Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-22 / 143. szám

i PEST MEGYE1 HÍRLAP SZOLGÁLTATÁS 1993. JÚNIUS 22., KEDD 9 Vásározók és kézművesek Június 27-én az or- Jszág összes keres- kedője, iparosa és állattartója, vagyis minden eladó és vevő Nagykőrösre hivatalos. Or­szágos állat- és kirakodóvá­sárt tartanak ott, melyet nagy nyári sokadalomnak titulál a közönség. A fel­hajtásnak állategészség­ügyi akadálya nincs, de a jószágok forgalmazását im­már, ezen a körösi vásáron elsőként, a marhalevél meglététől, érvényességé­től teszi függővé a hatóság. Ugyancsak június 27-re a kézművesipar és a nép­művészet jeles mesterei is meghívást kaptak, tartsa­nak árubemutatót és vásárt a város központjában. Ez az esemény egyébként már a 625 éves évfordulót ün­neplő Nagykőrös rendez­vénysorozatához kapcsoló­dik. A hírek szerint neves matyóföldi, hajdúsági és több dunántúli népmű­vész, iparos látogat el ezen a napon Kőrösre, és állítja ki portékáját a Deák téren, az alkalmi pavilonsoron. Olcsó ruhák Olcsó ruhák vására lesz ma Érden a vá­rosi művelődési központban. Cím: Érd, Alsó utca 9. Bővült a tárolóterület Aszfalt az agyagpaplanra A ceglédi kommu- nális hulladéklera- ■Vf kó bővítésére — miután a város a közelmúltban pályázattal tizenhárommillió forintos céltámogatáshoz jutott, amelyet az önkormányzat saját költségvetéséből még megtoldott tizenkilenc és fél millióval — az idén har­minckét és fél milliót for­díthatnak. A Külső Kátai úton lévő szeméttelepet 1991-ben adták át. A kör­nyéken ez az első olyan ob­jektum, amely már szigorú környezetvédelmi előírá­sok szerint készült. A szi­getelési technológia meg­akadályozza, hogy a lera­kott hulladékból bármiféle szennyeződés a talajba ke­rüljön. A tárolóterületet úgy alakították ki, hogy a vízzáró agyagpaplant asz­faltréteggel vonták be. Az összegyűlt felszíni csapa­dékot csőrendszerrel veze­tik el. Ez a létesítmény ki­zárólag kommunális sze­mét fogadására épült, ami­ből évente mintegy hetve­nezer köbmétert ontanak a háztartások. Juhász Józseftől, az üze­meltető Városgazda Rt. el­nök-igazgatójától megtud­tuk, a beruházás teljes megvalósítását több ütem­ben képzelte el az önkor­mányzat. Az indulástól kezdve egy-egy újabb fá­zisban a további fejlesztés­hez nélkülözhetetlen a köz­ponti anyagi segítség. A tárolóterület immár hatvanezer négyzetméter, amiből negyvenezret né­hány hete adtak át. Az esz­tendő második felében egy nagy teljesítményű présgé­pet kívánnak vásárolni. Ez a masina mintegy húsz-har­minc százalékkal tömöreb­bé teszi a szemetet. így las­sabban telik meg és to­vább működhet a kommu­nális hulladéklerakó. A leendő környezetvé­delmi törvény szigorú elő­írásai és az általános elvá­rások is azt indokolják, hogy a veszélyes hulladék ideiglenes tárolásának tech­nológiájában és a szelektív gyűjtés előkészítésében el­engedhetetlen a fejlesztés. Átmeneti veszélyeshulla- dék-lerakót akarnak kiala­kítani. Nyugaton elterjedt megoldás az újra haszno­sítható udvar.Ez lehetővé teszi a lakosság által beho­zott akár tizenkét-tizenhá- rom féle anyag: üveg, fém, papír, textil, egy-egy kiszu- perált háztartási gép szortí­rozását. Mindenesetre ez a létesítmény alapfeltétele annak, hogy a későbbiek­ben gondolhassanak majd a város különböző pontja­in kihelyezendő szelektív gyűjtőedények tartamának fogadására. Természetesen ez a távlati elképzelés. f. f. Balatonlellei táborozás A balatonlellei Gyöngyvirág üdülő­ben június 25-e és július 4-e között táborozhatnának kisiskolások —, akár csoportosan is. A táborozás tíz napra nyolcezer forintba kerül. Érdeklődni a (85)-350-309-es telefonszá­mon lehet, az üdülő gond­noka ad részletes informá­ciót. FELHÍVÁS A kerepestarcsaiak a KISTARCS AI INTERNÁLÓTÁBORBAN a népköztársaság évei alatt FOGVA TARTOTT KATOLIKUS PAPOKNAK akarnak EMLÉKTÁBLÁT ÁLLÍTANI és felavatni 1993. szeptember 24-én, pénteken, a Fogolykiváltó Boldogasszony ünnepén. Kérjük azokat, akik erre vonatkozóan adatokkal rendelkeznek, mielőbb szíveskedjenek azokat a Kerepestarcsai Polgármesteri Hivatalba, a TITKÁRSÁGRA eljuttatni. (Cím: 2143 Kerepestarcsa, Széchenyi u. 33. Fax: (28)-70-409) Aki az ott raboskodó felszentelt papok mai címét ismeri, kérjük tudassa a fenti címen, hogy felvehessük velük a kapcsolatot. Kerepestarcsa, 1993. Minden közreműködő segítségét megköszönve a Kistarcsai Egyházközség Képviseló'-testülete Földárverések A Pest Megyei Kárrendezé­si Hivatal nyilvános kárpót­lási földárverést tart ma ki­lenc órától Vecsésen, ahol az ácsai Felsőbabádi Ag. ki­jelölt tábláira lehet licitálni. Üllőn szintén a Felsőbabádi Ág. kijelölt földterületei ta­lálhatnak gazdára délután egy órakor. Sülysápon is lesz ma földárverés délelőtt tíz, illetve délután egy óra­kor, ahol a Monori Ág. és a tápiószecsői Zsellérföld Mgtsz, kijelölt földjei kerül­nek licitálásra. Jogi tanácsok Az albérleti szerződésről II. Olvasóink közül sokan van­nak önálló lakással nem ren­delkező' albérlők és olyanok is, akik saját bérlakásuk egy részét jövedelemszerzési cél­lal albérletbe adják. Minden­ki előtt ismert, mennyi vita, pereskedés származik ebből a praktikusnak tűnő jogvi­szonyból, ezért olvasóink ké­résére ezúttal a lakásbérlet­hez kapcsolódó albérlet fon­tosabb tudnivalóiról adok tá­jékoztatást. Mindenekelőtt fontos megkü­lönböztetnünk egymástól jogi­lag is a lakásbérletet és az al­bérletet, s e vonatkozásban nem a szerződés elnevezése, hanem a tartalma a meghatáro­zó. A megkülönböztetésnél el­sődleges szempont, hogy míg a bérlő a tulajdonostól (önkor­mányzat, magánszemély stb.) bérelt „saját lakását” használ­ja, addig az albérlő jogait a bér­lőtől származtatja, a jogosultsá­gokat és kötelezettségeket a jogszabályok keretei között az albérleti szerződésben kell meghatározni. Az albérleti jogviszonyra vo­natkozó kérdéseket a lakások elosztásáról és a lakásbérletről szóló 1/1971. (II. 8.) kormány- rendelet 103—112. §-ig tartal­mazza, mely jogszabályt feltét­lenül ajánlott mindkét részről a szerződés megkötése előtt ta­nulmányozni. Az albérleti jog­viszony lényege, hogy a mű­szakilag összefüggő lakást a bérlő (továbbiakban: albérlet­be adó) lakja és saját lakás- használatát korlátozza az albér­lő javára. Ebből következően nem tekintendő albérletnek, ha az albérletbe adónak másutt van a lakása és nem az általa albérletbe adott lakásban, ez esetben a bérlet szabályait kell alkalmazni. Az albérleti jogviszony léte­sítésére tehát a bentlakó, eset­leg időlegesen távollevő bérlő jogosult. Első esetben a lakás egy része adható bérbe (az al­bérletbe adó saját lakáshaszná­latát korlátozza), a második esetben — a jogszabályban meghatározott távollétek ese­tén és annak időtartamáig — az egész lakás albérletbe adha­tó. Melyek ezek az esetek? Ha a bérlő a lakásból gyógykeze­lés, katonai szolgálat miatt van távol, vagy lakóhelyén kívül dolgozik és ott nincs állandó A BÉKE Nyugdíjas Oázislánc tájékoztatója Tisztelt Barátaink! A Béke Nyugdíjas Oázislánc ALAPSZABÁLY — IRÁNYELVEK" című kiadványa elkészült. Ezen Írásos szisztéma birtokában a nyugdíjas társadalom, a mozgássérültek, az időskorúak hasznára, javára helyi önálló közösséget alapíthatnak, áruelosztó helyet létesíthetnek. Ennek keretén belül évente jelentős összegű megtakarítást érhetnek el, napi szükségleti cikkek megvásárlásánál, a fenntartási költség viszonylag alacsony hozzájárulása mellett. Ez a módszer felér egy számottevő .rendszeres nyugdíjemeléssel önszervezési alapon. Az úgynevezett .BÁZIS" munkatársai — tehát a kiszolgáló személyzet — is tisztességes honoráriumban részesülhetnek. Továbbra is ingyenesen adok felvilágosítást az érdeklődőknek. Cím: Béke Nyugdíjas Alapítvány, 1364 Budapest Tisztelettel kérem, hogy aki olvassa a sorokat és a kiadványt, legyen segítségemre ennek terjesztésében, propagálásában e nagy társadalmi ügy érdekében. Köszönettel: Vázsonyi József elnök _________„BÉKE”________ N yugdíjas Alapítvány BUDAPEST 1364 „SEGÍTS MAGADON, AZ ISTEN IS MEGSEGÍT!” lakása, illetve lakóhelyén kí­vül végzi tanulmányait, vala­mint ha szabadságvesztés bün­tetését tölti. Kiadható átementi- leg a teljes lakás akkor is, ha az épület vagy a lakás karban­tartásával, felújításával, helyre- állításával, átalakításával, bőví­tésével vagy korszerűsítésével kapcsolatos munkák miatt a la­kást rendeltetésszerűen, átme­netileg nem tudja használni, valamint ennél tipikusabb ese­tekben: ha a bérlő üdül, vagy családi, illetőleg egészségügyi körülményei az átmeneti távol­létet indokolttá teszik. Az albérleti szerződés meg­kötése nincs kötelező alaksze­rűséghez kötve, így létrejöhet szóban. írásban, vagy akár rá­utaló magatartással is, de ez utóbbinak is kölcsönös, tehát nemcsak az albérletet igénylő akaratnyilvánításán — esetleg feltételezésén — kell nyugod­nia. Bár alakszerűségi kötele­zettség nincs, mégis azt javas­lom olvasóinknak, hogy az utó­lagos viták elkerülése érdeké­ben írásbeli szerződésben álla­podjanak meg, legalább a leg­fontosabb kérdésekben, mint például a szerződés időtartama és megszűnése, az albérlő jo­gai, az albérleti díj. Tekintsük át ezeket a legfon­tosabb szerződési tartalmi kér­déseket. A szerződés időtarta­ma lehet határozatlan idejű vagy szólhat határozott időre, kétféle módon, naptárilag meg­határozott időtartamra, illető­leg valamely előre meghatáro­zott feltétel bekövetkezéséig. A határozott idejű szerződés a meghatározott idő elteltével, il­letőleg a feltétel bekövetkezé­sével minden külön értesítés vagy felmondás nélkül megszű­nik. A határozatlan idejű szer­ződés sem szól „örök időre”, mivel felmondással megszün­tethető. Az albérleti jogviszony meg­szűnik továbbá akkor is, ha a felek a szerződést közös meg­egyezéssel megszüntetik, ille­tőleg felbontják, vagy ha a bér­leti jogviszony megszűnik, és az új bérlő nem köteles az al­bérlő részére a lakáshasznála­tot változatlan feltételek mel­lett biztosítani. Az albérlet megszűnésének egyik legtipi­kusabb, de jogkövetkezményei­ben mindenképpen legjelentő­sebb esete a felmondás. Az albérleti szerződés fel­mondására mind az albérletbe adó, mind az albérlő jogosult, azonban a felmondás jogát tar­talmi és formai szempontból egyaránt különböző módon gyakorolhatják. Az albérletbe adó kizárólag a hivatkozott kormányrendeletben meghatá­rozott okok fennállása esetén jogosult az albérlőnek felmon­dani, ezzel szemben az albérlő a határozatlan időre kötött al­bérleti szerződést a hónap ti­zenötödik vagy utolsó napjára bármikor felmondhatja, de a felmondási idő tizenöt napnál nem lehet rövidebb, ezt tehát a felmondásnál figyelembe kell venni. Bonyolultabb szabályok vonatkoznak az albérletbe adó felmondására. Az albérletbe adó az albérle­ti szerződést a következő hó­nap utolsó napjára felmondhat­ja olyan okból, amely miatt a bérbeadót egyébként felmon­dási jog illetné meg a bérlő­vel, tehát vele szemben is. Ilyen eset például a bér határ­időre történő meg nem fizeté­se, a társadalmi együttélés kö­vetelményeivel ellentétes, bot­rányos, tűrhetetlen magatartás tanúsítása, a lakás rongálása stb. Jogosult az albérletbe adó a felmondásra akkor is, ha a la­kást elcseréli vagy azt műsza­kilag megosztják, vagy ha az albérleti jogviszony létesítése után megváltozott családi vagy egészségügyi körülmé­nyei azt indokolttá teszik, to­vábbá ha az albérlő az általa kizárólagosan használt helyi­ségbe jogszabály tiltó rendel­kezése ellenére más személyt befogad. Az albérleti szerződés fel­mondása egyébként történhet írásban is és szóban is. Az al­bérleti jogviszony megszűné­se esetén az albérlő elhelyezés­re csak akkor tarthat igényt, ha a felek ebben a szerződés­ben megállapodtak. Fontos tudnivaló, hogy ezt a szabályt csak az 1983. január 1. után lé­tesített albérleti jogviszonyra kell alkalmazni, a korábban megkötött szerződések felmon­dása esetén az albérletbe adó­nak cserehelyiséget kell fel­ajánlania. Az albérlők jogairól és az albérleti díjakról követke­ző héten tájékoztatom kedves olvasóinkat. Dr. Fogarasi Gabriella Őstermelők a fóti téren Foton úgynevezett kispia- cok alakultak ki az üzletek előtti tereken, a forgalmas központokban. A Vörös­marty térre mindennap ki­megy néhány őstermelő, akik szíves szóval csalogat­ják a közelükbe kerülőket. A napokban kilónként 100 forintért kínálták a szá­razság ellenére is megnőtt zöldbabot, 60—80 forintért az uborka kilóját, százért a paradicsomot, darabonként tizenötért a Fehérözön elne­vezésű édes zöldpaprikát. Az újburgonya kilója itt 30 forintba került. A cseresz­nyét és a meggyet nyolcvan forintért árulták, de aki hírét vette, hogy a fóti tsz csomá- di kertjében harmincért szedhet a fákról befőzni va­lót, ha csak teheti, nagyobb tételben ott vásárol. A panasz persze ugyanaz, mint amit az előző hetekben hallhattunk a váci piacon. Kevés a vevő, csak szemlé­lődnek az emberek. Az árak felől érdeklődnek és tovább­állnak. — Még ezt a húsz kiló krumplit sem lehet elad­ni — panaszkodott délelőtt tízkor a nyugdíjas asszony, de déltájban, amikor újra ta­lálkoztunk, már üres kosa­rakkal indult hazafelé. K. T. I.

Next

/
Thumbnails
Contents