Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-19 / 141. szám

8 PEST MEGYEI HÍRLAP KICSIKNEK — NAGYOKNAK 1993. JUNIUS 19.. SZOMBAT Fényképezés egykor és ma . 4 1 EUt Mii Fémvázas, duplakihúzható, lemezes fényképezőgép (1930 körül készült) A fényképezőgépek előfutárá­ra, a lyukkamerára (camera obscura) vonatkozó írásos em­lékeket csaknem ezer évre visz- szamenően tudjuk nyomon kö­vetni. Bizonyított tény, hogy a camera obscurát Ihn al-Hai- lam arab tudós 1038 körül már hold- és napfogyatkozá­sok megfigyelésére használta. Ibn al-Haitam után azon­ban még 801 évnek kellett el­telnie ahhoz, hogy 1839-ben megszülessen az első, gyakor­latban is kivitelezhető és ke­reskedelmileg -hasznosítható fényképezési eljárás. Történt ez annak ellenére, hogy a 800 év alatt zseniális tudósok egész hada munkálkodott így vagy úgy a probléma megol­dásán: Leonardo da Vinci, Cardano, Barharo, Danii, Kepler, Wallenstein, Newton, Schnitze, Herschel, Wedg­wood, Young, Wollaston, Che­valier, Niepce, hogy csak né- hányukat említsük. Döntő fordulatot az esemé­nyek menetében 1839 hoz: L. J. M. Daguerre francia festő és színpadtervező tengernyi próbálkozás után véletlenül felfedez egy eljárást (ezt ké­sőbb róla nevezték el dagerro- típiának), amivel már mara­dandó, kamerában felvett ké­pet lehet készíteni. Noha álta­lában Daguerre-t tekintik a fo- tografálás atyjának, utóbb ki­derül, hogy találmánya még­sem lesz a további fejlődés alapja. 1839-ben, Daguerre talál­mányáról olvasva, W. H. F. Taihot angol fizikus és kémi­kus is ismerteti saját kutatási eredményeit a Royal Society- ben, majd azokat tökéletesít­ve 1841-ben szabadalmaztat­ja eljárását. Ez lesz — azóta számtalanszor továbbfejlesz­tett változatban — a napjaink­ban is használt negatív-pozi­tív fényképezési rendszer alapja.. Innen indul világhódí­tó útjára a fényképezés, és vele együtt a fényképezőgép. A mai fényképezőgépeken — különösen a legmoderneb­beken — az alapvető berende­zéseken kívül még sok más funkcionális elemet és szerke­zeti egységet találhatunk. Ezek száma száznál is több le­het és az amatőr vagy profi fo­tósok legkülönbözőbb kényel­mi vagy szakmai igényeinek kielégítését szolgálják. Jobb gépek külön tartozékai, vagy szervesen beépített elemei a különféle távmérők, fénymé­rők, felvételszámláló szerke­zetek, az automatikus filmto­vábbító és zárfelhúzó szerke­zetek, a csereobjektívek, villa­nok stb. Az automatikus kamerák­ban a tökéletes felvétel készí­téséhez szükséges méréseket a gép önműködően végzi el és a gépbe beépített számító­gép által elektronikusan vezé­relt motoros hajtású célmecha­nizmusok maguktól állítják be a legjobb idő- és fényössze- Jételeket, amit az ember per­sze tetszése szerint jóváhagy­hat vagy felülbírálhat. Ezek a fényképezőgépek már szinte intelligensek, sőt kreatív alko­tótársai a fotósnak. Használa­tukkor .az ember tennivalója csak annyi, hogy szeméhez emeli a kamerát, betekint a képkeresőbe, hogy kiválassza a témát és megnyom egy gom­bot. A többi a fényképezőgép és a fotólaboratórium dolga. Meg kell persze említenünk, hogy régóta léteznek már olyan, akár néhány ezer forin­tért megvásárolható fényképe­zőgépek is, melyek a fotogra- fálással kapcsolatban felmerü­lő összes feladatot — beleért­ve a fotólaborálási feladato­kat is — egyetlen készülék­ben, a helyszínen és azonnal elvégzik. Ilyenek például a Po­laroid gépek. Ezek a gépek egy percen belül kezünkbe ad­ják a kész képet. Vidra József Daguerre fényképező' kamerájának másolata. így nézett ki az első' fényképezőgép (1839) m—■ Jeles napok Szent Iván napja Gólya, gólya, gilice! Szent Iván napja (június 24.) Keresztelő Szent János születé­sének a napja: ősidőktől a nyá­ri napforduló ünnepe. Ilyen­kor Európa-szerte szokás volt a tűzgyújtás. A tűznek tisztító, gyógyító, termékenyítő erőt tu­lajdonít az emberiség. A Szent Iván napkor gyújtott tűzről pe­dig úgy vélték, hogy megvéd a köd, a jégeső, a dögvész el­len, elősegíti a jó termést. Nem feledkezhetünk meg Szent Iván éjszakájának a pár- választással, szerelemvarázs­lással kapcsolatos hagyomá­nyairól sem. A Szent Iván napi tűzgyújtás hagyománya legtovább a magyar nyelvterü­let északi és déli peremén ma­radt meg. A tűzrevaló lehetett zsup- szalma, rőzse, mindenféle ég­hető anyag, de különösen hatá­sosnak tartották, ha a lányok az addigra már kiszáradt, ösz- szevágott májusfáikat vitték oda. A tüzet a fiatalok átugrál­ták, miközben a párokat össze- énekélték név szerint egymás­sal. A múlt századi szegedi le- jrás szerint a vonakodókat így biztatták: Ne félj pajtás, ugord át. Nem süti meg a pofád! Ismerős a szólás: „Hosszú, mint a szentiváni ének!” Az ének már csak azért is hosszú lehetett, mert a falu minden fiatalját kiénekelték benne. A kíváncsi lányok erre a napra virágkoszorút készítet­tek, s a fejükön koszorúval ug­rották át a tüzet, majd a közeli fűzfára hajították, s ha fenn­akadt, a férjhezmenetelükre jó­soltak ebből. A Szent Iván napi tűznek egészségvarázsló erőt is tulaj­donítottak. Pl. Medvesalján (Szlovákia) ugrálás közben így kiáltottak: „Kezem, lábam ki ne törjön, minden csontom összeforrjon!" A tűzbe szokás volt gyümölcsöket hajigálni vagy a tűz felett megfüstölni, megpárolni. Úgy vélték, aki a Szent Iván napi tűz parazsába tett almából eszik, annak nem fog fájni a torka. A gyümöl­csöt többnyire azzal a magyará­zattal dobták a tűzbe, hogy aki­nek meghalt a kisgyermeke, így jutott számára a túlvilágra a gyümölcsből. Ekkor érik a „szentiványi alma". A század elején Szegeden szokás volt, hogy a gyerekek járták az utcá­kat és kiabálták: „Hintsék kendtök almát, ha nem pedig hajmát!" A háziak szentiványi almát, egyéb gyümölcsöt, sőt aprópénzt szórtak. Úgy magya­rázták, hogy ezzel is a család elhunyt kisgyermekeiről emlé­keznek meg. Tátrai Zsuzsanna A rét a patak mentén tele van már sárga, fényes levelű virággal. A gólyavirág az. Mikor a gólyavirág megjele­nik, már akkor várjuk a gó­lyát. Az igazi tavaszt a gó­lya hozza meg. Tavaly már József-napkor virított a gó­lyavirág, és néhány nap múl­va rá megérkezett a gólya. Az idén csak gyümölcsoltó­kor láttam az első gólyavirá­got a Túli gyerek kalapján. De késett is a gólya. — Valami bajba kerülhe­tett — vélekedett Fodor András. Mert csak egy gólyapár la­kik nálunk, és az a Fodor Andrásék házán lakik. Gó­lyameggondolás szerint Fo­dor András a legbecsülete­sebb ember a faluban, és a vadász a leggonoszabb. Ha Fodorék járnak a réten, a gó­lya nem is repül föl a víz­ből, csak éppen hogy rájuk tekint, de ha a vadász megy arra, bármilyen messze is jár őtőle, ijedten kanyarodik föl a magasba. Az nem is jó ember: villámlani tud meg mennydörögni. Hát egy napon hallom ám a veres Gál gyerek hangját, amint kiabálja az ablakom alatt: — A gólya! A gólya! Hát csakugyan itt a gólya. A nyakát meg a lábát hosz­szan elnyújtva, lassan és méltósággal kereng a magas­ban. Egyre alább-alább ereszkedik, és leszáll egye­nesen a Fodorék házára. Megáll ott a fészke szélén, és elégedetten, vidáman ke­lepek A szomszédok összefut­nak. A szép Szabó Magda is kiáll a konyhaajtóba. A te­nyerét a szeméhez tartja: nézi mosolyogva a gólyát. A gólya lengő ugrásokkal jár ide-oda a fészke körül. — Hát a feleséged hol ma­rad, hej! — kiáltja fel hozzá a bakter. — Az később jön — ma­gyarázza Fodor András —, később jön az asszonyokkal. És míg a gólya a fészkének örülve ugrál a háztetőn, a gyerekek lenn az udvaron féllábon táncolva éneklik: Gólya, gólya, gilice! Mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta, magyar gyerek gyógyít­ja... A napfény szelíden árad alá a felhők közül. A falu­ban mintha ünnep volna. Még az öreg, nagy szakáilú. vak koldusunk is megáll a kocsiút közepén. Nyugodt és méltóságos arcával a gó­lya felé fordul, és a kezét a füléhez emeli, hogy jobban hallja a kelepelést. Cserkészek a százhalombattai könyvtárban Egymást hozták a gyerekek A cserkészmozgalom újjáéle­désével a csapatok szervezé­sét a plébániák, a lelkészsé­gek, majd egyre inkább az is­kolák is vállalták. Százhalom­battán azonban nem akadt gaz­dájuk. A szülők ezért a gyer­mekkönyvtár munkatársát, Fe- hérné Harangozó Lillát ostro­molták: annyi élményt jelen­tett számukra a cserkészet... Olyan sok jót hallottak az újra­induló csapatokról... Szervez­zen hát gyerekeik számára is cserkészcsapatot. Harangozó Lilla egykori cserkészvezető édesapjától már maga is annyi izgalmasat hallott a mozga­lomról. Ezért a könyvtár veze­tőinek támogatását megszerez­ve két éve munkához látott. — Nagyon nehezen indult a szervezés —• emlékezik a fia­tal könyvtárosnő. — Először öreg cserkészeket hívtunk meg, hogy meséljenek élmé­nyeikről az idejáró gyerekek­nek. És ők meséltek kalandja­ikról, a táborozásokról, s hogy fokról fokra milyen önállóvá nevelte őket a csapat. Ez tet­szett a gyerekeknek — de a valláserkölcsi alapoktól félve, nehezen mozdultak a gyere­kek. Aztán mégis összejött tíz is­kolás, akikből megalakítottuk a 1026 Szent László cserkész­csapatot, s az egyik gyerek édesapja, ifjabb Sefcsik Ger­gely vállalta a csapat vezeté­sét. Együtt programoztak, ve­télkedőket szerveztek, tavasz- szal és nyáron táboroztak. Fel­elevenítették a betlehemezési hagyományokat, és karácsony­kor végigjárták az Óvárost, az újvárosi lakótelepet... Tóth Andor plébános úr se­gített a szervezésben, de igazi toborzóink mégis cserkésze­ink voltak. Élményeik, kaland­jaik hallatán egyre többen kér­ték felvételüket. A Szent Lász­ló cserkészcsapatnak ma húsz tagja van. A csoport a gyermekkönyv­tár fenntartásában működik, de a foglalkozásokat ma már a kápolnában tartják. Munkáju­kat Harangozó Lilla továbbra is segíti. Pályázatán kétszáze­zer forintot nyert az önkor­mányzattól. Amíg az összeget kiutalják, a könyvtár számlájá­ra költekeznek: támogatják a gyerekeket a drága egyenruha megvásárlásában, aztán köny­veket vásárolnak, videofilme­ket kölcsönöznek, előadókat hívnak meg a csapat számára. És ha a pénzt az önkormány­zat kiutalja, kis könyvtárat sze­repének berendezni a foglal­kozásoknak helyet adó kápol­nában. (y) Ezen a héten volt Erkel Ferenc halálának 100. évfordulója. En­nek alkalmából rejtvényünk fősoraival emlékezünk meg róla. VÍZSZINTES: 1. Egyik népszerű operája. 14. Ezen a he­lyen. 15. A halogén csoportba tartozó vörösesbarna, maró ha­tású vegyi elem. 16. Erősen rávág. 17. Pest megyei község. 19. Megrekedő. 22. Motorkerékpár-márka. 23. Becézett Emí­lia. 24. Katona József színműve alapján írt operája. 25. Utóirat, röviden. 26. Az ókori perzsa és asszír császárok fejdí­sze. 28. A reneszánsz stílust követő művészeti irányzat. 31. Sa­többi, röviden. 33. Katonai rendfokozat. 38. Ok! 39. Erkel Fe­renc nem csak mint zeneszerző volt kiváló. Ebben a minő­ségében viszont kevesebben ismerik. 42. Haladási irány. 44. Egy, olaszul. 45. Római 1999-es. 46. Szóösszetételekben a vele összetett fogalom közvetlen érintésre való voltát jelöli. 47. A szem recehártyája. FÜGGŐLEGES: 1. Kölcsey Ferenc ünnepélyes hangú költeménye, amelyet megzenésített. 2. Parancsoló. 3. Nor­vég és thaiföldi autók jelzése. 4. ... Miklós, az Operaház építő­je. 5. Zamatos íz. 6. Becézett ffinév. 7. Lám. 8. Kilóg a ...; szólás. 9. Odanyújt. 10. Ennek a szellemi sportnak is kiváló művelője volt Erkel Ferenc. 11. Csipkés mellfodor. 12. Pari­pa. 13. Háromatomos oxigénmódosulat. 18. Jó, németül. 20. Egyenlő részben (görög). 21. Biliárd kellék. 23. Fagylalt, né­metül. 24. Vulkanikus eredetű kemény kőzet. 27. Tetejére he­lyez. 29. Szerkesztőség része. 30. ... István, birkózónk volt. 32. Budapesti Nemzeti Vásár, röv. 34. Övezet. 35. Busa. 36. Széltől felhalmozott futóhomok-halom. 37. Kis-Ázsia és Északkelet-Afrika egyik nagy nyelvcsoportja. 40. Szögletes német betűfajta. 41. Vasútpálya. 42. Kuktában van! 43. TO. Kedves Gyerekek! A vastag betűkkel szedett sorok megfejté­sét — a többi megfejtéssel együtt —július 10-ig egy levelező­lapon küldjétek be a szerkesztőségünk címére. Ne feledjétek, már egyetlen helyes megfejtéssel is lehet nyerni!

Next

/
Thumbnails
Contents