Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-24 / 145. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. JUNIUS 24.. CSÜTÖRTÖK Walesa szövetsége Kihívás a pártoknak Amíg a lengyel pártok az utóbbi napokban választási stratégiájuk kidolgozásával és koalícióik létrehozásával foglalkoztak, a kampányterepet elfoglalta Lech Walesa. Az államfő naponta több nyilatkozatban, találkozókon népszerűsíti a maga kezdeményezte BBWR-t, a reformok támogatóinak pártokon kívül álló szövetségét. E szövetséghez való csatlakozását már deklarálta a Hálózat, a nagyüzemi Szolidaritás-bizottságok szervezete, a kiskereskedők és kisiparosok 6000 vállalkozót tömörítő szövetsége, majd kedden hat további vállalkozói tömörülés biztosította támogatásáról az elnök tervét. Kevésbé volt sikeres Walesának a nagytőke képviselőivel lezajlott kedd esti találkozása. A kizárólag gazdasági és szociális kérdésekre összpontosító BBWE a Rzeczpospo- lita tegnapi száma szerint valamennyi párttól el fog venni szavazatokat. Jeszenszky német körúton Sajnálatos Sajnálatos, hogy a külföldön élő magyarság egy részében ellenszenv támadt a jelenlegi budapesti kormánnyal szemben, az egyetlennel Közép- és Kelet-Európábán, amely a rendszerváltások óta a helyén van — jelentette ki Münchenben élő magyarok előtt Jeszenszky Géza külügyminiszter, aki tegnap Edmund Stoiberrel, az új bajor miniszterelnökkel és Thomas Goppel Európa-minisz- terrel is találkozott. Jeszenszky Géza kedd estétől négynapos, nem hivatalosnak minősített körutat tesz Németországban, útjának minden állomásán találkozik helyi magyarokkal és számos előadást tart. Tegnapi müncheni programjában szerepelt egy találkozó Eugene Pell-lel, a Szabad Európa Rádió elnökével is. A SZER interjút kért a magyar külügyminisztertől. A népes magyar emigráellenszenv ció fontos tényező — mondotta Jeszenszky Münchenben —, a külföldön élő magyarok nélkül nem lenne any- nyi befektetés Magyarországon, nem lenne Magyarországnak oly sok barátja. Szerinte ugyanakkor az emigráció nem méltányolja eléggé, hogy Magyarország 1991 júniusában visszanyerte teljes függetlenségét. Sajnálatosnak mondotta, hogy a nyugati magyarság egyes köreiben ellenszenv támadt a budapesti kormánnyal szemben. Magyarországnak nincs és nem is lehet területi követelése, a határokat két béke- szerződés rögzítette — szögezte le. Jeszenszky Géza bírálta a magyar ellenzéket és a sajtót, mert úgymond sokat tesznek azért, hogy a nemzetnek, az embereknek ne legyen önbizalmuk; a rádió és a televízió mintegy siralomvölgynek tünteti fel az országot. Egy fél évszázad! 1943 júniusa óta ennyi idő telt el. Ekkor érettségizett a budapesti Református Gimnáziumban harmincnyolc fiatalember. Most tízen újra együtt voltak a régi alma mater (ma állami iskola) régi osztály- termében. Az ő „téglajegyeik” alapján fölépített új iskola épületébe, melyet a kommunista állam 1948-as ígéretét 1952-ben megszegve elrabolt, és mára a Közgazdaságtudományi Egyetemnek juttatott, a tájára sem mentek, mert az 1948-ban érettségizetteket, kik negyvenöt éves találkozójuk alkalmából le akarták filmezni iskolájuk egyes részeit, eltanácsolta az egyetem „fura ura”. Ugyanúgy jártak, mint az az asz- szony, akit a nagy hatalmú városi párttitkár — annak idején — férjével együtt elvitetett, hogy megszerezze magának szépen bebútorozott lakásukat. A férfit az ávón agyonverték, az asszony 1956-ban szabadult, s a forradalom el- tiprása után elhagyta az országot. A kommunizmus összeomlása után visszajött, s az örököst, aki a televízió szerkesztője, csupán arra kérte, hogy legalább megnézhesse régi bútorait. A közszolgálati televízió liberális(sá vedlett) munkatársa még ennyit sem engedett meg. A tíz öregdiák közül öten Magyarországon élnek, öten pedig külföldön. Az itthoniak persze gyakrabban találkoznak, de a Nyugaton élők közül hárommal csak most jöttek össze először. A harmincnyolcból sokan meghaltak: ki a háború utolsó évében, ki szovjet fogságban, ki meg betegágyban. Vannak olyanok is, akikről nem tudják, élnek-e, vagy halnak. S van, aki betegség miatt vagy más okból EK-csúcs: Párizs elégedett Piacnyitás Kelet-Európa előtt Párizs elégedett az Európai Közösség koppenhágai csúcs- találkozójának eredményeivel s úgy látja, hogy több területen is sikerült érvényre juttatnia saját elképzeléseit. Ezt az összegzést Alain Jup- pé külügyminiszter adta meg a minisztertanács tegnapi ülésén. Juppé szerint a döntések „jók Európának és jók Franciaországnak is”. A miniszter úgy értékelte, hogy a közösség tagjai pozitívan fogadták Balladurnek az európai stabilitási konferencia összehívására vonatkozó javaslatát is. Az EK kedden első ízben kötelezte el magát arra, hogy megnyitja kapuit hat volt kommunista ország előtt Kelet- és Közép-Európában — írta tegnap a The Times című brit lap. A boszniai elnökségi kollégium tagjainak fogadásával David Owen és Thorvald Stoltenberg, a jugoszláv konferencia két társelnöke tegnap Géniben megnyitotta a boszniai válság rendezését szogáló tanácskozások újabb fordulóját. Alija Izetbegovic boszniai elnök nem volt hajlandó Genfbe utazni, és így a boszniai elnökség héttagú küldöttségét Franjo Boras vezeti. Az ENSZ Biztonsági Tanácsában kedden folytatódtak a nem hivatalos eszmecserék az el nem kötelezett országok javaslatáról, hogy oldják fel Elemzése szerint ez az üzenet kompromisszum az EK britek vezette szenvedélyes bővítői és a mélyítők között, akik, a franciákkal az élen, félnek, nehogy a bővítés lelassítsa a haladást az Európai Unió felé. A francia- erőltetésre megfogalmazott tagsági feltételek szigorúbbak, mintsem más EK-tagállamok szerették volna — írta a The Times. A hat ország egyébként valószínűleg nem lesz ugyanakkor az EK tagja, mert nem várható, hogy egyszerre teljesíthetnék a gazdasági feltételeket — tette hozzá a lap. A The Independent szerint az is merész terv, hogy Ausztria, Finnország, Norvégia és Svédország már 1995. január 1-én csatlakozhatnak az EK- hoz, úgyhogy érthető John Bosznia vonatkozásában a fegyverszállítási tilalmat. A 15 tagú testület 5 el nem kötelezett tagállama határozati javaslatában visszatér a korábbi tervekhez, amelyeket — elvben — az Egyesült Államok is változatlanul támogat: engedjék meg a bosnyá- koknak, hogy az erőviszonyok kiegyenlítésére, önvédelemre fegyverekhez jussanak, és egyúttal mérjenek légi csapásokat a szerbek nehézfegyvereire. Jelenleg mintegy másfél ezer orosz zsoldoskatona harcol Boszniában a szerb erők Major brit miniszterelnök kommentárja, akitől a lap ezt idézte: — Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia és Bulgária csatlakozása nagyon mesz- sze van a jövőben. E hat ország felvételéhez olyan alaposan át kellene alakítani az EK intézményeit és ez akkora politikai következményekkel járna, hogy a tagállamok egyelőre boldogan halogatnak minden vitát erről — írta a The Independent. E lap szerint a politikai ígéret csillogása alatt a csúcs valódi jelentősége az, hogy az EK elkötelezte magát a nagyobb piacmegnyitásra a keleti áruk előtt. Ám e téren is az EK visszariadt a kvóta- rendszer különösebb enyhítésétől. oldalán. A Moszkovszkije Novosztyi című orosz hetilap értesülései szerint rövidesen útnak indul az első orosz női mesterlövész-különítmény is a „szerb testvérek” megsegítésére. Az újság egy Boszniából hazatért orosz önkéntes-beszámolója alapján tudni véli, hogy a válságövezetben legalább 11 különféle szerb alakulatnál szolgálnak orosz zsoldosok. A lap informátora saját bevallása szerint két éve eszi a zsoldosok kenyerét, s Bosznia előtt a Kaukázusban forgatta a fegyvert. A nagyvilág hírei Jé Ismét kórházba szállították a kínai miniszterelnököt. Li Peng, aki a közelmúltban egészségügyi okokból már két hónapot távol volt hivatalától, influenzában betegedett meg — jelentette tegnap az AFP. Jé Mogadishuban az ENSZ-csapatok kedd este is tűzharcot vívtak Szomáliái fegyveresekkel — jelentette a Reuter. A kéksisakosok egyik tunéziai alakulatát érte támadás az amerikai nagykövetség közelében — automata fegyverekkel és aknavetőkkel lőtték a katonákat —, s az ENSZ-erők viszonozták a tüzet. Jé Előreláthatólag októberben népszavazást tartanak Algériában a kormány politikai tervezetéről, amely a következő — legkésőbb 1996-ban sorra kerülő — választásokig szabályozná az „átmeneti időszakra” az ország irányítását és a kormányzat politikáját. Jé Tíz napon belül a második muzulmán szélsőségest végezték ki tegnap Kairóban abból a huszonkét elítéltből, akiket az egyiptomi katonai ügyészség az elmúlt hat hónapban halálra ítélt. Jé Az amerikai kormányzat gazdasági büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba azon orosz vállalatok ellen, amelyek rakétatechnológiát adnak el Indiának és más fejlődő országoknak. A Újabb konferencia Boszniáról Orosz mesterlövésznők? VÉLEMÉNY Otven esztendő nem tudott részt venni a napokban tartott ötvenéves érettségi találkozón. Az egyik Amerikában élő öregdiák éppen a találkozó napján vezette oltárhoz ifjú aráját. Egy másiknak pedig éppen most kellett az Újvilágból Indiába utaznia, hogy megvegyen egy gyümölcsöst. Pedig éppen ő annyira meg volt hatódva, amikor ötven év után felújítva kapcsolatunkat, levelemben „Taki”-nak szólítottam, csakúgy, mint diákkorunkban. Mégis, inkább akart gyümölcsoltó boldog ember lenni Indiában, mint a régi osztályt és az egyre halványodó emlékeket felkereső öregdiák Budapesten. Mindez persze csak azt jelenti, hogy nem vagyunk egyformák. Még azok sem, akik itthon maradtunk. Pedig egy sem akadt köztünk, aki belépett volna az MSZMP-be. Még érdekből sem. Mert hát más indulatok dolgoznak azokban, akiktől „nemcsak” a hazát vették el, hanem 50 vagy 100 hold földet, sőt még a képességeinek megfelelő álláslehetőséget is. A Nyugatra szakadt társaink között volt, aki harmincöt—ötven év után már úgy beszélt az ország ilyen vagy olyan produktumáról, hogy ti csak ilyet tudtok csinálni. Kanadából bizony így látszanak a dolgok. Hogy közben kétszer elvették a szabadságunkat, hogy tönkretették az ország gazdaságát, hogy a munkaerkölcsnek még a fogalmát is kiürítették, az nem lényeges. Nyugaton csak a produktum számít! Bizony, meg kell tanulni, hogy — József Attila versét átírva —- arra kell biztatni magunkat: „gyújtsd a tőkét, ne siránkozz”. Érdekes, hogy egy dolog azért nagyon izgatja őket. Talán azért, mert személyes emlékeik vannak a magyar bolsevikokról. Nem értik, miért engedjük, hogy a kommunisták átváltozzanak kapitalistákká. Meg, hogy miért nem vizsgáljuk meg, hogy például Palotás Jánosnak honnan volt 1989-ben annyi pénze. Azért jó a dolgokat több oldalról megvizsgálni, mert érdekes ötletekhez jut az ember. Kár, hogy a megvalósítás módját tudakolva csak annyit mondtak: a képernyő előtt. Ez is jó ötlet. Egy ötvenéves találkozón nem csak az a lehangoló, hogy közben eltelt ötven év. Az az igazán szomorú, hogy közben szétszóródtunk. S aki messze került az országtól, az lényegében elveszett a magyarság számára. De vajon igaz ez? A zsidó nép szétszóratása mintegy kétezer éve történt (s folyik azóta is), de ha nyelvüket nem is, zsidó voltukat mindmáig megőrizték. S számon tartják egymást. Izraelben is, de bárhol másutt, szerte a világon. Ez pedig óriási erőforrást jelent az anyaországban és a diaszpórában élők számára egyaránt. A Magyarországon és a szétszórattatásban élő öregdiákok találkozóján ilyen gondolatok jutottak eszembe. Tanulni kéne a zsidó néptől, de arról sem feledkezve el, hogy ők keményen és főleg eredményesen dolgoznak mindenütt, ahol csak élnek. (Török Bálint)
