tervezési és -építési munkát elvégezteti, végrehajtatja. Egyes helyeken az önkormányzatok döntési bizonytalanságban vannak: szeretnék a vevőkijelölési jogot megkapni, de nem szeretnék az ezzel kapcsolatos feladatokat is vállalni. Ezekben az utóbbi esetekben húzódik immár két-három esztendeje a megüresedett szovjet lakások értékesítésének ügye! — A KVSZ ezekben a vitás ügyekben ellenőrző és felügyeleti feladatokat is ellát? — Sajnos ilyen felügyeleti jogosítványunk nincs. Ám ha kiderül, hogy ezek a vitás ügyek parttalanná válnak, a kincstárnak fel kell vállalnia a döntőbíró szerepét, s neki magának kell megtennie a kezdeményező lépést az önkormányzatok felé. Eddig még ilyen konfrontáció nem volt helyi szervek és a KVSZ között. — Feltehető, az elintézett ügyek sorát látva, hogy előbb- utóbb „munka nélkül” marad a hivatal... — Ilyen döntésről nem tudok. A Kincstári Vagyonkezelő Szervezetet nem meghatározott időre hozták létre. Ez a szervezet a megüresedett szovjet ingatlanok őrzésén, kezelésén és értékesítésén kívül számtalan más feladatot is ellát. így például a volt munkásőringatlanok hasznosításával is mi foglalkozunk, hozzánk tartozik az egykori társadalmi szervektől befolyt vagyon kezelése, miénk a bős— nagymarosi beruházás után eddig hasznosításra nem került ingatlanok ügye, szervezetünké a volt egyházi ingatlanok sorsa, ide sorolódnak azok a nagy értékű állami tulajdonú műemlékek, melyek ideiglenesen nem adhatók ki... Ezek a sokrétű feladatok is jelzik, hogy a KVSZ működésének nincs határideje. — Újabb feladatokat is önökhöz utalnak? — Épp a napokban tudtuk meg, hogy a magyar államra hagyományozott javak kezelésére is a KVSZ-t kéri fel a kormány. Ez azt jelenti, hogy feladataink továbbra is bővülnek, meglévő teendőink pedig sokrétűbbé válnak. Személy szerint úgy gondolom, egy ilyen, vagy hasonló szervezetnek létjogosultsága van a társadalomban. Ezért várható, hogy mihamarabb elkészül egy kincstári törvénytervezet. — Mikor zárhatják le a volt szovjet ingatlanok rendezésének aktáit? Erre van-e valamilyen határidejük? — A határidő a lezárás feltételeitől függ. Tudomásul kell venni, hogy az értékesítés lényegesen a nyilvántartott érték alatt marad. A piacot azonban ez nem érdekli: utóbbi mozgását az alkalmi érték szabja meg. így időszakos kedvezményekkel, hitelformákkal még lehet a meglehetősen rossz állapotban lévő ingatlanoknak a kereslet alapján álló piaci értékét tovább növelni. A jelenlegi piaci helyzet alapján — attól tartok —, a leromlott állapotú volt szovjet katonai létesítmények értékesítése még egy ideig szervezetünk kiemelt feladata lesz. Maliár Éva
