Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)
1993-06-17 / 139. szám
PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JUNIUS 17., CSÜTÖRTÖK S A Magyar Állami Népi Együttes már 1996-ra készül Színekkel és formákkal teremtett világ Először Kárpátalján Előadás közben A Magyar Állami Népi Együttes fontos küldetése a magyar nyelvterület folklórkincsének gyűjtése, őrzése, bemutatása —vallotta Serfőző Sándor kedden azon a sajtóbeszélgetésen, amelyet a kárpátaljai és erdélyi turnéjuk után tartottak. Az együttes igazgatója elmondta, hogy a világ szinte valameny- nyi tájára eljutottak az utóbbi évtizedekben, kivéve Kárpátalját. A világhírű táncosok szaktudása mellett bizonyára ez is oka volt annak, hogy a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének meghívását elfogadva, az öt helységben, ahol szerepeltek — Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőlős, Té- cső — óriási sikert arattak. Előadásaik címe: Vallomások. Az önzetlenül, önköltségi alapon szereplő együttes műsorát úgy állította össze Tímár Sándor művészeti vezető, hogy abban megtalálhatóak legyenek a Kárpát-medence legkülönbözőbb helyeiről származó táncok: kezdve a széki tácrenddel, folytatva délalföldi ugrással és csárdással, a szlavóniai karikáiéival, a marosi játékokkal és táncokkal, a kibé- di táncokkal, a sárközi játszóval, befejezve a szatmári táncokkal — hogy csak néhányat soroljunk föl a gazdag műsorból. Az együttes — a Kallós Alapítvány meghívására — Kárpátaljáról Erdélybe utazott. Szatmárnémetiben, Kolozsvárott, Széken, Tordaszentlászlón és Nagyváradon léptek fel — szintén nagy sikert aratva. Tímár Sándor a turné egyik legnagyobb élményének az tartotta, hogy nem csupán a közönség, hanem a táncosok, zenészek, énekesek is föltöltődtek — magyarságból, hivatástudatból. Az Állami Népi Együttes nemcsak azt tartja fontos feladatának, hogy bemutassa tudását, hanem azt is, hogy továbbadja, szögezte le a művész. Ennek érdekében a következő hónapban tíznapos nemzetközi tábort rendeznek. Erre elsősorban az utódállamokból érkeznek koreográfusok, de várnak vendégeket Amerikából is. Az ez évi program között szerepel még egy olaszországi előadássorozat, valamint az első néptáncverseny 45. évfordulójára rendezett néptánctalálkozó Gyulán. Az együttes sikeresen pályázott az őszi koreai folklór-világtalálkozón való részvételre. A húsz országból egybesereg- lett tácosok lakodalmasokat fognak bemutatni, — a magyar együttes a sárközit. A negyedik észak-amerikai turnén — amelyre 1994 elején kerül sor — az „Elindultam szép hazámból" című műsorral fognak szerepelni. Tímár Sándor elmondta, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően immár az amerikaiak sem kívántak változtatásokat a műsoron a saját — más ízlésű — közönségük kedvéért. Arra kíváncsiak, hogy mi milyenek vagyunk... A távolabbi tervekről szólva megemlített egy Japánba szóló meghívást, valamint egy spanyolországi utazást. Ez utóbbi azonban még kérdéses, mivel az együttest kedvezőtlen feltételek mellett hívták meg. A táncosok már most készülnek a budapesti világkiállításra, s a honfoglalás 1100 éves évfordulójának megünneplésére. Erre szeretnék a környező országok népi együtteseit meghívni, mégpedig azért, hogy a nézőknek a Kárpát-medence népeinek egyetértését sugallják. A műsorba előreláthatólag olyan táncokat is bevesznek, amelyeket ez év őszén gyűjt Tímár Sándor Kárpátalján. Útja során azt is meg kívánja vizsgálni, hogy miként gazdagodtak a magyar táncok más nemzetiségek táncmotívumaival, és viszont. Hardi Péter Őrtüzek mellé telepedve Kriza Kálmán népdalkötetéről Négy hónap alatt elfogyott Kriza Kálmán Ha dalolni támad kedvem című népdalkötete, ezért napokon belül kézbe vehetjük a második kiadást. A Bánki Donát Műszaki Főiskola adjunktusa igencsak szokatlan vállalkozásba kezdett, amikor kedvenc dalait kötetbe gyűjtötte. Az első kiadást Czigány György mutatta be tavaly, igen nagy Szervátiusz Jenő: Bakfark Bálint (dombormű) örömmel nyugtázva a rendkívüliséget; hogy ilyen műhelyre bukkant a műszakiak körében. A példaértékű jelenség azonban nem előzmények nélkül valp, hiszen Kriza Kálmán nemcsak rokona, de oldalági leszármazottja is a nagy Kriza Jánosnak (1811—1875), a Vadrózsák jeles gyűjtőjének, a Petőfi előtti irodalmi népiesség egyik legjelentősebb alakjának. Az utódnak — a kötet címe a reális helyzetet tükrözi — gyakran támad kedve dalolni, és így rég észrevette, hogy nincsen olyan útikalauz kéznél, amely a népdalok világában elkalauzolná a jókedvű magyart. Mert tudunk ugyan mindannyian néhány tucat vagy néhány száz dallamot — Bartók és Kodály hazájában ez nem meglepő —, de éppen akkor nem jutnak eszünkbe, amikor kellene. Még nekünk sem, az úgynevezett anyaországban élőknek sem, hát még az „oldott kéveként” szétszórt többieknek. Az adjunktus úr tehát jelentős hiányt pótolt a kötettel, ami hamarosan el is jutott Amerikától a Fülöp-szigetekig. Az egykori tájfutó (Kriza Kálmán hat évig sportszerűen gyakorolta a futást), jól tájékozódik a „hiánycikkek” világában is. A válogatáshoz nem kellett túl messzire mennie, hiszen ott a jó öreg családi könyvtár — Arany János daloskönyvével együtt. S a 397 dal kiválasztásában lektora, Kriza Ildikó néprajzkutató (a testvére) is segítette. Tehát csak tiszta forrásból merítettek. Szinte minden dal egy forintba kerül (ahogy a kötet árát nézem), de kottával és a közismert szöveg változataival. A válogatásban eygaránt található vidám, tréfás, mulatozó, szerelmes, kesergő és ünnepi hangulatú ének. A népdalok mellett előfordul néhány közkedvelt műdal is. Kriza Kálmán mindenkinak ajánlja a kötetet, aki magyarul beszél, hiszen a könyv zsebben és kis táskában is elfér; dalos kedvű kirándulók, tábortűz mellett üldögélők is megukkal vihetik. Aki pedig nem beszél magyarul, azoknak azért ajánlja, hogy gazdagodjanak általa, ismerjék meg gyönyörű népdalkincsünket. A Mikes Kiadó által megjelentetett kötet előszavát, stílszerűen Kolozsvárott, Benkő Samu írta. Szerinte... „Az emlékké oldódott hangfoszlányok erdélyi falvak és városok, havasok és folyópartok, templomok és muskátlis tornácok képét varázsolja elő a tovatűnt időből.” A természetjáró és dalkedvelő mérnök asztalhoz ült, hogy összeírja dalait; mi pedig Benkő Samuval együtt „szívesen telepednénk ma is sok-sok őrtűz mellé, ahol a gyermekek és az unokák nemzedéke éppen e könyvecskében meglelhető énekeket dalolja”, — s tegyük még hozzá — határokon innen és túl, szerte a nagyvilágban. (Ónody) Gödöllői művészek Baján Két Gödöllőn élő festőművész, Medveczky Ágnes és Kovách A. Vadim közös kiállítását nyitotta meg nemrég a Bajai Galériában az ugyancsak gödöllői illetőségű Szitányi György esszéíró. Mint azt a megnyitó szövegéből megtudhattuk, Medveczky Ágnes nevezetes üvegfestményei közül csak néhány szerepel ezen a kiállításon, elsősorban azért, mert azok nagy része a közelmúltban bezárt győri kiállítását követően a megnyitóig nem került vissza a tulajdonoshoz. A festőművésznő az adminisztrációs hiba miatt elsősorban egyéni bájú, ősi mágikus vonásokkal ékes grafikáit, valamint több, szecesszióra emlékeztető sítlusú meseillusztrációját állította ki. Kovách A. Vadim csaknem teljes egészében új kollekcióval jelentkezett a Duna-parti városban. Németországban a közelmúltban végétért kiállításán szinte valamennyi festményét megvásárolták. A festőművész-családból született Medveczky Ágnes színekkel és formákkal teremt harmóniát, s a képein bújkáló, mesemotívumként megjelenő mágikus jelképek erdeiéről eddig nem sokat tudott: mondhatni vérében vannak, vele születtek a napkerekek és a Hold-életfák. Különleges tehetségére mutat az is, hogy a képein egyazon világot alkotó élet- és halálszimbólumok harmonikus egyensúlyát a legszebb magyar-rokon, elsősorban vo- gul mágikus jelképvilágból merítette — pusztán azért, mert megtetszettek neki. E varázs harmóniavilág csodálattal töltötte el a műértő bajai kiállításlátogatókat. Kovách A. Vadim művészete és hozzáállása mintegy kiegészítője, komplementere ennek a világnak. A művészettörténészfestőművész mély elméleti rendszerrel megalapozott festői világa a múltra és jövőre való egyidejű emlékezésen, az általa metaforikus intuitívizmusnak elnevezett alkotói módszeren alapul. Képei a kozmosz körforgásszerű örök mozgásának és pusztulva újjászületésének csodájáról szólnak. Kiállításainak mindig új kompozíciós rendje is erről vall. A világ, világok állandó egymásból egymásba születése szuggesztív erővel sugallja, hogy az embernek akár sikerül(t) tönkretennie a maga világát a természetben, akár nem, természetrombolásával együtt jelentéktelen részecskéje a teremtés egészének. Már a kiállítás megnyitóján keltek el képei. Pest megyétől meglehetősen távol van Baja. Mégis, ha az olvasó arra jár, június 27-éig meglátogathatja két teljes művészünk kiállítását Baján, a Vörösmarty u. 5. alatti galériában. Nyár van: nyárelő hava; ilyentájt többet utazunk. Ha kitérővel jár is, ez az élmény megéri. (sz-i) Fiatal írók fesztiválja Az Új BEKEZDÉS Művészeti Egyesület 1993. július 20—26. között második alkalommal rendezi meg Tiszado- bon az Andrássy-kastélyban a Fiatal írók Országos Fesztiválját. A rendezvény elsődleges célja, hogy a kortárs magyar irodalom fiatal' alkotói lehetőséget kapjanak a bamu- tatkozásra, szakmai előadásokon, konferenciákon, beszélgetéseken ismerkedhessenek nemzedéktársaikkal, idősebb kortársaikkal, kifejthessék írói életérzéseiket, vallhassanak alkotói énjükről, tapasztalatcsere, barátság, együvé tartozás. Július 21-én az egyesület által meghirdetett országos tehetségkutató pályázat kiemelkedő résztvevői mutatkoznak be. Másnap a Kárpát-medencében működő irodalmi, művészeti műhelyek, alapítványok, egyesületek találkozójára kerül sor. 23-án a fesztivál legrangosabb eseményének ígérkező Nemzedékek c. fórum lesz. Téma a kortárs irodalom — a cím önmagában széles lehetőségeket nyújt a korreferátumot tartó alkotóknak, akik a magyar irodalom elismert képviselői. A programot ezenkívül folyóirat- és kötetbemutatók, koncertek, kiállítás, performán- cok, táncház, túra, különböző tárgyú ismeretterjesztő előadások egészítik ki az érdeklődés és az igények szerint. Olyan egyének, együttesek, baráti körök jelentkezését várjuk, akik kedvet és tehetséget éreznek magukban ahhoz, hogy részvételükkel színesebbé, gazdagabbá tegyék a fesztivál programját. Jelentkezés, információ: Vass Tibor Miskolc Pfi: 620 3510 Letűnt szobrok galériája A Budapest Galéria elkészült a XXII. kerületi szoborpark beruházási és építési munkálataival. A megnyitó időpontját a Fővárosi Közgyűlés tűzi ki. A szobrok közül utolsóként a Jászai Mari téri Marx—Engels, és a Felvonulási térről elbontott Lenin- szobrot helyezték el kedden. E két mű a szoborpark fogadófalában kialakított fülkébe került a park „vezérmotívumaként” — tájékoztatott Szilágyi András, a Budapest Galéria munkatársa. Mint ismeretes, a főváros tavaly decemberben döntött arról, hogy lebontják a közterületen lévő, az elmúlt rendszerhez kötődő szobrokat, emlékműveket, valamint emléktáblákat, és azokat egy erre kijelölt parkban helyezik el. A kivitelezéssel a Budapest Galériát bízták meg, amelynek feladata a lebontott szobrok rendbehozatala, illetve a szoborpark kialakítása volt. A részletes tervekre pályázatot írtak ki, amelynek nyertese Előd Ákos építész lett.
