Pest Megyei Hírlap, 1993. június (37. évfolyam, 125-150. szám)

1993-06-17 / 139. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KULTÚRA 1993. JUNIUS 17., CSÜTÖRTÖK S A Magyar Állami Népi Együttes már 1996-ra készül Színekkel és formákkal teremtett világ Először Kárpátalján Előadás közben A Magyar Állami Népi Együttes fontos küldetése a magyar nyelvterület folklór­kincsének gyűjtése, őrzése, bemutatása —vallotta Serfő­ző Sándor kedden azon a saj­tóbeszélgetésen, amelyet a kárpátaljai és erdélyi turné­juk után tartottak. Az együt­tes igazgatója elmondta, hogy a világ szinte valameny- nyi tájára eljutottak az utób­bi évtizedekben, kivéve Kár­pátalját. A világhírű tánco­sok szaktudása mellett bizo­nyára ez is oka volt annak, hogy a Kárpátaljai Magya­rok Kulturális Szövetségé­nek meghívását elfogadva, az öt helységben, ahol szere­peltek — Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőlős, Té- cső — óriási sikert arattak. Előadásaik címe: Vallomá­sok. Az önzetlenül, önköltségi alapon szereplő együttes mű­sorát úgy állította össze Tí­már Sándor művészeti veze­tő, hogy abban megtalálható­ak legyenek a Kárpát-me­dence legkülönbözőbb he­lyeiről származó táncok: kezdve a széki tácrenddel, folytatva délalföldi ugrással és csárdással, a szlavóniai karikáiéival, a marosi játé­kokkal és táncokkal, a kibé- di táncokkal, a sárközi ját­szóval, befejezve a szatmári táncokkal — hogy csak néhá­nyat soroljunk föl a gazdag műsorból. Az együttes — a Kallós Alapítvány meghívására — Kárpátaljáról Erdélybe uta­zott. Szatmárnémetiben, Ko­lozsvárott, Széken, Torda­szentlászlón és Nagyvára­don léptek fel — szintén nagy sikert aratva. Tímár Sándor a turné egyik legnagyobb élményé­nek az tartotta, hogy nem csu­pán a közönség, hanem a tán­cosok, zenészek, énekesek is föltöltődtek — magyarság­ból, hivatástudatból. Az Állami Népi Együttes nemcsak azt tartja fontos fel­adatának, hogy bemutassa tu­dását, hanem azt is, hogy to­vábbadja, szögezte le a mű­vész. Ennek érdekében a kö­vetkező hónapban tíznapos nemzetközi tábort rendeznek. Erre elsősorban az utódálla­mokból érkeznek koreográfu­sok, de várnak vendégeket Amerikából is. Az ez évi program között szerepel még egy olaszorszá­gi előadássorozat, valamint az első néptáncverseny 45. évfordulójára rendezett nép­tánctalálkozó Gyulán. Az együttes sikeresen pályázott az őszi koreai folklór-világta­lálkozón való részvételre. A húsz országból egybesereg- lett tácosok lakodalmasokat fognak bemutatni, — a ma­gyar együttes a sárközit. A negyedik észak-ameri­kai turnén — amelyre 1994 elején kerül sor — az „Elin­dultam szép hazámból" című műsorral fognak szerepelni. Tímár Sándor elmondta, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően immár az amerikai­ak sem kívántak változtatáso­kat a műsoron a saját — más ízlésű — közönségük kedvé­ért. Arra kíváncsiak, hogy mi milyenek vagyunk... A távolabbi tervekről szól­va megemlített egy Japánba szóló meghívást, valamint egy spanyolországi utazást. Ez utóbbi azonban még kér­déses, mivel az együttest ked­vezőtlen feltételek mellett hívták meg. A táncosok már most ké­szülnek a budapesti világkiál­lításra, s a honfoglalás 1100 éves évfordulójának megün­neplésére. Erre szeretnék a környező országok népi együtteseit meghívni, mégpe­dig azért, hogy a nézőknek a Kárpát-medence népeinek egyetértését sugallják. A mű­sorba előreláthatólag olyan táncokat is bevesznek, ame­lyeket ez év őszén gyűjt Tí­már Sándor Kárpátalján. Útja során azt is meg kívánja vizs­gálni, hogy miként gazdagod­tak a magyar táncok más nemzetiségek táncmotívumai­val, és viszont. Hardi Péter Őrtüzek mellé telepedve Kriza Kálmán népdalkötetéről Négy hónap alatt elfogyott Kriza Kál­mán Ha dalolni támad kedvem című népdalkötete, ezért napokon belül kéz­be vehetjük a második kiadást. A Bánki Donát Műszaki Főiskola ad­junktusa igencsak szokatlan vállalkozás­ba kezdett, amikor kedvenc dalait kötet­be gyűjtötte. Az első kiadást Czigány György mutatta be tavaly, igen nagy Szervátiusz Jenő: Bakfark Bálint (dombormű) örömmel nyugtázva a rendkívüliséget; hogy ilyen műhelyre bukkant a műsza­kiak körében. A példaértékű jelenség azonban nem előzmények nélkül valp, hiszen Kriza Kálmán nemcsak rokona, de oldalági leszármazottja is a nagy Kri­za Jánosnak (1811—1875), a Vadró­zsák jeles gyűjtőjének, a Petőfi előtti irodalmi népiesség egyik legjelentő­sebb alakjának. Az utódnak — a kötet címe a reális helyzetet tükrözi — gyakran támad ked­ve dalolni, és így rég észrevette, hogy nincsen olyan útikalauz kéznél, amely a népdalok világában elkalauzolná a jó­kedvű magyart. Mert tudunk ugyan mindannyian néhány tucat vagy néhány száz dallamot — Bartók és Kodály ha­zájában ez nem meglepő —, de éppen akkor nem jutnak eszünkbe, amikor kel­lene. Még nekünk sem, az úgynevezett anyaországban élőknek sem, hát még az „oldott kéveként” szétszórt többiek­nek. Az adjunktus úr tehát jelentős hi­ányt pótolt a kötettel, ami hamarosan el is jutott Amerikától a Fülöp-szigetekig. Az egykori tájfutó (Kriza Kálmán hat évig sportszerűen gyakorolta a futást), jól tájékozódik a „hiánycikkek” világá­ban is. A válogatáshoz nem kellett túl messzire mennie, hiszen ott a jó öreg családi könyvtár — Arany János dalos­könyvével együtt. S a 397 dal kiválasz­tásában lektora, Kriza Ildikó néprajzku­tató (a testvére) is segítette. Tehát csak tiszta forrásból merítettek. Szinte min­den dal egy forintba kerül (ahogy a kö­tet árát nézem), de kottával és a közis­mert szöveg változataival. A válogatás­ban eygaránt található vidám, tréfás, mulatozó, szerelmes, kesergő és ünnepi hangulatú ének. A népdalok mellett elő­fordul néhány közkedvelt műdal is. Kriza Kálmán mindenkinak ajánlja a kötetet, aki magyarul beszél, hiszen a könyv zsebben és kis táskában is elfér; dalos kedvű kirándulók, tábortűz mel­lett üldögélők is megukkal vihetik. Aki pedig nem beszél magyarul, azoknak azért ajánlja, hogy gazdagodjanak álta­la, ismerjék meg gyönyörű népdalkin­csünket. A Mikes Kiadó által megjelentetett kötet előszavát, stílszerűen Kolozsvá­rott, Benkő Samu írta. Szerinte... „Az emlékké oldódott hangfoszlányok erdé­lyi falvak és városok, havasok és folyó­partok, templomok és muskátlis torná­cok képét varázsolja elő a tovatűnt idő­ből.” A természetjáró és dalkedvelő mér­nök asztalhoz ült, hogy összeírja dalait; mi pedig Benkő Samuval együtt „szíve­sen telepednénk ma is sok-sok őrtűz mellé, ahol a gyermekek és az unokák nemzedéke éppen e könyvecskében meglelhető énekeket dalolja”, — s te­gyük még hozzá — határokon innen és túl, szerte a nagyvilágban. (Ónody) Gödöllői művészek Baján Két Gödöllőn élő festőművész, Medveczky Ágnes és Kovách A. Vadim közös kiállítását nyitotta meg nemrég a Bajai Galériá­ban az ugyancsak gödöllői illetőségű Szitányi György esszéíró. Mint azt a megnyitó szövegéből megtudhattuk, Medveczky Ágnes nevezetes üvegfestményei közül csak néhány szerepel ezen a kiállításon, elsősorban azért, mert azok nagy része a kö­zelmúltban bezárt győri kiállítását követően a megnyitóig nem került vissza a tulajdonoshoz. A festőművésznő az adminisztrá­ciós hiba miatt elsősorban egyéni bájú, ősi mágikus vonásokkal ékes grafikáit, valamint több, szecesszióra emlékeztető sítlusú meseillusztrációját állította ki. Kovách A. Vadim csaknem teljes egészében új kollekcióval jelentkezett a Duna-parti városban. Németországban a közel­múltban végétért kiállításán szinte valamennyi festményét meg­vásárolták. A festőművész-családból született Medveczky Ágnes színek­kel és formákkal teremt harmóniát, s a képein bújkáló, mesemo­tívumként megjelenő mágikus jelképek erdeiéről eddig nem so­kat tudott: mondhatni vérében vannak, vele születtek a napkere­kek és a Hold-életfák. Különleges tehetségére mutat az is, hogy a képein egyazon világot alkotó élet- és halálszimbólumok har­monikus egyensúlyát a legszebb magyar-rokon, elsősorban vo- gul mágikus jelképvilágból merítette — pusztán azért, mert megtetszettek neki. E varázs harmóniavilág csodálattal töltötte el a műértő bajai kiállításlátogatókat. Kovách A. Vadim művészete és hozzáállása mintegy kiegé­szítője, komplementere ennek a világnak. A művészettörténész­festőművész mély elméleti rendszerrel megalapozott festői vilá­ga a múltra és jövőre való egyidejű emlékezésen, az általa meta­forikus intuitívizmusnak elnevezett alkotói módszeren alapul. Képei a kozmosz körforgásszerű örök mozgásának és pusztulva újjászületésének csodájáról szólnak. Kiállításainak mindig új kompozíciós rendje is erről vall. A világ, világok állandó egy­másból egymásba születése szuggesztív erővel sugallja, hogy az embernek akár sikerül(t) tönkretennie a maga világát a termé­szetben, akár nem, természetrombolásával együtt jelentéktelen részecskéje a teremtés egészének. Már a kiállítás megnyitóján keltek el képei. Pest megyétől meglehetősen távol van Baja. Mégis, ha az ol­vasó arra jár, június 27-éig meglátogathatja két teljes művé­szünk kiállítását Baján, a Vörösmarty u. 5. alatti galériában. Nyár van: nyárelő hava; ilyentájt többet utazunk. Ha kitérővel jár is, ez az élmény megéri. (sz-i) Fiatal írók fesztiválja Az Új BEKEZDÉS Művésze­ti Egyesület 1993. július 20—26. között második alka­lommal rendezi meg Tiszado- bon az Andrássy-kastélyban a Fiatal írók Országos Feszti­válját. A rendezvény elsődle­ges célja, hogy a kortárs ma­gyar irodalom fiatal' alkotói lehetőséget kapjanak a bamu- tatkozásra, szakmai előadáso­kon, konferenciákon, beszél­getéseken ismerkedhessenek nemzedéktársaikkal, idősebb kortársaikkal, kifejthessék írói életérzéseiket, vallhassa­nak alkotói énjükről, tapaszta­latcsere, barátság, együvé tar­tozás. Július 21-én az egyesület által meghirdetett országos te­hetségkutató pályázat kiemel­kedő résztvevői mutatkoznak be. Másnap a Kárpát-meden­cében működő irodalmi, mű­vészeti műhelyek, alapítvá­nyok, egyesületek találkozó­jára kerül sor. 23-án a feszti­vál legrangosabb eseményé­nek ígérkező Nemzedékek c. fórum lesz. Téma a kortárs irodalom — a cím önmagá­ban széles lehetőségeket nyújt a korreferátumot tartó alkotóknak, akik a magyar irodalom elismert képviselői. A programot ezenkívül folyó­irat- és kötetbemutatók, kon­certek, kiállítás, performán- cok, táncház, túra, különböző tárgyú ismeretterjesztő elő­adások egészítik ki az érdek­lődés és az igények szerint. Olyan egyének, együttesek, baráti körök jelentkezését vár­juk, akik kedvet és tehetséget éreznek magukban ahhoz, hogy részvételükkel színeseb­bé, gazdagabbá tegyék a fesz­tivál programját. Jelentkezés, információ: Vass Tibor Mis­kolc Pfi: 620 3510 Letűnt szobrok galériája A Budapest Galéria elkészült a XXII. kerületi szoborpark beruházási és építési munká­lataival. A megnyitó időpont­ját a Fővárosi Közgyűlés tűzi ki. A szobrok közül utolsó­ként a Jászai Mari téri Marx—Engels, és a Felvonu­lási térről elbontott Lenin- szobrot helyezték el kedden. E két mű a szoborpark foga­dófalában kialakított fülkébe került a park „vezérmotívu­maként” — tájékoztatott Szi­lágyi András, a Budapest Ga­léria munkatársa. Mint ismeretes, a főváros tavaly decemberben döntött arról, hogy lebontják a közte­rületen lévő, az elmúlt rend­szerhez kötődő szobrokat, em­lékműveket, valamint emlék­táblákat, és azokat egy erre ki­jelölt parkban helyezik el. A kivitelezéssel a Budapest Ga­lériát bízták meg, amelynek feladata a lebontott szobrok rendbehozatala, illetve a szo­borpark kialakítása volt. A részletes tervekre pályázatot írtak ki, amelynek nyertese Előd Ákos építész lett.

Next

/
Thumbnails
Contents